Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

1977. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jusson el minél több családba! B pártpropaganda rs0^ levő feladatairól, továbbfej­lesztéséről hozott határoza­tot 1976. október 26-án a párt Központi Bizottsága. A határozat utal arra, hogy a sajtó rendszeresebben fog­lalkozzon ideológiai kérdé­sekkel, „járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű elterjesztésé­hez, a tudományos világné­zet elmélyítéséhez”. Mind­ezeket figyelembe véve a sajtó feladata ma; szolgálni a fejlett szocialista társada­lom építésén dolgozó népet. Hírt adni az ország, a világ eseményeiről, elkötelezett­séggel szót emelni a köz­ügyekért, a követésre mél­tóért, fellépni a hátrahúzó jelenségek, a visszásságok el­len, meggyőzően tolmácsolni pártunk politikáját, együtt örülni az emberekkel és együttérezni gondjaikkal. Azért, hogy mindezt meg­tehesse lelkes terjesztőkre, egyre nagyobb olvasótáborra van szükség. így van ez az országban, így van ez sző­kébb hazánkban Szolnok me­gyében, a Jászságban, Jász­berényben is. Az országos híreket az or­szágos lapokból, megyénk, városunk híreit a megyei lapból ismerhetjük meg. Napjainkban az számít jól tájékozott, politikai, gazda­sági, ideológiai, kulturális is­meretek birtokában levő em­bernek, aki a világesemé­nyek mellett megyéje, váro­sa helyzetét, jövője alakulá­sának terveit is megfelelően ismeri. Ez minden kommunis­ta számára önmagával szem­ben támasztott követelmény kell hogy legyen, de a veze­tők, vagy maga és Családja informáltságát fontosnak tartó egyén sem képzelhető el ezek nélkül. Nemrégiben zajlott le a tagkönyvcsere, s a pártalap­­szervezetek megtartották az 1976. évi munkáról a beszá­moló taggyűléseket. Mind­két alkalommal nagyon fon­tosnak tartották a párttagok az elméleti felkészültség fo­kozását, a politikai ismere­tek növelését. Többen hang­súlyozták a sajtó, elsősorban a megyei lap olvasótábora növelésének fontosságát, mert sokszor tapasztalható, hogy a dolgozók a külpoliti­kai és az országos eseménye­ket sokszor jobban ismerik a helyi politikánál. Biztosak vagyunk abban, hogy a tag­könyvcsere és a beszámoló taggyűlések idején megmu­tatkozó nagymérvű tenni­­akarás, politikai aktivitás nem csökkent, hanem to­vábbnövekszik, s erre a saj­tófejlesztési akciónkban is számíthatunk. H7 plmi'ilt évtizedekben a HL CllllUll lakosság szor ­galmas munkája nyomán megváltozott a Jászság és Jászberény arculata. Egyre többet lehet hallani, olvas­ni azokról az eredményekről, amelyekre jogosan lehetünk büszkék. A Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár, a BUBIVIX. sz. gyáregysége, a tanácsi vállalatok munkáskollektí­vái, a Jászsági Állami Gaz­daság dolgozói, az ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tek tagjai egyre figyelemre méltóbb sikereket érnek el. Nem maradnak el mögöttük a kultúra és az egészségügy területén dolgozók sem. Vál­tozó életünkről, eredménye­inkről egyre szaporodnak a beszámolók, a híradások a megyei lapban. Az elmúlt esztendőben a Jászságról több mint 600 írás jelent meg. S a többsége olyan, amelyet érdeklődéssel, szí­vesen olvastak az emberek. Mivel nekünk, rólunk írnak a megyei lapban, ha alapo­sabban meg akarjuk ismerni önmagunkat, egymás mun­káját, növelni szükséges a lap olvasótáborát. Jászberény a megye má­sodik legnagyobb városa, a Jászság gazdasági, közleke­dési, kulturális központja, középszintű ipari város, je­lentős hagyományokkal ren­delkező település. A város­ban jelentős mértékben fej­lődött a lakosság politikai, kulturális műveltsége, s a la­kóhely szeretetét a társadal­mi munkában való egyre ha­tékonyabb részvétellel is bi­zonyítja. Szükség van ilyen