Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
1976. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — munkősfizelesböl 4. Okik nem kaphatják meg Gy. J.-rt óriási csalódás érte. A Vízgépészeti Vállalat kunhegy esi gyárának technikusa 15 évig fizikai dolgozó volt. Jó munkája elismeréseként „kiemelték” normásnak. Három évig volt „irodista”, míg tudomást nem szerzett a munkáslakás-ak- Móról. Visszakérte magát 'marósnak, és — ismét mint munkás — megvásárolni kívánt lakásához vállalati támogatásit kért. A kölcsönt meg is kapta volna, ám „menet köaben” megtudta: Kunhegyest nem jelölték ki a munkáslalkás-akcióra, állami támogatást nem kaphat. A rendeletet csak tavaly módosították: ettől az évtől kezdve minden ipari bázissal rendelkező település kérheti egy-egy akcióra a kezdvez- mények jogát. Hogy kik kapják meg, azt központilag döntik el a pályázatokból, a település jellegétől és az állami erőforrásoktól függően. (Olyan városok, nagyközségek jöhetnek szóba, ahol a lakásépítés egyéb feltételei, a csatornahálózat stb. biztosítottak. Kunhegyesen például még néhány évig várni kell.) Egy új lehetőség A mezőtúri tanácson Molnár Ernő elnökhelyettes egy levelet mutat. Megírták: a város nem ikérí a kijelölést. — Megpróbálták mi elindítani a munkáslakásakciót. A műszaki osztályunk felmérte és megállapította, a mezőtúri üzemek nem tudnak a szükséges mértékű kölcsönnel egyetlen munkást sem támogatni. Munkahelyi kölcsön nélkül pedig állami támogatás nincs. A tiszafüredi tanácstitkár, Molnár József is egy levelet mutart. Még a nyáron elküldték a kérvényt: már 1977-ben 12—15 lakáshoz adnának a vállalatok munkásaiknak kölcsönt, szeretnék, ha a ház az akció kedvezményeivel épülhetne. A tanács képviselői személyesen beszéltek a gyárak vezetőivel. (Sőt volt olyan eset, amikor kifejezetten „rá kellett beszélniük” az MHD budapesti vezetőit. Végülis sikerült.) A törökszentmiklósi tanács titkára, dr. Papp János, elmondja: az üzemek vállalták a rájuk háruló feladatot. Ha kijelölik Törökszentmiklósi, 5 éven keresztül, évi 20 lakáshoz adnak kölcsönt munkásaiknak. A tanács már 1976-ra megkérte a jogot. (Meg kell jegyezni: a törökszentmiklósi tanács sem bízott abban, hogy a vállalatok vezetői, munkásai ismerik az akció részleteit, ezért a felmérés előtt írásos tájékoztatót is küldtek minden üzemibe.) A karcagi tanács elnökhelyettese, Tóth István is elő- hozatja a levelet: 1977-től 51 (!) munkáslakásra kérik az akció kedvezményeit, a vállalatok adják a kölcsönt. (Az üzemekhez elküldött felhívásban Karcagon is leírták, milyen jól jár a munkás, ha „elnyerik” az akció jogát. Persze azt is közölték: a jog nem elég, munkahelyi kölcsön is kell). Igaz, a kijelölést kérő levél még nem minden, hiszen az igényeket országosan ösz- szesítik. De Tiszafüreden. Tö- rökszentmiklóson, Karcagon legalább éltek a lehetőséggel, valami elkezdődött. Mezőtúron miért „torpe- dózták meg” a tanács kezdeményezését a vállalatok? Hiszen egy statisztika szerint tavaly év végén — például — Karcagnak 2416 ipari munkása volt. Mezőtúrnak 2414. A karcagi üzemek — amelyek 51 lakást „vállaltak” — lényegében semmivel nem nagyobbak, tehetősebbek, mint a mezőtúriak .. . (Ahol egyébként a 832 lakásigénylőből 275 fizikai dolgozó, míg Karcagon e két szám 711 illetve 201.) Mezőtúr, a KONTAKTA gyára. A szakszervezeti titkár, Szucsányi György, nemhogy a tanácsi felmérésiről, a munikáslakás-akció lényegéről sem hallott eddig. A gyár egyébként 1971 óta rendszeresen ad kölcsönt lakásépítésre — eddig 32-en kaptak, zömében munkások. Elég sokan, hiszen a munkáslétszám mindössze 330. öt év alatt több mint 600. ezer forintra szaporodott a