Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 7. Kutatni kaland Bemutatjuk dr. Szeghy Gergelyt Huszonnyolc évvel ezelőtt Szeghy Gergely elhatározta, hogy festő vagy szobrászmű­vész lesz. A reálisabb szem­léletű szülők viszont gyorsan és eredményesen lebeszélték, így hát mérnökhallgatónak jelentkezett Budapesten. Megkapta az értesítést: nincs hely. Átirányították orvostu­dományi egyetemre. így ke­rült Szegedre. Jól tanult, ér­deklődő hallgató lett, s már a második évben eljegyezte magát az anatómiával. Mint külső munkatárs az Anató­miai és Szövettani Intézetben dolgozott. Az emberi test fel­építése, a szövetek titokzatos világa olyannyira rabul ej­tette, hogy elhatározta, ana­tómus lesz és azokkal a szö­vettani képződményekkel foglalkozik, amelyek... de ezt már konkrét hipotézis­ként nem volt ideje megfo­galmazni. Egészségügyi ok­ból búcsút mondott az inté­zetnek, de nem az elmélyü­lést igénylő szakmai munká­nak. A gyógyszertan lett az új érdeklődési területe. Két hét ismerkedés után gyógyszer- hatástani feladatot kapott. Két hónap elteltével megdi­csérték: „kollega úr, maga itt marad.” Két év múlva 1954- ben az orvosi diploma mellé akadémiai státuszt kapott, hogy gyógyszertanos legyen. Szemész lett. A gyógyszerta­non nem volt állás. A szemész szakorvosi képe­sítés megszerzéséhez négy év szükségeltetett. Három alatt szakvizsgázott. Szakvizsga előtt egy évvel tanársegéd, vizsga után kettővel adjunk­tus. Tizenkét éve jött Szol­nokra, a megyei tanács kór­házának szemészetére. 1967- ben az orvostudományok kandidátusa, 1974-ben a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem címzetes egyetemi do­cense. Az idén a Magyar Tu­dományos Akadémia debre­ceni bizottságának tagjává választották. o „Kiváló orvos”, „Kiváló újító” az „Egészségügy kivá­ló dolgozója”, a szemészek­nek járó Hirschler Ignác érem, valamint egy „Egész­ségügyi Miniszteri dicséret” tulajdonosa. A Hetényi Géza kórház igazgatóhelyettese, a szemészeti osztály vezető fő­orvosa. A kórház legzsúfol­tabb osztályáé. A folyosón összezsúfolt fotelokban is fekszenek betegek. — Halló, szervusz, paran­csolj ... Jó, küldjed megvizs­gáljuk ... nem, képtelenség itt tartani, nincs helyem ... nem, most a fotelok is fog­laltak ... akkor is küldjed, látnom kell... — Nos beszélgethetünk, mire kíváncsi? Kopognak. Gyermekorvos lép be, konzíliumot kér egy beszállított apróság ügyében. Szemfenék vizsgálat, a gye­rek előkészítve. — Elnézés, kötelesség. Jö­vök rögtön ... Elviharzik. — Tehát, hol hagytuk ab­ba Kérdezzen? Katonaorvqs robban be, pácienséről érdeklődik. — Az Atropin elmaradása után is még tág a pupilla, most meg kell próbálni... Gyógyszerek, ápolási utasí­tások, töprengés, elmehet-e... — Hát kiengedjük, bár ... Kell a hely. A beteget majd visszarendelik. — A szegedi klinikán volt egy kiváló tanítóm, Kukán professzor. Ö mondta mindig: úgy kezeld a beteget, mintha a saját édesanyád, édesapád, feleséged, fiad vagy lányod lenne.. . Hát ezért fájdul meg minden reggel a fejem. Az órájára néz. — Várnak a medikusok, elnézést... ötödéves orvostanhallga­tók — csoportvezetők szá­molnak be a tanár úrnak, melyik osztályon hogyan fog­lalkoznak velük, van-e prob­lémájuk, gondjuk? (Van az is.) Utasítás, tanács, szerve­zési egyeztetés — dolgozik az egyetemi oktató. Irodájában az asztalon szemről, szemfe­nékről készült színes diafel­vételek szerteszét. — A medikusok oktatásá­hoz gyűjtöm. Az a terv, hogy országos kölcsönzésre is át­adom. — A gyógyszertanon meg­kaptam, hogy dolgozzam ki a módszerét, hogyan lehet pre­cízen mérni a patkányokba folyamatosan juttatott kísér­leti anyagokat. De még be sem fejeztem, jött a követke­ző — aztán az újabb. Megta­nultam, hogy soha sem sza­bad csak egyre figyelni, már csak azért sem, mert ha az az egy