Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
1977. április 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 50 év az iparoktatás szolgálatában Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Otven esztendeje áll a magyar iparoktatás szolgálatában a szolnoki Szamuely Tibor Közlekedésgépgyártó Ipari Szakközépiskola. A fél évszázadra emlékező díszünnepélyt a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban rendezték meg tegnap délelőtt, melyen megjelent dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint részt vettek a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői. Halász Miklós, a jubiláló iskola igazgatója röviden áttekintette az intézet történetét. A két világháború közötti évtizedek egyetlen újonnan létesített középfokú iskolája volt Szolnokon Fa- és Fémipari Szakiskola, melyet 1927-ben adtak át. A felszabadulásig mindössze kétszázan szereztek itt képesítést. 1944-ben kiürítették az iskolát és hadikórháznak rendezték be. A felszabadulás után a csupasz falak közé tértek vissza a tanulmányukat félbeszakító diákok. Eltakarították a romokat, és megindult az oktatás. Az intézmény rohamosan fejlődött, 1950-ben lett technikum, s nappali, esti és levelező xaguzauon; xá4b óta ötezernél több hallgatója szerzett a szakmában jól megbecsült képesítést. A kor követelte a profilváltást, így ma már a nagy jövő előtt álló közlekedésgépgyártó szakmára képezik ki a tanulókat. S hogy nem akárhogyan, arról azok a vállalatvezetők tanúskodtak a díszünnepélyen, akik dicsérték az itt képzett, s ma már a jászberényi Aprítógépgyár, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat, az AÉV, az AFIT, vagy éppen a Kilián Repülő Műszaki Főiskola legjobbjai között számon tartott egykori diákokat. Az oktatási színvonalát fémjelzik a díszünnepségen átadott kitüntetések: hárman a Gépipar kiváló dolgozója; ketten az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapták. Az iskola egy dolgozója lett kiváló dolgozó, egy pedig a megyei tanács elnöki dicséretében részesült. A versmondók, az irodalmi színpad és az énekkar által színessé tett díszünnepség után a vendégek megtekintették a Közlekedésgépgyártó Ipari Szak- középiskolát és az ott rendezett kiállítást, majd sportvetélkedőn vettek részt. A környezetvédelemről tanácskoztak Martfűn Tegnap délelőtt ülést tartott Martfűn a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő Szolnok megyei környezetvédelmi társadalmi bizottság. A kihelyezett ülésen élénk vitát kiváltó előadás hangzott el a megye területén felhasznált növényvédőszerek környezetvédelmi hatásáról, és a vegyszeres növényvédelem alkalmazásának lehetőségeiről. Ezt követően a bizottság tagjai, a meghívott agrár- szakemberek és az üzemek környezetvédelemmel foglalkozó osztályvezetői megismerkedtek Martfű község és a Tisza Cipőgyár környezetvédelmének helyzetével, melyről többek között megállapították, hogy Martfű jó példát szolgáltat ebben a témában a községi és az üzemi vezetés együttműködésére. A. program gyárlátogatással ért véget. agrokémiai egyezmény Magyarország és a Szovjetunió új egyezménye a kémiai növényvédőszerek, műtrágyák és egyéb vegyitermékek meglevő gyártási kapacitásának bővítéséről és újabb kapacitások létrehozásáról, továbbá e termékek kölcsönös szállításáról egy új hazai vegyipari ágazat, a nö- vényvédőszeripar megteremtését alapozza meg, amint néhány évvel ezelőtt a kétoldalú olefin-kémiai egyezmény tette a magyar petrolkémia kibontakoztatásával. A röviden agrokémiái egyezménynek nevezett megállapodás szerint Magyarország négyféle növényvédőszer — A Fundazol 50, a Ri- deon 80, az Olitref 26 és a Propaklor 65 gyártására szakosodik, s ezekből a termékekből szállít a szovjet partnernek nitrogén és kálium műtrágya, kis- és nagynyomású polietilén, rézoxiklo- rid és a növényvédőszer- gvártásához szükséges más alapanyagok, úgynevezett intermedierek ellenében. Az 1977-től 1990-ig érvényes egyezmény szerint 1977 és 1985 között mintegy 10—10 milliárd forint értékű terméket szállít egymásnak a két ország. A szovjet szállítások lehetőséget nyújtanak tőkés import kiváltására és a hazai növényvédőszer-ellátáson túl jelentős exportra is. flz elismerés még jobb munkára kötelez KISZ-kitüntetést kapott a Verseghy Gimnázium Tegnap délután a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium közel ötszáz diákja, s tanári kara a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében ünnepelte meg hazánk felszabadulásának évfordulóját, s vette át a KISZ Központi Bizottságának „Kiváló KISZ-szervezet” zászlaját. Az ünnepségen Molnár Sándor, a gimnázium igazgatója mondott beszédet. A magas KlSZ-kitüntetés- ről szólva az igazgató elmondta, hogy az iskola tanulóinak eredményei a tanulmányi, a kulturális, a politikai tevékenységben, s a sportban hosszú évek kitartó munkájának gyümölcse. Az elismerés, a KISZ KB zászlaja azonban egyre' magasabb szintű iskolai- munkára, egyre több hétköznapi forradalmi tettre kötelezi a gimnázium diákjait, tanárait egyaránt. Az ünnepi beszéd után Bá- nóczy Lajos, a KISZ Szolnok városi Bizottságának munkatársa köszöntő szavak kíséretében átadta a legjobb KISZ szervezeteknek járó magas kitüntetést a gimnázium igazgatójának. Ezt követően az iskola nyolcvan új KISZ-tagja letette az esküt. A tudományos eredmények hatékonyabb felhasználására kell összpontosítani A megyei pártbizottság állásfoglalása a tudománypolitikai irányelvek érvényesülésének tapasztalatairól, a tudományos tevékenység fejlesztésének megyei feladatairól I. A tudománypolitikai irányelvek megjelenése után a pártmunkában a megyében is nagyobb teret és jelentőséget kapott a tudományos tevékenység irányítása. Megállapítható, hogy a kutatóhelyekhez kapcsolódó párt- alapszervezetek is nagyobb tervszerűséggel foglalkoznak a tudományos tevékenység kérdéseivel. 1. Csak egy kutatóintézet és két polgári felsőoktatási intézmény működik a megyében. A termelőüzemekben a kutatótevékenység főleg a műszaki fejlesztési osztályokhoz kötődik. Ezek a körülmények megszabják a kutatómunka fő irányát és lehetőségeit, jórészt körülhatárolják a tudományos tevékenység személyi és tárgyi feltételeit is. 2. A megyei pártbizottság megállapítja, hogy viszonylag kevés a tudományos kutatással foglalkozók száma; húszán rendelkeznek kandidátusi fokozattal. Tudományos életünk fejlesztésében nagy lehetőséget kínál a Debreceni Akadémiai Bizottság, amely három megye tudományos együttműködését koordinálja. 3. A műszaki fejlesztéshez a tudományos tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek általában javultak. Az ipari üzemek 1975-ben 2,2- szer annyi fejlesztési alappal rendelkeztek, mint 1970-ben A fejlesztési alap felhasználása jobb mint az előzőekben, de még mindig csak 66 százalékos. 4. Az informáltság javításához a szakmai ismeretek felfrissítéséhez szükséges feltételek több területen hiányosak. Hasonlóképpen az egészségügyi kutatómunkához szükséges műszerpark is. A termelőegységek egy része nem rendelkezik megfelelő színvonalú műszaki könyvtárral. 5. Megyei szintű koordinációra kevés területen nyílt eddig lehetőség. A megyei kutató-fejlesztő helyek munkájának irányítása döntően ágazati jellegű. Ez azonban gyakran csak az irányelvek kiadását jelenti, - kevés az alaposabban eligazító információ, a megbízható prognosztizáló adat. Üzemi szinten sem kiforrott a kutatómunka irányítása, a csoport- munkák meglehetősen szűk- körűek. 6. A társadalomtudományok területén a pártirányítás áttételesebb formái is érvényesülnek. A testületek által megkívánt magasszínvonalú, elemző jelentések a leglényegesebb társadalom- politikai kérdésekre irányítják a figyelmet, s a kutatást közelebb viszik a gyakorlathoz. A termeléshez közvetlenül kapcsolódó tudományos tevékenység számára a mező- gazdasági termelés koncentrációja, a szakosodás kedvező feltételeket teremtett. Nagy mértékben és gyorsan elterjedtek a termelési rendszerek, melyek hatékony, jó kereteit jelentik a korszerű termelési, termesztési eljárások alkalmazásának. 1. A megyében több intézmény segíti a tudományos alapokon nyugvó mezőgazda- sági termelést. A DATE karcagi kutatóintézete a korszerű talajművelési rendszerek és módszerek és a talajjavítási eljárások komplex kutatásával foglalkozik. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mérnöki irodája az új hazai és külföldi gépek minősítésében lát el fontos feladatot. Az állami gazdaságok közös vállalkozásaként működő alcsiszigeti szakszolgálati állomás meliorációs tervek készítésével, talaj-, takarmány- és vérvizsgálatokkal segíti az állami gazdaságokat. A DATE mezőtúri főiskolai gépészeti kara kidolgozta a héki cukorrépa, a tiszaföldvári gabona és a szarvasi rizstermesztési rendszerek gépesítését. 2. Hátráltató tényező, — állapítja meg a megyei párt- bizottság — hogy a mezőgazdasági üzemekben a rendszeres tudományos igényű tapasztalat-gyűjtésnek nincs felelős gazdája. Kedvezőtlen, hogy az álattenyésztő-tele- pek építési megoldásai nem a tartástechnológiai kutatások alapján alakultak ki, ezért az üzemi kutatás most nagyrészt a meglevő telepeknek megfelelő fajták és tartástechnológiák megválasztására irányul. 3. Ipari kutatóintézettel a megye nem rendelkezik. Kedvező változás tapasztalható viszont a tudományos műszaki fejlesztésben. A nagyobb vállalatok megfelelő műszaki fejlesztési apparátussal rendelkeznek és az alkalmazott kutatásban, gyártmányfejlesztésben jelentősebb eredményeket is magukénak vallhatnak. 4. A kisebb vállalatok műszaki-fejlesztési csoportjai konkrét termelési feladatok teljesítésével foglalkoznak. Gátló tényező, hogy kevés vállalat rendelkezik korszerű laboratóriummal. 5. A kutató-fejlesztési tevékenység koordinációs feladatait a tudományos társaságok, a Magyar Közgazda- sági Társaság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetei látják el. Az üzemekben segítik az alkalmazott kutatást és fejlesztést, véleményező javaslat- tevő munkájukkal hozzájárulnak a megyei, illetve területfejlesztési koncepciók kialakításához, tudományos tanácskozások jelentősebb rendezvények szervezésével segítik az országos szintű információcserét. A termeléshez közvetve kapcsolódó tudományos kutatásban a társadalomtudományi kutatás megyei bázisai az utóbbi hat-nyolc évben alakultak ki. A feltételek megteremtése jelentős szemléletváltozást eredményezett. 1. A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága eddig hat tudományos ülést szervezett, hét referátummal pedig országos rendezvényeken szerepelt. A társadalomtudományi kutatások összehangolásában és a megyei továbbképző intézmények tartalmi, módszertani segítésében a jövőben nagyobb szerep vár az oktatási igazgatóságra. 2. Az MSZMP megyei archívuma, a jászberényi, a megyei múzeum, a megyei levéltár törekvései és együttműködése folytán megélénkült a munkásmozgalmi múlt kutatása, intenzívebbé váltak a helytörténeti és leg- újabbkori kutatások is. 3. A pedagógiai kutatás bázisa egyre szélesedő. Központi támogatást élvező kutatómunkát a jászberényi Tanítóképző Főiskola végez, ahol főleg az integrált anyanyelvi nevelés kérdéseivel foglalkoznak. Az oktatási intézmények közül tizenhárom iskola nyolc nagyobb tantárgy-pedagógiai témához kapcsolódik, huszonhat iskola pedig a lemorzsolódások csökkentése érdekében folytat kísérleteket. 4. Az egészségügyi intézményekben folyó kutatómunka is szervezettebbé vált. Létrejött a megyei tudományos tanács a kórházakban folyó kutatások összehangolására. Két nagyobb jelentőségű téma tárcaszintű programmá vált: a megyei kórházban folyó kórházszervezési vizsgálat, valamint a jászberényi gasztroenteroló- giai kísérletek. 5. A fenti területeken folyó kutatások fejlődése ellenére még számolni kell azzal, hogy a kutatók túlságosan egy-egy téma kidolgozásához kötődnek, s a kutatások egy adott helyen is elkülönülnek egymástól. A megyei pártbizottság a fő feladatot abban jelöli meg, hogy tovább kell gyorsítani a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Koordináltabb, tervszerűbb munkát kell végezni minden területen. 1. Minden termelőüzemben átgondoltabb műszaki fejlesztést szükséges megvalósítani. További erőfeszítéseket kell tenni a jól képzett szakemberek munkába állításáért. Az üzemi műszaki könyvtárak gyarapítására is nagyobb figyelmet kell fordítani. 2. A MTESZ és az MKT megyei szervezeteinek jobban kell segíteni a termelést fejlesztő üzemi kutatási tevékenységét, kiemelt figyelmet fordítva az újítómozgalom szélesítésére. Erősíteni kell a két szervezet s üzemi csoportjaik együttműködését. 3. A mezőgazdasági üzemekben céltudatosabban kell gyűjteni a kutatásban, fejlesztésben hasznosítható információkat, intézményesen gondoskodni kell a továbbításukról. 4. Szélesebb és mélyebb együttműködés szükséges a DATE mezőtúri főiskolai gépészeti kara, a karcagi kutatóintézet és a korszerűbb technikával termelő, nagyobb szellemi kapacitással rendelkező mezőgazdasági üzemek között. 5. Az egészségügyi kutatást a megyei tanács vb egészségügyi osztálya rendszeresen tekintse át, s úgy koordinálja, hogy vegye figyelembe a területileg kialakult tudományos tevékenység irányát. Az orvostudományi egyetemekkel fenntartott kapcsolatok révén meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy a legjobb szakemberek bekapcsolódhassanak az országos szintű kutatómunkába. 6. Az Oktatási Igazgatóság hatékonyabb koordinálásával fejleszteni kell az együttműködést a társadalomtudományi kutatóbázisok között. Kapcsolódjanak be a politikai igények szerint az ideológiai kérdések elemzésébe. A társadalomtudományi' kutatóhelyek tervszerűen építsenek a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár által biztosított információs bázisra. Jobban használják ki a Jászkunság c folyóirat nyújtotta publikálási lehetőségeket. 7. Folytatni kell a jászberényi és a mezőtúri fesőok- tatási intézmények kezdeményezését. Kíséreljék meg tudományos alapokon is kidolgozni a szocialista brigádok segítésének módozatait. 8. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya szakterületenként minden második évben elemezze a tudományos kutatómunka helyzetét. Erősítse a Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozatának tartalmi munkáját, együttműködését a Pedagógus Továbbképző Intézettel. 9. A párt vezető szervei, munkabizottságai, az illetékes pártszervek rendszeresen ellenőrizzék az egyes tudományterületek helyzetét, az intézmények, szervezetek, kutatócsoportok vezetőinek beszámoltatása útján. Nagyobb súlyt kell helyezni a szemléletformálásra, hogy a közösségi érdekeket szolgáló tudományos kutatómunka rangja, a kutatók megbecsülése növekedjen.
