Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 13. Tudomány és enyhülés Van-e közvetlen összefüggés az össz__taB C MnCllen európai békés célú t udományos együttműködés kibontakoztatása és a fegyverkezési verseny korlátozása között? Negatív példával lehet a választ a legtalálóbban megvilágítani. A légkör ipari szennyeződése elleni küzdelemnek kevés igazi eredménye lehetett, amíg az atmoszférát a különféle égéstermékeken, füstökön és gázokon kívül még valami más is szennyezte: azok az anyagok, amelyek a folytatódó atomkísérletek következtében kerültek a légkörben, onnan a csapadékba... Amióta a részleges atomsorompó-egyezményhez az államok nagyobb része csatlakozott, a helyzet megváltozott — és jó irányba fordult Azon a tudományos konferencián, amelyet nemrég Budapesten rendezett az Országos Béketanács, Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus rámutatott, hogy Földünk atmoszférája most, a hetvenes esztendők második felében kezd ismét emlékeztetni az „atomkorszak előtti” légkörre. Ilyen körülmények között természetesen már fokozott eredményességgel folyhat a kutatómunka a légkör olyan mérgezése ellen, amelynek nincs köze az atomkísérletekhez. Egyebek között a probléma mélységes időszerűségével kapcsolatos ilyen meggondolások álltak a javaslatkomplexum mögött, amelynek több testvérpárt küldötte hangot adott a kommunista és munkáspártok 1976. június 29—30-i berlini konferenciáján. A javaslatok realitása több tényezővel is összefügg. Mint Helsinki is tükrözte, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlata ma már sokkalta több, mint háború nélküli állapot: készség a feszültségi gócok felszámolására, az együttműködésre a lehetséges szférákban. Ez pedig azt jelenti, hogy az államok közt létrejött a bizalom egyfajta minimuma. Ehhez kapcsolódik a második ok: az ilyen tudományos együttműködés, amely néhány esztendővel ezelőtt lehetetlen lett volna, ma tovább erősíti a bizalmat, nehezíti azoknak a dolgát, akik — mintha csak elnézték volna az óra járását — változatlanul a „szovjet veszély” és a „keleti fenyegetés” hazug jelszavaival próbálják a fenyegetettség érzetét felkelteni Nyugat-Európában. És harmadszor — de egyáltalán nem utolsó sorban — mind több az olyan terület, ahol elengedhetetlenül szükséges a tudományos kapacitások összegezése, ahol óriási megtakarítást lehet elérni az átfogó, Európa keleti és nyugati részét is magában foglaló nemzetközi méretű tudományos munkamegosztással. Ma emellett tért hódít egy ezen túlmutató új felismerés is, hogy kiváltképp a komplex problémák megoldása egyszerűen nem is lehetséges másképp, mint a legszélesebb körű tudományos összefogással. N. Ivanov szovjet professzor írja a Mirovaja Ekonomika i Mezs- dunarodnüje Otnyosenyija egyik idei számában: „Ami a környezetvédelem problémáit illeti, az általánossá váló tudományos-technikai forradalom időszakában az ember nem tud szabadulni a következtetéstől, hogy az alapvető megoldások csak más központi kérdésekkel együtt képzelhetők el, a nyersanyag- és energia-, a kommunikációs problémákkal s a várostervezési kérdésekkel együtt. Például olyan gépjármű-motorok kialakítása, amelyek nem szennyezik égéstermékeikkel a levegőt, nemcsak a természeti környezet újjáéledését tenné lehetővé, hanem felbecsülhetetlen hozzájárulás lenne a közlekedési és a városfejlesztési gondok megoldásához.” Más kutatók a globális megközelítést kívánó problémák közé sorolják az alapvető technológiai problémáknak úgynevezett „zárt rendszerekben” való megoldását. Ez azt jelenti, hogy az iparban — különösen a vegyiparban — ez a „zárt rendszer” feldolgozná, illetve teljesen ártalmatlanná tenné a káros melléktermékeket. Ez technológiailag teljesen lehetséges, ha nem is könnyű, de olyan óriási anyagi eszközöket követel, amelyeket csakis a fegyverkezési költségvetések csökkentésével lehet előteremteni. Ha ilyen összegek felszabadulnának, akkor ebből egyébként nemcsak az érintett országok népei húznának hasznot, de Afrika államai, valamint más, harmadik világbeli országok megszabadulhatnának az éhség rémétől — s attól a tehertől, amelyet az évről évre növekvő gabonaimport okoz, amely természetesen önmagában tartósan semmit nem old meg — mert a laboratóriumi méretekben kipróbált eljárásokat minőségileg új típúsu fehérjetartalmú élelmiszerek előállítására át lehetne ültetni a nemzetközi gyakorlatba. Ma világszerte 400 000 tudós és magas képzettségű mérnök csupán pusztító eszközök előállításával, tökéletesítésével foglalkozik. A küzdelem a konstruktív együttműködés fejlesztéséért, az enyhülésellenes erőkkel szemben ebben az összefüggésben nagyon is konkrét tartalmat nyert, mert az emberiség közös problémáinak megoldásáért is folyik. Vajda Péter A Visztula alsó folyása mentén fekvfl vajdasági város, Tónin a műemlékekben leggazdagabb lengyel városok közé tartozik. Forgalmas kereskedőváros volt már abban az időben, amikor lengyel fóld&n a lausitzi kultúra virágzott. A XV— XVI. században Torun a legnagyobb és legtehetősebb lengyel városok egyike volt. A svéd háborúk idején sokat szenvedett, a második világháború pusztításait azonban szerencsésen elkerülte, s jelenleg a középkornak világviszonylatban Is egyik legjobb állapotban fennmaradt városegyüttese. Torun ' párját ritkító középkori városközpontjában több mint 350 műemléket tartanak számon. A műemlékek közül legnagyobb értékű az óvárosi városháza, amelynek legrégebbi részletei a Xin. századból származnak, a XIV. századi Ferde Torony, valamint az 1260-ban épült gótikus templom, amelynek nevezetessége a „Tuba Dei” nevű óriási harang, — a második legnagyobb az országban a krakkói Wawel „Zsigmond”-harang- )a! után. Torunban született a nagy lengyel csillagász, Miko- laj Kopernikusz. A műemlékekben gazdag Torun manapság korszerű Iparáról Is hires. Legismertebb ipari üzeme az „Elana” műszálgyár. Ugyanakkor jelentős tudományos és kulturális központ. Itt működik a toruni ,-\likolaj Kopernikusz” Tudomány- egyetem, a Tömni Tudományos Társaság, számos múzeum és színház. Torun, a hangulatos műemlékváros minden esztendőben többszázezer látogatót vonz ide az ország minden részéből, számos európai és tengeren túli államból. Ezt a várost valóban minden Lengyelországba látogató turistának fel kell keresnie és beható figyelemmel, végigjárnia. A bolgár parasztok „esztékája“ Bulgáriában 1951-ben vezették be a parasztságra is 'kiterjedő ingyenes egészségügyi ellátást. Azóta többszörösére nőtt a vidéki kórházak, rendelőintézetek és az ezekben dolgozó orvosok, egészségügyi közópkáderek száma. A fiatal bolgár orvosok a diploma kézhezvételét követően legalább három évet vidékien kötelesek eltölteni. A mlezőgazdasági dolgozókra vonatkozó nyugdíjtörvény 1957-ben lépett életre. A bolgár parasztok 1967-től kezdve ideiglenes munkaképtelenség, terhesség, szülési szabadság idején táppénzben is részesülnek. Tavaly új törvényt hozott a nemzetgyűlés, amely szerint a mezőgazdasági dolgozók öregségi nyugdíját olyan feltételek szabják meg mint a munkások és alkalmazottak nyugdíját. A vidéki lakosság társadalombiztosításából nagy részt vállaltak magukra az agráripari-komlexumok, salját pénzalapjaik terhére. Erién túj üdülést szerveznek, nyugdíjas klubokat, bölcsődéket és óvodákat építenek, A mezőgazdasági dolgozók üdültetésére a tengerparton, hegyvidékeken és gyógyfürdőhelyeken 21 üdülő esi 12 vízgyógyászati szanatórium áll rendelkezésre. Ezek színvonala megüti a nemzetközi turizmus céljait szolgáló üdülők és szállodák színvonallát. A bolgár parasztság részére további üdülők és gyógyüdülők épülnek jelenleg is a Fekete-tenger partvidékén és a gyógyforrások közelében. Vendégségben Látogatás Mlada Boleslavban A személygépkocsijairól világhíres negyvenezer lakosú Mlada Boleslav és a közel száz esztendős Skoda- gyár egyre fiatalodik. A városban és a gyárban egyaránt nagyarányú építkezéseket látni, s kísérőm. Vlas- timil Schulz e város szülötte, a Skoda gyár egykori szakmunkása büszkén kalauzol a város új lakótelepein, kulturális, egészségügyi létesítményeiben és a nagyszabású korszerűsítést végrehajtó gyárban. A gyármúzeum maga is új épület, ahol az 1894-ben. készített velocipéd, az 1905-ben gyártott személygépkocsi a Voi- turetta LK jelzésű kétszemélyes 1100 köbcentis 550 kilogrammos óránként 40 kilométeres sebességre képes autó mellett ott van a legújabb S—742 konstrukciós jelzésű gépkocsi család, amelyet az idén már gyártanak. Ezek az S—105-ös, az S—105 L, az S—120 L és az S—120 Super típusjelzésű autók, amelyekből ma már kétpercenként egy darab hagyja el a gyár futószalagjait. A jellegzetes Skoda embléma értelmét kutatva több változat közül az látszik legvalószínűbbnek, ami szerint a gyáralapító Emil Skoda ezzel a szimbólummal kívánta érzékeltetni jelszavát ”... .A technika szárnyán előre!...” A hatalmas területen fekvő gyárban a legpraktikusabb autóval közlekedni. A szolgálati célra használt — és természetesen itt gyártott személygépkocsik — a gyár saját rendszámtábláját viselik. De még így is viszonylag hosszú időt igényel az egyre bővülő gyár megismerése. Az új típusok gyártására több hatalmas csarnokot hoznak létre és rendeznek be a legkorszerűbb félautomata, automatagéjíek- kel, gépsorokkal, automati- kákkal. A prés- és hegesztőgyártó részlegben a futószalagon már az új típusok jellegzetes karosszériái láthatók. Az egyik itt dolgozó francia szakember elmondotta. Épül a pozsonyi autógyár igen elégedett a Mlada Bo- leslav-i dolgozók munkájával, akiknek egy része a francia cégnél sajátította el a gépek, berendezések üzemeltetéséhez szükséges szakismeretet. A látogatóknak mindig a végszerelő üzemben folyó munka a legérdekesebb: hat színben „vonulnak” szorosan egymás mögött a gépkocsik és elsőként — még a futószalagon — a gyár munkásai „utaznak”, dolgoznak bennük; szinte menetközben. Itt öltöztetik, bélelik a karosszériát, szerelik be a több ezer alkatrészt és a gépkocsi lelkét, a motort. A próbapadoknál, ahol életrekel- nek a motorok, a már kész gépkocsikban, a kerekek fo» rognak. a gépkocsi azonban még áll. Beszéltem olyan idősebb munkással, aki egy- egy műszak alatt 200—300 kilométert „utazik” a próba- padon. A kész gépkocsi már a „saját lábán” gördül ki a gyárcsamokból. Először a gyári parkírozóterületre jut, majd a gyár saját teherpályaudvarára, ahonnan speciális vagonokban, egész autóvonatok, illetve kamionok indulnak a világ minden tájára. Naponta 700 Skodovka — itt igy becézik ezt a népszerű autótípust — hagyja el a gyárat. A csehszlovák személygépkocsitermelés mintegy fele külföldön talál vevőre. E téren vezető szerepe van a Mlada Boleslav-i gyárnak, amely az idén termelése 48 százalékát 38 országba exportálta. A múlt évben 14 500 Skoda személygépko- cssi jutott el Magyarországra, az idén ennél valamivel kevesebb, a jövő évi terv szerint pedig mintegy 10 000 darab, amelynek egyrésze már a legújabb típuscsaládhoz tartozik. A Skoda-gyár és Csehszlovákia egyéb személygépkocsikat előállító üzemeinek fejlesztése, bővítése azonban nem elegendő ahhoz, hogy az évtized végére — mint ezt fejlesztési elképzeléseik előírják — a csehszlovák autóipar már félmillió személy- gépkocsit állítson elő. Szükségessé vált. egy második nagy autógyár létesítése. Szlovákiában fogadott és tájékoztatott Jan Holub, a pozonyi autógyár vezér- igazgatója. Elmondotta, a szlovák fővárostól mintegy 15 kilométerre 1974 tavaszán megkezdődött és jó ütemben halad az új autógyár építése. A 180 hektárnyi területen — ahova szintén ellátogattunk —, több mint félezer épületet, gyártócsarnokot hoznak létre és rendeznek be a legkorszerűbb hazai, illetve külföldi gépekkel. berendezésekkel, technológiával. A 4,5 milliárd korona értékű beruházás megvalósítása eredményeként az itt dolgozó 12 ezer munkás évente 50 ezer személygépkocsit, 18 ezer furgont és nagyszámú alkatrészt állít majd elő. A gyártásra tervezett személy- gépkocsik prototípusai már elkészültek. Az 1500 köbcentis motorral ellátott limousine rendszerű, Lux, de Luxe és Grand Lux típusú gépkocsik szintén a Skoda márkát viselik majd, de mellettük ott lesz egy másik jelvény is, rajta a pozsonyi vár, stilizált tornyai. Az új konstrukcióról még annyit sikerült megtudni, hogy ötszemélyes lesz, formájában, alakjában eltér a hagyományos Skoda konstrukciótól, mert — többek között —. az itt gyártott kocsikban a motor elöl helyezkedik el. Az új pozsonyi autógyár — a tervek szerint — 1980-ra kezdi meg termelőmunkáját. teljes kapaciátá. sát 1985-re éri el. Oravec János Hírek Romániából Huszonnyolc légszennyeződés-ellenőrző állomás kezdte meg működését Románia legnagyobb ipari központjaiban, köztük Gáláidban, Huniedoarán, Nevo- dariíban és Bukarestben. A legmodernebb automata berendezésekkel és műszerekkel felszerelt állomásokon különböző módszerekkel vizsgálják a levegő szennyeződését. * * * A jelenlégi ötéves tervidőszakban — a Szovjetunióval együttműködésben — Romániában is megkezdődik az atomerőművek építése. A nagyjelentőségű terv újabb ■feladatokat állít a román tudósok elé és széles távlatokat nyit az atomenergetikai kutatások területén. * * * Románia idei mezőgazda- sági terve 20,5 millió tonna, gabona begyűjtését, a cukorrépa-, napraforgó. és a zöldségtermelés lényeges növelését irányozza élő. Ennek megvalósításához - egyre újabb földterületeket kell mezőgazdasági művelésre alkalmassá tenni. A jelenlegi ötéves tervidőszakban több új öntözőrendszer épük ß így Romániában az öntözhető területek nagysága 1980- ra eléri a 3 millió hektárt. Szibériai ősnyomtatványok Novoszibirszk környékén az ősi orosz kultúra felbecsülhetetlen. értékű emlékei kerültek elő. Az egyik tajgai falucska lakói 1967-ben olyan könyvtárral lepték meg a kutatókat. amélyet a szibériai parasztok több nemzedéke gyűjtött össze. XVI—XVII. századi könyvek és VXIH— XIX. századi kéziratok találhatók a könyvtárban. Ennek hatására Szibériban. immár tíz éve arche o- grafikai expedíciók tevékenykednek. Ezalatt csaknem 1200 ős- nyomtatványt és kéziratot találtak,
