Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 16. Nyilvános telefonállomást kérünk Több cikk foglalkozott már a Néplapban Szolnok város telefongondjaival. Jól ismerjük a posta nehéz hely­zetét, ezúttal mégis arra kérjük az illetékeseket, ha egy kis lehetőség kínálkozik rá, a Kassai úton, a 900 éves ABC-áruház mellett létesít­senek nyilvános telefonállo­mást. Ugyanitt elkelne egy postaláda is. Környékünkön 12 négy­­emeletes ház van, több mint ötszáz családnak adva ott­hont, de nyilvános telefon­­állomás legközelebb csak a piacnál található. Többször előfordult már, hogy orvost, taxit kellett volna sürgősen hívni, ami telefon hiányában lehetetlen. Az új házakban igen sok a gyerek, baleset, tűzeset adódhat, ezért nagy szükségünk lenne egy nyil­vános telefonra. Molnár Gyuláné Szolnok El akarnak zárni a napfénytől? A szolnoki, dr. Csanádi György krt. 6—8—10. sz. lép­csőház lakói kérjük a Nép­lap segítségét abban, hogy velünk is ne történjen meg az az elkeserítő eset, mint a Jubileumi téren lakókkal. Ugyanis a lakásaink elé szintén üzletsort akarnak építeni az illetékesek. Ben­nünket is el akarnak zárni a napfénytől, hogy egész életünket egy zárkában él­jük le? Hosszú éveken keresztül gyűjtögettünk részünkre meg­felelő lakásra, de sajnos, a tervezőmérnökök hibái mi­att betonfallal körbevett zár­kába akarnak bennünket el­dugni. Ez ellen tiltakozunk! Az illetékesek megint nem törődnek a következmények­kel. Csupán újra puszta vé­letlen lesz, ha a mi laká­saink elé is építenek, mint ahogyan tették ezt a Jubi­leumi téri lakásokkal is. Ez ügyben kérjük a lap segít­ségét panaszunk orvoslására. A dr. Csanádi Gy. krt. 6—8—10. lépcsőház lakói Megállt az ingaóra A március 4-i földmozgás­sal kapcsolatban szeretnék közölni egy érdekes esetet annak bizonyságául, hogy nemcsak Szolnokon, de a környékén, Alattyánban is volt földmozgás, habár mi nem észleltük. A földrengés időpontjában a tévét néztük feleségem­mel. Mikor vége lett a köz­vetítésnek, a szobában lé­vő, körülbelül egy méter magas ingaórára néztünk, hogy nálunk mennyi az idő. Az óra állt és 20 óra 24 perc körüli időt mutatott. A hírközlő szervektől szerzett értesülésekből tudtuk meg, hogy ekkor este földmozgás volt Budapesten és Szolno­kon is, melynek időpontja egyezett azzal az idővel, amikor az óra megállt. A földmozgástól az inga az áratokhoz ütődött, s ezért állt meg. Ez az öreg ingaóra 1890 óta szinte megállás nélkül mutatja az időt, s annak múlását, de mint most ki­derült, ennél többet is tud. Gecse Árpád Alattyán Sokalljuk a vízdíjat Idős, nyugdíjasok vagyunk, körülbelül öt éve bevezettük a vizet, de vízórát azóta sem szereltek hozzánk, hiába kérjük, mintha a tényleges fogyasztásunk utgn—fizet­nénk. Tavaly egész évre ki­fizettük a vízdíjat, most 200 valamennyi forintot pótdíj­ként kérnek tőlünk. Jószágunk nincs, fólisát­­runk se. locsolni nyáron nem szabad, így nem értjük, mi­ért ilyen sok a vízdíj. Török Mihályné Martfű A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a múlt évben értesítette a fogyasz­tókat arról, hogy 1976. ja­nuár elsejétől megváltoznak az átalányban fizetett vízdíj fogyasztási szabályozói. A fogyasztókhoz eljuttatott írásbeli tájékoztató a beköté­­ses átalányösszeg 2—3 szoros emelkedését helyezte kilátás­ba. Azonban a múlt évben a korábban megállapított áta­lányösszeg alapján számláz­ták a vízdíjat. Március ele­jén az új és a régi átalány­­összeg különbözeiét a válla­lat pótszámlázta. Ez megdöb­bentett és felháborított, hi­szen ebből megállapítottam, hogy az évi vízdíj összege a korábbi évekhez képest öt és félszeresére növekedett, szemben az előzetesen közölt, egyébként sem kevés, 2—3 szoros emelkedéssel. Jászberény vízellátásának megoldhatatlansága közis­mert. Bár még igen messzi vagyunk a nyári kánikulától, de már korlátozott a vízellá­tás, különösen hétvégeken. Éppen ezért érthetetlen a magas vízdíj. Taczman András Jászberény Nőnapi bosszúság A szeretet és megbecsülés kifejezésére nőnapon leg­többen a virágot, köztük is a szegfűt, ibolyát és a hóvi­rágot kedvelik. Sajnos, Szol­nokon, a Kossuth téri virág­üzletben március 5—7—8-án a Jubileumi téri virágüzlet­ben pedig 7 -én sem tudtam szegfűhöz jutni. Az üzlet­ben azt mondták, csak elő­zetes megrendelésre adnak szegfűt, ibolyát és hóvirá­got. Az is sajnálatos, hogy az utóbbi virágüzletben tu­­jabokor zölddel díszítették a virágokat. Miért nem gondoskodnak az állami virágüzletekben nőnapon és egyéb alkal­makkor a lakosság zavarta­lan ellátásáról, miért nem lehet ilyenkor egy-két szál szegfűt kapni „előzetes meg­rendelés" nélkül? Boros Ernő Szolnok Kevés a kalauz Lapunk február 25-i szá­mában Bliccelés — kény­szerből” címmel arról írtunk, hogy Szolnokon, az egyik autóbuszjáraton nem volt kalauz. Az utasok kénytele­nek voltak jegy nélkül utaz­ni. Cikkünkre válaszolt a Vo­lán 7. sz. Vállalata. Levelük­ből idézünk: „A cikk — megítélésünk szerint — jól láttatja azt a munkaerő-problémát, amely­­lyel vállalatunk évek óta küzd. Mutatja azt a zavaró C. I. Kunszentmártoni Ér­tesülése pontatlan, ugyanis száz százalékos táppénz nincs, így az üzemi baleset esetén sem adható. A táp­pénz mértéke 65 százalék, il­letve, ha megszakítás nélkü­li kétéves biztosítási ideje van, akkor 75 százalékos táp­pénz jár. Üzemi baleset ese­tén baleseti táppénz jár, ami abban tér el a rendes táp­pénztől, hogy időbeli korlá­tozás nélkül kell folyósítani részére, tehát egy éven túl is megilleti Olvasónkat, egé­szen addig, amíg a baleset következtében munkaképte­len. K. M. Szolnok: Az állandó beosztásban dolgozó terme­lőszövetkezeti tagnak is jár hetenként egy pihenőnap. A heti pihenőnap általában a vasárnap, de a munkakörtől függően a hét bármely má­sik napján is kiadható. N. I.-né, Tiszafüred: A tsz­­tagot tagsága idejére illeti meg háztáji földhasználat. Átlépés vagy kilépés esetén a kijelölt háztáji föld hasz­nálatának joga is megszűnik. A vezetőség azonban adhat engedélyt a háztáji év végéig történő használatára is, de ennek megadása nem köte­lező. Cs. I. Szolnok: A főváros­ban továbbra is csak az vá­hatást is, amely utasaink kö­rében keletkezett a kalauz hiánya miatt. A cikk az uta­sok fegyelmezett, kötelesség­­tudó szándékát tükrözi. Az említett eset nem egyedüli, Szolnok helyi közlekedésé­ben máskor is előfordult. A cikkben említett sajná­latos, az utasaink körében is