sikertelen, akkor köny- nyen szárnyát szegheti az al­kotó fantáziának. Egy téma adja a másikat, egyik ötlet szülheti az újabbat. o Közreműködött egy állat- kísérletnél, ahol a szem ideg­hártyájának vérkeringését vizsgálták. A szemészetében állandóan foglalkozott a kö­tőhártya keringés élettaná­val és kortanával. Gyógy- szerhatástani kísérletek a véralvadást gátló heparinnal. Egy tapasztalat: a heparin a hámszövet regenerációját ser­kenti. Adódott a gondolat: a szemsérülések esetén a szaru­hártya (hámja) károsodhat. Ilyenkor ez a gyógyszer ser­kentő, a gyógyulást sietteti. (Jelenleg rendszeresen alkal­mazzák ilyen esetekre Szol­nokon a saját receptre ké­szült Heparin kenőcsöt.) Egy másik téma: látásrom­láshoz vezető jelenség a sza­ruhártyán való érképzódés. Mitől, hogyan keletkezik? A kérdésre a kandidátusi disz- szertáció volt a felelet. A kutatás sokszor új esz­közök kikísérletezésére is irányulhat. Szaruhártya vas­tagságát, a szemcsarnok mélységét mérő készülék, fluorometer, a szembe jutott idegen test lokalizálására al­kalmas műszer mellett, sza­badalom is kikerült keze alól: magyar szabadalomként elfo­gadták — 1957-ben —, akkor ez volt a legkorszerűbb szem­nyomásmérő. Azóta is papí­ron van. Már nem a legkor­szerűbb. — Valami mindig izgatja az embert. Valami, amit ki­mondatlan kérdésként hor­doz magában. Ha kimondja, már határozott célt ad: ezt kell megismerni. A kíváncsi­ság a hajtóerő. Ez adhat olyan lelki feszültséget, hogy valami felfokozott izgalmi állapotba hozza az embert. Kutatni kaland. Játék is, amibe bele lehet feledkezni. — Amikor a szaruhártya- érképződést vizsgáltam Sze­geden, százkilencvenhat órát ültem egyfolytában a kísérle­ti nyúl mellett és fényképez­tem a fejlődési folyamatot. Máskor volt úgy. hogy késő este jött értem a feleségem ... o — Hét kikísérletezett mű­szer, ötvenhárom tudomá­nyos publikáció, hetvenegy előadás. A kutatóból gyakor­ló orvos lett. Most mi foglal­koztatja? — A látóideg gyulladásos folyamatai, a műtétek utáni gyulladások mechanizmusa és terápiája, a szemfenéki érbe­tegségek kialakulási feltéte­lei és gyógyítása. Valamint az egyszerű műtéti eljárások kidolgozása. A kórház termé­szetesen gyógyító intézmény, de ez nem zárja ki a kutatás lehetőséget, sőt a folyamatos tudományos ismeretszerzést nemcsak lehetővé teszi, de követeli is. Igenis kutasson a gyakorló orvos is. — És amikor leveti a fehér köpenyt? — Gumicsizmát húzok és megyek horgászni. Igriczi Zsigmond Hz orvos szövetségese — a technika Cukorbetegség-szűrés önkéntes vizsgálattal Perth város (Anglia) tiszti­orvosi hivatala oly módon végzett cukorbetegség-szű­rést, hogy a lakosságnak postán küldte mee az indi­kátor papírra felvitt reagens anyagot a használati utasí­tással. A lakók maguk vé­gezték el a vizsgálatot és ugyancsak postán küldték vissza az indikátor papírsze­leteket. Perth város tisztifő­orvosa most összefoglalta az eredményeket. Jelentés sze­rint a szűrővizsgálat 141 cu­korbeteget derített fel. kö­zülük 47 nőt és 94 férfit A lakosságnak kereken 76 százaléka (30 522 lakos) küld­te be a vizsgálati anyagot, ami önmagában is azt mu­tatja, hogy az emberek te­vékenyen részt vettek az akcióban, megértették, hogy fontos dologról van szó. A vizsgálat előtt 210 cukorbe­teg volt a városban, az ed­dig fel nem derített betegek száma tehát elég jelentős. A legtöbb cukorbeteg (63 be­teg) a 45—64 éves korcso­portból adódott. A 21 évnél fiatalabbak közül öten bizo­nyultak betegnek, 4 férfi és 1 nő. A legsúlyosabb beteg egy 17 éves fiú volt. A szak­emberek a módszert igen jó­nak tartják, és széles körű bevezetését ajánlják. Cigarettafüst és a rak Maga a nikotin nem rák­keltő hatású, de amerikai tudósok legújabb vizsgála­tai szerint elősegítheti a do­hányfüstben levő rákkeltő anyagok hatását. Kísérleteik szerint, ha egerek bőrét rák­keltő benzpirén származék oldatával ecsetelték, a kísér­leti állatok 37 százalékánál lépett fel bőrrák, míg ha az oldathoz nikotint is adtak, ez az arány 80 százalékra emelkedett. A Lett Köztársaság Klini­kai Kórháza új műszerrel gazdagodott: az NT—01 szovjet gyártmányú rreuro- tachométer segítségével az emberi szervezet mozgás- funkcióinak jellegzetességei vizsgálhatók. A termelési kö­rülményeknek az ember mozgásfunkcióira való hatá­sának. valamint az idegrend­szeri megbetegedések vizs­gálata során az új berende­zés lényegesen megkönnyíti az orvosok munkáját. Hamarosan több kórház­ban is bevezetik a videote­lefon hálózatot, mely lehető­vé teszi a páciensek „táv- ellenőrzését”, ragályos beteg­ség esetén pedig a beteg és a látogatók közötti kapcso­latot. Az erős besugárzás jóté­kony hatása a pszoriázis ne­vű bőrbetegség ellen ősidők óta ismert. Az aztékok Mexi­kóban naptemplomaikban pszoriázisos betegeket is ke­zeltek. A hajózó népek ugyancsak régi megfigyelése az, hogy a pszoriázisos ten­gerészek állapota javult, ha hosszabb ideig trópusi vize­Számos egészségügyi im tézmény rendelkezik már a tüdő mesterséges szellőzte­tésére szolgáló „Lada” és ..Pneumat—2” berendezéssel, melyek különösen hasznosak az elsősegély-szolgálatnál.' A „Lada” ezenkívül még al­kalmazható a sebészeti ope­rációknál szükséges totál narkózis esetén is. A rigai Traumatológiai és Ortopédiai Tudományos Kutató Intézet ultrahangos berendezései, melyek szövetek vágására, hegesztésére alkalmasak, gyökeresen megváltoztatják a sebészek munkáját. Az EMR—01 típusú mű­szerből, mely az ember izomreakcióinak sokoldalú vizsgálatára szolgál, /már két példány üzemel az orvostu­dományi egyetemen. ken hajóztak, és romlott, ha az északi vizeken jártak. A pszoriázis napfénykezelésé­vel — változó sikerrel — csaknem minden országban napjainkban is próbálkoz­nak. A Svéd Pszoriázis Tár­saság most a Kanári-szige­teken, Las Palmasban egy szállodát bérelt ki pszoriázi­sos betegek kezelése céljából. Jód az uszodában Amerikai mikrobiológusok kísérletei szerint az uszodák vizének tisztítására, a vízben levő ammónia és szerves anya­gok ellen a jód hatásosabb, mint a jelenleg használatos klór, A jóddal kezelt víz nem izgatja a szemet. Igaz viszont, hogy a jód a klórral ellentétben hatástalan az algák ellen, tehát a jóddal történő víztisztítás esetén valamilyen külön alga­pusztító szert is kell alkalmazni. Pszoriázis és napfénykezelés Harc az influenza ellen Az elmúlt évben alaposan megretten­tette az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi kormányzatát az a járvány, amely egy városban több mint 500 embert érintett, többen meg is haltak. Az egészségügyi szakemberek arra gyanakodnak, hogy új sertésinfluenza tb pusú törzs tűnt fel ismét, és nem sokat tudtak tenni ellene. A kongresszus ez­ért 135 millió dollárt utalt ki a Ford- kormány kérésére, hogy kutatással és oltóanyag-termeléssel elejét vegyék a járvány idei kibontakozásának. A ter­vek szerint körülbelül 200 millió adag oltóanyagot gyártanak, hogy minél több amerikai megkaphassa a védőol­tást. Az influenzavírusos fertőzésen átesett ember vagy állat vérében megvannak a vírussal szembeni ellenanyagok, ezen alapszik az ellene való védekezés is. Az oltóanyag termelésre kiválóan alkalmas a tyúktojás. Az USA-ban, West Point-ben a Merck Sharp és Dhome intézetben folyik az ellenanyag termelés Miután a tojásokat beol­tották a sertésinfuienza vírussal, két napig te­nyészik, majd lehűtve tá­rolják a nyers vakcinát. A tisztított sertésinfluenza/ vakcinát kis mintaüvegekben jutattják el rendeltetési helyé­re. Jelenleg ez a típusú vakci­na még kísérleti stádiumban van, de az orvosok már több éve kísérleteznek hasonló típu­sú vakcinával.

Next

/
Thumbnails
Contents