Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 2. Egy nagy kommunista hadvezér A csehszlovák ipar fi tudás és tehetség névjegyre Csehszlovákia gazdasági életében a gépiparnak rend­kívül fontos szerepe van. A szocializmus építésének idő­szakában maga a gépipari termelés is változott. Új, mű­szaki szempontból igényes ágazatok létesültek, jelentős gépipari-tudományos-műszaki bázis épült ki, emelkedett a dolgozók képesítésének színvonala is. „Bennünket a Szovjet Fegyveres Erők Főparancs­nokságának és a Szövetsé­ges Hatalmak Főparancsnok­ságainak képviselőit felha­talmaztak a Hitler-ellenes koalíció kormányai arra, hogy átvegyük a német fő­parancsnokság képviselőitől a Németország feltétel nél­küli fegyverletételéről szóló okmányt. Hívják be a te­rembe a német főparancs­nokság képviselőit.” Ezek a szavak hangzottak el G. • K. Zsukovnak az aj­kairól 1945. május 8-án éj* félkor. Mindössze 50 percig tartott a legújabbkori törté­nelemnek az a soha nem fe­lejthető jelenete, amelynek során a náci Németország katonai vezetői kapituláltak. Ekkor már Zsukov a né­metországi megszálló szovjet csapatok főparancsnoka volt. Ha ma élne, éppen nyolc­van éves lenne. Ki volt ez a katona, aki­nek osztályrészül jutott, hogy ennek a páratlan je­lenetnek első számú szerep­lője lehetett? Katona nem a saját aka­ratából lett. 1915 májusában, a fronton történt nagy vesz­teségek miatt, idő előtt hív­ták be az 1896-os születésűe­ket. Olyan fiatalok mentek a háborúba, akik még nem érték el a húszéves életkort. „Különösebb lelkesedést nem éreztem, mivel Moszkvában lépten-nyomon találkoztam szerencsétlen, frontról visz- szakerült nyomorékokkal, és ugyanitt azt is láttam, hogy a gazdagok fiacskái ugyan­olyan bőségben és bizton­ságban élnek, mint azelőtt... Arra gondoltam azonban, hogy ha bevisznek katoná­nak, becsülettel fogok har­colni Oroszországért." Így gondolkodott akkor, mint maga írta visszaemlékezé­seiben. De annak örült, hogy a lovassághoz sorozták be, mert „mindig tetszett nekem ez a romantikus fegyver­nem.” Az erős testalkatú, szegényparaszti gyermek­sorban, majd a moszkvai if­júmunkás években meged- zett fiatalemberből hamaro­san kiváló lovaskatona lett, a cári hadsereg altisztje. „Altiszti rangom ellenére a Az NDK megyéi között az egyik legiparosodottabb — Halle. Itt van a fejlett vegy­ipar óriása a Buna Művek is. Ugyanakkor számos kisüzem is található a megyében. A termelő üzemekben 40 ezren lakosság közvetlen ellátására dolgoznak. Azrt is mondják ugyan, hogy erre az ágazat­ra hizonyos konzervativizmus a jellemző, de itt sok kisebb üzem változtat profilt. Ezzel nem csupán a termelés vál­tozik, de nagyban javulnak a munkafeltételek is, s ez is hozzájárul a hatékonyság fo­kozásához. Egy ilyen rekonstrukció eredményeként hozták létre a Halle-Neustadt-i nagy pék- üzemet. ahol most óránként 15 000 zsemlét és 1000 kg ke­nyeret sütnek. Az elmúlt hó­napokban a megyének ezt az első nagy péküzemét kibőví­tették az NDK*ban eddig egyedülálló három méter szé­les kenyér-zsemlesütő vonal­lal. Az új technika bevezetésé­vel ugyanakkor sok dolgozó szakképzettségének szintje is emelkedik. Ez a megye sör­főzdéire ugyanúgy jellemző, mint a pékségre. Itt a sörfő­ző munkásból technikusi szinten dolgozó automata-ke­zelő lesz, akinek ismernie kell a technológiát, és nem hagyatkozhat az évtizedek katonák bizalommal voltak irántam, és gyakran folytat­tunk komoly beszélgetéseket. Természetesen akkor kevés­sé értettem a politikához, de úgy gondoltam, hogy csakis a bolsevikok adhatnak az orosz népnek békét, föl­det és szabadságot, más sen­ki. Lehetőségeimhez mérten mondogattam is ezt, amiért a katonák elismerésben is részesítettek” — vallja ma­gáról. A Vörös Hadseregbe már maga kereste az utat, ön­kéntesként lépett be a lo­vassághoz. Nem egyszerűen katona akart lenni, hanem a bolsevik párt katonája. A pártba való felvétele életé­nek kiemelkedő eseménye­ként maradt meg emlékeze­tében. Így írt erről: „1919. mátrcius 1-én felvettek az OK/b/P tagjai sorába. Azóta sok mindent elfelejtettem, de a nap, amelyen párttag lettem, egész életemben em­lékezetes marad. Azóta min­den gondolatomat, törekvé­semet és tettemet a párttag kötelességének rendeltem alá, és amikor a haza ellen­ségeivel kellett összecsap­nunk, én — mint kommu­nista — felidéztem pártunk­nak azt a követelményét, hogy mutassunk példát né­pünk önzetlen szolgálatá­ban.” Ennek a vallomásnak az őszinteségét tettei igazol­ják. Mindvégig hű maradt a katonai pályához és a párt­alatt beidegződött kézügyes­ségre. Ennek a tendenciának jeled a vegyipari berendezé­sekre hasonlító korszerű er- jesztők. A Dessau-i sörfőző- ben 18 ilyen berendezés van, melyek — a legmodernebb technológiai eredményeket — 750 ezer hektóliterre növelték az üzem kapacitását. Az üdítő italok előállítói rövidesen főszezonban is ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. A Halle-Neustadt-i új üdítőüzem 18 000 palack italt állít elő óránként. Az új. ötéves tervben a me­gyében felépülő 80 000 új la­kás is jelentős követelménye­hoz. Soha sem tévesztette szeme elől, hogy minden ka­tonai tevékenység sikerének nélkülözhetetlen előfeltétele a hadsereg és a nép egysége. A polgárháború befejezése után hivatásos katona ma­radt. Példás szorgalommal és odaadással végezte munká­ját. Amikor a japán milita­risták 1939-ben betörtek Mongóliába, a szovjet kor­mány, amely szerződésben kötelezte magát Mongólia megvédésére, rábízta az otta­ni hadműveletek irányítá­sát. A szovjet és a mongol csapatok rövid idő alatt fé­nyes győzelmet arattak a japánok fölött. Bebizonyo­sodott, hogy Zsukov nagy­szabású hadműveletek veze­tésére alkalmas hadvezér. A Nagy Honvédő Háború­ban mindig a legnehezebb feladatokat kapta. Kiemel­kedő szerepe volt Moszkva és Leningrad védelmében, a sztálingrádi megsemmisítő hadműveletekben, az Ukraj­na felszabadításáért vívott küzdelemben, a fasiszta csa­patok szétzúzásában Belo­russziában, végül Berlin el­foglalásában. Hosszú, nagyon hosszú volt tehát az út, amelyen az orosz falu szegény gyerme­ke eljutott odáig, hogy előt­te kapitulált a náci Német­ország hadserege. És szinte felmérhetetlen, hogy mennyi áldozatkészség, szellemi és fizikai képességek kellettek ennek az útnak a bejárásá­hoz. Mindezért még az a nagy megtiszteltetés is ju­talmazta, hogy ő vezényelhet­te Moszkvában a Győzelmi Díszszemlét. „Semmihez sem hasonlítható az a pillanat, amikor 200 vöröskatona, há­borús veterán, dobpergés közepette a Lenin Mauzóle­um talapzatához vetette a német fasiszta hadsereg zászlaját” — írta életének talán erről a legnagyobb, legboldogabb napjáról. De a győzelmes hadvezér megem­lékezett elesett bajtársairól is: „Milyen kár, hogy a vér­szomjas ellenséggel vívott harcokban elesett sok hű ha­zafi már nem érhette meg ezt a boldog napot, győzel­münk nagy napjáit.” Béki Ernő 1 két állít fel, hiszen az új la­kásba általában új bútor is kerül. Annak ellenére, hopv minden évvel több bútort gyártanak, még mindig nem sikerült annyi szép és kor­szerű lakásberendezést a pi­acra bocsátani, mint ameny- nyire igény lenne. A Wi-We- Na bútorgyártó kooperációs egyesülés megháromszorozta az elmúlt években termelését. Ezt a tempót tovább gyorsít­ják,' s a megyében új, auto­matizált- üzemek kezdik meg a termékek kibocsátását, s ugyanakkor több régi kisüze­met rekonstruálnak is. Stefan Lehnebach A gépipar valóban a cseh­szlovák nép tudásának és te­hetségének névjegye. A nép­gazdaság egyetlen más ága­zatában sem találni annyi munkás-dinasztiát, amelyben a szakmai ismeretek apáról fiúra szállnak. Ezek az em­berek jelentik az üzemek „aranytartalékát”, kiváló munkáskollektívák, amelyek a többi iparág fejlesztését szolgáló nagyteljesítményű gépeket, berendezéseket ké­pesek gyártani, ezzel is öreg­bítve a csehszlovák dolgozók jóhírót az egész világon. A gépipar jelentőségét ta­núsítja, hogy fejlesztésével a CSKP Központi Bizottságá­nak 1976. szeptember 3-i ülé­se is foglalkozott. Csehszlo­vákia miniszterelnökének be­számolója, s a CSKP KB tag­jainak hozzászólásai is azt hangsúlyozzák, hogy ez nem csupán jelentős gazdasági, de rendkívül fontos politikai feladat is. Biztosítani kell, hogy a hatodik ötéves terv­ben — 1976—1980 — a gép­ipari termelés az 1975. év vé­gihez képest 51 százalékkal II lengyel felsőoktatás eredményei és gondjai Jelenleg Lengyelországban 89 felsőoktatási intézmény működik. Az elmúlt évek nagy fejlődést hoztak a len­gyel felsőoktatásban. Az ug­rásszerű változás tulajdon­képpen ebben az évtizedben következett be. 1976-ban 330 ezer egyetemi hallgató volt Lengyelországban, ami azt jelenti, hogy 10 ezer lakosra 90 fő jutott. Ez európai vi­szonylatban nem jelentett túl jó eredményt. A fejlődés tehát igen je­lentős. A 70-es évek ugrás­szerű fejlődése azonban ez- ideig csupán azt eredmé­nyezte, hogy behozták a 60- as éveik lemaradását. Az el­múlt 6 esztendő alatt 150 szá­zalékkal növelték a felsőok­tatási beruházásokra fordí­tott összegeket, ami megmu­tatkozott az eredményekben is. A jövő még további je­lentős beruházásokat igényel. Ezek elsősorban a tanulási körülmények további javítá­sát szolgálják majd. Az Ok­tatók és a hallgatók számá­nak növelése ugyanis nem jelentene további eredményt a tanulás hatékonyabbá té­tele nélkül. Ezért 1980-ig el­sősorban új diákotthonokat, menzákat és előadótermeket építenek és döntés született a főiskolái felvételek számá­nak csökkentésére. Az 1976— 77-es tanévben „csupán” 60 ezer új hallgató került a fő­iskolákra és egyetemekre. Egyenjogúság, magas fokon Bulgáriában minden har­madik mérnök, építész vagy tervező — nő. A szakembe­rek 48 százaléka a szebbik nemhez tartozik; 38,8 száza­lékúk felsőfokú, 55,3 száza­lékuk pedig középfokú, vagy szakvégzettséggel rendelke­zik. A tudomány és a tu­dománnyal kapcsolatos te­rületeken 47.4 százalékban nők dolgoznak. Jelenleg a bolgár felsőoktatásban a nők aránya: 57,5 százalék. Bulgáriában a tényleges egyenjogúságot nagymér­tékben ^segítették elő a dol­gozó nőket és anyákat meg­illető Szociális juttatások. A törvény különösen a terhes és a gyermekes anyákat védi. emelkedjék. Ez valóban tár­sadalmi ügy, hiszen bizonyos mértékig ez határozza meg, milyen sikeres lesz az egész nemzetgazdaság feladatainak végrehajtása. A gépipari dolgozók legne­hezebb feladata az, hogy biz­tosítsák a gépipari kivitel 72 százalékos növelését. Ezt már nem lehet a hagyományos formákban végrehajtani, csak úgy, ha különös figyelmet fordítanak a gyártmányok műszaki színvonalára és megbízhatóságára, ugyanak­kor hasznosítják a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág gépipari vállalataival sikeresen fejlődő együttmű­ködésünket. Igyekszünk bő­víteni a tőkésországok gyá­raival és vásárlóival fenntar­tott kölcsönösen előnyös kap­csolatainkat is. Terveinkben nem feledkezünk meg a fej­lődő országok szükségleteiről sem. Mindezeknek a felada­toknak teljesítéséhez vállala­taink és az illetékes kereske­delmi szervezetek javuló üz­leti tevékenységének is hoz­zá kell járulnia. Egy éve december másodikán kiáltották ki a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaságot. DECEMBER MÁSODIKA jelentős ünnepe a laoszi nép­nek. A népképviselők taná­csának küldöttei ezen a na­pon kiáltották ki a népi demokratikus köztársaságot. Hosszú, elkeseredett harc eredménye volt ez a győze­lem, amely lehetővé tette e kicsiny indokínai ország né­pe számára a szocializmus építésének megkezdését. Több mint harminc évig har­coltak fegyveresen a haza­fiak, először a francia gyar­matosítók majd az emerikai új gyarmatosítók és bábjaik ellen. A forradalmi erőknek hatalmas nehézségekkel kel­lett megküzdeniük. A fran­ciák korábban mindent meg­tettek azért, hogy „meg ne bolygassák az ország eredeti állapotát”, igyekeztek aZ el­maradott feudális, sőt rab- szolgatartó viszonyokat meg­őrizni. Egy-'két élelmiszer- ipari üzemen, kaucsukf eldől- gőzén kívül semmiféle ipa­ra nem volt Laosznak. A ha­talmas anyagi erőt, melyet az amerikaiak a „laoszi kí­sérletre” fordítottak a kor­rupt tábornokok és kor- mányhivatálnakok zsebe nyelte el. Dollármilliókat szivattyúztak a királyi had­seregbe, s Laoszban a C l A fenntartott egy magánhadse­reget is — az ópiumtermelő meo törzs egy részét fogadta zsoldjába az amerikai kém­szervezet. Az „USA-segély” milliói azonban hiábavalónak bizo­nyultak. A haladó erők a Laoszi Népi Forradalmi Párt vezetésével egymás után aratták a győzelmüket, s ehhez a szocialista közös­ség sokoldalú segítsége, a testvéri Vietnam támogatá­sa is hozzájárult. Laosz je­lenleg erőfeszítéseit az ame­rikai intervenció, a háború okozta sebek begyógyítására összpontosítja. A párt 'min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy javítson a sokat Már ismerjük a gépipari termelési terv feladatainak az idei év eddigi nyolc hó­napja alatt elért eredményeit. A gépipari dolgozók ered­ményesen teljesítik feladatai­kat. Ez nem csupán a meny- nyiségre vonatkozik, a minő­séget is javítják. Új, jelentős sikereket értek el az atom­energia és a vegyipar számá­ra készülő gépek és berende­zések, a kohászati berende­zések, a szerszám- és formá­zógépek számjelvezérlésű be­rendezéseinek, a mérő és sza­bályozó műszerek, a textil­ipari gépek, az építőipari és útépítő gépek, a mezőgazda- sági gépek, stb. gyártásának területén. A gépiparban a többi ipar­ághoz képest a legmagasabb közép- és főiskolát végzett szakemberek száma. Az sem véletlen, hogy éppen a gép­iparban fejlődik legsikere­sebben a komplex brigádok mozgalma, a munkások, technikusok és tudósok kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés. Ez meghozza eredmé­nyét, s a kiváló, műszaki szempontból tökéletes gép­ipari termékek minden világ­részben, a Föld több mint 140 országában igen keresettek. Jaroslav Körinek a Rudé Právo helyettes főszerkesztője szenvedett nép életkörülmé­nyein. Fontos feladat a kul­turális forradalom végrehaj­tása is, hiszen Laoszban szinte általános volt az írás­tudatlanság, rendszeres kö­telező oktatás csak a Patet Lao felszabadított területei­nek barlangiskolá'iban folyt. Az ország problémáit sú­lyosbítja a thaiföldi helyzet is. Bangkok ellenséges ma­gatartást tanúsít a haladó laoszi rendszerrel szemben, több ízben lezárták az orszá­got a külvilággal összekötő kereskedelmi útvonalat, s támogatást nyújtanak a Thaiföldre menekült ellen- forrádalmároknak. A nehézségek ellenére a történelmi átalakító munka lendületesen folyik, s Laosz a szocialista országok csa­ládjának új tagja, magabTZ- tosan vesz részt a nemzetkö­zi politikai küzdelemben is. Sokoldalú, meleg baráti kapcsolatok alakultak ki or­szágunk és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között. Kapcsolatainkat a következő szavakkal jelle­mezte Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Nép­párt főtitkára, aki az idén szeptemberben párt és kor­mányküldöttség élén járt ha­zánkban: „Népeinket és or­szágainkat a testvéri és elv­társi barátság szálai fűzik össze függetlenül a földrajzi távolságtól. Az MSZMP, a magyar kormány és a szoci­alista Magyarország népe békeidőben és háborúban, a nehéz pillanatokban és az öröm perceiben mindvégig mellettünk volt.” A két or­szág között egyezményeket írtak alá, s sor került szak- küldöttségek cseréjére is. LAOSZBÖL HOZZÁNK érkezett hírek évtizedekig a harctéri tudósítók közlései voltak. Most ugyanonnan a békés építés, a győztes for­radalom eredményeiről ír­nak. Egy küzdelmes év áll a Laoszi Népi Demokratikus •Köztársaság mögött olyar év, amelyben a nép végre országnak gazdája lett. (KSj A FOGYASZTÓK SZOLGÁLATÁBAN Kenyer, sor, udito 28 pék és 72 cukrász kezeli a Hale-Neustadt-i nagy péküzem modern sütő-automatáit. A péküzem naponta 130 000 embert lát el friss áruval Laosz népe országa gazdája lett

Next

/
Thumbnails
Contents