Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
1977. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új MHSZ-klubok és szakosztályok Nöuekszík a szövetség vonzereje Az MHSZ klubok közgyűléssorozata a közelmúltban ért véget. A két utolsó rendezvényt - az ipari és mezőgazdasági területeken működő klu- 'boki egységét Isiimből!-' zálva - a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben és a dunaújvárosi Vasműben tartották. Ezek a közgyűlések azért is figyelemreméltók, mert a helyzetelemzés mellett a szövetség további munkájára is meghatározóak. Erről beszélgettünk Vass Lajos alezredessel, az MHSZ megyei vezetőségének titkárával. — A közgyűlések időszakában pezsgőbbé vált a szövetség élete, s a korábbinál jobban éreztette hatását a kívülállókra. Nem véletlen, hogy azokban a hetekben kétezerrel nőtt a klubtagok száma, s hárommal a kluboké. Az MHSZ tömegbefolyását, a politikai, társadalmi és gazdasági vezetők által való megbecsülését híven kifejezi az is, hogy a közgyűléseken tíz és félezer meghívott vett részt — mondotta a megyei titkár. — S mennyiben vonatkoznak az előbbiek a nőkre? — A közgyűléseken kétszer annyi nő vett részt, mint amennyi a női klubtagok száma. Ez arra vall, hogy érdeklődnek az MHSZ élete iránt, s ezért a szervező tevékenység eredményes lehet köztük. — A felsőbb vezetés irányelvei és közgyűlések tapasztalai alapján milyen feladatok adódnak az idén? — Munkánk jellegéből adódóan feladatkörünk meglehetősen sokrétű. Igen nagy figyelmet kívánunk fordítani a vezetői munka javítására. Azt a vezetői magatartást akarjuk általánossá tenni, amelyik következetesen szem előtt tartja az alapvető politikai és szakmai követelményeket, a döntések meghozatalakor figyelembe veszi a függetlenített és a társadalmi munkatársak javaslatait. Magától érthető emellett a párt- és KlSZ-szervezetek- kel, valamint a hadsereg alakulataival való jó kapcsolat. Nélkülözhetetlen a rendszeres szakmai és politikai továbbképzés is. — A szövetség politikai nevelő, agitációs és propaganda munkája mire irányul az idén? — Továbbra is az a feladatunk, hogy elősegítsük az állampolgárok — elsősorban az ifjúság — hazafiag honvédelmi és internacionalista nevelését, tudatosítsuk a katonai szolgálat ellátásának és a fizikai állóképesség fontosságát. A sportolók szakmai és fizikai ' felkészítése mellett nagyobb figyelmet fordítunk erkölcsipolitikai nevelésükre. El kívánjuk érni, hogy a klubtagok és az aktivisták szövetségünk tagjához méltóan vegyenek részt az ötéves terv célkitűzéseinek elérésében. — A klubok feladatai mennyiben változnak? — Alapvető célkitűzéseik maradnak, de munkájuk jobban alakul az élet követelményeihez. Példaként említem, hogy a magán gépjárművezetőképzést kell terjesztenünk, a személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotorkerékpár vezetésen túl a tehergépkocsi és nehéz pótkocsis járműkategóriákra is. Az elméleti oktatás minőségi színvonalának emelése céljából zártláncú tv-rendszert építünk. A kihelyezett tanfolyamokon és kirendeltségeken is fokozzuk az audiovizuális eszközök és berendezések alkalmazását. A taglétszám növelése mellett a többi klubnál is nagy gondot fordítunk az anyagi-technikai feltételek biztosítására. — Alakítanak-e új klubokat? — Természetesen. Tiszafüreden és Kunszentmártonban például a modellezőképzés érdekében alakítunk klubot. A Tiszafüreden, Kunhegyesen és máshol életrehívandó új szakosztályok pedig a rádiótechnikai-képzést segítik elő. — Milyen rendezvények segítik elő megyénkben a szövetség életének megismerését? — Hosszan tártana felsorolásuk, ezért csak példaképpen említek néhányat: Honvédelmi napot szervezünk Szolnokon. Ugyanitt tartjuk az Összetett Honvédelmi Verseny megyei döntőjét és a területi ejtőernyős versenyt. Különböző versenyeket megyénk más városaiban is rendezünk — többek között — műrepülő modellezőt Mezőtúron. Ezzel is szeretnénk a szövetség hatókörét minél jobban kiszélesíteni. S. B. Változatok, Támogatás kérdőjelekkel a szolgáltat ás korszerűsítésére A Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet az utóbbi négy évben az üzletek 70 százalékát korszerűsítette. Űj felszerelést vásárolt, szolgáltatóházba költöztek vagy költöznek a közeljövőben. Az új egységekhez öltöző és fürdő is tartozik. A változásoknak örültek a vendégek és az üzletekben dolgozók is. Csak a szövetkezet „bánta” a fejlődést. A korszerűsítés következtében ugyanis a korábbinál hatszorta, hét- szerte nagyobb költséggel érte el ugyanazt az árbevételt. Az új felszerelések ugyanis az elavultaknál drágábbak; a most 'bevezetett víz a több villany is pénzbe kerül. S ekkor még nem is beszéltünk arról, hogy mennyibe van a felújítás. Zsúfolt műhelyek Az „új” vállalása a költségnövekedés ellenére is kényszer. Roskadozó épületeket, ahol az öreg üzletek helyet kaptak, lebontják, vagy ha nem, hát más okok „költöztetnek”. Furcsa módon igazán kifizetődőén szinte csak az elavult, zsúfolt műhelyekben dolgoznak. A szolnoki Ság- vári körúton levő üzletben harmincán nyírnak, daueroz- nak. Kilencvenöt négyzetméteren. Az öltöző két négyzetméter. A korszerű fodrászatokban öt-hat embernek is száz négyzetméter jut. Természetes, hogy kevesebben nem hozhatnak akkora „forgalmat”, mint harmincán. A világítás, fűtés viszont ugyanannyiba kerül, mint a Ságvári körúton. Sőt a modern szociális helyiségekkel emelkedik is az új bolt „rezsije”. Az üzlethálózat korszerűsödése nyomán tehát a költségek jelentősen emelkednek. Ugyanebbe az irányba hat a szakma „elnőiesedése” is. A fodrásznők a gyermeknevelési gondok miatt — természetesen — lényegesen többet vannak távol munkahelyüktől. A gyakori hiányzások miatt az olyan üzletekben, ahol régen négy férfi dolgozott, mot hat nőt kell alkalmazni. Tovább is részletezhetnénk a költségnövekedés okait. Beszélhetnénk például az energia- és az alapanyagok árának emelkedéséről. Nem tesszük, hiszen ezt a körülményt ma már mindenki ismeri, és nemcsak a szolnoki Fodrász Szövetkezet gondjait szaporítja. Inkább egy összefoglaló adat segítségével próbáljuk érzékeltetni az elmúlt évek változásainak hatását. A szövetkezet árbevételének 10,5 százalékából lett 1973-ban nyereség. Az ármódosítások eredményeként az arány 1975-re 12,4 százalékra nőtt. Tavaly vi- • szont a nyereség az árbevétel egy százalékánál is kevesebb lett. A kedvezőtlen helyzet ellenére a szövetkezet vezetői bizakodnak. Jelentősen javíthatják a jövedelmezőséget — mondják —, ha szakmai továbbképzéssel elérik, hogy dolgozóik a legdivatosabb frizurákat is elkészítsék. Nő a nyereség akkor is, ha a falvakban kozmetikai szalonokat nyitnak. (Igény van rá!) De „központi” segítségre is számítanak, amely legalább részben ellensúlyozná a korszerű fodrászatok fenntartási költségeinek növekedését. Magas költségek Farkas Sándornak, a megyei tanács ipari osztálya helyettes vezetőjének véleménye szerint is valóban magasabbak az új üzletek költségei. De — ő erre helyezné a hangsúlyt — a költségnövekedés ellensúlyozható a jövedelmező szolgáltatások számának növelésével : — Ha jó munkájukkal a fodrászok megnyerik vendégeiket, akkor több szabadáras — magasabb nyereséget biztosító — munkát végezhetnek. (A divatos frizurák több nyereséget hoznak.) Ha jobb üzletpolitikát folytatnának, akkor például árusítanának kozmetikai cikkeket ... A szövetkezetnek is tennie kell valamit a nyereségkiesés pótlására. És ha valóban nem rajtuk — az ország összes szövetkezetére gondolok — múlik a gyenge jövedelmezőség, központi intézkedés, a rögzített árak emelése ismét biztosítani fogja a megfelelő nyereségszintet ... Különben az 1976. év ennél a szövetkezetnél azért hozott csak ennyi nyereséget, mert sok üzletet kellett felújítaniuk a költségek terhére. Ez viszont nem minden évben van így. flz érdekeltség — Hozzátenném még — folytatta Farkas Sándor —, hogy a kijelölt szolgáltató szövetkezeteknek, másoknál kevesebbet kell a költségvetésbe befizetniük. Ezért már jobban támogatni őket aligha lehet... Molnár Jánost, a Szolnok megyei KISZÖV elnökét is megkérdeztük. Ő a következőket mondta: — Tényleg sok múlik a szövetkezetek gazdálkodásán, s természetesen maguk is javíthatják a jövedelmezőségüket. Véleményem szerint azonban ilyen úton a nyereség csak egy-két százalékkal nőhet, és ennyivel több nyereség sem teszi érdekeltté a fodrászokat a szolgáltatások fejlesztésében ... Hogy sok támogatást kapnak? Ez igaz. De ezeket a támogatási formákat 1969-ben, az akkori helyzetnek megfelelően, határozták meg. Ma már nem segítik a szolgáltatásfejlesztést ... V. Szász József Határidőre készült el a dunaújvárosi hullámpapír-üzem Néhány héten belül üzembe helyezik a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár teljes vertikumát. Hiszen az 1976-ban átadott két üzem (papírgyár, félcellulóz-üzem) a gyorsítási programban megfogalmazott határidőre megvalósult. Így minden remény megvan arra, hogy a hullámdoboz- üzemet az I. negyedévben átadják. Ha visszalapozunk a beruházás krónikájába, láthatjuk, hogy a könnyűipar legna- gvobb beruházása milyen nehézségek árán valósult meg. Sok tényező akadályozta a műszaki tervezést, amely tíz intézetben folyt; a kivitelezésen tíz építőipari vállalat dolgozott, az 5 külföldi cégen kívül 13 vállalat szállított gépeket. A hibás tervek alapján megépített egyik csarnokban bontani is kellett, és bizonyos külföldi gépek késve érkeztek az építkezés színhelyére. De azt is tudták az érdekeltek, hogy már a. tervezési időszakban érvényes árakon is minden hónap megtakarítás 2 millió dollárt hoz a Dunaújvárosi Papírgyár beruházása esetében. Ha ezt az összeget a jelenlegi árakon számolnánk, úgy még érzékletesebbé válna, hogy mit jelent minden hét, minden hónap, amivel hamarabb elkészülhet a dunaújvárosi beruházás. Megvalósul tehát a tervezett kapacitás: évente 50 ezer tonna lombosfából készül félcellulóz, amely 100 ezer tonna hullámpapír termelését teszi lehetővé. Ebből több mint 50 ezer tonnát a helyszínen dolgoznak fel kartondobozzá. A gyorsítást körülbelül 36 millió forint, különböző célokat szolgáló pénzügyi keret segítette, a már engedélyezett beruházási költségeken felül. A hullámvertikum esetében is a kivitelezési munkák gyorsítását segítő gépbeszerzés volt a legnagyobb tétel, de jelentős az úgynevezett sürgősségi felár is. 1976-ban például 4,7 millió forintot kellett kifizetni ezen a címen, mert a szükséges kábeleket rövid határidőre csak tőkés országokban sikerült beszerezni. A jutalmazásra, a premizálásra szolgáló keret 5 millió forint volt, amelyből 1976 végéig mindössze másfél millió forint kifizetését engedélyezték. Az Állami Fejlesztési Bank megfogalmazása szerint az eredetileg tervezettnél korábban lépett be, de többlet- termelést nem eredményezett a hullámpapír-üzem. A 100 ezer tonnás kapacitás a tervezettnél egy hónappal korábban valósult meg, ám ez nem eredményezte a feltételezett 6 ezer tonna hullámpapír többlet termelését, mert későn indult a próbaüzemelés. Annak rövid időtartama és a külföldi anyagelőkészítő berendezés gyártási hibái következtében 1976- ban a tervezett 70 ezer tonnával szemben csak 25—30 ezer tonna hullámparpírt termeltek. A gyorsítási programban előírt határidő betartása tehát csak formális sikernek tekinthető, valóságos gazdasági eredményt nem hozott. A gyorsítási intézkedések, a megkülönböztetett erőfeszítések is csak a határidő betartását tették lehetővé a félcellulóz-üzem esetében. Itt is csak úgy, hogy a próbaüzemelést lerövidítették. Sajnos, mindez azt jelentette, hogy az 1976-ra 1,2 millió dollárra tervezett export-bevétel — az említett üzemelési problémák miatt — nem valósult meg. Az egész hullámvertikum gyorsításának legnagyobb eredményét már eredetileg is a több mint 50 ezer tonnás kartondoboz-gyártó kapacitás korábbi belépésétől remélték. Főképp ez adta az indítékot a sok-sok gonddal járó beruházás menetközben történő átszervezéséhez, áttervezéséhez. A fenti képünkön látható hullámvertikum első egysége naponta 340 tonna, 4,2 méter széles csomagoló-alapanyag- ként felhasznált papírt állít elő. Breitner Miklós II Jo áruellátás követelményei aktívaértekezletet tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban Tiszafüred Eredményes a költségvetési üzem Eredményes esztendeje volt 1976 a tiszafüredi tanács költségvetési üzemének. A tervezett 11 millió forint értékű munka elvégzése helyett csaknem 15 millió forintra teljesítették a tervet az üzem dolgozói. Az idei terv meghaladja a 16 millió forintot. Ebből az építőipari ágazatra 12 millió forint értékű munka elvégzése vár. Az építők befejezik a Kiss Pál Múzeum felújítását, és előreláthatólag áprilisban megkezdik az új autóbusz-pályaudvar építését, amelynek jelenleg a mélyépítési munkálatai folynak. A tervek szerint a költségvetési üzem újítja fel az abád- szalóki és a tiszaszöllősi általános iskola épületét is, néhány szakember pedig részt vesz a tiszaszentimrei községi vízmű kivitelezésében. A kertészeti részleg terve 1,9 millió forint. Az idei feladat — többek között — a tiszafüredi református templom szép nagy kertjének közparkká alakítása. A minisztériumnak kötelessége az életszínvonal-politika szerves részeként az áruellátás és a vásárlási körülmények állandó javítása az áruforgalom megfelelő * szervezésével, kellő irányítással, a vállalatok ösztönzésével és ellenőrzésével — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter hétfőn a minisztérium aktivaértekezletén. A miniszter elmondta, hogy a megfelelő árualap megteremtéséhez az ágazat minden területén vannak még tennivalók. Változatlan gond például mind mennyiségben és választékban, mind minőségben a cipőellátás. A számított igények kielégítéséhez még körülbelül félmillió' férfiing beszerzéséről kell gondoskodni, és rendezni kell a mérettáblázat ügyét, hiszen az ezzel kapcsolatos várakozásoknak sem az ipar, sem a kereskedelem nem tudott megfelelni. Jóllehet a keményebb tél ellenére is megoldódott a tüzelőellátás, a kellő biztonsághoz azonban a következő idényre nagyobb készletekre lesz szükség. A minisztériumnak más területeken is gondoskodnia kell a készletek finanszírozásáról, egyes vállalatoknál ugyanig súlyos problémákat okoznak, nem egyszer az ellátást is zavarják a készletezéssel járó terhek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruellátási hibák egyik oka az igények pontosabb ismeretének, a kellő előrejelzéseknek a hiánya. A minisztérium vezetésének jobban kell figyelnie például az ipar gazdaságos termékszerkezetre törekvésének hatására, előrelátóbban, időben kell gondoskodnia kieső termékek pótlásáról. Esetleg jogi szabályozással is intézkedni kell arról, hogy az alapvető ellátást szolgáló cikkek gyártását előzetes bejelentés nélkül ne lehessen megszüntetni.
