Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
4SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 30. mmm IBüuuü m A szellemi export itthon is segít A számítógépek csak látszatra működnek „maguktól”. Tulajdonképpen bonyolult programok működtetik a gépeket. És ezeknek a programoknak az elkészítése nemcsak szakmai, hanem anyagi szempontból is az egyik legigényesebb feladat. Egy példa: egy új számítógéprendszer beállításánál a gépek és berendezések ára, valamint az építési költségek az egész beruházás 20 százalékát kötik le, a másik 20 százalékot a szervezési és egyéb járulékos munkák — míg a programok készítése „viszi el” az egész beruházási összeg hatvan százalékát. Az ilyen, előzetesen kidolgozott programoknak két alaptípusa van: a gép saját, belső vezérlését tartalmazó program és az adott munkafeladat elvégzését tartalmazó program. Mindkettő egyformán fontos, elkészítésük munkaigényessége, értéke is közel azonos. Hasznos egylittmflködés Magyarországon elsősorban a Számítástechnikai Koordinációs Intézet szakemberei foglalkoznak programkészítéssel. Méghozzá olyan sikerrel, hogy az egyik legismertebb számítástechnikai világcéggel, a Siemensművekkel komoly, a hazai számítógép-alkalmazók számára is jelentős hasznot hozó kétoldalú együttműködés alakult ki. Kovács Győző, az intézet kutatólaboratóriumának vezetője erről az alábbi tájékoztatást adta: — A Siemens-cég 1972- ben tette első együttműködési ajánlatát. Ennek lényege az volt, hogy mivel intézetünk gyakorlott programozókkal rendelkezik, szakembereink Münchenben működjenek közre a Siemens bizonyos programtípusainak elkészítésében. Mi ennél megfelelőbbnek tartottuk azt a formát, hogy bizonyos program-típusokat, amelyekre a Siemensnél új kapacitást kellene kiépíteni, bérmunkában elkészítünk saját gépeinken. A Siemensnél egyébként általános gyakorlat: felesleges párhumazos kapacitásokat nem épít ki, inkább Európa már bevált programozó intézeteméi végeztetel bizonyos típusú munkákat. Ezért a bizalom jele is volt, Jogos a Siemens bizalma hogy az általunk végzett fel- adattípusra sem tartottak fenn tartalék-kapacitást. Az első konkrét szerződést 1973 májusában kötötték, 3 évre. 1 millió 900 ezer nyugatnémet márka értékben végzett az SZKI programkészítést a német cég számára. (A keretszerződést egyébként három helyett másfél év alatt teljesítették.) Az egyik érdekes feladat volt a számítógépek szüntelenül fejlődő szintű programjainak úgynevezett automatikus átírása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanannak a gépcsaládnak különböző időpontban beállított egyedei más-más fejlettségű belső programmal dolgoznak, ami érthető, hiszen egy-két évvel később beállított gép már az előző hasonlóak esetleges hiányosságaiból, tapasztalataiból „okult” programot kap. Igenám, de tegyük fel, hogy két vállalatnál azonos, csak két év különbséggel beállított gép dolgozik, és az egyiké elromlik. A másik vállalat kisegítené, saját gépén elvégezné a javítás ideje alatt a másik- feladatait is — de annak programja két évvel régebbi. Hosszú hetek munkájára, teljesen új programok készítésére lenne szükség. Ilyenkor segít az automatikus programátírási módszer — és már futhat is a másik cég feladatsora az „idegen” gépen. Együtt a világszínvonallal Ennek a munkának első részét 1975 júliusára teljesítették a magyar program- fejlesztők, de ezzel a feladat még nem ért véget. Mivel a korszerűsítés is időben folyamatosan megy végbe, magát az automatikus programátírást is folyamatosan igazítják a legújabb eredményekhez. Az SZKI álláspontja: nem csupán lépést tartani szeretnének a világszínvonallal, hanem azzal együtt, sőt annak élvonalában fejlődni, aminek az a fő pozitívuma, hogy a magyar számítástechnika nem „átvesz” máshonnan esetleg elavult eredményeket, hanem saját maga dolgozza ki a legújabbakat, és első kézből részesül kooperációs partnere révén az olyan újdonságokból is, amellyel az foglalkozik. Ilyen új feladat a struk- . turális programozás. Ismét példával szemléltetve: miként egyik gyorsíró sem tudja néha elolvasni a másik rövidítéseit, úgy az egyes programozók is sokszor egyéni jelrendszerrel dolgoznak. Ezért még a teljesen azonos típusú és- program-színvonalú gépen sem biztos, hogy a más programozó által hasonló gépre készített program hosszadalmas átírás nélkül alkalmazható. Jelentls megtakarítás Az új módszer az egységes jelrendszer révén átírás nélkül alkalmazhatóvá teszi az ilyen programot a hasonló gépekre. Számokkal alátámasztva: átlagosan egymillió forintnyi programozói munkából más gépnél és feladatnál e módszer révén hétszázezer forint értékű munka „menthető át” — azaz ilyen értékű munkát nem kell újra elvégezni... A másik új vonal: nyugati típusú számítógépekhez kapcsolható Videoton végegységek kipróbálása. Például a display (képernyős megjelenítő) berendezéseké. nymodon jelentős import takarítható meg, mert csak a számítógépet magát kell behozni, tartozékait magunk gyártjuk. Hasonló feladataz R 10-es kisszámítógépek nagy gépekkel való összekapcsolása. A szocialista országok egységes számítógép-rendszeréhez (ESZR) pedig azzal járulnak hozzá az SZKI kutatói, hogy például az eredetileg Siemens rendszerű gépre írt program az ismertetett módszerrel átalakítható ESZR-rendszerű gépre, így ismét hatalmas programozási költségeket lehet megtakarítani. Szatmári Jenő István Égre tekintő antennák Az időjárás-előrejelzés pontosabbá tételének új segítőtársa lesz 1977 derekától az a műhold, amelyet az Európai Világűr Iroda (ESA) tervez lellőni. A műhold 36 000 km magasban az Egyenlítő felett fog elhelyezkedni és meteorológiai megfigyeléseket végezni (e magasságban a keringési sebesség pontosan akkora, hogy a mesterséges hold szinkronban tud maradni a Föld forgásának sebességével). A műhold, amely a jelzett magasságban az Atlanti-óceán közepétől az Indiai-óceánig, valamint Észak-Európától az Atlantióceán déli részéig „látja” majd Földünket, félórás időközökben fog normál és infravörös felvételeket továbbítani a követőállomásra. A digitális (számjegyes) adatsor alakjában érkező képeket a felvétel hátterében látható hatalmas, 15 méter átmérőjű Siemens gyártmányú parabolaantenna veszi és továbbítja a számitógépbe. A komputer összehasonlítja a képekre vonatkozó adatokat és kiszámítja — többek között — az annyira fontos szélirány és szélsebesség adatokat. Az így kapott adatok azután gyorsan bekerülnek a hírközlő rendszerbe. A műbolygó megfigyelő és követő állomást az NSZK-beli Katterhain- ban létesítették. Mivel a meteorológiai műhold csak félórás időközönként továbbit adatokat, a parabolaantenna segítségével egy másik műbolygó figyelését is el tudja majd látni. Az NSZK-nak nem ez az egyetlen területe, ahol a kozmoszból érkező jeleket felfogó hatalmas antennák „tárulkoznak” az ég felé. A csővezetékes szállítás korát éljük. Ez valószínűleg nemcsak technikai egyszerűségének köszönhető, hanem gazdaságosságának és a fokozottan előtérbe kerülő környezet- védelmi szempontoknak is, A zárt csővezetékek szavatolják a tisztaságot, és könnyen eltüntethetők a föld, illetve a víz alatt. Míg a szárazföldön való csőfektetésnek már megvan a kialakult technológiája, addig a tengerfenékre való csőlebocsátás legjobb módszereit csak most keresik. Azóta vált ez égetően szükségessé, mióta egyre szaporodnak a tengeri telepítésű nyersolaj, és földgázkutak. A nyersolaj elszállítását még csak meg lehet oldani tairtályhajók segítségével, a földgázt azonban mindenképpen csővezetéken át kell eljutatni a szárazföldön levő felhasználókhoz (hacsak nem cseppfolyósítják még a lelőhelyen a gázt, ami meglehetősen költséges megoldás). A tenger alatti erősáramú- és telefonkábeleket e célra épített speciális hajókról bocsátják le a tengerfenékre. A csővezetékek fektetésénél nem ilyen egyszerű a helyzet, nagy átmérőjű, meglehetősen merev és súlyos csőkígyóról lévén szó. A hullámzás mozgásának kitett hajók nem felelnek meg a csőtávvezeték előkészítésére és vízbe bocsá- sára, annál inkább a képen látható „Viking Piper” nevű úszó csőfektető „kombinát”. E hatalmas úszó platform, amelynek 248 méter hosszú fedélzetén biztonsággal el lehet végezni a csövek hegesztését, vizsgálatát és többrétegű szigetelését, akként végzi a csővezeték lebocsátását, hogy a 110 méter kinyú- lású, munka közben közvetlenül a vízfelszínre leereszkedő végű gém görgősoráról folyamatosan merül a víz alá egy-egy elkészült csőszakasz, miközben az úszó platform hajtóművei segítségével lassan továbbhalad. Még viharos tengerszakaszokon sem fenyeget a csővezeték megsérülésének a veszélye. Á Pullman név fogalom A kocsik berendezése kényelmes ülőhelyekkel Innen — onnan Időjárás-kutató repülőgép Az NSZK 1976 nyarán Mystere—20 típusú francia gépet kapott tudományos kutatási célra. A gépet a Das- sault-Breguet gyárban alakították át repülő laboratóriummá. Ez a kéthajtóműves utasgép minden bizonnyal mint kutató repülőgép is be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket. A gépet atmoszféra-kutatásra. magaslégköri kutatásokra, meteorológiai mérésekre, természeti jelenségek (napfogyatkozás) megfigyelésére, térképezésre és szükség esetén csillagászati kutatásokra lehet felhasználni. Hatalmas hengergép A Cserepovieci fémkombu náthán megkezdte működését a „2000”, a Szovjetunió legnagyobb fémhengerlö komplexuma, amelyek évi teljesítménye eléri a három millió tonnát. Több tucat fajtájú acéllemezt küldenek innen a gépgyárakba, autógyárakba, hajógyárakba. cső- készítő üzemekbe a Szovjetunió és 26 külföldi ország gyáraiba. A komplexum építésekor számos újdonságot használtak fel. Irányítását elekroni- kus számítógép végzi. A lyukszalagon megkapott kiinduló adatokat és a kívánt végtermék adatait figyelembe véve az „elektronikus gépkezelő”’ megadja a gép programját, és ügyel annak pontos betartására. Pusztuló vidrák Németországban az első világháború előtt évente kb. 10 000 vidra került terítékre. Számuk ezután rohamosan csökkent. Az NSZK-ban jelenleg az élő vidrák számát mindössze 200—250-re becsülik a biológusok. A vidra ma már több országba, így az NSZK-ban is a védett állatok sorába tartozik, de megmentésükre ez már nem , elég. Pusztulásuk fő oka a vizek szennyezettsége. A vidra erre rendkívül kényes, úgy hogy jelenléte a vizekben azok tisztaságát jelzi. A múlt század derekán egy amerikai asztalos, bizonyos Georg M. Pullman, a túlzsúfolt és kényelmetlen vonaton utazva azon \ töprengett, hogyan lehetne kényelmesebbé tenni az utazást. Még ott helyben a vonaton -méricskélni kezdett, majd hazaérve számításokba fogott és elkészítette a viliág első hálókocsijának tervét. A terv megvalósításához csak nehezen kapott bankhitelt Pullman, így csupán 1859-re készült el és állt forgalomba a fekhelyekkel ellátott vasúti kocsi, amely feltalálója nevét viselte. így leit a Pullman név fogalom, és később már nemcsak a hálókocsikat, hanem az összes fokozott ké- nyélmű, egyenletes futású kocsikat e megjelöléssel illették. A mai technika a Pullman-elven a vasúti kocsik forgóvázba foglalt futó- és hordművéből, felfüggesztéséből származó azon előnyt érti, hogy a sínütközésekből és egyéb okokból eredő ütések, elmozdulások hatása a kocsiszekrényre csupán feleződve jut el. A nagy sebességű vasúti járművek utaskényelmi, áru- és pályakímélő futószerkezetei ma világszerte a Pullmam-ely szerint, négytengelyes, forgó- zsáimolyos kivitelben készülnek. (Érdekességként még annyit, hogy Európában csak 1872-ben indult el az első olyan vonat, amelyhez Pull- man-kocsit csatoltak.) Ezt a konstrukciós elvet követik az NDK vasörgyárai ban is. ahol a képen látható kivitelű, tetszetős éts kényelmes vasúti kocsilkat állítják elő, hazai szükségletre és exportra. „Pullman ürügyén” a MÁV ötéves tervéről szólva érdemes megemlíteni, hogy a motorvonatokhoz tartozó 300 személykocsin kívül további 750-ét vásárolnak még a következő években, amelyből GO étkező- és háló-, illetve fekvőhelyes kocsi lesz. Ezekkel az ülőhelyek száma 7 százalékkal, több mint 352 ezerrel emelkedik majd a hazai vasúti forgalomban,