zavart okozó körülményen a jegykiadás további gépesíté­sével tudunk változtatni, amely egy ideig még várat magára.” sárolhat lakást, aki öt év óta folyamatos munkaviszonyban (szövetkezetnél tagsági vi­szonyban) áll Budapesten. Továbbá az, akinek legalább öt éve megszakítás nélkül a fővárosban van az állandó lakhelye. Kovács József, Jászberény: Leveléből nem derül ki, hogy a tsz-ben alkalmazottként dolgozott-e vagy pedig tag­ként. Ettől függ, hogy jogo­sult-e a jubileumi jutalom­ra. A jubileumi jutalomról szóló intézkedés ugyanis csak a munkaviszonyban álló dol­gozókra terjed ki. így a ter­melőszövetkezeti tagoknak jubileumi jutalom kötelező­en nem jár. Kőtelki olvasóinknak: Azt írják, vállalatuknál azokat a nőket köszöntötték nőna­pon, akik szakszervezeti ta­gok. Hetüket, akik ugyan nem tagjai a szakszervezet­nek, de több éve dolgoznak a vállalatnál, nem hívták meg az ünnepségre. Nem gondolunk arra, hogy az Önök vállalatának szakszer­vezeti bizottsága — amely feltehetően rendezte az ün­nepséget — nem tudja, a nőnapi köszöntés, esetleg ajándékozás semmiféle tag­sághoz nincs kötve. Figyel­metlenségből adódhatott ez a sajnálatos eset. Szerkesztői üzenetek Az albérleti díjról és a tanácsi bérlakásról B. I. szolnoki olvasónk az albérleti díj mértékéről és számítási módjáról kért felvilágosítást. Kérdése volt az is, hogy vita ese­tén ki határozza meg a lakbér összegét? Az albérleti díj három té­nyezőből tevődik össze. Ma­gában foglalja az alapdíjat, a bútor- és ágyneműhaszná­lati díjat s az albérlő részé­re nyújtott szolgáltatások költségét. Az alapdíj az al­bérlő kizárólagos használa­tában lévő helyiség minden négyzetmétere után a lakás teljes alapterületének egy négyzetméterére jutó lakbér­nek legfeljebb a háromszo­rosa. Ha például egy kétszo­bás, összkomfortos lakás alapterülete 60 négyzetméter, a havi lakbére 360 forint, s egy 20 négyzetméteres szo­bát adnak ki albérletbe, az alapdíj legmagasabb összege is csak 360 forint lehet. En­nél magasabb összegű alap­díjat a bérlő nem kérhet. Bútor- és ágynemű együttes használata esetén személyen­ként és havonként legfeljebb 100 forint követelhető. Bú­torhasználaton legalább fek­vőhely és szekrény haszná­lata értendő. A használati díj azonban akkor sem emelhe­tő, ha az albérlő az említet­teknél több bútort (széket, asztalt, mosdót, fogast, stb.) használ. Ha a bérlő ágyne­műhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címén csak 75 forintot kérhet. A bérlő által az albérlőnek nyújtott szolgáltatásokért azok tényleges költsége szá­mítható fel, csak arra az időre jár, amíg az albérlő azt ténylegesen igénybe ve­szi. Nem lehet tehát villany­vagy gázfogyasztási díjat fel­számítani arra az időre, amíg az albérlő tanfolya­mon, vagy egyéb okból tá­vol van. Kivétel ez alól azok­nak a szolgáltatásoknak dí­ja, amelyet a bérlőnek a tényleges igénybevételtől függetlenül is meg kell fi­zetni, például a központi fű­tést. Ha a bérlő és az albér­lő között a szerződéssel vagy az albérleti díjjal vita tá­mad. annak eldöntése a bí­róságra tartozik. Az erre irá­nyuló kereseti kérelmet bí­rósági panasznap alkalmával jegyzőkönyvbe foglalják. N. B. mezőtúri olvasónk arra kért felvilágosítást, hogy kik jogosultak a ta­nácsi bérlakás és az ál­lampolgárok tulajdonában álló lakás bérletének foly­tatására? A bérlő halála megszünte­ti a lakásbérletet. Nem szű­nik meg a lakásbérlet, ha a lakásban olyan személy la­kik, aki a lakásbérlet folyta­tására jogosult. Ezek a sze­mélyek a következők: a bér­lő egyeneságbeli rokona (gyermek, unoka, szülő,. nagyszülő, stb.) örökbefoga­dott, mostoha- és neveltgyer­meke, örökbefogadó, mosto­ha- és nevelőszülője, ha a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban la­kott. Ebben az esetben kö­zömbös az, hogy az említett személy mikor költözött a la­kásba. Lényeges azonban az, hogy a beköltözés végle­ges legyen. Önmagában a la­kásbejelentés még nem jelent végleges beköltözést. Jogosult a lakásbérlet foly­tatására az elhalt bérlő test­vére, illetve élettársa is. de csak akkor ha a bérlő halá­lakor már legalább hat hó­napja a lakásban lakott. Éh­nél rövidebb idő csak akkor jogosít a bérlet folytatására, ha az igénylő a lakásbérlet kezdetétől már ott lakott. Több jogosult esetén sor­rendet állapít meg a jogsza­bály. Elsősorban a gyermek jogosult a bérlet folytatásá­ra, ennek hiányában a többi egyeneságbeli rokon, majd a testvér és végül pedig az élettárs. A lakásbérlet folytatására vonatkozó jogosultságot kér­ni kell. Nem száll át tehát automatikusan a jogosult­ság. Az elismerést tanácsi bérlakás esetén a lakásügyi hatóságtól, nem állami la­kásra pedig ( a bérbeadótól kell kérni. A kérelem eluta-“ sítása esetén a bíróságtól le­het kérni jogorvoslatot. Dr. Cs. I. Több mint egymillió forintos költséggel házasságkötőterem épül Tiszakürtön. Átadását május 1-re tervezik. „Alagutak” hetvenhét kilométer hosszan Magyar megoldások a metróépítésben A budapesti metróhálózat az év elejétől ‘egy újabb résszel, az észak-déli vonal első szakaszával bővült. A távlati elképzelések szerint a fővárost behálózó föld alatti alagutak teljes hossza 77 ki­lométer lesz. Közismert, hogy több mint háromnegyed év­századdal ezelőtt Európa má­sodik földalatti vasútja ná­lunk épült meg. Bár közben túltettek rajtunk kontinen­sünk más nagyvárosai, de ha késve is, megkezdtük a fel­zárkózást. Kezdetben kizáró­lag külföldről átvett techno­lógia szerint, onnan beszer­zett gépekkel és berendezé­sekkel folyt a metróépítés, közben azonban szakembere­ink több világszínvonalú újí­tással járultak hozzá az épí­tés gyorsításához, az import­anyagok csökkentéséhez. Öntöttvas helyett vasbeton Az 1950-ben kezdett kelet­nyugati metróvonal első sza­kaszának alagútfalazata a Szovjetunióból importált ön­töttvas tübbingekből (több elemből összeállítható öntött­vas gyűrűkből) készült. Azó­ta a magyar szakemberek előregyártható vasbeton blokkfalazatot terveztek, amit 1966-tól alkalmaznak. Bebizonyosodott, hogy ez a csuklós vasbeton elem a kö­tött, szemcsés és vegyes ta­lajnál egyaránt használható és lényegesen olcsóbb az ön­töttvas tübbingnél! Az 1 méter széles vasbeton biokkgyűrű hat normálelem­ből, egy talpelemből és há­rom záróelemből áll. Vala­mennyinek a vastagsága 20 centiméter. Az elemek csatla­kozófelülete hengerpalást alakú. A sugárirányú hom­loklapok sík