körülmények között arra, hogy a megyei lapban is többet hallasson magáról, továbbá többen, sokkal töb­ben olvassanak a megye más tájain élő és dolgozó embe­rekről, mindennapi munká­jukról. Rövidesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepük az egész világon, hazánkban, megyénkben és városunkban is. Az évfordulóra készülve igen szép feladat, kommu­nistához méltó vállalás a pártsajtó olvasótáborának növelése. A jászberényi vá­rosi pártbizottság a megyei lap olvasói számának eme­lése érdekében március—áp­rilis hónapban sajtófejleszté­si akciót kezdeményez. Felhívjuk a város kom_ ICimiJUll munistáinak, párt, álami, tömegszervezeti, gazdasági vezetőinek, a szo­cialista brigádok tagjainak, a propagandistáknak és a vi­takörvezetőknek a figyelmét arra —, ezúton is — hogy legyenek a megyei sajtó ol­vasói, előfizetői, terjesztői. Segítségükkel szeretnénk el­érni, hogy egyre több, lehe­tőleg minden családban ol­vassák a Szolnok megyei Néplapot, ismerjék meg ez­által jobban a megye éle­tét, törekvéseinek céljait, kö­zös eredeményeinket és gondjainkat egyaránt. Szentesi László a jászberényi városi pártbizottság első titkára Paradicsom, és dinnyepalántának ötven, egyenként 75 négyzetméteres holland melegágyat készítenek a jászszent­­andrási Haladás Tsz kertészetében. A tsz 250 hektáron ül­tet az idén paradicsomot, amelyrőr 1000 vagon gyümölcsöt szeretnének betakarítani TAKUREKOS GYWB Csaknem húszmilliós megtakarítás Martfűn Szolnokról az NDK-ba A szolnoki Bőrtex ipari szövetkezet konfekció részle­gében elkészültek azzal a hatezer férfi műbőrkabáttal, amelyet a Német Demokra­tikus Köztársaságba szállíta­nak. A divatos szafari fazonú kabátok kis mennyiségben a szolnoki üzletekben is kapha­tóak. A szövetkezet ezután már a nyári ruházati cikkek varrásával foglalkozik. Bővül a Dunai Kőolajipari Vállalat Tovább bővül a Dunai Kő­olajipari Vállalat. A már megkezdett harmadik beru­házási szakaszban a feldol­gozó kapacitása már „csu­pán” egymillió tonnával nö­vekszik, s így eléri az évi 10 millió tonnát. Az újabb létesítmények el­sősorban minőségfejlesztő és környezetvédelmi célokat szolgálnak: a tervezett 3.2 milliárd forint beruházási költségnek a felét ilyen típu­sú üzemegységek kialakításá­ra költik. Többek között a jö­vő évben készül el a köny­­nvűbenzin izomerizáló üzem, amelyben az eddiginél keve­sebb ólomtartalmú benzint készítenek majd. Az új gáz­olaj kénmentesítő üzem 1979- ben kezdi meg termelését. Korszerű berendezéseivel, a gázolajból az eddiginél jóval nagyobb mértékben vonják ki a ként, s így a Diesel-mo­torokkal közlekedő járművek már kevésbé szennyezik majd a környezetünket. A martfűi Tisza Cipőgyár­ban a napokban értékelték az elmúlt évi anyagtakaré­kossági tervet. A vállalat mű­helyeiben eredményesen zá­rult az esztendő: a tervezett 18 millió forint helyett a tényleges anyag- és energia­megtakarítás valamivel meg­haladta a 18.5 millió forintot. A tervekben szereplő leg­nagyobb tétel: a tőkés im­portanyagok helyettesítése — ahol ez lehetséges — olcsóbb tőkés, vagy szocialista, illet­ve belföldi anyagok felhasz­nálásával. A hulladékhaszno­sításban több mint három­szoros a megtakarítás a ter­vezetthez képest, csaknem 3 millió forint. A 3,2 százalékos takarékos­­sági túlteljesítést végülis a 4 millió forint értékű import anyaghelyettesítési pótválla­lás eredményezte a martfűi Tisza Cipőgyárban. Emlékezés 1937 márciusára Ezerháromszáz szervezett tag Megyei kertbarát­­szövetség alakul Küldöttség a gyümölcsfák között, a zöldbab, a zöldbor­só, a salátaágyásoknál, s a vendéglátó házigazda a te­nyérnyi kertben növényfaj­tákról, metszési, telepítési módokról, permetezőszerek­ről tart helyszíni