Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 3. POLGÁRI VÉDELEM AZ ISKOLÁKBAN Tovább kell gyarapítani a módszereket! A honvédelmi nevelés, benne a polgári védelemre történő felkészítés milyen helyet foglal el az iskola munkájában? A szocialista gondolkodást, magatartást, ízlést, életmódot formáló igen sokrétű nevelőmunkának szerves része, fontos alkotó eleme a honvédelmi nevelés, amely az iskola, a család, a társadalom szervezeteinek, intézményeinek összehangolt tevékenységében valósul meg. E munkafolyamatban — a tanulóifjúság életében — elsődleges szerepet tölt be az iskola, amelynek nevelő kollektívája, szervezője, irányítója, jelentős mértékben megvalósítója a szocialista személyiségeket kifejlesztő munkának, s ebben a honvédelmi nevelésnek. A szocialista nevelésnek tehát sem az egyik, sem a másik területe éppen úgy nem különíthető el egymástól, mint ahogyan elválaszthatatlan a tanórán és a tanórán kívüli nevelés. Pártunk XI. kongresszusának határozata hangsúlyozza hazánk védelmi képességének fejlesztésével összefüggő feladatokat. Nem titok, hogy a honvédelem fejlesztése között kiemelt helyet foglal el a honvédelmi nevelés, amely szocialista hazánk iránti mérhetetlen szeretetre épül, s elengedhetetlen követelménynek tekinti a szocializmus építésére, védelmére történő felkészítés egységét. A szocialista hazaszeretetre, honvédelemre nevelés akkor teljesíti az iskolában is küldetését, ha tudatos építőmunkára, cselekvő hazafiságra, szocialista hazánk, hadseregünk, népünk szeretetére nevel, ha kifejleszti a pártunk politikája melletti elkötelezettséget, ápolja felszabadítónk. a kommunizmust építő Szovjetunió iránti baráti viszonyt, a szocialista közösség országaival, a világ haladó erőivel való együttérzést. A honvédelemre való nevelés tehát nem egyenlő kizárólag a haza fegyveres védelmére történő felkészítéssel. Több annál. Szocialista gondolkodásmódot, gazdagodó tudásszintet, sokoldalúan fejlett személyiséget, magas erkölcsiséget, nem utolsó sorban felelősségteljes aktivitást feltételez, és igényel a haza védelmére történő felkészülésben. A polgári védelemre történő felkészítés a honvédelmi nevelésnek egyik területe, amely folyamatban a tanuló — általános iskolában, középiskolában egyaránt — alkalmassá válik az alapvető polgári védelmi szolgálatok ellátására a terepen történő tájékozottságtól kezdve a fontosabb harci fegyverek, haditechnikai eszközök megismeréséig, háború esetén vagy más rendkívüli esemény által keletkező károk elhárításáig, megelőzéséig, vagy mentési feladatok végrehajtásáig. így válik az iskolában alkalmassá a tanuló a honvédelmi törvényben foglalt polgári védelmi kötelezettségek teljesítésére. Milyen eredmények jellemzik a polgári védelmi kötelezettségre történő felkészülést az iskolákban? És milyen problémák, nehézségek észlelhetők e munkában? A polgári védelemre nevelés az iskolákban általános és speciális feladat. Nevelés, ismeretnyújtás, amely kiterjed az iskolai munka egészére, benne a mozgalmi munkára. Ugyanakkor tanterv által szabályozott tantárgy keretében megvalósuló tevékenység is. Az általános iskola 7—8 osztályaiban, a középiskolák, szakmunkásképző intézetek valamennyi évfolyamán elméleti órákon és a gyakorlatban sajátítják el mindazt, aminek haszna szükség esetén az élet, az anyagi javak védelmében, a károk megelőzésében felmérhetetlen. A tanulók a különböző tevékenységi formákban megismerkednek az egészségvédelmi, az ön- és bajtársi segítségnyújtás — köztük az életmentés — különböző módszereivel: az atom. a biológia, a vegyi fegyverek elleni védekezéssel: megismerik a különböző tűzfegyvereket, a védekezés a kárelhárítás módjait. Megtanulják a tanulók a terepen — térkép, valamint tájoló segítségével történő — eligazodást: megismerkednek a haditechnikával, nem utolsó sorban lövészeti ismereteket. valamint a testnevelési órákon honvédelmi alaki követelményeket is elsajátítanak. Tapasztalatunk, hogy az iskolák eredményesen teljesítették a polgári védelemre történő felkészítéssel kapcsolatos feladataikat is. A pedagógusok szorgalommal szervezték az iskolai élet különböző formáin történő polgári védelmi ismeretnyújtást, szemlélet- és magatartásformálását. Nem fukarkodtak a segítségben a tanácsi polgári védelmi parancsnokságok tisztjei, a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezeteinek vezetői, aktivistái, a munkásőrök, a tartalékos tisztek. Az iskolák tantestületei mellett igen jelentős A diákok gyakorlatra készen társadalmi bázis segíti ma