Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
1977. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A karcagi múzeumban március közepéig látható a „Változó életmód” cimű kiállítás, melyet eddig mintegy négyszázan tekintettek meg. Április 7 Á költészet napja Hétköznapok művészete Szenzáció a történészek számára Értékes dokumentumok a szabadságharc korából Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc nagy értékű történeti dokumentumai kerültek a pécsi Janus Pannonius múzeum helytörténeti osztályára. Egy Baranyából elszármazott jogász családi levéltárában őrizték eddig az iratokat, amelyek közül néhány a szabadságharc leverése utáni önkényuralom titkos aktái közé tartozott és kalandos úton került a neves jogász-újságíró familia birtokába. Felfedezésük szenzációnak számít a történetkutatás területén. A vaskos iratanyag első darabja egy Hangai Dezső nevezetű honvédtiszt levele a köpcsényi táborból Tatán lakó szüleihez. Az 1848. október 31-én kelt levél a schwechati csatavesztésről számol be a közvetlen élmények hatása alatt, — úgy, ahogyan a katonák látták az eseményeket és ez adja a leírás rendkívüli értékét. A másik dokumentum: a híres 12 pont egyik első nyomtatott példánya. Egy röplapon Petőfi Sándor „Élet vagy halál” című versének lenyomata olvasható. Ezt osztogatták lelkesítőül a császáriak által ostromlott komáromi vár védői között. Titkos feljegyzés tartalmazza annak a 273 személynek a nevét, akik a fővárosba bevonuló Haynau tábornoknak hódolatukat fejezték ki. A legizgalmasabb dokumentum egy bizalmas irat, amelyen ez olvasható: „a bécsi cs. és k. titkos politziához tartozó Buda és Pest városában mai napig működő úgynevezett spitzlik névsora és azoknak évenként járandó fizetésük ezüstpénzben”. Az irat 76 személy nevét és foglalkozását tartalmazza, számukra évente 130 000 ezüstforintot utalt ki a titkos pénztár. Ez a maga nemében páratlan irat döbbenetes feljegyzéseket tartalmaz. íme: „Baier Károly Pilvax kávéházbeli manguer, ki Jubált és Sárközyt denunciálta, s azok ki is végeztettek az akasztó, fán, kap 2000 ezüstforintot”: „Nemesíts asztalosmester, ki Noszlopyt denunciálta, ki is végeztette, kap 2000 ezüstforintot”: „Gall E. volt Cs. és K. Comissarius, ki a múlt 1848-ik események után 185 embert denunciált, kik mindnyájan kivégeztették, évenként kap 4000 ezüst forintot”. A titkosrendőrség neves közéleti személyeket is beszervezett a hálózatába. Nyíregyházán, április 7-én tartják meg a költészet napja idei országos megnyitóját. A Móricz Zsigmond színház előcsarnokában Váci Mihály életét reprezentáló emlékkiállítást nyitnak, s megkoszorúzzák Váci Mihály nyíregyházi szobrát. Délután a megyei könyvtárban mintegy kétszáz könyvvel mutatják majd be a „Szép magyar könyv” pályázat díjnyertes alkotásait, s a költészet napja alkalmából megjelent műveket. A kiállításon vetítik majd le a „Könyveskrónika” és az „Orbis pictus” című filmeket, amelyek a magyar könyv történetét dolgozzák Finta Sándor elsősorban szobrász volt, de írt verset, regényt, esszét, kritikát és színdarabot. Tanított és előadásokat tartott, utazott, levelezett és jelentős sikerrel és igen sokat kiállított. Különösen érdekes a barátaival, ismerőseivel szövődött, sokszor évtizedeken át tartó kapcsolata. A meglepő ezekben a barátságokban, hogy az első személyes találkozást sokszor évekig húzódó intim levelezés előzte meg. Hasonlóan induló kapcsolat bizonyítékaira találtunk a Finta Múzeum hagyatékában, amelyek a szobrászművész vágyairól vallanak Ady Endre akkor Nagyváradon tartózkodó, sokszor megénekelt szerelme, Brüll Adél iránt. 1911-ben levelet ír a költő múzsájának, amelyben nemcsak keserű sorsát festi le, de mellékletként a levélhez csatolja a fegyhazban készült néhány szobrának dedikált fotóját is. Hömpölygő írásából kétségtelenül érezni Ady írásainak bűvöletét. „Bátorítást kaptam jó helyről, hogy Önhöz bizalommal fordulhatok. Bocsásson meg merészségemért, hogy ezt megkísérlem. A Múzsákra kérem, nyújtsa ki felém kezét, és én a rémek nyomásától megszabadulok. Elég, hogy szóljon, és én meggyógyulok. — S a jövő akkor nem fog komoritani engem... fel a Gutenberg-féle nyomdától napjainkig. Délután a Józsa-városban átadják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Váci Mihályról elnevezett korszerű új könyvesboltját. Este a színházban ünnepi díszelőadást tartanak. A költészet napja alkalmából ismét a könyvesboltokba kerül a „Szép versek” című antológia, amely a? 1976- ban megjelent legkiválóbb lírai alkotásokból ad válogatást az olvasóknak. Április első hetében különböző rendezvényekkel országszerte megemlékeznek a költészet napjáról. .. .Ha feltárhatnám ön előtt az én nagy fátyolos szomorúságomat, — akkor megértené azt a merészségemet, hogy így ismeretlenül merem zaklatni önt. Bár ha ismerné félénk voltomat, mellyel másokhoz közeledem, elcsodálkozna merészségemen... — De úgy értesültem, hogy önnek költői lelke van, hogy nem fogok csalódni, —- ha szabadulásom után majd elviszem Önhöz elgázolt telkemet. ..” Hogy Brüll Adél válaszolt volna e levélre, nem tudjuk. Finta Sándor idézett levele Szűcs Dezső nagyváradi újságíró ajánló soraival, valamint a Finta által mellékelt. szobrairól készült fotókkal több mint félszázaddal később egy Amerikában élő magyar származású orvosnő: dr. Pór Frida ajándékaként került a Finta Múzeum adattárába. Finta megkapta a fegyház fotóműtermét, ahol nemcsak a beérkező rabokról készített felvételeket, de saját alkotásait is tetszése szerint örökíthette meg. így készültek a Brüll Adélhoz küldött fényképek is, tanúskodva egy nagytehetségű ember szárnybontogatásáról. öreg rabokat, egy bronzöntő figurát, Attilát, az Isten ostorát ábrázolták ezek a képek, valamint lomha testű, puha asszonyokat, amelyeknek Léda elképzelt Ki mennyit tud? II közlekedésgépészeti szakközépiskolák országos szakmai versenye A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tegnap fejeződött be a közlekedésgépészeti szakközépiskolák országos szakmai tanulmányi versenyének területi elődöntője. A magas elméleti és szakmai ismereteket kívánó versenyen tíz, budapesti, illetve tiszántúli és északmagyarországi közlekedésgépészeti szakközépiskola huszonöt utolsóéves tanulója mérte össze tudását. A túrkevei területi elődöntőn Mika Sándor, a budapesti Lékai János Szakközépiskola tanulója bizonyult legjobbnak. öt követi Szi lágy k László, a debreceni Landler Jenő Ipari Szakközépiskola tanulója és Rabi Sándor, a szegedi Bebrics Lajos Szakközépiskola tanulója. A területi elődöntőn legjobb eredményt elért tanulókat — az országból összesen huszonöt, leendő közlekedésgépészeti szakembert — meghívják a Székesfehérváron áprilisban sorra kerülő országos döntőre. A székesfehérvári versenynek külön rangot ad, hogy az ott legjobb eredményt elérő diákok felvételt nyernek a műszaki ^egyetemre, avagy más, a közlekedésgépészettel összefüggő felsőoktatási intézménybe. A „házigazda”, a túrkevei szakközépiskola diákjai, a teljes „pártatlanság” biztosítása érdekében a „dunántúli mezőnyben” indultak, a Fóti Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tártott versenyen. Sajnos közülük senki sem jutott be az országos döntőbe. alakja volt álombéli modellje. Egyik lépő, hosszúhajú figurájának jobbja gömbölyű csípőjén, balja kosarat tart. HátlaDián a következő felírás: „Akik lélekből fogantak, mondja Krisztus, azok voltak, vannak s lesznek. így az Ön remekei is. — Ady Endre úrnak nagy tisztelettel Finta Sándor szobrász.” Egyik kétalakos kompozíciójának felirata: „Fekete nász. Az én lelkem és múzsám néha.” Több Ady. vers ihlette munkára. A Nagyváradi Napló 1912. március 14-i száma Finta Sándor munkáinak bemutatásában külön kitér a művész tervére mi szerint „Ady Endrének költészetét tervezi rajtuk szobrokban megörökíteni Finta. Az első két vázlat címe: Ady Endre. Ez plakett lesz, és leghívebb tükre Ady nagy művészetének. Hihetetlen szinte, hogy mennyire megértője Finta az Ady verseinek, s mennyire vissza tudja adni azokat a költői mélységű gondolatokat ceruzája, és majdan vésője által. Többi vázlatai is mind az Ady költészetéből valók. A legérdekesebb a Léda szobor-tervezet. Van azután köztük ilyen feliratú: Léda a bálban. Epedő szerelem, Léda vár... várni... várni, Nem félsz Léda? Léda hív, Ady és Léda, Léda hallgat, Léda meg „majd” Én, Léda embert keres, Léda mint Flóra, Léda csókol, Léda énekel. .. Ezek a tervezetek megrajzolási szempontból. is elsőrangú érdekességek, mint Ady verseinek szoborképei pedig egyszerűen forradalmian nagyszerűek... Hosszas vándorlás után néhány szobor, illetve a róluk készült fotók bekerültek a Finta Múzeumba. Egri Mária D hétköznapok művészetének, amelynek része lehet egy tér is, elsődleges mércéje a használat, a célszerűség, megfelelés annak a célnak, amelynek érdekében készült. A kanál leves evésére való. És bármilyen szép külföldi kanalat, bármilyen kecses szárral, áramvonallal ékesített darabokat is látunk, előfordul — s a tapasztalat ezt is mutatja —, hogy enni, jóízűen levest enni mégsem lehet velük. Hiszen az az ország, az a nép, amely számára ezt a formát létrehozták, kevesebb lével fogyaszt, sűrűbb, inkább mártásszerű „levest”; a kanál az ő igényeinek kiválóan alkalmas, míg a magyar ember számára a jó ízek elvesztését, elaprózását jelenti. A hétköznapok művészetébe beletartozik, beletartozhat minden használati tárgy, amelyet az ember hozott létre, de beletartozhat még a természet is — mint az előbb említett tér esetében — annak az ember által felhasznált, gyakran természetes voltában meghagyott része. Használati tárgy a lakóépület éppúgy, mint a ruha, az asztalnemű, ágynemű vagy a gép, a könyv, a kasza. A használati tárgyat jól használhatósága, célszerűsége és szépsége együttesen emeli művészi szintre, csak e tulajdonságoknak való megfelelés alapján tarthat igényt a művészet elnevezésre. Az a gyönyörűséges, modern formájú óra, amely mellé egy másikat is kell venni, olyant, amely csúnya ugyan, de a pontos időt mutatja, nem részesülhet a művészetnek kijáró jogokból. De művészetnek, hétköznapi művészetnek minősülhet az a lakberendezési forma, amely a lakói számára nemcsak a szép berendezés élményét adja, hanem jól használható mindabban a funkcióban, amelyekre használni akarják. (Ha például a nappaliban nem kell a tévézéshez külön bútortologatással helyet teremteni, ha ugyanitt nem kell átrendezni -a szobát, ha a család vacsorázni akar, ha a kisgyerek álma zavartalan akkor is, ha a szülők tévézni akarnak stb.) A célnak meg nem felelő, másfajta célú dolgok utánzata a gyakorlati élet mérlegelésére téve giccsnek minősül. Ilyen az a lakóház, amely tornyos kastélyt, vagy éppen városi bérházat utánoz, holott a vidéki élet viszonyaihoz, foglalkozásaihoz kellene alkalmazkodnia. Azok a régi parasztházak, Jánoshidán már hagyomány, hogy a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet jelentős támogatással segít a községfejlesztési célok megvalósításában, az intézmények fenntartásában. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tsz az idén is 40 ezer forintot ad a község és a termelőszövetkezet fenntartásában működő sportkörnek. Gondoskodik a sportolók utaztatásáról, a sportlétesítmények fenntartásáról, karbantartásáról. A község lakóival együtt a tsz dolgozói kulturális igéamelyek a földmunkához, nagy állattartáshoz szükséges épületeket is magukba foglalták, sőt a fejlődő igényeknek megfelelően nagyobbíthatók, hoszabbíthatók, bővíthetők voltak (a kezdő, kétablakos épülethez kapcsolódva olykor ugyanazon tető alá hozva, felépült a végében a nyárikonyha, kamra, szerszámoskamra, baromfiól) ma már nem korszerűek. Nemcsak a benne lakók komfortigénye változott, hanem munkájuk jellege is. Mégis meg kell találni a módot a városi bérház metszetének minősülő kockaház helyett a falusi, vidéki lakóház legmegfelelőbb formájára. Ugyanúgy, ahogyan máig is népviseletben járó asszonyok, lányok találják meg csalhatatlan érzékkel a korszerű anyagok felhasználása és a régi formák megőrzése közt az egyensúlyt. Külön elemzést érdemelne a díszítés, amely nem egyenlő a szépséggel. Szép ugyanis a célszerű, hibátlan formájú tárgy is lehet, anélkül, hogy egyetlen vonásnyi díszítés lenne rajta. A díszítés fogalma a világ különböző népei számára igen eltérő fogalom. A franciáknál az iparművészet helyett a díszítőművészetet használják. A skandináv népeknél szinte egyáltalán nem díszítenek, náluk a formai egyszerűség a dísz — még ruhaanyagaik nagyrésze is kockás, csíkos. A mi népünk díszítőkedve is országrészenként változó. Az Alföld szegényebb gazdasági alapjára szegényebb, tehát kevésbé díszes népművészet épült. De ragyogó, pompás a Matyóföld, a Kalocsa vidék vagy Boldog környékének népi hagyománya. A díszítés itt, alapvető követelménye az öltözéknek'. A népművészet mostani divatja mind a használati tárgyak, mind az öltözködés esetében szívesen nyúl a hagyományokhoz. Az alkalmazás, a felhasználás módja azonban akkor nevezhető művészinek, ha nem lakásra, ruhára rátett, felületi díszként, hanem hasznos kiegészítőként jelenik meg. Dint ahogyan a tér kiképzésénél, figyelembe véve az emberi szükséglet lépteit, úgy helyezzük el az utakat és az utat szegélyező növényeket, virágokat — ha úgy tetszik: a díszítményeket —, hogy azok a használat által kitaposott áramvonalas utat tegyék szebbé, kellemesebbé, így teremtődhet meg a hétköznapok művészete. Torday Aliz nyeinek kielégítését szolgálja a művelődési háznak adott évi 20 ezer forint támogatás. Az általános iskola szemléltető eszközök, a gyakorlati oktatást szolgáló tanszerek vásárlására minden évben 20 ezer forintot kap a Vörös Hajnal Tsz-től. Jelentős támogatás, hogy a gazdaság szállítással. gépi munkával, a tsz dolgozói pedig társadalmi munkával járulnak hozzá a község kommunális létesítményeinek, oktatási intézményeinek bővítéséhez, korszerűsítéséhez. flki Lédáról álmodott^ A túrkevei múzeum egyik hagyatékozó szobrászművésze, névadója, a regényes életű Finta Sándor. Művészete a szamosújvári (egyházban virágzott ki, ahová István öccsével együtt két nővére becsületének védelme miatt került. . Az I. világháború végén már jeles szobrászként késziii hadiemlé. keinek sorát. 1920-ban Dél-Amerikába vándorol második feleségével, Kántor Kata iparművésszel, ahol a Rio de Janeiro-i Világkiállítás főszobrásza lesz. 1923-tól már az USA-ban élnek, először New Yorkban, majd 1939-től Los Angeles-ben. 1958-ban bekövetkezett haláláig növelte gazdag művészi anyagát, amelyet azután kívánsága szerint özvegye küldött a szülőföld Túrkeve múzeumába. Jánoshidán sokat segít a tsz
