Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

xxviii. évf. 34. sz.i 1977. február io., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A munkásőrség megalakulásának 20. évfordulóján Ünnepség a Láng Gépgyárban Kádár János köszöntése Kitüntetések a Parlamentben Ezekben a hetekben szerte az országban ünnepi egy­séggyűléseket tartanak a munkásőrök a munkásőrség meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából. Ennek keretében került sor tegnap arra a központi ünnepi gyűlésre Angyal­földön, ahol első Ízben adták át munkásőr zászlóaljnak az Elnöki Tanács által odaítélt Vörös Csillag Érdemrendet Megyénk alacsonyabban fekvő területein nem kevés gondot okoz a talajvíz. Az abádszalóki Lenin Tsz földjeiről motoros szivattyúkkal szívatják le a felgyülemlett csapadékot. Huszonöt éve alakult meg a MEDOSZ Ünnepi megyei bizottsági ülés Megbecsült utánpótlás Köztudomású, hogy a pa­rasztok házatáján lelhető meg az életerőnket, egész­ségünket óvó-növelő tejet- adó tehenek egy része. Saj­nos, mind kevesebb ama „házkörüli” vagy háztáji te­hén, — s az apadást nehe­zen, vagy drágábban tudja csak pótolni a szakosított, több száz, vagy éppen több ezres férőhelyű telepek gar­madája is. Nem tudok arról, hogy történt-e bárhol kísér­let a „tehenészet” elnevezés fölcserélésére, de nem hin­ném, hogy ebben keresendő a dolog nyitja. S még csak az anyagi ösztönzőkben sem, mert ugyan mit lát az ember akár az állami gazdaságok, akár a termelőszövetkezetek tehenészeteiben? Többnyire azt, hogy jóllehet a koránke­lés, vasárnapi munka ép- úgy megvan, miként régente, azért az állattenlésztésben ügyködők keresik a legtöbb pénzt. S mégis téeszelnökök gyakori panasza: ha fiatal jön a téeszbe, legkevésbé az állattenyésztésbe igyek­szik ... A nemzedékváltás, az el­öregedés, vele megannyi urbanizációs jelenség: csupa jelképes fejfa, hiszen az új házat építő téesztag sem emel már istállót a mögé, s megelégszik a közösben vég­zett munkával, annak jöve­delmével. Mondhatnék, így van ez rendjén, hiszen ezt — a több időt a pihenésre, az olvasásra, kulturálódásra — akartuk. Ha az egyén tehát meg tudja is értetni velünk, milyen indokai vannak el­határozásának, országos né­zőpontból vizsgálódván már korántsem ilyen egyszerű história ez. Népgazdaságunk teherbíróképessége, magya­rán pénze, még nem elégsé­ges ahhoz, hogy nélkülöz­hessük a háztáji teheneket. Ezt ismeri el, sőt hangsú­lyozza — közvetve — a szarvasmarha-tenyésztés ér­dekében született kormány- határozat is, amikor növeli a háztáji tehéntartók jöve­delmét. Például . aki eddig egy tehenet tartott, az 1500 forintot kapott, most három­ezret; a két tehén után há­romezer forint most ötezerre gyarapszik, míg akinek nem volt tehene, s most vállal­kozik tehéntartásra, szerző­dés ellenében négy évre elő­re veheti föl a tetemes sum­mát, és így tovább. Ebből az intézkedéstől is — de nem csak ettől — remélhető, hogy legalábbis megáll a csökke­nés irányzata, amely szerint 1973. szeptemberében még 345 ezer, 1975. azonos idő­pontjában 306 ezer, 1976-ban 279 ezer tehén és előhasi üsző volt a háztáji portákon. Kívánatos, hogy az orszá­gos után helyi kezdeménye­zésekkel is támogassák a háztáji tehéntartást. Ennek számtalan lehetősége van, amire szép példákat találha­tunk. Ki hinné, hogy a vár­palotai iparvidéken 562 ud­varban 503 tehenet, 844 szarvasmarhát tartanak? Ott a Jószerencsét Termelőszö­vetkezet és a helyi munkás­szövetkezet hangolja egybe a kisgazdaságok állattartását, s ily módon az alábányászott területek néhány hektáros legelőit is hasznosítják. Tu­dunk — Borsod megyéből indult a kezdeményezés — „kihelyezett” tehenekről, vagyis olyanokról,' amelyeket a közösből ideiglenesen adtak - ’ ~"*éüba. ”, és ok Acélszürke egyenruhások, munkásőrök töltötték meg zsúfolásig a Láng Gépgyár kazánműhelyének hatalmas csarnokát. Feszes vigyázzban álló soraik között hozták be a XIII. kerületi Kilián György zászlóalj csapatzász­laját, majd — díszjel után a a résztvevők nagy tapsa kö­zepette foglalta el helyét az elnökség: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Borbély Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ka­tona Imre, a budapesti párt- bizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai. Az elnök­DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK HAZÁNK ÉS SPANYOLORSZÁG KOZOTT A Magyar Népköztársaság és Spanyolország kormánya elhatározta diplomáciai kap­csolatok létesítését a két or­szág között, nagyköveti szin­ten. Az erről szóló jegyzéket 1977. február' 9-én cserélték ki Madridban. TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS A KÖZNEVELÉSRŐL A köznevelés fejlesztésének elméleti kérdéseiről rende­zett tudományos tanácsko­zást a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutató csoportja' tegnap az MTA Történettudományi Intézeté­ben. A konferencián megvi­tatták a közoktatás és a köz- művelődés előtt álló legfon­tosabb kérdéseket, az ezzel kapcsolatos kutatások felada­tait. Horváth Mártonnak, az MTA pedagógiai -kutatócso­portja igazgatójának megnyi­tója után Köpeczi Béla aka­démikus, az MTA főtitkárhe­lyettese mondott vitaindítót, "z iskolának a társadalmi tu- formálásában betöltött ség tagja volt F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet párt-, társadalmi- és tömeg­szervezeteink számos vezető­je, a társ-fegyveres erők és testületek képviselői, munká­ban és kiképzésben egyaránt kiváló munkásőrök. Cseszák Sándor zászlóalj parancsnok jelentést tett Ká­dár Jánosnak, aki üdvözölte az ünneplő munkásőröket. Elhangzott a Himnusz, mun­kásdalokat énekelt a testület központi férfikórusa, majd Kovács Károlynak, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának elnöki megnyitó­szerepéről. Ezt követően Szentágothai János akadé­mikus, az MTA megbízott el­nöke az iskolai tananyag né­hány természettudományos kérdéséről beszélt. A műve­lődéstörténet és az iskolai tananyag kapcsolatáról Mát­rai László akadémikus az MTA filozófiai és történettu­dományok osztályának elnö­ke tartott előadást. A tudományos ülésszak ez­után korreferátumokkal foly­tatódott. SZAKMUNKÁSTANULÓK VERSENYE Hét cipőfelsőrészkészítő ta­nulólány mérte össze tudását A szakma kiváló tanulója verseny megyei döntőjén az eVtnúlt két nap alatt Mart­fűn. A döntő résztvevői kö­zül négyen a helyi szakmun­kásképző harmadévesei, míg két kislány Jászberényből, egy Karcagról érkezett. Ked­den elméleti írásbeli felada­tokat oldottak meg, tegnap jával megkezdődött az ün­nepi gyűlés. Papp Árpád, a munkásőr­ség országos parancsnoka be­szédében emlékezteti a két évtized jelentősebb állomá­saira, s hangsúlyozta: jelent­hetjük a pártnak és a nép­nek, hogy munkásőreink cselekvő részesei pártunk po­litikája megvalósításának, készen állnak, hogy bármi­lyen körülmények között vé­delmezzék népünk hatalmát, szocialista hazánkat. Papp Árpád végezetül han­goztatta, hogy a kiképzési eredmények .állandó fejlesz­tésével, a szolgálati teendők mind tökéletesebb ellátásá­vel, a kommunista nevelés egyre hatékonyabbá tételével, példás helytállással a terme­lőmunkában, a közéletben szolgálják a jövőben is azt a bizalmat, amelyet pártunk­tól, munkásosztályunktól, né­pünktől kaptak. Bejelentette: (Folytatás a 2. oldalon) pedig gyakorlati cipőfelső­részkészítő szaktudásukról) adtak számot a fiatalok. Mint ahogy az értékelésnél kide­rült — a várakozásnak meg­felelően — a martfűi diákok szerepeltek a legjobban, meg­szerezték az első négy helyet. A megyei verseny első Két helyezettje, Koma Erzsébet és Kuba Éva — vesz majd részt a márciusi országos döntőn Budapesten. FEJLESZTÉSRE 75 MILLIÓ A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyára az ötödik ötéves tervben 75 millió fo­rintot fordít beruházásokra. Az összegből tavaly 33 millió forint értékben automata gépsort vásároltak, amely már megkezdte a termelést. Továbhi cél, hogy javítsák a munkakörülményeket, gépe­sítsék az anyagmozgatást, fej­lesszék a termelést kiszolgáló gépparkot. Tervezik festőmű­hely építését, a gyáregység úthálózatának bővítését, Ünnepi hangulatban tartot­ta meg tegnap délelőtt idei első ülését Szolnokon, a ME­DOSZ Szolnok megyei Bi­zottsága. Makrai Mihály, a testület elnöke köszöntötte a kibővített ülés résztvevőit, köztük dr. Dobi Ferenc ME­DOSZ főtitkárt, Árvái Ist­vánt, az SZMT vezető titká­rát, valamint a társadalmi munkabizottságok meghívott vezetőit. Kátai Mária megyei titkár méltatta a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezete megala­kulásának 25. évfordulóját. Hangsúlyozta, hogy az 1952- ben megtartott alakuló kong­resszusa óta eltelt negyed­század alatt a MEDOSZ ered­ményesen segítette a párt po­litikájának megvalósítását, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítését. Szólt a megyei titkár a MEDOSZ-nak a Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek­ben, állami és erdőgazdasá­gokban, az OVH-hoz tartozó üzemekben és vállalatoknál végzett munkájáról is. A me­Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett a Politikai Főiskola azonkívül targoncák, gépko­csik és forgácsoló gépek be­állítását. KÖNYVEK AZ ADY CENTENÁRIUMRA Könyvkiadásunk is méltón ünnepli Ady Endre születésé­nek 100. évfordulóját. Máris siker a könyvesbol­tokban Dénes Zsófia „Élet helyett órák” című munkája, amely a Magvető zsebkönnv- tár sorozatban jelent meg harmadik kiadásban. Könyvtörténeti érdekesség lesz az évfordulóra megjele­nő mini-könyv, amely a ..Pá­rizsban járt az ősz” című köl­teményt tartalmazza, 13 nyel­ven. A Kossuth Kiadó a költő születésének 100. évforduló­járól Varga József „Ady és kora” című tanulmányköteté­nek megjelentetésével emlé­kezik meg. EGY MONDATBAN — A 70. születésnapja al­kalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Rajz János Kossut.h-díjas színművész, a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze és Makiári János érdemes művész. gyében jelenleg 49 alapszer- vezet mintegy 17 ezer tagjá­nak érdekképviseletét ered­ményesen látja el. Megerősí­tette ezt felszólalásában a ju­biláló szakszervezet főtitkára is. Az emlékezés alkalmával külön köszöntötték Soltész István nyugdíjas állami gaz­dasági vezetőt és Ponyokai Bálintot, a kisújszállási Vá­rosi Tanács elnökét. Mindket­ten sok éven át voltak a ME­DOSZ megyei bizottságának választott elnökei. A jubileumi megemlékezés után a kibővített ülés meg­tárgyalta és elfogadta a me­gyei bizottság első félévi munkatervét, valamint az idei munkaprogramot. Ebben fon­tos feladatnak jelölik meg többek között a szocialista brigádmozgalom és az újító- mozgalom további szélesíté­sét; az ötéves tervidőszakra készült munkavédelmi és szo­ciális intézkedési tervek ma­radéktalan végrehajtását, va­lamint a mezőgazdasági üzemegészségügy személyi-, tárgyi- és szervezeti feltéte­leinek továbbfejlesztését. vezetőképző tanfolyamának negyven hallgatója. A megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott részükre tájékoztatót a me­gye ideológiai, kulturális helyzetéről. Ezután ellátogat­tak a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság milléri tele­pére, ahol a művelődés irá­nyításáról és az oktatási köz­pont munkájáról beszélget­tek. Ezt követően megtekin­tették a vízügyi skanzent. A délelőtti program városnézés­sel fejeződött be. Ebéd után a hallgatók Tö- rökszentmiklósra utaztak. A városi művelődési központ­ban a negyventagú csoport­nak Nyári László, a művelő­dési központ igazgatója be­szélt az intézmény kialakulá­sáról, munkájáról, terveiről, a Bercsényi Gimnáziumban bevezetett közművelődési alapképzésről. Késő délután érkeztek a Béke Termelőszö­vetkezetbe, ahol eszmecserén vettek részt. A téma: a ter­melőszövetkezetben folyó művelődési tevékenység volt. Ezután a tsz citerazenekará- nak és pávakörének a bemu­tatója következett. A vendé­gek este visszautaztak Buda­pestre. val, a harckészség növelésé­Kádór János, az MSZMP KB első titkára mondott beszédet a XIII. kerületi Kilián György munkásőr-zászlóalj ünnepségén. (Teletofó - KS) n Politikai Főiskola hallgatói a megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents