Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 16. Megyei döntő a bútorgyárban Február 10-én késő délutánig serény munkától, fú- rás-íaragás zajától volt hangos a Tisza Bútoripari Vállalat 4. sz. gyáregységének asztalos tanműhelye. A 633. sz. Petőfi Sándor Szakmunkásképző Intézet szervezésében a megye legkiválóbb bútorasztalos szakmunkástanulói vívtak — elméletben és gyakorlatban — színvonalas versenyt a helyezésekért. Az induló öt csapat tizennégy versenyzője közül az egyéni versengésben a bútorgyár tanulói jeleskedtek. Majercsik Mihály nyerte az első, Kovács György a második helyezést. Az intézetek közötti csapatversenyben első a szolnoki 633. sz., második a mezőtúri 626., harmadik a kunszentmártoni 628. sz. intézet csapata ldtt. Túróczi István Szolnok Példaképeiket keresik, s megtalálják Az ország építését vezető pártunk mindig sokat tett a gyermekekért. Erre neveli a társadalmat, a testületeket, a vállalatokat. Ügy érezzük, ezt teszik a jászapáti—jász- iványi Velemi Endre Tsz vezetői, a szocialista brigádok tagjai, akik fáradságot nem ismerve sokféle módon segítik a gyermekintézmények — köztük a II. sz. óvoda munkáját. Az Április 4. szállító szocialista brigádnak egy felejthetetlen kirándulást köszönhetnek az óvodások. A Dózsa, a Lenin, a Mező Imre szocialista brigád tagjai parkosítottak, homokozót, játszóteret építettek, bővítették a játékteret. Munkatársaimmal úgy látjuk, hogy a gyermekszemek kíváncsisága, megilletődött szeretete kíséri a szocialista brigádok tevékenységét. Példaképeiket keresik — és találják meg az ilyen felnőttekben. A szocialista brigádokban több munkásőr is van, akiket ünnepélyeinken szeretettel látnak gyermekeink. Jóleső érzéssel gondolunk azokra a felnőttekre, akik érzik, hogy a kicsikért cselekedni kell, hisz ők lesznek munkáik folytatói, a jövő megvalósítói. Szilák Lászlőné óvodavezető Jászapáti Egy kis figyelmetlenség ... ...egyetlen dolgozó pontatlan, s máris rengeteg ember bosszankodhat, többen kapkodhatnak... Mi történt? A Körös-expressz utasforgalma megnövekedett. Ezért úgy döntöttek a Budapesti MÁV Igazgatóság illetékesei, hogy január 25-től két kocsival egészítsék ki a szerelvényt. Budapest Keleti pályaudvar táviratban kapott utasítást a rendelkezés végrehajtására. A pénztárnak ki is adták a helyjegyeket a két kocsira. A Keleti pályaudvar géptávírójának dolgozója a táviratból kifelejtette a két többletkocsi közlését az illetékesekkel. A vonat indulása előtt 20—30 perccel — amikor az utasok keresték a 7. és 8. sz. kocsikat — jutott a forgalom tudomására, hogy a csarnok III. sz. vágányon tulajdonképpen hosszabb szerelvénynek kellene várakoznia. Ekkor kezdődhetett a kapkodás. Gyorsan intézkedni! A mozdony — amely addig fűtötte a szerelvényt — a pályaudvar tárolójában felvett két kocsit. Negyven perc késés! Közben a kocsik kihűltek. így történt, hogy a helyjegyes expresz- szen fáztak az utasok, csak Nagykáta felé észleltek némi meleget. Január 26-án megjelent lapunkban írta meg az „alaptörténetet” Vonatosdi címmel munkatársunk. ö akkor csak azt tudta, hogy a vonat késett, és az utasok fáztak. Az előbb leírtakat már Fülöp Lajos osztályvezető (MÁV Budapesti Igazgatósága, III. forgalmi osztály) leveléből tudjuk. S azt is, hogy a Körös-expressz hónapokon keresztül pontosan indult és indul. (Kivétel persze január 25-e.) A súlyos mulasztást elkövető dolgozó ellen fegyelmi eljárást indítottak és természetesen a megfelelő büntetés sem marad el. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? Mihez kell engedély, bejelentés, mi építhető szabadon Megjelentek ai építésügyi és városfejlesztési miniszter - április 1-éi\ hatályba lépő - új, rendeletéi az építési engedélyezési eljárásról. Sorozatunkban a magánépitkezésre vonatkozó tudnivalókat ismertetjük. A teljes rendeletszöveg egyébként a Magyar Közlöny január 18. számában jelent meg. A kiadott rendelet hatálya kiterjed minden magánépületre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá az építés módjára. Ennek következtében a következő építési munkák kizárólag építési engedély alapján végezhetők: — épület építése, átalakítása, bővítése (emeletráépítés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá szerkezeti változtatással járó, felújítása, helyreállítása