felülettel illesz­kednek egymáshoz. A vonalalagútak építési költségének fontos tényezője a keresztmetszet mérete, ezért mindig a lehető legki­sebb alagútméretre töreked­nek a tervezők. Nálunk az alagutak belső átmérője 5,1 méter. Elképzelhető, hogy milyen jelentős megtakarí­tást jelentett, amikor a sú­lyos importált öntöttvas tüb­­bingeket hazai gyártású és kisebb méretű vasbeton blokkokkal válthatták fel. A különleges budapesti ta­lajviszonyok között a metró­­alagútépítők egyik fontos feladata a biztonságos vízszi­getelés. A szakemberek olyan — egyébként szabadalommal védett — technológiát dol­goztak ki, amellyel tökélete­sen sikerült megoldani az elemek szigetelését. Lényege az, hogy a csatlakozó felüle­tek közé és az elemek külső felületére, illetve a falazati rendszerre aszfaltréteget hor­danak fel, s a betongyűrű, valamint a talaj közé — meg­lehetősen bonyolult módon — olyan speciális cementhabar­csot „injekcióznak” be, amely öt percen belül megköt, szi­lárddá téve a gyűrűt körül­vevő talajréteget. A fővárosi metróépítésnél az alagutakat nagyrészt me­chanikus pajzsokkal fúrják. A változó keménységű talajok­ban kézi fejtéssel dolgozó pajzsokat hajtanak. Bizonyá­ra kevesen tudják, hogy eb­ben a munkában az agyagta­lajra tervezett MÁVAG-paj­­zsok is résztvettek, amelyek­nek vágóélére 10 milliméte­res túlfej tést biztosító lemezt szereltek fel. Ez javította a pajzs irányíthatóságát, csök­kentette a köpenysurlódást és megakadályozta a beszoru­­lást. A budapesti metró legutóbb átadott szakaszának építésé­kor már lézersugaras mű­szerrel jelölték ki az alagút­­tengely irányát, ami azért ér­dekes, mert a metróépítők a MOM szakembereivel közö­sen dolgozták ki a pajzs irá­nyítását, s megoldották a lé­zersugárnak az ívekben való használhatóságát is. Mint tudjuk, a fúrópajzs az alagút átmérőjével közel megegyező méretű acélhen­ger, elől fejtőberendezéssel, hátul pedig a henger palást­jára felszerelt 20—30 hidrau­likus sajtóval (ez utóbbiak tolják előre a pajzsot a már elkészült falazatra támasz­kodva.) A sajtókkal irányít­ható is a pajzs: mindig azo­kat a sajtókat működtetik, amelyek a pajzsot a kitűzött irányba terelik. Lézersugár az alagútban A lézersugaras kitűzés a gyakorlatban úgy történik, hogy a pajzs tengelyében egy ellenőrző táblát —; áttetsző műanyag lemezt — helyez­nek el, arra esik a lézersugár pontszerű fénye. Ha a .pajzs egyenesen halad, a sugárnak mindig ugyanarra a pontra kell esnie. Vízszintes ívek­ben a fénypont oldalirányban elmozdul, a függőleges ívek­ben pedig felfelé vagy lefelé tér ki. Ha az alagút mind vízszintesen, mind függőlege­sen változtatja az irányát, akkor a lézerfény a pajzs előrehaladásakor a műanyag lemezre meghatározott alakú görbét rajzol. A tervezők pontosan előre kiszámíthat­ják annak a görbének az alakját, amelyet a lézersu­gárnak a metró építése során le kell írnia. Ha ezt a görbét felhelyezik az ellenőrző táb­lára, már csak úgy kell a saj­tókat kezelni, hogy előreha­ladáskor a fénypont kövesse a görbét, attól el ne térjen. Ezzel sok kitűzési munka ta­karítható meg, s gyorsítható a metróalagút építése. R. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents