Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
1977. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MUNKAHELYÜK A VILÁGPIAC AGRIMPEX és a magyar gabona A IV. ötéves terv időszakában vált Magyarország gabonavásárlóból gabonaeladóvá a világpiacon. A termésátlagokat tekintve hazánk jelenleg a világ nagy búzatermelő országait figyelembe véve az ötödik, a kukoricatermelő országai között pedig a negyedik helyen áll. Előkelő helyezés ez máris a világranglistán, bár még nagyok az agrotechnika fejlesztésében rejlő hazai tartalékok. A növekvő többlettermelést exportáljuk. Milyen feltételekkel? Gabonakivitelünk távlatairól beszélgetünk az AGRIMPEX Mező- gazdasági Külkereskedelmi Vállalat szakembereivel. A versenyképesség a kiinduló téma. A gabona használati értéke, minősége csaknem abszolút módon mérhető, a hagyománynak, a piaci kapcsolatoknak, a bizalomnak nincs olyan szerepe mint például az autóbuszok vagy a progravezérlésű szerszámgépek kivitelénél. A búza, a kukorica mint termék gyártmányfejlesztést és külföldi szervizhálózatot nem igényel. Ahogyan Marx írta: a gabonán nem érződik, hogy orosz jobbágy, indiai rabszolga avagy amerikai farmer termelte. I piac nem korlátlan Mindebből persze nem következik, hogy piaci lehető? ségeink korlátlanok. Lehetséges vásárlóink ugyanis Európában, a hazánkat övező mintegy 500 kilométeres körzetben találhatók. Ezen túl ugyanis a gabonát már aránytalanul magas szállítási költségek terhelik. A közel-keleti országok jelentős gabonavásárlók, és kilométerekben mérve ugyan közelebb vannak hazánkhoz mint a nagy tengerentúli, kikötőkkel rendelkező szállítókhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, a fuvar- költségek mégis magasabbak. Ezeket a körülményeket a magyar gabona versenyképességének megítélésénél figyelembe kell vennünk. Amíg mi a gabonát elszállítjuk Rijekába. a legközelebbi tengeri kikötőbe, az eleve 20 dollárral növeli a gabona tonnánkénti költségeit. S ehhez jön még a tengeri szállítás, további 15—20 dollár. Az USA viszont nem egészen 15—20 dollárért behajózza és elszállítja a gabonát a közel-keleti kikötőkbe. Mivel az arabok egy centtel sem fizetnek többet a magyar gabonáért, mint az amerikaiért, a szállítási többletköltségeket — tonnánként 20—25 dollár — nekünk kellene vállalni. Vagyis ennyivel olcsóbban kellene adnunk a gabonát. Gabonapiacaink Európában azon a bizonyos 500 kilométeres körzeten belül: Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és a Szovjetunió. Nyugat-Európa lényegében önálló gabonából, és csak „kemény” búzát vásárol, mely követelménynek a magyar búza jelenleg nem felel meg. Jogos kérdés, nem válnak-e jelenlegi vásárlóink idővel — ahogyan évekkel ezelőtt mi magunk is — önellátóvá, sőt eladóvá? Vagyis hosszabb távon mennyire megalapozottak értékesítési lehetőségeink? A kukorica „jövője” biztatóbb Tény, hogy a baráti országok gyors ütemben fejlesztik mezőgazdaságukat. A világpiaci változások, a növekvő világpiaci árak serkentik. a politikai érdekek pedig megkövetelik a fejlesztést. A saját termelés előbb-utóbb bizonyára náluk is fedezni fogja a belső kenyérgabona szükségletet. A kukoricatermelésre viszont az éghajlati viszonyok kedvezőtlenek. így e takarmány- gabonából az exportlehetőségek sokkal biztatóbbak. A kukorica termelése és kivitele a búzához hasonlóan gazdaságos: az alacsonyabb világpiaci' árat ellensúlyozzák a magasabb termésátlagok. S amíg a jelenlegi magyar búza „lágy” és vegyes minőségű, s így kevesebbet ér tengerentúli versenytársainál, addig kukoricánk minősége jobb mint az amerikaiaké. Gabonafeleslegünk döntő többségét dollárért értékesítjük, tőkés és szocialista országokba egyaránt. A jelenlegi ötgyes tervidőszakban azonban a KGST-országok kölcsönös érdekeltségi rendszere tovább fejlődött. A baráti országok mind szélesebb körben, hosszabb távra megállapodnak a különféle, korábban dollárért értékesített, illetve beszerzett termékek forgalmazásáról. így gabonasszállítmányainkért a Szovjetunióból több nyersolajat, Lengyelországból ként és más fontos nyersanyagokat kapunk cserébe. Az ilyen hosszú távú megállapodások révén csökken a piaci kockázat, biztonságossá válik mind az értékesítés, mind az ellátás. A szállításokat kölcsönösen világpiaci áron számolják el egymásközt. Ami a gabona világpiaci árát illeti az utóbbi három évben jelentős ingadozásokon ment át. Még 1972-ben a búza tonnája átlagosan 75, a kukoricáé 60 dollárba került magyar határparitásban. Jelenleg a világpiaci árak búzánál 115, kukoricánál 100 dollár kőiül alakulnak, de 1974-ben elérte a búza a 240 dolláros, a kukorica a 170 dolláros csúcsot is. Az AGRIMPEX a gabonát minden esetben a mindenkori világpiaci árakon értékesíti. A naponta megjelenő tőzsdei jelentésekből ez egyértelműen ellenőrizhető. Nehezebb feladatot képez a legmegfelelőbb időpontban való értékesítés. Ez nem minden esetben sikerül, hiszen sok ismeretlen tényező befolyásolja az ár alakulását. de például ebben az évben az AGRIMPEX által elért átlag ár jóval meghaladja a jelenlegi árszintet. I haszon a lényeg Közvéleményünk bizonyos köre, egyes negatív epizódokat általánosítva;, abban a téves hiedelemben él, hogy külkereskedelmünk nehézkes, érdektelen és rossz hatásfokú. Az elmondottak cáfolják e vélekedéseket. Valójában nagyon nehéz a szocialista és kapitalista külkereskedelmi válalatok tevékenységét összehasonlítani. Az egyik népgazdasági feladatokat hajt végre, a másik csak azért vesz. hogy eladhasson. A haszon a lényeg. A robbanásszerű árváltozások a „nagy lehetőségek” erősen megtépázták a kapitalista kereskedői morált. Tekintélyes bankok és nemzetközi cégek jutottak csődbe, illetve váltak szerződésszegővé. Ebben a rendkívüli időszakban vált nyilvánvalóvá a szocialista külkereskedelmi vállalatok feltétlen megbízhatósága, szigorú üzleti morálja, de kellő rugalmassága és életrevalósága is. Megnövekedett a szocialista külkereskedelmi vállalatok, köztük az AGRIMPEX tekintélye a világpiacon. Kovács József Környezetvédelem Szombathelyen , épül Közép-Európa egyik légkörűé* rübb szennyviztiszi titó-műve, amely svéd technológia szerint, a biológiai tisztításon túl iszap« égető kemencével sterilizálja a szén vés szennyeződéseket. Az így nyert hamut műtrágyái zásra hasznosithat-i jók; a tisztítómű első egységét aminap felavatták. A jászsági Ruhaipari Szövetkezet Jászapáti telepén évente 30 ezer női kabát készül nyugatnémet exportra. Képünkön teveszőr átmeneti kabátok meózását végzik SOK VAGY KÉVÉS Eltűnt munkaidő nyomában A munkanap fényképezések tanúsága szerint a napi munkaidőnek 9,7 százaléka vész kárba a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál, a kiesés hetvenöt ember egyévi munkája, — állapították meg az elmúlt évben. Nehéz megítélni, hogy ez sok, vagy kevés. Magyar Gyula igazgató sokallja a munka nélkül töltött órákat. , A kieső idő ötven százalékában azért nem dolgoznak az emberek, mert az anyag- ellátási nehézségek, a munkahiány, a rossz szervezés gátolja a munkát. Elhárít- hatják-e a vállalat vezetői ezeket az akadályokat? I szerződések biztosítékok Az alkatrészellátás egyenletességét legtöbbször nem befolyásolhatják. Viszont nagyrészt a vállalaton, annak vezetőin múlik, hogy folyamatosan tudnak-e dolgozóiknak munkát biztosítani. Ennek érdekében 1973 óta növelik a nagyobb tremelési biztonságot nyújtó termékek arányát. Az akkumulátor- gyártás például 1980-ra már termelési értékük 44 százalékát adja. Az egyedi és kis- sorozatú termékekre igyekeznek jó előre szerződést kötni. Közel kétharmad részben már most tudják, hogy az ötödik ötéves terv hátralévő négy évében mikor, mit fognak gyártani. Csak akkor lehet időveszteség nélkül áttérni az egyikről a másik termék gyártására, ha nem kell az újabb megrendelésre várni. A mégis jelentkező holt időszakokat — például a szolgáltató üzemben — úgy próbálják áthidalni, hogy olyan munkákat is vállalnak, amelyek elvégzésére a dolgozók könnyen- betaníthatók, s bármely „munkanélküli” üzemrész megbízható elkészítésükkel. Az idén 2.5 millió forint értékű ilyen megrendelésre lenne szükségük. Az első negyedévben neonkandeláberek és URH vevőantennák gyártásával már biztosíthatják a munka egyenletességét. Természetesen ennél a vállalatnál sem csak a korábban említett okok miatt megy kárba a nyolc óra egy része. A 9,7 százalékos munkaidőkiesés másik fele a dolgozók miatt vész el. Az igazgató szerint ennek legalább kétharmadát megspórolhatnák. Javítani kell a munkafegyelmet. A rosszul dolgozók felelősségre vonásával és olyan munkahelyi légkör kialakításával, amely mindenkit munkára serkent. A munkához való helyes viszony azonban csak ott alakulhat ki, a büntetés is csak ott éri el célját, ahol megteremtették a folyamatos termelés feltételeit. A munkanapból dologtalanul töltött idő ismerete sokat mond a munkaidő-kihasználásról, de nem eleget. „Dolgozva” is lehet kevés munkát végezni. Előfordulhat ez, ha az embereket nem ösztönzik arra, hogy többet teljesítsenek. Állítja ezt az a brigádvezető, aki szerint az ő műhelyükben „azért csak száz százalékos a teljesítés, mert a százhúszat úgysem fizetnék ki”. Ha több munkáért, több bért kapnának, jobban „ráhajtanának”. „Legalábbis megpróbálnánk” — mondta. A „Vasiparinál” a munkások csaknem kétharmadának a fizetése a teljesítményétől függ. A többiek olyan munkákat végeznek (például a karbantartó műhelyekben, vagy a kissorozatú terméket gyártó üzemekben), amelyekre teljesítménykövetelményt nem lehet megállapítani. Mit ér a norma? Ahhoz, hogy a teljesítménybér a termelés növelésére ösztönözzön, megalapozott normákra van szükség. De a vállalatnál viszonylag nagy a tapasztalati normák aránya. Azért, mert — ez az egész országban gondot jelent — nem ismernek módszereket az egyedi termelés és a szolgáltatások normázá- sára. A szolgáltató üzemekben például meghatározták az egyes dolgozóktól elvárt árbevétel összegét és ennek elérésétől függ fizetésük. Az ilyen „normák” azonban csak hosszú évek munkájával tehetők megfelelően feszítetté. És még ekkor is sok gond van velük: a munkástól, vagy a megrendelések számától függ-e, hogy végül is mennyi a teljesítés? Mennyivel emelhetők túlteljesítés esetén a követelmények? A jó munkaidő-gazdálkodás nemcsak azt jelenti, hogy az emberek a nyolc óra alatt minél többet dolgozzanak. A lehető legjobban ki kell használni a gépeket is. Nézzük mi a helyzet a vállalatnál! Emelni a műszakszámot Legértékesebb gépeik átlagos műszakszáma 1.5. Van olyan berendezés, amelyik folyamatosan működik, máshol két műszakban dolgoznak rajta. Terveik szerint az elmúlt év eredményes gazdálkodása lehetővé teszi a műszakszám emelését. Elkezdhetik a lemezszabás és a forgácsolás gépeinek központi műhelybe telepítését. Ezekben a műhelyekben jobban kihasználhatják a berendezéseket. Beszélgetés közben az igazgató hangsúlyozta: a munkaidő-kihasználás javítása nem kampányfeladat. Eredményeket csak akKor érhetnek el, ha a vállalati gazdálkodás minden területén jobban dolgoznak. V. Szász József Az ÉPSZER nél 570 milliót költenek a postásokra A posta 1977. évi terve változatlanul a telefonszolgálat fejlesztését, a rádió-és a televízió adóhálózat bővítését írja elő. Állóeszköz-fejlesztésre állami és vállalati beruházásból megközelítően 2,6 milliárd forint áll a posta rendelkezésére. Több mint félmilliárd forintot fordít a posta a szak- szervezettel egyeztetett szociálpolitikai tervének végrehajtására. Az összegből 230 millió forintot fordítanak munkavédelemre, több mint 300 millió forintot a dolgozók szociális ellátásának javítására 40 millió forintot pedig a lakásépítkezés támogatására. Keresik az Az ÉPSZER Vállailátnál már több éve nincs bádogos és üveges tanuló. De nem lenne elég kőműves, vízve- zefékszerelő és más szakmát tanuló fiatat sem. ha kevesebb gondot fordítanának a szakmunkás-utánpótlás biztosítására. Hosszú évek munkájával sikerült vidéken „bázisiskola-hálózatot” kiépíteni. Jászáadámy, Tisza- derzs általános iskoláiba minden évben küldenek a vállalatot népszerűsítő, munkáját ismertető képes füzetet, s személyesen % elmennek beszélni a gyerekekkel és a szülőkkel. Egyre többet foglalkoznak a fiatalok nevelésével. A utánpótlást szakmunkásképző iskolákkal együttműködve a különböző szakmák fogásait bemutató oktatófilmet készítettek a vállalatnál. A legjobban dolgozó tanulókat és mestereiket a vállalat év végén megjutalmazza. A szülők nemcsak az iskolai bizonyítványból értesülhetnek gyermekeik tanulmányi eredményéről, hanem a vállalatnál végzett munkáját is megismerhetik a szülők és a mesterek találkozóin. De nemcsak a fiatalok megnyerésével próbálják megoldani szakmunkás-gondjaikat. A vállalatnál régebben dolgozó munkások közül is többen tanulnak szakmáit.
