Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 21. Nyomáspróba Abádszalókon A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat abádszalóki »ízkivételi telepén a nyolc nagynyomású szivattyú a hosszú téli szünet után ismét dolgozik. A motorok fülsértő bőmbölését lehetetlen túlkiabálni. Borbély Lajos főgépész tehát mintegy karmester kézzel vezényli embereit - „Csapokat megnyitni, kicsi a fordulat, gázt neki.” A nyomócsőre kötött műszer mutatója kilendül, a cső végén vastag sugárban zubog a víz. Mit mutat a műszer? ■ Tauaszi nagytakarítás, uá rosszépítés A tavasz szép köszöntése: környezetünk szépítése. A fásítás, a parkosítás azonban mindennek csak egy része. Ezzel egyidőben tart a kevésbé látványos lomtalanítás, az árkok, a csatornák tisztítása, a földutak gyalulása, a télről maradt hulladékok összegyűjtése, elszállítása. Hogyan készültek fel erre megyénkben az idei tavaszon? Mezőtúr. A születésének 600. évfordulóját ünneplő városban az iskolások, az üzemek, a vállalatok dolgozói, a szocialista brigádok tagjai sok száz óra társadalmi munkát végeztek már a köztereken, az utcákon. Kezük nyomán Mezőtúr napról-napra szebb lesz. A következő hetekben lomtalanítási napokat rendeznek. „Legyalulják” a földutakat, feltöltik a kátyúkat. A 600 éves város fiatalosan, frissen és tisztán köszönti az évfordulót. Kisújszállás. Szebb mint valaha — vallják lakói. És, hogy ez így van, ebben nekik is nagy részük van. A „Tiszta, virágos Kisújszállásért” akciók jelzik, hogy sokat dolgoznak a város lakói körűrjárat néhány településen nyezetünk tisztaságáért, szépítéséért. Több brigádkezdeményezésről is hallhattunk: játszótereket építenek, ahová a felszereléseket is ők készítik. Az ifjúkommunisták és a diákok a védnökei egy-egy parknak, közterületnek. Április 24-én ismét megtartják a már hagyományos köztisztasági napot. Ekkor gépekkel is „kivonulnak” az üzemek az utcákra, segítik a hulladék elszállítását, a nehezebb földmunkát. Túrkeve. A tanács mintegy 100 ezer forintot költött az első negyedévben parkosításra: 2 ezer 400 rózsatövet és 700 díszfát vásárolt, ezeket folyamatosan ülteti ki a helyi városgazdálkodási vállalat. A kiszesek, a szocialista brigádok és az iskolák tanulói szocialista szerződésben vállalták, hogy óvják, gondozzák a növényeket, takarítják a rájuk bízott tereket, parkokat, utcákat. Karcag. A napokban megérkezett a zárt rendszerű szemétszállító autó is a városba,' ezzel megoldódott a szemétszállítás nagy gondja. Karcagon is hirdetnek lomtalanítási akciót, de terveznek május 1-e előtt egy kör- nyezetszépítési napot is, amikor a lakosság maga lát a város csinosításához. Kunhegyes nagyközségben április 22—23-át községszépí- tési napokká nyilvánították. A tanács elsősorban azt várja a lakosságtól, hogy mindenki a saját háza, lakása és munkahelye környékét tegye szebbé, rendezettebbé. Jelszavuk: ne legyen a községben egyetlen olyan utca sem, ahol rendetlen, gondozatlan az út, az árok. A falugyűlésen megszavazott két nap társadalmi munka tavaszi ruhába öltözteti Kunhegyest. — t. szűcs — Emlék' bankok A terveknek megfelelő ütemben készül a mezőtúri Petőfi úti két 26 lakásos OTP-ház építése. Az egyik épület műszaki átadása megtörtént, a másikat augusztus elejére tervezik. A kivitelező a Szolnok megyei ÁÉV - MG Ószeresek, zálogházak Az ember él, éldegél egy faluban, vagy egy vidéki kisvárosban, egyszóval olyan helyen, ami évszázadokig szinte alig változott, hacsak egy tűzvész, netán a tatár (stb.) hadak át nem robogtak rajta. Tehát az állandóság szigetén, a mozdulatlannak nevezett vidéki életében, éldegél az ember. Aki aztán egy idő után elköltözik, s évekig felé sem néz volt lakóhelyének. Egyszer azonban mégiscsak ellátogat szülőföldjére — és nem ismer rá. így járt egyik ismerősöm is, aki jó évtized után kereste fel Karcagot. Persze kocsival ment, fia társaságában. Megállt a Kossuth téren és emlékezett, magyarázott a gyereknek: „Itt, a toronyház helyén az én időmben még a kenyereket sütötték a rozoga pékségben, itt volt a sütőipar; itt vele szemben ... no várj csak... itt egy üzem volt...” Volt. Amire egyre kevesebben emlékeznek. A fiatalabbak már a toronyház tövében nőnek fel. A Van-ban. De talán nem ártana emlékezni néha a Volt-ra, már csak a viszonyítás miatt is. Egy idős, nyugdíjas építészszel beszélgettem a minap éppen Karcagon. Elmondta, hogy régen a Kunság fővárosában a házak sorszámot kaptak, egymás után, ahogyan épültek. Micsoda útjelző nyomok ezek a kései utódoknak! Valóságos város- történet. Az idős építész szerint nekünk is illene hasonló nyomokat hagynunk folytatóinknak: ha kiadnak egy építési engedélyt, egyidejűleg le kellene fényképezni azt az épületet amit lebontanak. Megmenteni az enyészettől mielőtt eltörölnék a föld színéről. A gén-bankok mintájára ezekből a fotókból tehát amolyan emlék-bankot lehetne létesíteni, megőrizve a település változó arcát korosztályok memóriája számára. Hogy láthassák: honnan hová?^ ki vállalhatná ezt az ügyet? Talán a tanácsok? Talán a művelődési házak fotószakkörei? Helytörténettel foglalkozó diákok? Avagy mindannyian? Az ötlet remek, megéri a fejtörést. Ha megvalósulna városainkban és falvainkban, nem kétséges, hogy értékesebb kincseket őriznénk a tudat trezorjaiban mi is, de legfőképpen utódaink. K. L. A zálogkölcsönt már az ókorban ismerték, s a középkorban, különösen Olaszországban, igen elterjedt. Kezdetben szinte kizárólag csak magánosok foglalkoztak kölcsönnyújtással, s nemritkán 60—70 százalékos kamatot szedtek érte. Minthogy a szegényebb néposztályok részére is kellett zálogkölcsön, az egyházak, mint szociális gondolkozók, vették fel a küzdelmet az uzsora ellen, a szegények védelmében. így alakult meg Olaszországban a világ első zálogháza, 1462- ben, amely — kezdetben —, még kamatmentesen folyósított zálogkölcsönt szoknak, akik esküvel bizonyították, hogy tényleg szükségből vették fel a kölcsönt. Ez akkor még valóban jótékonysági intézmény volt, később már öt-hét százalék kamatot szedtek. Az Olaszországban alapított zálogházak jövedelmezősége és szükségessége példáján felbuzdulva, más országokban is megalakultak a zálogházak, így például 1677- ben Párizsban. Ez ma is a világ egyik legnagyobb ilyen intézménye. Németországban 1607-ben, Bécsben 1707-ben engedélyezték a zálogház létesítését. Hazánkban Mária Terézia alapította az elsőt, 1773-ban. A latin nyelvű, 24 kutyabőr lapra írott „kiváltságlevél”. egykorú bőrkötésben, máig is sértetlenül megvan- A fatokba rejtett, függő ■ pecséttel ellátott okmányon eredetben olvasható Mária Terézia sajátkezű írása: az uzsorások ellen, „a szegény nép javára célozva” szervezték, közli az alapító szöveg. Az okmányban részletesen szabályozzák az intézmény működését, s a kizárt tárgyakat is felsorolják. Ilyenek — a többi között — á katonai egyenruha, öltözetek, amelyeket a köznép uniformisnak hív, ugyancsak egyéb katonai felszerelés, valamint az aranygyapjas rend, s a Szent István rend nyaklánca. A zálogházak mellett, miniszteri engedéllyel, közvetítők is dolgoztak s külön irodájuk volt. A közvetítőket főleg olyan személyek vették igénybe, akik nem akartak személyesen megjelenni a zálogfiókban, mert ezt lealázónak tartották. A közvetítők irodája 1930-ban megszűnt- A zálogház intézménye — mint téma —. az irodalomba, a képzőművészetbe is bekerült. Gondoljunk Balzac Goriot apójára, Dickens Copperfield Dávidjára. no meg Munkácsy Mihály Zálogházban című festményére. A használt cikkek forgalmával nálunk, köztudomásul lag, a Bizományi Áruház Vállalat foglalkozik. A használt cikkek forgalmának valamennyi területét a Bizományi hálózata jelenleg még nem öleli fel. Az ószeresek — magánkiskereskedőket értik a meghatározás alatt — házalással vásárolják fel árujukat, s ezt vagy házalás közben, vagy a fővárosban az Ecseri úti piacon, vidéken a használtcikk-piaci árusító helyeken hozzák forgalomba. Az általuk lebonyolított forgalomról megbízható adat nincs. Ez azonban egészen minimális. Mind felvásárlásuk, mind az értékesítésük minden kulturáltságot nélkülöz. Eljön az az idő, az életszínvonal emelkedésének bizonyos fokán, amikor á zálogházak — folyamatosan — értékmegőrző intézménnyé alakulnak át. ahol használaton kívüli tárgyaknak — téli holmik, nyári, motorkerékpárok téli tárolása — szakszerű kezelést biztosítanak. Ekkor azonban már megőrzési díjat fizetnek az ügyfelek, s nem kapnak rá kölcsönt. Bállá Sándor