már az oktató-nevelő munka e területét is. A munka elemzése — az elért eredmények mellett — felszínre hozza azokat a nehézségeket, amelyekkel számolni kell e munka során. A tanulók egy részében és egy-egy nevelő esetében is fel-fel vetődik, hogy a békés egymás mellett élés mindenki által érzékelhető térhódítása következtében nem válik-e a honvédelmi nevelés feleslegessé? Tény, hogy a békés egymás mellett élés egyre szélesebb kiteljesülésére számít a haladó emberiség. A békére készülünk, mert az teremt feltételt társadalmi céljaink megvalósításához. A békés egymás mellett élést viszont még nem követte teljes katonai enyhülés. Jóllehet Európában hallgatnak a fegyverek, de a teljes leszerelést az imperializmus háborús erői akadályozzák. A háborús veszély csökkent ugyan, de nem szűnt meg. Kirobbanását nem az imperializmus „humanizmusa”, hanem a szocialista közösség országainak, a Varsói Szerződésbe tömörült országok katonai ereje, a haladó emberiség harca akadályozhatja meg. Melyek a polgári védelemre történő felkészítés további tennivalói? Alapvető feladat az eredmények sokrétű továbbfejlesztése. A haza szeretetére történő nevelés, s annak részeként a honvédelmi nevelőmunka nem egy-egy dátumhoz vagy nemzetközi enyhüléshez kötődő jelenség, hanem az iskola szocialista nevelőmunkájának szerves alkotó része, feladata. Az iskolában formálódó szocialista ember jellemző vonása, személyiségének jegye a szocialista haza iránti odaadás és szeretet a szocializmus vívmányainak a megbecsülése, a fejlett szocialista társadalom felépítésében a magas aktivitás, a szocialista közösség országaiban elért eredmények elismerésére s a szolidaritás az elnyomás ellen a szocializmusért harcoló népekkel. Alapvető feladat tehát korszerű szinten tartani a szemléletet, kialakítani időrőlidőre a tennivalókat. Fontos feladat, hogy a tantestület egésze tekintse feladatának a honvédelemre nevelést, benne a polgári védelmi tennivalókra való felkészítést. Egyetlen igkolában sem szűkülhet ez a testnevelőre, vagy arra a pedagógusra, akinek több évvel ezelőtt „kiosztották” ezt a feladatot. Ahogyan a világnézeti nevelés nem lehet csupán a biológus dolga, úgy a polgári védelemre történő felkészítésre sem kizárólag az osztályfőnöki órát kell felhasználni, hanem a tantárgyak rendszerét, mindazon órákat, amelyeken a lehetőség megteremthető e feladat teljesítéséhez. Továbbra is fontos feladatnak tartjuk — valamennyi iskolatípusban — hogy bővüljön, szélesedjék a polgári védelmi felkészítésben részt vevők bázisa. A pedagógusok a néphadsereg aktív és tartalékos tisztjeivel, az MHSZ aktíváival összefogva segítsék a polgári védelmi feladatok elsajátíttatását. Ügyelni kell arra is, hogy érvényesüljön a munkában a komplexitás, valósuljon meg a sokféle módszerek lehetőleg együtt történő célirányos alkalmazása. Figyelemmel kell lenni életkori és egyéb sajátosságokra is. Az iskolákban — különös tekintettel az általános iskolákban — működő ' tömegszervezetekre is indokolt jobban támaszkodni a jövőben. Az úttörőszervezetek például nemcsak polgári védelmi kiállításokat, járőrversenyeket tudnak szervezni, hanem polgári védelmi őrsök létrehozásával és még módszeresebb tartalmi tevékenységgel képesek felerősíteni az egész iskolában folyó polgári védelmi felkészítést. Az iskolai nevelőmunka irányítója, szervezője, ellenőrzője az igazgató. Felelőssége a polgári védelmi felkészítésre is kiterjed. Személyisége, tevékenységének tudatossága meghatározója az iskola munkájának. A továbblépés kulcsa is az iskola igazgatók kezében van, aki a pártszervezet, a szakszervezet, az úttörő, illetve a KISZ-szervezet segítségét igényelve tervezi, szervezi az iskolai oktató-nevelő munkát, benne a polgári védelemre felkészítést. Továbbra is növeljük felelősségüket e munkában, igényeljük az átgondolt tervezést, elemzést, a továbbképzésben való közreműködést, s gondoskodunk arról is, méltó megbecsülés övezze az igazgatókat azokkal a pedagógusokkal és aktívákkal együtt, akik tudásuk, energiájuk legjavát adják a szocialista nevelőmunka — benne a honvédelmi nevelés, a polgári védelemre történő felkészítés. Tari Kálmán A KISZ és a megyei polgári védelmi parancsnokság jó együttműködésére vall ez - a Szolnok Ifjú Gárda tagjainak polgárvédelmi gyakorlatán készült - kép is. lfegyi vedelem — ifjú gárdisták Szamuetes a megyei szemlén A múlt évben rendezett országos MHSZ-kiállításon figyeltem fel egy apró jelenetre. Az őrt álló ifjúgárdista kislány magyarázott nagy hozzáértéssel egy általános iskolai osztálynak a polgári védelem eszközeiről. Beszédéből kitűnt, hogy otthonosan mozog a polgári védelem területén. Mikor Bokodi Lászlónak, az Ifjú Gárda Szolnok városi parancsnokának felelevenítettem mindezt, széleset mosolygott. — Naná, hogy „otthon volt”, hisz alapos oktatást kapott Pv-ből. Nálunk — a gárdánál — a polgári védelem alapkiképzési tantárgy — tette hozzá magyarázatul. — Mit tanulnak az ifjúgárdisták polgári védelemből? — Alapfokon ismerniük kell a tömegpusztító fegyvereket, hatásaikat, az ellenük való védekezés módjait. A gázálarc, a vegyvédelmi ruha az egyéni mentesítő eszközök használatát már az alapkiképzés során elsajátítják. Az oktatáshoz nagy segítséget kapunk a honvédségtől — külön kiemelvén az MN 3100 alakulat fiatal tisztjeinek segítőkészségét — válamint a megyei és városi polgári védelem parancsnokságtól. Az Ifjú Gárda szemléken ők biztosítanak számunkra elegendő Pv-felszerelést, s egyáltalán mindent, ami a szemlékre a polgári védelmi feladatok megoldásához szükséges. — A szemléken tehát vizsgáznak a fiatalok polgári védelemből is. — Igen, de ez nem „kérdezz-íelelek” vizsga A szemléket versenyszerűen rendezzük, s a pontokért való küzdelemnek egyik fontos állomása a polgári védelmi feladatok megoldása. Itt számot kell adni arról, hogy az év közben elsajátított elméleti ismereteket hogyan tudják alkalmazni a gyakorlatban. Legközelebb május 15- én kerül erre sor a városi 16. szemlén. Az alapismereteknél azonban jóval többet tudnak a gárdisták, legalább is a polgári védelmi szakalegység ... — A múlt évben úgy döntött az Országos Ifjú Gárda Parancsnokság — folytatta Bokodi László —, hogy az alegységeknek szakosodniuk kell. így alakult Szolnokon többek között vízrendészeti, desszant és polgári védelmi szakasz. A 633-as Szakmunkásképző Intézet gárdistái vállalkoztak a polgári védelemre. Ök speciális Pv-kiképzést kapnak. Az átepismereteken túl jól ismerik a polgári védelem szervezetét, a tömegpusztító fegyvereket, a védekezés szabályait, az ön- és kölcsönös segélynyújtást tömegsérülések esetén. Ugyanakkor képesek vegyisugár felderítői és különböző mentési szakfeladatok végrehajtására is. — Tudásukból szintén a szemlén számolnak be? — Igen. Szeretnénk jól szerepelni, júniusban lesz a megyei 16. szemle. Már most készülünk rá, hisz a szemle győztes szakasza augusztusban Veszprémbe utazik az országosra. T. K. L. Rajzpályázat diákoknak Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, valamint a Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya rajzpályázatot hirdet az alábbiak szerint: 1. A pályázat célja: az általános és középfokú iskolai tanulók polgári védelmi ismereteinek kifejezésre juttatása, a béke és barátság gondolatának erősítése. 2. Résztvevők: Szolnok megye valamennyi általános és középfokú iskolai tanulója az alábbi négy kategóriában: I. kategória: általános iskolák 1—4. osztályos tanulói, II. kategória: általános iskolák 5—8. osztályos tanulói, in. kategória: középiskolák I—IV. osztályos tanulói, IV. kategória: szakmunkásképző intézetek 1—3. osztályos tanulói. 3. Részvételi feltételek: A pályázók legalább két darab, iskolai rajzlapnál nem kisebb méretű festménnyel, rajzzal vagy egyéb képzőművészeti alkotással pályázhatnak. A pályaművek tükrözzék az iskolai polgári védelmi oktatás anyagát. A pályaműveket a név, az iskola és az osztály megjelölésével legkésőbb 1977. március 31-ig Kell megküldeni a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokságra (5001 Szolnok, Pf. 41.). A legsikeresebb alkotásokból április 4-e tiszteltére kiállítást szervezünk a szolnoki Helyőrségi klubban. 4. Díjazás: Mindegyik kategóriában az alábbi egyéni díjak I. díj: 500 forint értékű vásárlási utalvány, II. díj: 300 forint értékű vásárlási utalvány, III. díj: 200 forint értékű vásárlási utalvány. A IV—VI. helyezést elérő pályaművek beküldői könyvjutalomban részesülnek. A bíráló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az arra érdemes alkotásokat különdíjban részesítse. A Megyei Polgári Védelem parancsnoka a legtöbb pályázatot beküldő járást, várost testületi díjban részesíti: I. díj: 1 db írásvetítő, H. díj: 1 db Aspectomat vetítő, III. díj: 1 db Diaflex. Felhívjuk az iskolák figyelmét, hogy a pályázat hatékonyságának biztosítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot az illetékes járási, városi polgári védelmi parancsnoksággal. A témaválasztáshoz veeyék igénybe a rendelkezésükre álló dia- és mozgófilmeket, és vetítsék le azokat a tanulóknak.