és lebontása; — az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése; — meglevő épületben kéményépítés, vagy különálló kémény, létesítése, magasítása; — az épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy, vagy teherszállításra szolgáló más berendezések, szerkezetek építése, áthelyezése, átalakítása, amennyiben gépi üzemű felvonó esetében 50 kilogram- nál. kézi üzemi felvonó esetében 100 kilogrammál nagyobb a teherbírás; — nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor, vagy motorral hajtott munkagép, nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása; — ötven kilogramnál nagyobb súlyú, vagy a tetőgerinctől, tetősíktól számítottan öt méternél magasabb antenna felállítása; tűz-, vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló épület emelése; — vizen elhelyezett építmény (például fürdőház, horgásztanya, csónakház) létesítése; — a telken a terep szintjének megváltoztatása, ha az a telekhatártól három méter távolságon belül van minden esetben, a telek belsejében akkor, ha a változás meghaladja a másfél métert (le- ásás, feltöltési, (kiegyenlítés); — támfal építése a telek határvonalán, vagy ettől három méter távolságon belül minden esetben, a telek belsejében akkor, ha a támfal másfél méternél magasabb; Építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetők a következő építési munkák: — lakó- és üdülőtelkeken egyaránt olyan melléképület, melléképítmény emelése, bővítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, amelynek elhelyezése megfelel az Országos Építésügyi Szabályzatnak és amely nem lakás, üdülő, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség (például kiskereskedelmi, kisipari vagy szolgáltató üzlet, műhely, elárusítóhely, ^orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, autó- vagy motorkerékpár-garázs stb.); — üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, (előtető) vagy üzleti emyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatán, vagy a kerítésen egy négyzetméternél nagyobb cég-, vagy címtábla elhelyezése; — kerítés építése a telek homlokvonalán; — pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, vagy trágyalétartó, komposztáló létrehozása, valamint a telken keletkezett szennyvíz telekhatáron belüli gyűjtése, elszikkasztására szolgáló építmény elkészítése. Építési engedély, sőt bejelentés nélkül a következő építési munkákat lehet elvégezni : — az épület homlokzatának, vagy tetőzetének felújítása; — válaszfal vagy Osztófal építése az épületben, ilyenek lebontása, amennyiben ezáltal nem változik meg az épület rendeltetése, használatának módja, nem változik alap területe és szobaszáma; — másfél méternél alacsonyabb kerti növényház építése; — rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabadkemence, húsfüstölő énítése; — 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez nem sérti a szomszédok jogos érdekeit; — tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület (építmény, helység) szerkezeti változással járó felújítása, helyreállítása, valamint átalakítása akkor, ha nem változik a rendeltetése vagy használatának módja. Természetesen az engedély és bejelentés nélkül végezhető építéseknél is be kell tartani — a város- és községrendezési tervek, az általános érvényű építésügyi és más hatósági (közegészségügyi, tűzvédelmi) előírásokat; — a műemlékvédelmi előírásokat. Műemlékvédelmi, városképi, vagy idegenforgalmi stb. szempontokból jelentős területeken városiban, nagyközségben, községben tanácsrendelet írhatja elő az építési engedélyt minden építkezésnél; a községekben a bejelentési kötelezettséget meghatározott közutak, terek mentén. (KS) (Folytatjuk) Cirmos volt a vadmacska Védett állatok puskavégen Még tart a vadászati idény, dörögnek a fegyverek, s a tervszerű vadgazdálkodás eredményeképpen — kilábol- va a korábbi évek vadpusztulás okozta visszaeséséből — nagyszerű terítékkel, gazdag zsákmánnyal dicsekedhetnek a vadásztársaságok. Alighanem a márciusi zárszámadó közgyűléseken teljesített tervekről, súlyos tízezrekre, százezrekre rúgó bevételről számolhatnak be a megye puskásai. Eredményes év, mondhatják, s helyben is hagyhatjuk megelőlegezett bizalommal, ha a vadgazdálkodás értékeit forintokban mérjük:, s ha a vadászok munkáját a „haszonvad” tenyésztése, szaporítása, gondozása, értékesítése szempontjából nézzük. Élnek azonban az erdőn- mezőn gazdasági haszonnal nem kecsegtető, de a természet egységében helyet követelő állatok, olyanok, ame- lyekérl nem ad pénzt a MAVAD, amelyek a vadásznak néha fácánirtó, nyúlfióka pusztító rémképeket idéznek megjelenésükkel, s amelyek azért le-lepuffantva jól mutatnak kitömött, preparált trófeaként a házi „vadászterem” íalán. Raga dozó madarak — héják, vércsék, ölyvek, baglyok, ragadozó emlősök — vadmacska, vidra — amelyek mindenféle; hozzájuk képzelt vérengző tulajdonságuk ellenére védett állatok. Az állatokat nem a „nem vadászok”, a széplelkű állatbarátok szimpátiája kíséri semmit nem érő oltalommal, hanem kormá ayrendelet mondja ki a vadon élő gerinces állatok védelmét (12/1971. IV. 1.) ennek nyomán pedig az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke határozatban írta elő, mely állatfajok élvezik a törvény hivatalosan szentesített oltalmát, s azt is, milyen értéket képviselnek az egyes védett állatok. Minél inkább a kihalás veszélye fenyegeti az állatot, annál magasabb a megállapított eszmei értéke. Eszemei érték — de létező, valóságos! Valóságos abban a pillanatban, mihelyt valaki egy védett példányt elpusztít. Kárt okoz, mégpedig az OTVH „árjegyzéke” 3/1975. (TK. 21.) sz. utasítása szerint kárt, amelynek „ ... megtérítése iránt indított bírósági és más hatósági eljárás során az utasításban meghatározott összegeket kell alkalmazni.” A rendelet, az utasítás, a figyelmeztetés megvan — az eredmény még kérdőjelekkel nyugtázható. A vadászidény még tart, dörögnek a fegyverek. Szolnokon egy Volán Kuvik és csonttollú madár. A kettő együtt 1300 forint Fotó: TKL dolgozó kiterjesztett szárnyakkal preparált fiatal galambász héját cipel át a városon, a preparátoroknál, zugpreparátoroknál, önjelölt trófeakészítőknél szaporodnak a vércsék, karvalyok, héják, baglyok (az egyiknél nyolc erdei fülesbagoly bámult üvegszemével a hasonló sorsú védett madarakra, emlősökre.) Kisújszálláson pocoknak vélt vidrát lőnek a nádasban, Karcagon túzok kerül puskavégre, Kunmadarason vadmacskát lőtt egy vadőr... Vadmacska! Szenzáció, ritka vadászzsákmány, meg is írtuk. Ügy „hat és fél kilós” stb. mert a vadásztársaság egyik tisztségviselője csemegeként adta az információkereső újságírónak, s miért ne lenne igaz, ha a vadászok közül is a vezető mondja, ő csak tudja! Rosszul tudta. Ha az állat kilétét illetően, nem is tévedett volna, egyet bizonyosan nem tudott: azt, hogy védett. Azt, hogy a már említett utasításban az állat le- lövésekor ötezer forintos károkozásért felel az elejtő. Hiszen ha ezt tudja, nem dicsekszik vele. Ez azonban csak az egyik tévedés volt, a másik a zsákmány „személy- azonossága”. Nézzük csak: a vadmacska testén rövidebb, hosszabb harántcsíkok húzódnak a kunmadarasién nyoma sem volt. A vadmacska farka a végén lecsapott, nem vékonyodik. A házimacskáé vékonyodik. A kun- madarasi „áldozat” vékonyodott, hegyesedett... Bizonyítási eljárásomban nem kívánok hatósági szakértőket bevonni, s teljesen biztos vagyok benne, a vadászok nekem adnak igazat, viszont hajlandó vagyok elismerni tévedésemet — ha ez a cá- folónak megér ötezer forintot. A furcsa vadászkaland végül is a természetvédelem érdekeit sértette a legkevésbé, s mindössze annyi a szomorú tanulsága, hogy kétségeink támadhatnak a vadászok fajismeretét illetően. A vadászok felkészítésén, továbbképzésén, a szaklapokban rendszeresen foglalkoznak a vadászható fajokkal (ezeket könnyebb megtanulni, mert kevesebben vannak!), tehát egyértelmű lenne, hogy ami ezeken kívül van: védett. Dörögnek a fegyverek, s megyénkben ötvenezer forint értékű vidra, tízezer forintos héja, ezer forintos fülesbagoly, ötvenezres túzok fekszik a terítéken — elnézésből, mondják. Higgyük el, s bízzunk benne, a vadászetika nem tűri meg a jövőben a hasonló „vétlen” vétségeket. A természetben vadon élő egyes fajokat a kihalás veszélye fenyegeti, ezért védi a törvény. Ha az utolsó példányt lőjük ki, hiába mondjuk neki: elnézést! Igriczi Zsigmond A szoinoki Tejipart Vállalat kunszentmártoni sajtiizemében évek óta készítik a kedvelt Sport és Tiszc sajtot. Termékeiből még Kuvaitba is exportál a váüaiat Képünk a csomagolóban készült.
