Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 20. Sikeres tárgyalások után Púja Frigyes hazaérkezett Görögországból HÉTFŐ: Gromiko és Caglayangil török külügyminiszter tárgya­lásai Moszkvában - A francia községtanácsi választások első fordulójának eredményei a baloldal előretörését mu­tatják - Fidel Castro látogatása Etiópiában KEDD: Tőrbe csalták és meggyilkolták Kamal Dzsumblattot, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét - Megválasz­tották az új jugoszláv kormányfőt Veszelin Djuranovics személyében SZERDA: Púja Frigyes hivatalos látogatásra Görögországba érkezett - Egy amerikai hivatalos küldöttség tárgyaláso­kat kezdett Hanoiban CSÜTÖRTÖK: Dzsumblatt halála rendkívüli feszültséget oko­zott, újabb tűzharcokat robbantott ki Libanonban - Za­ire egyik tartományában, a volt Katangában fegyveres összecsapások kezdődtek PÉNTEK: Folyik a szavazás Indiában - Carter amerikai elnök ENSZ-beli beszéde nyugtalanságot keltett Izraelben SZOMBAT: Nyugat-Európa liberális párti vezetőinek tanács­kozása a hasonló spanyol formáció megsegítésére - Fidel Castro tárgyalásai Tanzániában - Vietnám után Laoszba utazott az amerikai delegáció Világszerte mély megdöb­benést keltett Kamal Dzsumblattnak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt el­nökének a meggyilkolása. Érthető, hogy sokan kérdik: miért kellett meghalnia ak­kor, amikor egyébként a li­banoni válság már a meg­oldásához közeledett? Meg­lehet, hogy azok az egyelő­re ismeretlen fegyveresek, akik a libanoni hegyek kö­zött tőrbe csalták és gép­kocsivezetőjével meg testőré­vel együtt agyonlőtték a li­banoni baloldal vezetőjét, ép­pen azért végeztek Dzsumb­­lattal, hogy újra felélesszék a gyűlöletet és az ellensé­geskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visszatérni a régi kerékvá­gásba. Igaz, hogy a válság egy esztendeje alatt, a meg­annyi vérontás után sem dőlt el a nagy kérdés: iga­­zabb, demokratikusabb rend alakulljat-e ki? De a liba­noni rendezés a közel-keleti válság megoldásától is függ és fordítva: ha újraéled a libanoni polgárháború, ak­kor a közel-keleti megoldás tovább várat magára. Az is igaz, hogy Dzsumblatt ki­emelkedő egyénisége volt a libanoni baloldalnak, az ő halála után az egységes bal­oldal több kisebb mozgalom­ra, csoportra bomolhat. Tehát a Dzsumblatt elleni merény­let éppúgy lehetett a li­banoni haladó erőkre mért csapás, mint kísérlet a belső helyzet kiélezésére, s ezen keresztül a közel-keleti hely­zet újabb elmérgesítésére. A szocialista Kuba népé­nek egy része afrikai erede-Castro Angolába látogat Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Államtanács és a kor­mány elnöke rövidesen An­golába látogat. A kubai párt­ós állami vezető Agostinho Neto, az Angolai Népi Fel­­szabadítási Mozgalom és az Angolai Népi Köztársaság Warnke tv-nyilatkozata elnökének a meghívásának tesz eleget. Fidel Castro afrikai körút­ja során jelenleg Tanzániá­ban tartózkodik. Korábban felkereste Algériát,! < Líbiát, Etiópiát, Szomáliát, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot. Keressük a megegyezést a Szovjetunióval „A világbéke szempontjá­ból parancsolóan szükséges, hogy a megegyezés minden lehetséges "módját keressük a Szovjetunióval, hogy na­gyobb stabilitást teremtő fegyverkorlátozási egyez­mény kidolgozására töreked­jünk” — mondotta Paul Warnke. Az amerikai SALT-kül­­döttség