lakástámogatási „alap”. Pillanatnyilag nem a támogatás szándéka, — pénz lenne — hanem a lakáshiány az oka, hogy nem kaptak még az említettnél is többen kölcsönt. Az üzem szakszervezeti titkára szerint, ha lett volna valamiféle komoly felmérés a városban, neki tudnia kellene róla. A munkáslakás- akció kedvezményeiről most tudomást szerezve a két vezető elmondta: igény lenne bőven, s a gyár szíves-örömest „'beszállna”, évente legalább 5—6 lakáshoz adnák a kölcsönt. Ez eddig — mondjuk — öt. Mezőtúr, Állami Gazdaság. Szecsei Ferenc pártitkár, s a "szakszervezeti titkár, Pod- maniczky András sem tud az állítólagos felmérésről. (Ha lett volna, tudnák — állítják). — Évente négy-öt munkást így is támogatunk lakáskölcsönnél. Ha valaki szól nekünk, ha tájékoztatás lett volna, mi feltétlenül vállaljuk a munkáslaikásakcióból a ránk hárulókat. Ha hamarabb tudjuk, hogy ilyen jelentősek a kedvezmények, még mi „hajítottuk” volna — mondja az szb-titkár. Ez, az előbbivel együtt — mondjuk — tíz. Mezőtúr, Volán-kirendeltség. A szimpatikus fiatal szb- titkár. Makai Barnabás amikor meghallja, milyen előnyökkel jár a munikáslakás- akció, szemmelláthatóan ideges lesz. Már nem lep meg, hogy a felmérésiről ő sem, de a gazdasági vezetők sem tudnak. — Már korábban szó volt róla, hogy épül a városban 16 volán-lakás. A szolnoki központ, az igazgatónk akarta. De az itteni munkások egy része úgy gondolkozott: a családi ház még mindig olcsóbb, mint a lakótelepi. Háromszáz—h á romszázötven ezer forint, amiből hatvan- hetven ezret azonnal le kell tenni, nagy pénz. De így! Ha az állam adna belőle mondjuk nyolcvanat, s befizetni is legfeljebb húszat kell! Így már, állítom, lenne jelentkező bőven. S a vállalat adná a kölcsönt... Ez három vállalatnál ösz- szesen már 26 munkáslakás lenne. Annyi, amennyivel — ha a többi mezőtúri üzem egyetlen lakást sem tudna támogatni — már el lehet indulni, meg lehet kérni a kijelölést. Mezőtúr, városi tanács. Az elnökhelyettesinek elmondom „magán-felmérésem” eredményeit. — Műszaki osztályunk ezek szerint nem vizsgálta meg alaposan a helyzetet. Ismét tárgyalunk a vállalatokkal, s ha megkésve is, kérni fogjuk Mezőtúr kijelölését — mondta az elnökhelyettes. Végezetül — Mezőtúr ügyében — csupán néhány kérdés. Hogyan tudhatná a munkás, milyen kedvező neki a mun- káslakás-akció. ha a vállalati vezetők és a szakszervezeti titkárok egy része sem a kedvezményről, sem arról nem tud, hogy Mezőtúr is „versenyezhet” ? Versenyezhet, írom, hiszen az állam munkáslakás támogatásra tartalékolt pénze is véges. Vajon milyen esélyei vannak a kijelölésre a későn ébredőknek? És vajon a tanácson a munkáslakás-akciót „ügyintéző” ügyintéző ... ? Nem mindegy Igen, az ügyintéző, például Kunszentmártonban. az ottani tanácson. Aki szintén felmérte. s leírta: a nagyközség üzemei az V. ötéves tervben ötszázezer forint kölcsönnel tudták támogatni munkásaik lakásépítését. „Átszámítva” öt év alatt 12—13 (?) lakás. Nem tűnt fel, hogy kevés?! A «váraikban nekem is elmondták, mennyit tudnak áldozni a munkáslakás-építés- re. A végösszeg valóban ötszáz ezer forint — évente! S vajon nem nagyobb-e Kunszentmárton esélye, ha kijelölését kérve 2,5 millió forinttal — azaz körülbelül hatvan lakással — tud érvelni? Most már Kunszentmárton is módosítja kérését ám a késedelem miatt — legalábbis 1977-től — Mezőtúrhoz hasonlóan a kedvezmények elnyerésére nincsenek esélyei. * * * Már e sorozat elkezdődött a lapban, amikor az OTP megyei fiókja értesített: 1977- től Karcag 51, Törökszent- miklós 37, Tiszafüred 15 lakásra megkapta a munkásla- kás-akció szervezésének jogát. (Az OTP megyei fiókja vezetőinek és munkatársainak az anyaggyűjtésben nyújtott sokoldalú segítségét ezúton is köszönjük.) Trömböczky Péter Következik: OTP vagy MÉSZÖV? Túl a kampány felén Túljutottak a kampány felén a Szolnoki Cukorgyárban. Az eddig előállított cukor mennyisége meghaladja a 35 200 tonnát. Képünk a raktárban készült A TOT-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK Ketten a huszonnégyből December 14-én ül ösz- sze a mezőgazdasági termelőszövetkezetek III. kongresszusa. A Szolnok megyei küldöttértekezleten , huszonnégy szövetkezeti tagot választottak az országos tanácskozásra. Ők képviselik a megye 61 szövetkezetét, valamint a szőj vetkezeti közös vállalatokat a kongresszuson. Héttől hétig K. Tóth Ferenc, a karcagi Magyar Bolgár Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese nemcsak kongresszusi küldött, hanem a megyei választás alapján máris tagja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. — Először megyek kongresszusra, ugyanig réginek meg újinak is számítok a termelőszövetkezeti mozgalomban. Mezőgazdasági mérnökként, 1954-ben itt, Karcagon, az akkori Alkotmány Tsz- ben kezdtem a munkáséletet. Aztán jött egy több mint 10 éves „kitérő”. Tanár, majd igazgatóhelyettes voltam a helyi mezőgazdasági felsőfokú technikumban. Termelőszövetkezeti ember 1973-ban lettem ismét. Mit mondjak? Több mint 19 ezer hektáros nagygazdaság lett a mienk. Majd 4 ezer hektáron rizst termelünk. A számviteli, pénzügyi vezetés mellett a rizstermesztés és az építkezés1, a beruházás a feladatköröm. A icüldötténtekezleten szenvedéllyel és némi elkeseredéssel beszélt a magyar földön harminc éve honos rizsről. Munkaiigényessége mellett a rizstaimesztíési hozamnak talán a leginkább meghatározója az időjárás. — Nekünk az idén az időjárás 50 milliós kárt tett a rizsitelepeinken. Helyesebben minimális a termés. Miért ne mondjam el. hogy érthetetlen, miért nem biztosíthatjuk a rizstermesztést? Ha a kongresszuson szót kapok, ott is csak elmondom. Fátyolos, náthás hangon beszél. Élete 45. évét tapossa. Nem panaszkodik. Hét- fől-héfig, ilyentájt ennyi a maga és feladata megszabta munkaideje. Nyáron több — a nap is korábban kél. Így nem csoda, hogy kevés szabad idejét legszívesebben családi körben tölti. Katonafia, balkfislánya van. Szeret olvasni — szépirodalmat is! — tévét némi esténként. Tizenegy éve politikai gazdaságtant tanít az esti egyetem karcagi kihelyezett általános tagozatán. Nagyapa tsz-nyugdíjas A Szolnok megyei férfi küldöttek legfiataiabbja ifjú Jobbágy Sándor, a tiszaőrs— nagyiváni Petőfi Termelőszö. vetkezet állattenyésztője. — Miért az „ifjú” megkülönböztetés? Az édesapja is...? — A nagyapa az idős Jobbács Sándor tsz-nyugdíjas, különben apám ig ebben a szövetkezetben dolgozik. Ösztöndíjasa volt a szövetkezetnek. Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen szerezte meg a diplomáját. — Onnét is nősültem. Népi táncos voltam az egyetemi együttesben. A feleségem is ott táncolt, „összetáncoltunk”. ö pedagógus, de most gyermekgondozásin van a fiúnkkal. Tiltakozik az újságcikk, még inkább a fénykép miatt. Keveset csinált ő még ahhoz, — így mondja — hogy rászolgált volna. Keveset? Egy nagy állattenyésztő gazdaság takarmánybiztosítása a feladata. Napjában találkozik a manapság legtöbb teherrel járó munka nehézségeivel. Az állattenyésztésben nincs szabad szombat, és a jószág vasárnap is enni kér. — Alapszervezeti titkára vagyok a tiszaőrsi kerület KISZ-szervezetének. Szívesen csinálom, úgy érzem, ez is kötelességem, hiszen engem ez a közösség taníttatott. Majd az évek igazolják, hogy megérte-e. Ezért dolgozom, nem múlhat rajtam. Nem készül fölszólalásra, de nagy várakozással tekint a III. kongresszus elé. Fiatalos várakozással: tanulni, tapasztalni szeretne ott is! Sóskúti Júlia Fotó: Nagy Zsolt A vállalásokról, a tanulásról, a klubokról Az ipari szövetkezeti fiatalok parlamentjén „A munkával töltött éveket, a szakmai rutint többre becsülik a fiatalok korszerű ismereteinél, lendületüknél, tenniakarásuknál..„A szövetkezeti vezetők egy része félti funkcióját a fiataloktól...” Két gondolat azok közül, amelyekről Molnár János, a KISZÖV elnöke beszélt - né- hányukkal vitába szállt - az ipari szövetkezetek fiatal dolgozóinak ifjúsági parlamentjén. A szövetséghez tartozó 44 szövetkezet majd 100 fiatalja hallgatta meg a vitaindítót, amelyben a legfontosabb helyet az elkövetkezendő évek termelési feladatai kapták. (Annak éllenére ugyanis, hogy a tavalyihoz képest nőtt a szövetkezetek termelési értéke, a lakossági szolgáltatások mennyisége csökkent.) Szó esett a katona fiatalokról, a gyes-en levő kismamákról is. Nem feledkeznek meg jutalmazásukról, fizetésük emeléséről, és továbbképzésükről sem. Az elnöki beszámolóra talán legjobban akkor figyeltek a résztvevők, amikor a lakásépítésre terelődött a szó. A szövetkezetek az állami vállalatokhoz képest kisebb fejlesztési alapot tudnak csak egy-egy évben létrehozni. S ha ez az érték nem nagy, akkor érthető, legtöbbjüknél a fiatalok lakásépítéséhez szánt összeg is csekély. Persze van más mód is a segítségre: kedvezményes áron építőanyagokat kaphatnak, fuvarozáshoz igényelhetik a szövetkezetek járműveit, s a legfontosabb, sokat tehetnek egymásért a munkatársak, a brigádtagök. A tizenhat hozzászóló közül a legelső Papp Imréné kunmadarasi elektrolakatos arról beszélt, nem elég, ha a brigádok munkáját egy évben csak egyszer értékelik. Nehéz így nyomon követni azt, hogy vállalásaikat tényleg teljesítették-e, nem beszélve arról, a verseny ezzel a megoldással könnyen leegyszerűsödhet puszta adminisztrációvá. Tóth Sándor a Jászsági Építőipari Szövetkezet gépkezelője a szakmunkástanulók képzéséről beszélt. Megemlítette: ellentmondásos dolog, hogy a környéken egyedül a szövetkezet foglalkoztat kőműves tanulókat, ugyanakkor tíz vállalat — köztük termelőszövetkezetek — tart igényt a szakképzett kőművesekre. A Jászsági Építőipari Szövetkezet segítségével egyébként 5 fiatal jutott tavaly lakáshoz. Ugyancsak lakásügyben szólalt fel Korda Júlia, a jászberényi Műszeripari Szövetkezet dolgozója. Elmondta, 1972 óta szövetkezetük 26 esetben adott hozzájárulást lakásépítéshez, s akik ezt megkapták, többségükben fiatalok. Felvetette: miért csali az állami vállalatok dolgozói részesülhetnek a munkáslakás-akció kedvezményeiben ? A parlament több résztvevője beszélt a szövetkezetekben működő ifjúsági klubokról. (Jelenleg húszat számlálnak a megyében.) Nem kis anyagi áldozattal, sok-sok társadalmi munkával létrehozták őket, de többségük kong az ürességtől. Jól illusztrálja a törődést — illetve a nemtörődömséget —, hogy a húszból csak nyolcnak van működési engedélye. Pollai Erzsébet a Szolnok megyei Szolgáltató Szövetkezet KlSZ-titkára elmondta, sajnos náluk sokan nem végezték el a nyolc általánost. Ezért vállalták: nem lesz olyan fiatal a szövetkezetben, aki nem rendelkezik az általános iskolai bizonyítvánnyal, Major Mária, a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet dolgozója szintén a tanulásról beszélt: „Bentlakásos ismeretterjesztő tanfolyamon ' vehetnék részt dolgozóink” — mondta. Pardi Edit könyvelő ugyanebben a témában a kisújszállási Kunsági Bőrés Textilszövetkezet bedolgozóinak szakmai képzéséről számolt be. A parlament további részében Molnár János válaszolt a kérdésekre, majd megválasztották az országos tanácskozás megyei küldötteit. H. J.
