Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 12. Koratavasz a kiskertben Az orvostudomány komoly féltéssel óvja a fiatalt attól, hogy túl korán, a teljes testi-szellemi érést megelőzően nemi életet kezdjen. Sok kakaskodó fiatal szájából hangzik el az ellenvélemény: a természet csak tudja, mikor kell fölébreszteni az emberben a szexuális ösztönt, s ha egyszer már felébreszti, biztosan itt van az ideje a kiélésének is. Az ideggyógyász válasza Mit válaszol erre az ideg- gyógyász? Azt, hogy a szabados, érzelmileg-értelmileg még éretlen fiataloknál a nemi élet romboló hatású. Nem igaz az, hogy kamaszkorban vagy a serdülés korában a nemi önmegtartóztatás valamiféle veszélyt jelentene a fiatalra. Fiúknál maga a nemi aktus (eltekintve a nemibetegségek veszélyétől) igaz, nem veszélyezteti az egészséget, de mindaz, ami napjainkban vele jár (a következményektől való félelem, a szülőkkel való szembekerül lés, hazudozás stb.) konfliktusok sorozatát indíthatja el. A lányok korai nemi élete biológiai szempontból szintén nem közömbös, s. ugyanakkor a következmények a lányokat a fiúknál is súlyosabban érintik. Ahhoz, hogy egy ifjú szexuális életet kezdhessen, fejlett ítélőképességre, önkontrollra, önuralomra — mondhatjuk úgy is: fejlett felelősségtudatra és felelősségvállalási képességre — van szüksége. S ehhez az egészséges életmód segít hozzá: a testedzés, a sport, az értékes szellemi tevékenység, továbbá az is, ha nem teszi ki magát a fiatal mindúntalan erős szexuális ingerek hatásának, s nem engedi meg, hogy képzelete betegesen a nemiség területéhez tapadjon. 0 koedukáció szerepe Mint minden bonyolult feladatra, a nemi életre is fokozatosan fel kell készülni. Bőséges alkalmat szolgáltat ehhez az iskolai koedukáció, fiúk-lányok közös tanulása, barátkozása, sportolása, kulturált szórakozása, a gyakori táncos együttlét, az ifjúsági mozgalom, a klubélet. Mindez megtanítja a fiúkat arra, hogy jobban megismerjék a lányokat s alkalmazkodjanak hozzájuk. Ilyen előkészítő szerepet tölt be, de az említetteknél jóval lényegesebb a szerelem. Ez a bőven áradó, gazdag érzelem, amely kölcsönös vonzódást, érdeklődést, felelősségvállalást jelent egymásért; egymás személyiségének formálását, fejlesztését, gazdagítását; boldog és boldogító izgalmakat, szorongó feszültséget, nyugtalanító és mégis megnyugtató játékok sorát. Benne van ebben a közös séta, a találkák élménye, a levelezés, a naplóírás, a meghitt tervezgetés öröme, az áradó és újongó boldogság, majd máskor az őrlő féltékenység, a kacagás és a könny, az egészséges erotika. A szerelemhez minden fiatalnak joga van, ha azt kellő érettséggel képes gazdagon átérezni, feldolgozni. A szerelmi kultúrához azonban a tapintatos viselkedés is hozzátartozik. Nem túl ízléses dolog — napjainkban sűrűn találkozunk pedig vele —, amikor az ezzel kapcsolatos intimitást egyes fiatalok kiviszik az utcára és a zsúfolt autóbusz peronján, utcasarkokon, üzletekben, metróállomásnál csókolóz- nak, ölelkeznek. Érettség, felelősségtudat Az igazi szerelemhez, a tartós páros kapcsolathoz lelki érettség szükséges. Ennek kialakulása előtt a „kamaszszerelem” során randevúzó, együtt járó fiatalok kapcsolata törvényszerűen bomlé- kony, rendszerint szakítással, csalódással végződik. Bár ezek a rövid életű kis esetek is fontos tapasztalatokat adhatnak, általában komoly személyiségfejlesztő hatásúak és tulajdonképpen a későbbi, „igazi” szerelemre való felkészülést szolgálhatják, a nyomukban járó erős szexuális izgalmak gyakran a nemi élet, a közösülés idő előtti megkezdésére ösztönöznek. Pedig a korán, éretlenül kezdett szexuális viszony mindenképpen káros; megzavarhatja a személyiség fejlődését és sok más ártalmat okozhat. Ezért tanácsolhatjuk jó lelkiismerettel, hogy egyetlen fiatal se siesse el meggondolatlanul a nemi élet megkezdését; ne legyen türelmetlen, nem esett el még semmitől, s bőven kárpótolhatja magát ilyen szempontból is a kicsit későbbi, jól sikerült, szerelmi házasságban. Mi lesz holnap, holnapután? A párválasztás nagy felelősséggel járó elhatározás. A fiataloknak alaposan meg kell ismerniük egymást, mielőtt eldöntik: összeillenek-e valójában? Ehhez hosszabb ismeretség szükséges. Mindenesetre a szerelem, ha megtaláltuk az „igazit”, többnyire házassághoz vezet. A társadalom érdekeinek is a családi élet felel meg, akkor is, ha tiltakoznak, lázadoznak „kötöttségei” ellen. Nem véletlen, hogy mégis a legtöbben ezt a megoldást választják. A férfiak közt különösen sokan vannak olyanok, akik szerint „a nemi ösztön kielégítése éppen úgy magánügye mindenkinek, mint bármely más természetes ösztöné”. Ez az álláspont egészségtelen, hibás. Hiszen az ember kapcsolata a másik nemmel nem lehet az ösztön kielégítésének ügye, hanem sokkal bonyolultabb, emberibb. magasabb rendű igény kifejezőjének kell lennie. Mindezzel kapcsolatban azt a tanácsot adhatjuk: a jelle- mes fiatalembernek, ha már nem tud várni, mindenképpen meg kell fontolnia, hogy valóban felelősséget érez-e partneréért, az összes várható következményt mérlegeli-e a nő oldaláról is? S ha a férfi, a fiatalember valóban szerelmes, akkor a testi egyesülés kezdeményezése előtt ezt végiggondolja. Vagyis megfontolja, mi lesz holnap, holnapután, évek múltán e kapcsolat nyomán. Mivé fejlődik ez a szerelem, van-e arra mód, hogy házassággá érjen; mi lesz a nővel, a lánnyal, ha megszakad a kapcsolat? Februárban a gyümölcsfák még nyugalomban vannak. Ez azonban, már a kényszerpihenés időszaka. Amennyiben már nincs erős fagy, érdemes ilyenkor elvégezni termő gyümölcsfáinkon a kéregkaparást. Az ápolási és fatisztogató mechanikai munkák során távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesz- szőket és a kaliforniai-pajzs- tetű fertőzést jelző, fás részeket. A sebzési felületeket minden esetben vágjuk simára és kenjük be; fasebkát- ránnyal. Távolítsuk el a mo- nília telelését biztosító gyü- mölcsmumiákat és galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyófészkeket. A kaparé- kot — a további veszély elkerülésére semmisítsük meg. Most kell elvégezni a fák ritkítómetszését is. A felesleges ágak eltávolításával per- metanyag megtakarítást is elérhetünk. Amennyiben a hónap vége felé az időjárás megengedi, akkor az alma- termésűek és csonthéjasok termőkaros orsóin és sövényeken elvégezhető a ter- mőrész-ifjító metszés. Február végén, ha az idő enyhül, már elkezdhetjük az oltóvesszők szedését. Az át- oltás céljából szedett oltványokat az oltás elvégzéséig kötegelve és homokba rakva — esetleg műanyag-zacskóban —, fagymentes helyen kell tárolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez még hátra van — lássunk hozzá a terület forgatásához és trágyázásához. Amennyiben még nincs sza- parítóanyag, akkor a beszerzéséről haladéktalanul gondoskodni kell. A korai ültetésű palánták vetését már elkezdhetjük. Szabadföldön folytathatjuk a gyökérzöldségek és a zöldborsó vetését. A díszcserjék metszését, fagymentes időben szintén végezhetjük. Kiskertjeink hálás virágai az egy nyáriak. Legtöbbje a vetés évében folyamatosan virágzik, majd ősszel elhal. A lassúbb fejlődésűeket már ilyenkor lehet vetni. Virágzásuk általában a vetéstől számított 5—6 hónap. A gyors fejlődésűeket ráérünk áprilisban is szaporítani mert azok 2—3 hónap múlva virágoznak. A melegkedvelő és lassú fejlődésű egynyáriakat előneveljük, a karógyökeret fejlesztőket már állandóan helyükre vetjük. Február hónapban van csak alkalmunk az őszről elmaradt talajmunkákat elvégezni. Előszoba-szépítés Ha régi, megunt szekrényünket olymódon újítjuk föl, hogy textíliával vonjuk be, akkor egész előszobánk új szerepet tölthet be, s új légkört áraszthat. Induljunk ki egy közepes méretű — másfél-két méterszer négynégy és fél méteres előszobából. Ezt általában csakis átjáróul használják. Holott barátságos, sokrétűen célszerű — két elkülönült — helyiséggé alakítható. (A rajzos tanácsok aszerint módosíthatók, hova esnek az innen nyíló ajtók.) Kicsi vagy sötét konyhás, teakonyhás lakások esetében, vagy ha az egész lakás kicsi a személyek számához képest (például másfél-kétszobás, kiskonyhás — két felnőtthöz és egy gyerekhez) nagy haszonnal jár az előszoba „előléptetése”. A bejárati ajtóhoz legközelebb eső — kb. másfélszer másfél méteres — részt be- lénővé, minielőszobává alakítjuk. Ha itt vannak a mérőórák, azokat szekrénykével álcázzuk. Űjabban — okosan — a lépcsőházba teszik a mérőórákat. Ez esetben köny- nyebb a dolgunk. Az 1. ábra oldalról nézve mutatja az előszobának azt a részét, amely ezzel az elhe- lvezéssel „futó-étkezőhelyiséggé” varázsolódott. Nagy, családi, ünnepi étkezésre nem alkalmas, de a mindennapi „futó-reggelihez” esetleg „futó-ebédhez” annál inkább. A szekrényt textíliával vonjuk be, derűs színű, apróvirágos, kockás, vagy absztrakt mintájú anyaggal. A szekrény külső oldaláyal megegyező távolságra, a két oldalfalba erősítjük a szekrénybevonattal egyező anyagból készített függönyhöz szolgáló sínt. Ezt vasboltokban szerezhetjük be, nem drágán — de megfelel egy rúd is, s a függöny ekkor karikákon gördül. A kisasztal egyik oldala a szekrényhez simul, hátul a falba erősítjük. Méretre vehető pozdorja, lemez, stb., melyet színes, könnyen lemosható műanyaglappal borítunk. Ha keskeny az előszoba, székek helyett hátnélküli műbőr-ülőkéket vegyünk, ezeket napközben az asztalka alá csúsztatjuk. (Másik megoldás: lehajthatóra készül az asztallap, s napközben ennek helyén áll a két- három szék, melyek ülőkéje az asztallapéval azonos, vagy ahhoz illő színű.) A 2. ábrán a belépő szemszögéből látható a mini belépő, azaz előszobarész. A textilbevonatú szekrény oldalára keskeny tükröt, az alá kis asztalkát, fölé polcot erősítünk a táskák, kesztyűk, kalapok számára. Ha a mérőórákat a lépcsőházban helyezték el — akkor szabad az oldalfalunk is. Ez esetben ezt a falrészt is bevonhatjuk a szekrényével azonos textíliával; felső szélét díszléccel szegjük, s ide helyezzük el a kabátfogasokat, föléjük a polcot. Ekkor nagyobb tükröt rögzíthetünk a szekrény oldalára, s alá nagyobb asztalkát. Fontos a világítás! Sokan takarékoskodnak a mellékhelyiségek világításán is; pedig filléreken múlik a barátságos, otthonos fényhatás. Kapni — ahol kapni — színes körtéket. A halványzöld például hangulatos, idegnyugtató. Az étkezőasztalka fölé ilyet ajánlunk. A tükör fölé erős, normál körtét tegyünk, s erre is, arra is egyszerű, csinos pergamenernyőt. Vagy vegyünk egyszínű, a textíliáéval harmonizáló, színes ernyőt. (Pérely) Pulóver, sapka, harisnya, kesztyű A nők többsége szívesen köt, horgol szabadidejében. Az így készült holmik, nemcsak csinosak, divatosak, de egyéni ízlést is tükröznek, s ami nem mellékes szempont: kevesebb kiadással járnak. Szaküzleteinkben szebbnél- szebb fonalak között válogathatunk, sokszor a nagy választék miatt vagyunk tanácstalanok. Az egyik legkeresettebb fonal a bükié. A vékonyabb és vastagabb típusú cérnázott gyapjúszál egyaránt köthető 4-es vagy 5-ös tűvel; érdekes, kellemes hatást kelt a csomós felület. Nemcsak az egyszínű, de az ombréfonal árnyalt, több színűre festett változatai is igen kedveltek, divatosak. Az alpakka 30 százalék gyapjú, 50 százalék acryl és 20 százalék alpakka keverék. Nagyon könnyű, rugalmas, középvastag fonal. Egy rövid újjú női pulóverhez bőven elég 15 dkg fonal, kisebb termetre még hosszú újjú is kitelik belőle. Keresett kézimunkafonal ismét a mohair, mely 55 százalék gyapjút,' 20 százalék acrylt és 25 százalék mohairt tartalmaz. A szál rugalmas tulajdonságából ered, hogy csak lazán szabad feldolgozni, a kötés vagy horgolásmintát is úgy válasszuk meg, hogy habos, csipkeszerű hatást keltsen a kész munka. A bolyhos fonalat főként kardigán, pulóver, kendő, stóla, sapka készítésére ajánlják. Jó ötlet és külföldi kézimunkalapokban gyakori látvány a kötött együttes, amely pulóver, sapka, sál, kesztyű és harisnya garnitúrából áll. (B. K.) A pályatárs szemével A tizenhetedik nap „...mi vállaltuk” II rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐ a Kossuth rádióban 17 óra 25 perckor A pályatárs szemével címmel beszélgetést hallhatunk a fiatal magyar prózairodalomról Domonkos Mátyás vezetésével. A Petőfi adón 18.00 órakor a Rádiólexikon nyilvános felvételt sugároz a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskoláról. KEDDEN a Kossuth rádióban 19 óra 53 perckor a terv- gazdálkodás 30 esztendejére pillant vissza Gálik Mihály és Tarnói Gizella műsora. A televízióban 20.00 órakor Dobozi Imre: A tizenhetedik nap című tévéfilmjének első részét vetítik. A történet a felszabadulás előtti időkbe kalauzol vissza. 21 óra 20 perckor a Kínában történt fejleményeket elemzi a Panoráma adása. SZERDÄN a Kossuth rádióban 22 óra 55 perckor beszélgetést hallhatunk fiatal képzőművészekkel a Stúdió 1976 kiállításáról. A televízióban 18 óra 05 perckor Megújulás címmel a Taurus Gumiipari Vállalattól láthatunk közvetítést. 20.00 órakor Dobozi Imre tévéfilmjének A tizenhetedik napnak a második részét vetítik. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perctől a Győri Kisfaludy Színházból közvetítik Ben Johnson: A hallgatag hölgy című komédiáját Vas Károly rendezésében. A televízióban 21 óra 25 perckor a Művészeti Magazin idei második adását láthatjuk az újjávarázsolt Bábszínházból. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 16 óra 05 perctől A pálya kezdetén címmel hallhatunk riportokat, véleményeket Holakovszky István szerkesztésében. A televízióban 18 óra 25 perctől „... mi vállaltuk” címszóval a 20 éve fennálló munkásőrséget köszöntő ösz- szeállítást sugároznak, amelyből a szolnoki Volán Vállalat munkásőrszakaszát is megismerhet j ük. SZOMBATON a Kossuth rádióban 14 óra 25 perctől Tanulságok-feladatok címmel szerkesztőségi beszélgetést sugároznak a termelő- szövetkezetek zárszámadásainak tapasztalatairól. A műsor vendége lesz Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, 18 óra 45 perckor a hatvani városi könyvtárból jelentkezik a rádió könyvklubjának nyilvános adása. A televízióban 20.00 órakor a Zenés tévészínház Schön- than—Kellér: Szabin nők elrablása című zenés bohózatát sugározza. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 17 óra 10 perckor a remekírók-remekművek sorozat keretében Móricz Zsig- mond: A nagy fejedelem című regénye rádióváltozatának első részét hallhatjuk. A televízióban 21 óra 45 perctől tévéfilmet vetítenek, amely Radnóti Miklós: Ikrek hava című novellája alapján készült. Felelősség a szerelemben N