új vezetője az or­szágos közművelődési tv­­hálózatban sugárzott nyilat­kozatában kijelentette: nyil­vánvaló, hogy a két nagy­hatalom versengése, a többi között ideológiai kérdések­ben, a jövőben is folytatódni fog — mégis józan megegye­zésre lehet jutni abban, hogy a versengés, vetélkedés ne vezessen mindkét társada­lom pusztulásához. Rendbontások, gyilkosságok, az indiai választásokon Az indiai parlamenti választásokon indultak a Kommunista Párt jelöltjei is, akik közül egy a képen látható, amint lelkesen fogadják egy pandzsábiai kis falu lakosai. (Telefotó - KS) Az indiai választások utol­só előtti szakaszában, amely tegnap 10 állam, illetve szö­vetségi terület összesen 134 választókerületének szavazó­körzeteit érintette, a légkört már nem lehetett nyugod­tan lefesteni. Bihar állam­ban meggyilkolták az Indiai Kommunista Párt három ak­tivistáját. A gyilkosságok igazolták a párt vezetőinek aggodalmait a jobboldal fel­lépése miatt. A választási bizottmány egyébként tegnap három állam további tizen­nyolc szavazókörzetébén — szerda óta tehát összesen hatvanöt szavazókörzetben — elrendelte a szavazás meg­ismétlését, mert vagy csalás történt, vagy rendbontásra került sor. Nyugat-Bengáliá­­ból különösen súlyos össze­tűzéseket jelentett a sajtó. tű: rabszolgakereskedők hur­colták őseiket a közép-ame­rikai szigetre. Fidel Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes kormányának nyújtandó kubai segítséget megindokolta, a proletár­nemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is fel­sorakoztathatta. Sok kubai szívén át afrikai vér lüktet... Az afrikai népek is rokon­­szenvvel, tisztelettel tekin­tettek és tekintenek az ame­rikai földrész első szocialista államára. A kubai forradal­mi mozgalom sikere éppúgy kivívhatja elismerésüket, mint az, hogy a szocialista építőmunkában a kubai kom­munisták vezetésével az a korábban elmaradott nép rendkívüli eredményeket mu­tathat fel. Hogy az alapok­nál kezdjük: éppen az írás­­tudatlanság felszámolása le­het a legvonzóbb az analfa­bétizmus átkával küszködő afrikai népek szemében. Az a segítség, amelyet ön­zetlenül és elvi alapon nyúj­tott Kuba Angolának, az imperialisták és a zsoldo­saik által megtámadott or­szágnak és törvényes kormá­nyának, csak méginkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fogadtatásból, amelyben Fi­del Castrót részesítették észak-afrikai és fekete-afri­kai kőrútjának eddigi állo­másain. A Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Ál­lamtanács és a kormány el­nöke, előbb Líbiában tett látogatást és éppen akkor tartózkodott az észak-afrikai arab országban, amikor Kad­hafi ezredessel az élen az ál­lam vezetői új. népi és az ő megfogalmazásuk szerint „arab szocialista” alkotmányt hirdettek ki. Ütána megfor­dult Castro Dél-Jemenben és Szomáliában, a Vörös-tenger bejáratánál levő államokban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Látogatást tett Áddisz-Abebában, tár­gyalt Etiópia új vezetőivel, akik hatalomra kerülésük óta újra meg újra az antiimpe­­rialista harcra szólítják fel tömegeiket. Tanzániában az­zal a Julius Nyererével foly­tatott eszmecserét Castro, aki az úgynevezett afrikai szo­cializmus úttörője. A görögországi látogatás hivatalos részének befejező­dése után Púja Frigyes kül­ügyminiszter és kísérete teg­nap reggel Athénből vidéki útra indult, hogy megtekint­se a Peloponniszosz-félsziget néhány történelmi és régé­szeti nevezetességét. Elláto­gatott Epipeuroszba és My­­kéne romjaihoz is. Púja Frigyes tegnap késő délután utazott el Athénből. A repülőtéren Dimitri Biciosz görög külügyminiszter és mi­nisztériumának magas rangú tisztségviselői búcsúztatták a magyar vendégeket. Jelen volt Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagy­követe is. Púja Frigyes elutazása előtt a repülőtéren nyilatko­zatot adott a görög sajtó kép­viselőinek. Ebben elmondot­ta, hogy a szívélyes és őszin­te légkörben megtartott tár-A Kongói Forradalom Hangja elnevezésű rádióál­lomás tegnap bejelentette, hogy Marien Ngouabi-t, a Kongói Népi Köztársaság ál­lamfőjét, a Kongói Munka­párt KB elnökét pénteken halálosan megsebesítették, és hogy Ngouabi még aznap este belehalt sérüléseibe. A politikai orvgyilkosságot egy terrorista csoport követte el, amelyet Kikadidi, a kongói hadsereg nyugalmazott szá­zadosa vezetett. A rádióállo­más Kikadidit imperialista ügynöknek nevezte. Kikadidi egy gyalogzászló­alj parancsnokának adta ki magát, és ily módon félre­vezette az elnöki őrséget, be­hatolt az elnöki rezidencia területére. A bűntett elköve­tése- után sikerült elrejtőz­nie. Kikadidi ellen az egész ország területére érvényes körözési parancsot adtak ki. Marien Ngouabi személyé­ben a kongói nép kiemelkedő afrikai politikust vesztett el. Ngouabi fáradhatatlanul har­cot az afrikai népek szabad­gyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését, valamint a közös ér­deklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket és eszmecserét folytattak a hel­sinki záróokmány végrehaj­tásáról, a politikai enyhülés katonai területre való kiter­jesztésének fontosságáról, a leszerelésről, továbbá a kö­zel-keleti és a ciprusi kér­désről. Púja Frigyes rámutatott, hogy a magyar és a görög nézetek több kérdést illetően hasonlóak. A tárgyalásokat hasznosnak minősítette és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látoga­tás előmozdította a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A magyar külügyminiszter görögországi látogatásáról közleményt adtak ki. Púja Frigyes tegnap haza­érkezett Budapestre. ságáért és függetlenségéért, Afrika és a világ békéjéért és biztonságáért, következe­tesen szembeszállt az impe­rializmussal, a gyarmatosítás­sal, az újgyarmatosítással és a fajüldözéssel. Tegnap ülést tartott a Kongói Munkapárt Központi Bizottsága. Az ülésen hozott döntés értelmében az ország­ban a hatalmat egy 11 főből álló katonai bizottság vet­te át. A rend és a biztonság fenntartása érdekében a bi­zottság este 18 órától reggel 6 óráig érvényben levő kijá­rási tilalmat rendelt el. Ideiglenes hatállyal lezárták az ország határait, betiltot­tak minden demonstrációt és gyülekezést. Az ország egy hónapig gyászolja elhunyt elnökét. A katonai bizottság közle­ményben szólította fel az or­szág lakosságát: őrizze meg éberségét és a nemzeti egy­séget, ügyeljen a rendre és a nyugalomra. n Kongói Népi Köztársaság államfője merénylet áldozata lett Éljen Tan ács-Magyarország! A VÖRÖS PETROGRAD ÜZENETE Nehéz időket élt át Petro­­grád 1919-ben. A nemzetközi imperializmus terveket szőtt ' a Nagy Október bölcsőjének megfojtására. Az imperialis­ta ügynökök minden eszköz­zel megpróbálták megzavarni a város normális életét. Ke­vés volt az élelem, a tüzelő, a villamos energia. Rengeteg gond nehezedett a vörös Pet­­rográdra... A Néva-parti város azon­ban egy időre még gondjai­ról is megfeledkezett, ami­kor megérkezett a hír, hogy Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez volt akkor a nap legfonto­sabb jelentése, amely általá­nos lelkesedést váltott ki. Átlapoztam az 1919-ben Petrográdon megjelent lapo­kat, folyóiratokat. 50 év múl­tán is megcsapott belőlük az akkori nehéz, de feledhetet­len idők hangulata. Magyarországon a nép át­vette a hatalmat... A Petro­­gradszkaja Pravda vezető helyen közölte az első jelen­tést: „Az Oroszországi Kommu­nista Párt VIII. kongresszu­sán március 22-én este fél 9- kor az elnökség megkapta a hírt, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. ... A bejelentés leírhatat­lan lelkesedést keltett. A kongresszus küldöttei egy emberként álltak fel helyük­ről és a teremben felhang­zott az Internacionálé”. 1919. március 25-én a Pet­rogradszkaja Pravda első ol­dalát a magyar proletáriátus dicső győzelmének szenteli. Fent nagyszalagcím: „Éjen Tanács-Magyarország!” Is­merteti a magyar forradalmi kormány felhívását, amelyet Kun Béla írt alá, az új kor­mány első intézkedéseit, a budapesti lapok cikkeit. „Büszkén és bátran lobog a munkásforradalom zászla­ja Budapest és az egész or­szág felett — írja a Petro­­gradszkaja Pravda. Az Orosz Szovjet Köztársaság munká­sai és parasztjai lelkes pro­letár üdvözlettel köszöntik a Magyar Tanácsköztársaságot, amellyel életre-halálra szóló szövetség fűzi össze őket. A két ország proletariátusa — miután lerázta magáról a tő­ke átkos igáját — együtt in­dul harcba valamennyi dol­gozó felszabadításáért”. A Petrogradszkaja Pravda naponta nagy teret szentel a Magyarországról érkező hí­reknek. Ír a magyar forra­dalom óriási jelentőségéről, tisztelettel adózik a forrada­lomban győztes magyar mun­kásosztálynak. Állandó rova­tot nyit a lap „A forradalmi Magyarországon” címmel. Közli az észtországi munkás­­kommün népbiztosi tanácsá­nak táviratát, amely „az észtországi proletariátus ne­vében köszönti a Magyar Ta­nácsköztársaságot”, részlete­sen elemzi az újság a ma­gyarországi helyzetet; lelep­lezi a magyar forradalom el­lenségeinek mesterkedését és így tovább. Az egyik számban az új­ság verset közölt prózában, „A magyar kommunista elv­társakhoz” címmel, amelyben egyebek között ilyen sorokat olvashatunk: „Felkeltek magyar testvé­reink, egy a mi sorsunk, egy a fegyverünk, egy a hivatá­sunk ... Üdvözlet a magyar kommunár elvtársaknak!” A petrográdi folyóiratok, heti és időszaki kiadványok is sokat írnak a Magyar Ta­nácsköztársaságról. A Kom­munái' című lap például 1919. március 25-én „Magyar Ok­tóber” címmel elemző cikket közöl, amely egyebek között hangsúlyozza: „Ma a magyar munkások és parasztok győzelmét ün­nepeljük ... A proletár-Ma­­gyarország vezetője elsőként Lenin elvtárssal, a nemzet­közi forradalom kipróbált vezérével teremt kapcsolatot, hogy Magyarország munkásai és parasztjai nevében őszin­tén köszöntse az első mun­káshatalom v kormányát... Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az Orosz és a Magyar Tanácsköztársaság összefogá­sa a világ-proletariátus to­vábbi sikereinek záloga”. Leningrádban ma is sokan élnek, akik tanúi völtak, mi­lyen őszinte proletár-szolida­ritás nyilvánult meg Petro­­grád munkásai között ma­gyar testvérei iránt. Rövid-D fajiildözés ellen Jelképpé magasztosult helyneveket tart nyilván ko­runk históriája. Auschwitz, Buchenwald, Lidice és Ora­­dour a régmúltat idézi, a ná­cizmus bűntetteit. My Lai-t a közeli múlt véres emlékei avatják feledhetetlenné: Calley hadnagy amerikai kü­lönítménye ártatlan vietnami asszonyokat, aggastyánokat és gyermekeket gyilkolt ha­lomra. Mégis: a dél-afrikai Sharpeville a folyamatos je­len. Az ENSZ ugyanis a ti­zenhét esztendővel ezelőtti mészárlás dátumát, március 21-ét a faji megkülönbözte­tés, az apartheid felszámolá­sáért vívott harc napjának nyilvánította. Hetvenketten váltak a sharpeville-i vérengzés áldo­zatává. A városban békésen menetelő színesbőrűekre tá­madó rendőrség eljárása ko­rántsem elszigetelt jelenség. Azóta is gyakran ismétlődik a Dél-afrikai Köztársaság­ban, ahol a fehér kisebbség máig is jogfosztottságban tart­ja a fekete bőrű többséget. Ám a jelenség nem korlá­tozható Dél-Afrikára. Korunkra jellemző, hogy a fajüldözés nem csupán Afri­kában színesbőrűek és a fe­hérek ellentétében jut kife­jezésre. Akadnak példák az Egyesült Államokban is: ugyan, ki állíthatja, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat magasztos eszméit a chicagói üzletemberre és a mexikói vagy a Puerto Rico-i vendég­­munkásra egyformán alkal­mazzák?! Külön fejezetet érdemelnek a fasiszta módszerek jelleg­zetes megjelenési formái Chi­lében. Pinochet juntája al­kalmazza a faji megkülön­böztetést, mint dicstelen elődje és véres kezű példa­képe, Hitler. Március 21-én világszerte azért emelnek szót, hogy a faji megkülönböztetés min­den formája egyszer s min­denkorra eltűnjék a népek életéből, a történelem foga­lomtárából. Amíg azonban az öt világrészen bárhol is szenvedés, megalázás és ret­tegés jut osztályrészül bár­mely kisebbségnek, vagy a többséget tartja vasmarkában a terror, addig Auschwitz és Sharneville véres mementó­­ként figyelmeztet a haladó emberiség legelemibb köte­lességére: a szolidaritásra. (KS) del a Tanácsköztársaság ki­kiáltása után a petrográdi gyárakban nagygyűléseket tartottak, amelyeken üdvöz­lő üzeneteket fogadtak el a magyar dolgozókhoz. „A petrográdi kormányzó­sági fűtőház munkásgyűlése köszönti a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltását. Él­jen a szocialista világforra­dalom!” — hangoztatja az . egyik ilyen üdvözlet. A város Obuhov kerületé­nek kommunistái, tagjelöltjei és szimpatizánsai forrón üd­­vözlik a magyar proletáriá­­tust és kifejezik meggyőző­désüket, hogy „a nem távoli jövőben testvéri köztársasá­gok vesznek majd körül ben­nünket, amelyekben minde­nütt proletárdiktatúra lesz”. A petrográdi proletariátus sok dokumentumban fejezte ki, milyen nagy hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a nemzetközi munkásmozgalomra. Erről tanúskodik például a 4. szá­mú állami nyomda munká­sainak és munkásnőinek nagygyűlésén elfogadott ha­tározat: „Véleményünk szerint a magyar forradalom a legéke­sebb bizonyíték rá, hogy az az út, amelyen az orosz mun­kások 1917-ben elindultak — az egyetlen helyes, és a vi­lág munkásai számára elke­rülhetetlen út”. A névai városkapunál le­vő Vena színházban, a peter­­hofi és a Vasziljev-szigeti kerületekben, a Viborgi vá­rosrészben megtartott gyűlé­seken a petrográdi proleta­riátus támogatásáról biztosí­totta a Magyar Tanácsköz­társaságot. A. Nyepomnyascsij APN — KS

Next

/
Thumbnails
Contents