Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

1976. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A népgazdaság jövő évi terve A KISZ KB vándorzászlaját kapták (Folytatás az 1. oldalról) Ezt elsősorban a nagyüze­mek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos sze­repe van a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelésé­nek is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelke­dik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re szá­mított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabo­na betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben a leggyorsabb (24—25 százalé­kos) fejlődést a zöldség- és ' gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a ter­mésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan te­rület és magasabb termés­átlagok mellett — az ipari és az olajos növények ter­melése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás ja­vulása alapozza meg. Az előző évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdasági­lag megművelt területre ju­tó műtrágya hatóanyag-fel­használás 14—15 százalék­kal, a növényvédőszer-ellá- tás 4 százalékkal növekszik. A mezőgazdaság állóeszköz­állománya több mint 5 szá­zalékkal. két év alatt 11 szá­zalékkal bővül. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehénállomány 2,5— 3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tejho­zam mellett 3—4 százalék­kal emelkedik. A sertésál­lomány 7 százalékkal, a vá­gósertéstermelés 10 száza­lékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzato­kat alátámaszják a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melési tevékenységének tá­mogatására hozott kormány- határozatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az építési­szerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 szá­zalékkal növekszik. A növe­kedést gyakorlatilag lét­számnövelés nélkül a ter­melékenység emelkedésé­vel. jobb munkaszervezés­sel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti fel­adata a nagyberuházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésre kijelölt nagyberuházások kivitele­zése. A nagyberuházásokon végzendő építési munkák ér­téke 15 százalékkal emelke­dik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények ki­vitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építé­sével kapcsolatos felada­tok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszál­lítási teljesítménye várha­tóan 2 százalékkal emelke­dik. Ezen belül a légiközle­kedés teljesítménye 20 szá­zalékkal, a közúti közleke­désé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye kö­rülbelül 6 százalékkal nő. A szállítási feladatok el­látását a közlekedés és hírl közlés állóalapjainak bővü­lése biztosítja. Az új beszer­zések révén (villamos- és diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik) korszerűsö­dik a vasút'járműparkja. A korszerű vontatás aránya el­éri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát nö­veli mintegy 320 km vonal- szakasz felújítása és korsze­rűsítése, valamint további biztosító berendezések léte­sítése. Az év folyamán mint­egy 82 ezer személygépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tu­lajdonába. Az év végére fe­le szélességében elkészül az M—1-es autópálya Komárom —Győr közötti szakasza. A tengerjáróhajópark 2 bel­tengert és 2 mélytengeri ha­jóval bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakos­ság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emel­kedését irányozza elő. A tervezett növekedés össz­hangban van gazdasági le­hetőségeinkkel, eléri az öt éves tervben 1977-re terve­zett ütemét. A lakosság fogyasztásai az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az egy főre jutó reáljövedelem 3.5— 4 százalékkal, a mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6.5— 7 százalékkal, reálbére 2.5— 3 százalékkal növeke­dik. A mezőgazdasági ter­melés alapján hasonló ütem­ben nő a termelőszövetkeze­ti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben. 3,8— 4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek terve­zett növekedését a közgaz­dasági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jöve­delempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás kere­tei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem me­zőgazdasági szövetkezetek­nél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mér­téke 1977-ben is 1,5 száza­lék. Emellett a terv a kere­seti aránytalanságok mér­séklése érdekében néhány területen központi bérintéz­kedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék eme­lése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszerkiskeres­kedelem és a vendéglátás területén, döntően a mun­kások és a közvetlen terme­lést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenér- gia- és a ruházati iparban kereseti arányt javító továb­bi alapbéremelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak legalacsonyabb bére ha­vi 1000 forintról 1200 fo­rintra emelkedik. Megvaló­sul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intéz­kedés: januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jo­gosult szakszövetkezeti ta­gok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásá­nak á lehetősége; a vállala­ti jóléti alap keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1- től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 száza­lékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésé­nek megfelelően a kiskeres­kedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelmény­ként irányozza elő. hogy az áruellátás javuljon és meg­felelő legyen. A jobb áruel­látás, a nagyobb választék érdekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett a fogyasztási cikkek behoza­tala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás felépítését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakásépítésen belül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban a gyógyintéze­ti ágyak száma mindegy 1500-zal emelkedik. A járó­betegellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szer­vezésével fejlődik. A böl­csődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson be­lül a továbbra is elsőbbsé­get élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívül jelentősen javulnak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában el­helyezhető. Beruházások A szocialista szektor be­ruházásai 1977-ben a nem­zeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsab­ban. összehasonlító áron 4— 5 százalékkal növekedhet­nek. A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki. A be­ruházások 51 százaléka ál­lami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósul meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folya­matban levő beruházások rvorsabb megvalósítására és befejezésére kell összponto­sítani. Az állami nagyberuházá­sokra fordítható összeg na­gyobb részét a már kivitek lezés alatt levő nagyberu­házások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben is csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a márkus-hegyi szénbánya, a szekszárdi húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivite­lezését irányozza elő. Meg­felelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyhá­zi bányaüzem, a szovjet— magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtő- erőmű, a Ferihegyi repülő­tér-fejlesztés és a Budapesti Sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehető­ségeket és állami támogatást biztosít. Előírja hogy ezek jelentős részét a versenyké­pes export-árualapok bőví­tését szolgáló beruházások­hoz használják fel. Az ilyen beruházások egyéb kedvez­ményekben is részesülnek. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista or­szágok tekintetében az áru­forgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meg­haladó növekedését irányoz­za elő. N A szocialista áruforgalom­ban az államközi megálla­podások maradéktalan telje­sítése és a gazdaságos im­portlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocialista orszá­gokba irányuló kivitel meny- nyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külke­reskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooperáció bővíté­sét, a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátás, a külke­reskedelmi egyenleg javítá­sát teszi lehetővé. Ennek érdekében számol a nemzet­közi _ együttműködés Íriszé­lesítésével. a szocialista in­tegráció elmélyítésével. A nem szocialista orszá­gokkal folytatott kereskede­lemben a népgazdaság szá­mára feltétlenül szükséges behozatal biztosítása mellett a gazdaságos kivitel gyors ütemű növelése és ezzel a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet javítása a feladat. A terv szerint a kivitel 17—18 százalékkal, a behozatal 8 százalékkal emelkedik és a külkereskedelmi mérleg to­vább javul. * * * Az 1977. évi népgazdasági terv.— összhangban az V. ötéves tervvel — a népgaz­daság dinamikus fejlődését és a lakosság életszínvonalá­nak jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogy lel­kes és fegyelmezett munká­val biztosítsa a terv végre­hajtását. és ezzel együtt V. ötéves tervünk sikeres meg­valósítását. (MTI) A jó munka megérdemelt jutalmaként Tegnap bensőséges ün­nepséget tartottak az MN 17—25. számú alakulatnál abból az alkalomból, hogy a katonafiatalok elnyerték a KISZ KB vándorzászlaját. Az ünnepségen megjelentek azoknak az üzemeknek, ter­melőszövetkezeteknek és is­koláknak képviselői is, me­lyek testvéri kapcsolatban állnak a katonai egységgel. A KISZ Központi Bizott­sága nevében Szívós Antal, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára köszöntötte az alakulat pa­rancsnoki és személyi állo­mányát. Beszédében aláhúz­ta, hogy ez az ünnepség fé­nyes bizonyítéka annak az eredményes névelő munká­nak. amelyet az ifjúsági szervezet kifejt a katonafia­talok között. Az általános és a politikai műveltség foko­zása mellett a harckészült­ség színvonalának emelésé­ben és a társadalmi munká­ban egyaránt kitűntek. A KISZ-szervezet minden tag­ja részt vesz politikai ki­képzésben. s példájukat egy­re több olyan fiatal követi, aki nem tagja az ifjúsági szervezetnek. Az alakulat katonafiatal­jai rendszeresen részt vesz­nek azokon a rendezvénye­ken. amelyek politikai elkö­telezettségüket erősítik, látó­körüket szélesítik. A polgári életben — így például a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvényein, az Ifjú Gárda vagy az úttörők patronálá- sában is bizton lehet számí­tani rájuk. Mindezek alap­ján nőtt a KISZ tekintélye, meghatározó szerepe az ala­kulat életében. Köszönhető ez annak is, hogy a párt- szervezet és a parancsnoki állomány mindent megtesz az ifjúsági szervezet segíté­sére. Az ünnepi beszéd után Szívós Antal átadta a KISZ KB vándorzászlaját Gergely Csaba főhadnagynak, az ala­kulat KISZ-bizottsága titká­rának. Az ünnepség előlép­tetésekkel, jutalmakkal és a különböző helyekről meghí­vottak jó kívánságainak ki­fejezésével ért véget. S B Fotó: T.K.L. A fiatalok lendülete kincset ér Tanácskozott a művelődésügyi dolgozók megyei ifjúsági parlamentje Tegnap tartották Szolnokon a fiatal művelődésügyi dogozók megyei ifjúsági parlamentjét. Az ülésen rész vett dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint számos tömegszervezeti vezető. A fiattal közoktatási és közművelődési dolgozók 1974. éivi megyei parlament­jén elhangzott felvetéstekire, kérésekre, kritikai megjegy­zésekre. az ezekkel összefüg­gő intézkedésekről a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya írásban adott vá­laszt. A beszámoló megál­lapítja. hogy a külön­böző munkahelyek — általában — a fiatalo­kat megfelelően fogad­ják és foglalkoztatják. Az eltelt két évben tovább javult a fiatalok lakáshely­zete, bár még jelentősek a tennivalók. Többen kérték, hogy a pedagógus építési kölcsön összegét emeljék fel 200 ezer forintra. A pénz­ügyi lehetőségek az építési kölcsön összegének 140 ezer forintról 160 ezer forintra történő emelését tették lehe­tővé, de rendkívül indokolt esetben enné] magasabb ösz- szeget is kaphatnak a letele­pedni szándékozó pedagógu­sok. Az írásos jelentés a ito- vábbiakban is azokat az in­tézkedéseket tartalmazza, amelyek a fiatal művelődési dolgozók észrevételei alap­ján történtek. Az ifjúsági parlament nyitó, plenáris ülésén Tani Kálmán, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályveze­tője fűzött szóbeli kiegészí­tést az írásos tájékoztatóhoz. Értékelte a járási, városi parlamentek tapasztalatait, s megállapította, hogy azok munkáját nagy mérvű fele­lősségérzet jellemezte. A fi­atal pedagógusok, köztoűve- lődiési dolgozók tudják, hogy az ezredforduló munkásait, fizikai és szellemi dolgozóit formálják, mondatta, majd hangsúlyozta, hogy a fiatal művelődésügyi dolgozók döntő többsége értelmileg is, érzelmileg is kötődik pár­tunk politikájához, és leg­jobb tudása szerint vállalja annak végrehajtását. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a megye iskoláiban, köz­művelődési intézményeiben a fiatalok lelkiismeretesen teljesítik kötelességüket. A továbbiakban arról adott \ tájékoztatást a művelődés- ügyi osztály vezetője, hogy az elmúlt két évben számot­tevően javultak a megye pe­dagógusainak munkaikörül­ményei. A közművelődésben dol­gozó fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra is konkrét intézkedések történitek, sajnos, a korlátozott le­hetőségek miatt nem le­het gyorsabb az előrelé­pés. Az elmúlt két év fontosabb művelődésügyi eredményeit elemezve — többek között — arról számolt be az előadó, hogy igen dinamikusan fej­lődött az óvodáztatás, jelen­tős eredmények születtek a családi életre nevelésben, megerősödött a középfokú felnőttoktatás. A megye is­kolahálózata 88 általános is­kolai tanteremmel, két kö­zépiskolával. három kollégi­ummal, három szakmunkás­képző iskolaegységgel, illet­ve iskolával és négy torna­teremmel bővült. Jelentős az intézmények belső kor­szerűsítése is. A szóbeli kiegészítés elhangzása után az if­júsági parlament szek­cióüléseken folytatta munkáját. Az alsó fokú oktatási in­tézmények szekcióülésén ti­zenhármán, a középfokú ok­tatási intézmények szekció­jában tizenegyen, a közmű­velődési intézményekben dolgozó fiatalok közűi, pedig tizenöten kaptak szót. Mind­három csoport munkáját széles^ körű lényeglátás, fe­lelősségérzet. a művelődés ügyének szeretete és értő szolgálata jellemezte. Délután újra plenáris üléssel folytatta munkáját a parlament. A különlböző szekciók vezetői választ ad­tak a felmerült legfontosabb kérdésekre, illetve azok to­vábbításáról intézkednek. A meghívott vendégek közül dr. Boros Ottóné, a megyei ‘pártbizottság és a megyei tanács vezetői nevé­ben köszöntötte a művelő­désügyi dolgozók ifjúsági parlamentjét, Szurgyi István pedig a Pedagógusok Szak­szervezete megyei bizottsága részéről üdvözölte felszóla­láséban a jelenlévőket. A parlament résztvevői ezt követően elfogadták az aján. lástervezetet, és megválasz­tották küldötteiket a műve­lődésügyi dolgozók országos ifjúsági parlamentjére,

Next

/
Thumbnails
Contents