Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 2. A jászberényi GELKA jászszentandrási szervizében hetente mintegy 50 televíziót és Huszonöt-harminc háztartási gépet ja­vítanak meg. Képünkön Kákái László műszerész egy táskará­dión keresi a hibát. M. G. Állami föld nem eladó A földtulajdon és a földhasználat időszerű kérdéseiről örömteli találkozás Ügy gondolom, helyesen cslekedtem, amikor az aláb­bi kis történetet a Néplap nyilvánosságán keresztül megyénk lakosságának tudo­mására hozom. A történet egyik szereplője én vagyok (a mezőtúri kórházban dol­gozom), főszereplője pedig Papp Sándor, a városi ta­nács telefonkezelő portása. Február 19-én úgy indul­tam el hazulról, hogy elme­gyek az ABC-áruházba, a városi tanácshoz és az OTP- be, ahol a nagyobb összegű, bemutatóra szóló betétköny­vembe újabb, jelentős össze­get helyezek el. Figyelmet­lenségem következtében a mintegy 37 ezer forint ér­téket tartalmazó kis bőrtás­kát elvesztettem. Néhány, számomra izgalmas óra el­teltével ezt az értéket sze­mélyesen kaptam vissza Papp Sándortól. A tanács főbejáratánál találta meg a táskát. A benne levő sze­mélyi igazolvány és korábbi, személyes ismeretségünk alapján ennek az örömteli találkozásnak a lebonyolítása már nem okozott nehézséget. Kérem tegyék lehetővé, hogy ezúton is köszönetem fejezzem ki a becsületes megtalálónak. Erdős Tibomé Mezőtúr Az élő zene varázsa A mi kis falunk úttörői szívesen énekelnek, szeretik a zenét, de még sohasem voltak igazi hangversenyen. A „Művészet vándordíján” úttörőmozgalom keretében az 5. és 6. osztályos rajok — néhány szülő kíséretében — egy szombat délben „elván­doroltak" a kisújszállási ze­neiskolába, megismerkedni az élő zenével. A zeneiskola igazgatónője és tanári kara megmutatta az ízlésesen berendezett ze­neszobákat, beszéltek az is­kola életéről. Közben már gyülekeztek a vendégek a művelődési ház nagytermé­ben. Dr. Lázár Szabolcsné kellő hangulatot teremtett a Beethoven- és Kodály-évfor­­duló méltatásával. Majd Rengei Miklós karvezető hí­vó szavára bemutatkoztak a hangszerek — akárcsak Mu­zsikus Péternek Zeneország­ban. Felcsendültek a szebb­nél szebb dallamok a szim­fonikus zenekar gyermekze­nészeinek hangszerein. A tiszaderzsi gyerekek fá­radtságról és rossz időről megfeledkezve adták át ma­gukat a szép élménynek. A jó hangulatra a koronát Sí­pos Antal vezetésével a fú­vós zenekar tette fel. Az Űt­­törőhivogató hangjánál és a Tenkes-induló ismerős dalla­mánál tetőzött a lelkesedés, és a pajtások ütemes taps­sal kérték az ismétlést. „Szebb volt, mint a tévében" — sóhajtották hazafelé a vo­naton. Beviz László úttörővezető Tiszaderzs A váróterem nyitva van Györkesz István homoki olvasónk panaszos levelét február 9-én közöltük „Be­zárt váróterem” címmel Nos, amint az Lovász Lázár vasútigazgató (MÁV Igazga­tóság, Szeged) válaszából ki­tűnt, a homoki várótermet egy hónap óta az ott menet­jegyet árusító dolgozó hoz­zájárulásuk nélkül, 18 órá­tól 4 óra 30 percig biztonsá­gi okból zárta be(?!). A le­vél megjelenése után azon­nal intézkedtek, azóta a vá­róterem állandóan nyitva van. Az állomásépület felújítá­sa egyébként — amely elsőd­legesen a váróterem bővíté­sére irányult — befejeződött. Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy most már minden rend­ben van. A padokat körül­belül március közepe táján szerelik fel. Olvasónk írt ar­ról, hogy padok helyett tég­larakósokra lehet ülni. Hiá­nyolta azt is, hogy a vízcsa­pot leszerelték. Valóban. S ennek meglehetősen szomo­rú oka van. A csapot több­ször ellopták, megrongálták, nyitva hagyták... emiatt néhányszor „úszott” az állo­más egy része. . Nyomó­gombos vagy kézi szelepes közkifolyó szolgálja majd az utasokat. Majd ... mert nem lehet kapni, a MÁV szakem­berei teremtik elő. Talán az első félév végére felszerelik. Döbbenetes! Tulajdonkép­pen van pad, de egyedi gyár­tású, padozathoz és falhoz csavarozható kell... A csap is megvolt, de nyomógom­bosra, vagy kéziszelepesre van szükség ... Mennyi fe­lesleges munkát, fejtörést okoz (okozhat!) sokaknak néhány, hitvány, felelőtlen ember. Azzal is, ha ellopja a csapot, azzal is, ha nem zárja el. Utóbbit jó tréfának, netán szellemességnek szán­ja. A köz vagyonára pedig magunknak is jobban, úgy kell vigyáznunk, mint a sa­játunkra! A biléta mellett szavazok... Febráur 20-án, vasárnap, kevéssel dél előtt — ahogy az télen lenni szokott — a fedett uszoda miniatűr öltö­zőjében egymás hegyén-há­­tán tolongtak az emberek. Ezúttal a tervezés hibáit egyebek is tetézték. Törzsvendég vagyok a Damjanich uszodában. Ta­pasztalatból tudom, hogy né­ha bilétát, máskor fejben megjegyzendő számot „ka­punk”, ennek ellenében ad­ják ki fürdés után a ruháin­kat. Ezen a napon is sokan álltak az emeletre vezető „liftzsinór” előtt, hogy meg­kapják ruháikat. De ez nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan gondoltuk. A bűvös szám bemondása után ugyanis felülről kereszt­kérdések következtek. Milyen színű a kabát? Mi van rajta? 3 A kérelem elbírálása során az első fokúépí­­■ tésügyi hatóságnak akár a benyújtott okmányok alap­ján, akár helyszíni szemlén meg kell arról győződnie, hogy — az építtető csatolt-e min­den szükséges mellékletet és azok helyesek-e? • — a szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre? — be lehet-e majd kötni az épületet a szükséges köz­lekedési, közmű-, energiahá­lózatba? — a műszaki terv készítő­je jogosult-e tervezésre? — a tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak? Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — határidő ki­tűzésével <— hiánypótlásra szólítja fel. • Az első fokú építésügyi ha­tóságnak harminc napon be­lül, típus- vagy tipizált terv változtatás nélküli alkalma­zása esetén tizenöt napon belül döntenie kell: vagy engedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély ki­adását. A határozatot írásban kell közölni: — az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével, tartós földhasz­nálójával; — az eljárásban közremű­ködött szakhatóságokkal; — a. tervezővel; — azokkal, akiknek azépí­stb. A kérdésözön — ha le­hetséges — fokozta az amúgy is meglevő zsúfoltságot, sőt, mivel egyesek ruháit „vona­kodva” adták vissza, az em­berek kedélyállapotán sem javított. Nekem is — mások­kal együtt — erélyesen kel­lett fellépnem. Legjobb te­hát, ha a vendégek mindig bilétát kapnak. Egy kis fém­darabkát mindenki elbír, s nincs felesleges vita, gyanú­­sítgatás. Bódi István Szolnok Orményesi gondok örményesnek — gondolom nem túlzók — élet- és bal­esetveszélyes bekötőútja van. A napokban szerencsésen csúszott az árokba egy autó­busz, de ha 200 méterrel odébb történik az eset, nem biztos, hogy szerencsés bal­esetről beszélhettünk vol­na ... Érdemes megnézni az utat szakembereknek. S nerfi csak megnézni! Baj van nálunk a telefon­nal is. Ha valaki éjjel any­­nyira beteg lesz, hogy men­tőt kell hívni, előbb nyilván fel kell keresni az orvost. Utána a tanács azon dolgo­zóját, akinél a tanácsháza kulcsa van. Az orvos elmegy a tanácsházához, telefonon mentőt kérni. Csak arra vol­na szükség, hogy az orvosi rendelőben levő telefont éj­jeli szolgálatra is bekössék, így elmaradhatna az éjsza­kai séta, amire sem a beteg­nek, sem a hozzátartozónak, sem az orvosnak nincs szük­sége. Imre Sándor örményes Siomorú valóság A február 8-i lapban meg­jelent „Telefon ... című glossza írója fogadást ajánl: tési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti; — községek esetében, amennyiben az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe, a községi szak­­igazgatási szervvel. Az első fokú építési ható­ság, amennyiben megtagad­ja az engedélyt, a helyszín­rajz és a műszaki tervek egy-egy példányát visszatart­ja, azok további példányait az építtetőnek, amennyiben az illető kéri, visszaadja. Hogyan lehet fellebbezni? A fellebbezést a másodfo­kú hatósághoz kell benyúj­tani. Mit jelent az építési en­gedély és meddig érvényes? Az építési engedély az épí­tésügyi hatósági előírások te­kintetében, sőt az engedélye­zési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekin­tetében szakhatósági enge­dély is. Ám, ha más jogsza­bályok különleges hatósági engedélyek beszerzését teszik kötelezővé, akkor azokat még be kell szerezni. A jogerős építési engedély két év múlva érvényét vesz­ti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az épí­tést. Az első fokú építésügyi hatóságnak joga van rövi­­debb időt is megszabni. Joga van arra is, amennyiben ezt az építtető kéri, hogy az en­gedélyt egy-egy évre meg­hosszabbítsa. Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alap­ján lehet építeni és csak az ha este 10 óra után átmegy valaki a szolnoki Zagyva­parti lakótelepen, akkor két ember biztosan várakozik a környék egyetlen nyilvános telefonfülkéje előtt. A foga­dást kétségtelenül megnyerte volna. Szomorú, hogy az épülő, szépülő lakótelep több ezer lakójára mindössze egyetlen nyilvános telefonállomás jut. Érthetetlen, hogy nem törté­nik intézkedés, a lakók már többször kérték ... Talán célszerű volna, ha a lakóte­lep minden tízemeletes házá­nak lépcsőházában — a tűz­jelző telefonkészülékkel együtt — egy nyilvános auto­mata készüléket is felszerel­nének. A távközlési üzem így sok „vonalat” takarítana meg. A lakók meg nem bosz­­szankodnának annyit. S még valami. A lakótelep egyes társasházaiban évek óta nincsenek elhelyezve az egyébként kötelezően előírt tűzjelző telefonok sem. Ordas János Szolnok * * * Ordas János írt a telefon­igénylőkről is. Azt tartja, az igénylők egy része egyfajta státuszszimbólumot, dísztár­gyat lát a csillogó készülék­ben ... Előfordulhat, bár nem fenyegei az ilyen igénylőket túlságosan nagy „veszély”, hogy hamarosan megkapják a hőn áhított telefont. Itt 'utalunk január 26-i lapunk­ra. Ebben, Szerdai kérdé­sünkre (Mikorra várható a telefonhálózat fejlesztése) Riegler László, a megyei pos­tahivatal vezetője válaszolt. — A jelenlegi telefonköz­pontban nincs szabad szám­kapacitás, így a hálózatbőví­tés sem oldja meg a prob­lémákat. A megyeszékhelyen előreláthatólag 1983-ban lesz üzemképes az új crosbár­­központ. Akkor szűnhetnek meg efféle gondjaink ... engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját felelős­ségre és veszélyre, vala­mint a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásá­nak zavarása nélkül. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasz­nálhatja, a jogutódlást (vé­tel, örökség stb.) azonban köteles az első fokú építés­ügyi hatóságnál bejelenteni. A jogutód az építési enge­délyt csak akkor hasznosít­hatja, ha a bejelentéskor iga­zolja, hogy tulajdonszerzési jogosultsága van. Az érde­keltek kötelesek eltűrni a jogos építkezést és ameny­­nyiben ezt akadályozzák, az építésügyi hatóság az építtető kérelmére őket pénzbírság­gal tűrésre kötelezi. Mit kell tenni a bejelentés alapján elvégezhető építke­zések esetén? Kötelező bejelenteni az el­ső fokú építésügyi hatóság­nál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot. A be­jelentéshez csatolni kell a következőket: — a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az el­készítendő építmény távol­ságait a telekhatártól, a már meglevő építményektől; — műemléki jellegű ese­teknél a műemléki hatóság . hozzájárulását. Az első fokú építésügyi hatóság határozatot hoz: tu­domásul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelen­tés tudomásul vételét. A földtulajdon és a föld­­használat kérdéseiről, az idevonatkozó új szabályozás­ról 1977. január 1-én életbe lépett rendeletek, rendelke­zések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megművelésének elősegítése, továbbá az 1967. évi föld­törvény összehangolása a hatályba lépése óta megje­lent más (ingatlannyilván­tartási, hasznosítási, földren­dezési, földfelajánlási jogsza­bályokkal. Az állami , földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeti használatban lévő állami föld 1977. január 1-től nem kerülhet szövetke­zeti tulajdonba. A jövőben a termelőszövet­kezeti használatban lévő belterületi földet is csak az állam javára lehet megvál­tani, s a belterületi föld a jövőben csak az állam tu­lajdonába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulaj­don védelme érdekében a téesz a tulajdonában lévő földjét a jövőben csak szo­cialista szervezet részére ru­házhatja át. Egyidejűleg ha­tályát vesztette az a rendel­kezés, amelynek alapján a téesz használatában, de kí­vülállók tulajdonában levő belterületi és zártkerti földet mentesíteni lehet a kötelező megváltás alól. Hasonló meggondolásból a szövetkezeti földhasz­nálat zavartalansága ér­dekében tiltják meg az új jogszabályok a mező­­gazdasági szakszövetke­zeti tagok tulajdonában levő, de a szakszövetke­zet érdekeltségébe tarto­zó, nem személyi tulaj­donú földek elidegeníté­sét. A jogszabályok arra köte­lezik a téeszeket, hogy vala­mennyi földjüket megművel­jék. Ez a kötelezettség a nagyüzemileg nem haszno­sítható földjeikre is vonat­kozik. Ezért, ha a téesz a tulajdonában levő földjét sem nagyüzemileg, sem ház­táji vagy illetményföldként, sem tagjai vagy alkalmazot­tai részére való tartós hasz­nálatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nél­kül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átad­ni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a földfelajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet és végrehajtási, utasítása lehető­vé teszi, hogy a mező- és erdőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek földjeit az érdekeltek meg­egyezése alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tud­nak megegyezni, de a szétta­golt földek összevonása nép­­gazdasági érdekből indokolt, akkor a földrendezést ható­sági közreműködéssel is vég­re lehet hajtani. 1977. január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állampolgárok ré­szére való eladásának megtiltásával egyidőben a tartós földhasználat bevezetésével lehetővé teszik a nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas földek hasznosítását. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a tanácsok a zártkerti és zártkertté kijelölhető kül­területi, más módon nem hasznosítható állami földe­ket magánszemélyek, szak­csoportok, üzemi és egyéb közösségek használatába ad­ják tartósan, legalább 50 év­re. A téesz a háztáji és il­letményföldön kívül is en­gedhet át tagjainak és alkal­mazottainak nagyüzemileg nem hasznosítható földet tartós használatra. Az utóbbi időben mind több érdeklődő fordul a kü­lönböző szervekhez olyan kéréssel, hogy hol, mikor és miként lehet állami földet tartós használatba kapni. A hivatal vezetője ezzej kap­csolatban felhívta a figyel­met: a jogszabályokban a földek tartós használatba adásának az az alapvető célja tükröződik, hogy a föl­dek művelése megoldódjék, és megteremtődjön a terme­lési biztonság. A használat­ba adott földeket rendelte­tésüknek megfelelően, me­zőgazdasági, .Kertészeti ter­meléssel kell hasznosítani, és nem lehet lakó- vagy üdü­lőteleknek tekinteni. Ezért az a csak időlegesen mező­­gazdasági, kertészeti műve­léssel hasznosítható belterü­leti földeket továbbra is csak rövidebb időre lehet használatba adni. A tartós használatba adható külterü­leti állami földeket a helyi tanácsok jelölik ki, és az ez­zel kapcsolatos összes tájé­koztatásban ők illetékesek, Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetés­szerűen hasznosítsanak, ezt juttatják kifejezésre a föld­védelmi jogszabályok ren­delkezései, amelyek kötele­zően előírják a földek meg­művelését, és az ezt elmu­lasztókkal szemben szankci­ók alkalmazását teszik lehe­tővé. A MÉM a parlagterü­letek művelésbe vonására már tavaly egész sor intéz­kedést tett, ennek nyomán 1976. második félévében a fölhasználok művelésbe von­ták az addig kihasználatlan területeik jelentős részét. De további erőfeszítésekre van szükség. Ezért a jövőben még szigorúb­ban megkövetelik a ren­delkezés végrehajtását és következetesen eljárnak a föld művelését elma­rasztalókkal szemben. Az érintett üzemekben segít­séget adnak a földhasznosí­tási tervek készítéséhez is. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? A kérelem elbírálása, az építési bejelentés

Next

/
Thumbnails
Contents