előadást a vendégeknek: orvosnak, gyá­ri munkásnak, irodai alkal­mazottnak, buszsofőrnek. Különböző foglalkozások, azonos érdeklődés: kertba­rátok. Évek óta jól műkö­dik a szolnoki, jászberényi, törökszentmiklósi és mező­túri kertbarátkor, s most a közelmúltban — épp a HNF-kongresszus célkitűzé­seinek jegyében — a nép­front bizottságok újabb kö­röket szerveznek. Török­­szentmiklóson, Kunszent­­mártonban és Karcagon is alakult egy újabb kertbarát­kor. A mozgalomnak jelen­leg több mint 1300 kiskert­tulajdonos a tagja. A bevezetőben leírt ese­mény, a kertlátogatás: a kertbarátok szakmai munká­ját _ segítő mozgalomnak egyik legkedveltebb rendez­vénye. Tapasztalatcsere. A jászberényiek például Deb­recenben is felkerestek „hobbis kollégát”, s az Ag­rártudományi Egyetem szak­embereivel is találkoztak. A szervezett kertbarátok rend­szeres havi rendezvényeket tartanak, amelyeken a kor­szerű zöldség-gyümölcster­mesztés módszereivel, nö­vényvédelmi eljárásokkal is­merkednek meg. A kisárutermelés közve­tett, szakmai ismeretnyúj­tással való segítése jól meg­valósul a kertbarátok kö­zösségében. A közeljövőben a HNF megyei bizottsága szervezésében megalakul a kertbarátok megyei szövet­sége is, amely szervezési, szakember-előadó biztosítási feladatokat is ellát majd. A hobbisok, kiskerttulaj­donosok szervezését termelő­­munkájuk segítését a kert­barátmozgalom mellett nagy mértékben elősegítik az áfészek is. A szövetkezetek je­lenleg Szolnok megyében 33 szakcsoportot patronálnak, s ez a 33 szakcsoport 1976- ban mintegy 85 vagon zöld­séget, gyümölcsöt adott köz­­fogyasztásra. Márciusaink, tudjuk sok­szor emlékezetesek. Ám némelyikük a ki­magaslóan dicső napok ár­nyékában, óhatatlanul fele­désbe merül, még ha lenne is mondanivalója az utókor számára. Ilyen a negyven esztendővel ezelőtti március idusa is, egy nemes haladó próbálkozás, a Márciusi Front zászlóbontásának nap­ja. De hát ki emlékezik 1937- re? Már csak a jóval ötven fölöttiek, azok is többnyire hézagosán, szeszélyesen. És igazat szólva, századunkról, sőt a két háború közti közel­múltunkról a történeti tu­datban is olykor »homályosa kép. így mindmáig méltatla­nul keveset tudunk e moz­galomról is, amelynek a szó szoros értelmében vett tö­megvisszhangja annak idején még vezetőit, szervezőit is meglepte, a hatalom birtoko­sait pedig kíméletlen ellen­­intézkedésekre sarkallta. Gömbös halott, Darányi, a miniszterelnök. Vége az ok­talan, de mégis oly csábító illúzióknak, hogy megnyug­tatóbb irányba lehet terelni a jobboldali kormányzat sze­kerét. A felülkerekedett konzervatívok ugyan nem szeretik a honi nácikat, de hatalomféltésükben szívesen kifogják a szelet a nyilas vitorlákból. Megkezdődik hát a versenyfutás, amely a fa­sí zálódás útján előbb a há­ború katasztrófájába, majd 1944. gyalázatába taszítja az országot. Ám ebben a reménytelen­nek látszó folyamatban is akadtak pillanatok, amikor úgy tetszett, mégis lehet, si­kerül valami históriai fordu­latot kezdeményezni. Az 1937. március 15-én együtt ünneplő népi írók és balolda­li egyetemi ifjúság, majd az a még szélesebb, valóban népfront jellegű összefogás, amelyben kommunisták, szo­ciáldemokraták, népi értel­miségiek, haladó polgári sze­mélyiségek frontot építettek ki a „szabadság, föld. ke­nyér, független ország” ne­vében a „rabság, parasztel­nyomás, munkásnyomor, gyarmati sors” ellenében, joggal nevezte magát már­ciusinak. Egykori vezetői közül az itthon élő Illyés Gyula, Féja Géza" most visszaemlékeznek azokra az időkre. Arra is, hogy a mozgalom a pesti ün­nepség után nagy lendületet kapott, a többi között Debre­cenben. Hajdúböszörmény­ben, Hódmezővásárhelyen, Pécsett, Szegeden, Győrött és Makón szerveztek gyűlést, kiáltványt bocsátottak ki és magukénak tekinthették Sár­közi Gyögy „Válasz”, Vér­tes György „Gondolat” című folyóiratát, valamint a Deb­receni Kör kommunista fia­taljainak lapját, a Tovább­­ot. Néhány hónap elteltével a mozgalom még szélesebbé vált. az ifjúság, a szellemi élet olyan köreinek és jelen­tős képviselőinek is felkel­tette az érdeklődését, vagy éppen rokonszenvét, ame­lyek, akik korábban nem szí­vesen keveredtek ilyen nép­frontos csoportosulásba. Ez már sok volt a hatalomnak, a rendőrség közbelépett és elfojtotta a nemzet igaz lel­kiismeretére apelláló szervez­kedést. Nehéz idők jártak, még nehezebbek következ­tek. Lehetnek nem teljesen feltárt részletek, vitat­ható lépések a Már­ciusi Front rövid történeté­ben. De jót, rosszat oly könnyen feledő korunkban fontosabb ennél maga az em­lékezés. Múltunk körvonala­zásában egyszer túlságosan szűkén, másszor talán bőke­zűen mérünk. A Márciusi Front kiáltványa, 12 pontja negyven esztendővel ezelőtt a magyar társadalom forra­dalmi átalakítását követelte. Reményt gyújtott a remény­telenségben. így emléke­zünk rá. b. j. A lakosság, a fogyasztók egykettőre észrevennék, ha Szepesi Imréné és társai nem dolgoznának jól. A szol­noki Tejipari Vállalat kun­szentmártoni üzemegységé­nek termékei ellen azon­ban eddig nem volt kifogás sem a fogyasztók, sem a ke­reskedelem részéről. Min­denki ismeri a korszerűen csomagolt Sport és Tisza sajtot, ami ott készül; a fő­városiak is szívesen isszák a kunszentmártoni tejet; s az arab országokban és egyes nyugat-európaiakban is ked­velik az ott gyártott fehér sajtot, amelyből húsz vagon exportot terveztek tavaly, de éppen Szepesiné és társai jó munkája nyomán 38 va­gonnal készítettek. Ez ugye­bár dollárban kifejezve sem rossz teljesítmény! Szepesi Imréné művezető úgy érzi, hogy a kunszent­mártoni üzemnek mind az ötvenkilenc dolgozóját meg­tisztelték kicsit azzal a ki­tüntetéssel, amit a nőnap al­kalmával neki nyújtottak át: a napokban vette át a Mun­ka Érdemrend bronz foko­zatát. Mi minden van egy ilyen szép kitüntetés mö­gött? 1960-ban került a kunszentmártoni tejüzembe, segédmunkásként kezdte, vagy 300 huszonöt literes te­jeskannát elmosott naponta. Később brigádvezető, majd pincerészleg-vezető lett: a pincében sajtot kezeltek sós savóval. Most művezető, vál­lait nyomja a gépek gondja, a sajt gyártása, a tej előké­szítése, a beérkező áruk át­vétele, a kimenő áruk kiadá­sa, a műszak irányítása, em­berek munkahelyi és csalá­di gondja. Szepesiné három műszak­ban dolgozik, egy hónapból körülbelül két hétig éjsza­kás. — Ez az utolsó évem nyug­díj előtt, önként vállaltam több éjszakai műszakot, hogy jobb legyen az átlagom. Az éjszakai műszak után ugyan­is harminc százalék pótlékot kapunk. — Megszokta az éjszaká­zást? — A szervezet úgy ahogy megszokja, de azt hiszem so­hasem törődik bele egészen. Nehéz, de jövője már csak nyugdíjasként járok vissza dolgozni, nem tudom itt­hagyni egészen ezt a remek kollektívát. Addig meg ki­bírom, jó erőben vagyok. — A házukban többen laknak. — Igen, ezt főleg nyáron vesszük észre, amikor a sok gyerek ricsajozik. De a mi családunkban mindig éjsza­kás valaki, a fiam most is alszik, éjszakás volt. Rendőr Szolnokon, naponta bejár. A férjem is szokott éjszakázni, ő a vasútnál váltókezelő. Rengeteget cédulázgatunk: „A kaja a hűtőben”, stb. Nálunk valakinek mindig lábujjhegyen kell járnia, megszoktuk a halk beszédet, alkalmazkodunk egymáshoz. Még néhány adat a kitün­tetettekről : Szepesi Imréné 1968 óta a kunszentmártoni tejüzem párt-alapszervezeté­­nek titkára, aranykoszorús szocialista brigád tagja. Ügy érzi, szeretik az emberek. K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents