Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m XXVII. évf. 281. sí. 1976. november 27. siómból A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Heget ért a bukaresti KÖZLEMÉNY A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ■ ■ ■ r w rr ■ üléséről Bukarestben 1976. no­vember 25-26-án megtar­tották a barátságról, együttműködésről és köl­csönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülését. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője; Sztanko Todorov. a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov. a BKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a BNK kül­ügyminisztere; Milko Balev. a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára irodá­jának vezetője; Dimitr Szta- nisev, a BKP KB tagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osz­tályának vezetője; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gus- táv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a küldött­ség vezetője; Lubomir Strou. gal, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a CSSZK kormá­nyának elnöke; Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára- Bohuslav Chnoupek. a CSKP KB tagja, a CSSZK külügy­minisztere; Antonin Vavrus. a CSKP KB tagja, a CSKP KB nemzetközi politikai osz­tályának vezetője; A Lengyel Népköztársaság részéről — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség ve­zetője; Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az LNK Mi­nisztertanácsának elnöke; Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára; Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisz­tere; Ry szard Frelek. a LEMP KB titkára; Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tag­ja, a LEMP KB titkársága irodájának vezetője; A Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt KB első titkára, a kül­döttség vezetője; Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke; Gyenes András, az MSZMP KB titkára; Púja Frigyes, az MSZMP KB tag­ja, az MNK külügyminisz­tere; A Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezető­je; Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke; Herman Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára; Oskar Fischer, az NSZEP KB tag­ja, az NDK külügyminisz­tere; Paul Markowski. az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; Her­bert Krolikowski, az NSZEP KB tagja, államtitkár, az NDK külügyminiszterének első helyettese; A Román Szocialista Köz­társaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezető­je; Manea Manescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, az RSZK miniszterelnöke: Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságánag tagja, az RKP KB titkára; Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB tit­kára; Aurel Duma. az RKP KB titkára; George Maco- vescu, az RKP KB tagja, az RSZK külügyminisztere; A' Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről — Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a küldöttség vezetője: Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Konsztan- tyin Katusev. az SZKP KB titkára; Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB titká­ra; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadó­ja; Andrej Alekszandrov. az SZKP KB póttagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Az értekezlet munkájában részt vett továbbá Anatolij Gribkov hadseregtábomok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának első helyet­tese és Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének főtitkára. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén véleménycserét folytattak a békéért és a nemzetközi feszültség eny­hítésének elmélyítéséért, az európai biztonság megszilár­dításáért és az egvüttműkö- dés fejlesztéséért folytatan­dó további harc időszerű kérdéseiről. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői egyhangúlag elfogadták „A nemzetközi enyhülés új ered­ményeiért, az európai biz­tonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fej­lesztéséért” című nyilatko­zatot. A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik, hogy a béke, a biztonság és- az országok és népek közötti bizalom megszilárdításának megfelel­ne, ha a Záróokmányt alá­írt valamennyi állam köte­lezettséget vállalna. hogy nem alkalmaz egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A Varsói Szerződés tagál­lamai az általuk jóváhagyott szerződés-tervezetet a meg­felelő felhívással együtt ta­nulmányozás céljából meg­küldik az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett valamennyi többi államnak. Határozatot hoztak arról, hogy a politikai tanácskozó testület szerveként megala­kítják a külügyminiszterek bizottságát és az egyesített titkárságot a szerződés kere­tében megvalósuló politi­kai együttműködés gépezeté­nek további tökéletesítése végett. A politikai tanácskozó tes­tület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erői törzse fő­nökének beszámolóját az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó tes­tület ülése a teljes kölcsö­nös megértés, a testvéri ba­rátság és a szoros együttmű­ködés légkörében végezte munkáját. A lezajlott véle­ménycsere bizonyította a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek a világpolitika alapvető kérdéseiben meg­levő egységét, alátámasztot­ta a békéért és a szocializ­musért. a nemzetközi együtt­működésért és a népek ba­rátságáért vívott harcban követett céljaik azonosságát. A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista v Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői, a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének 1976. november 25—26-i bukaresti ülésén áttekintették a béké­ért, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, az európai ^biztonság megszilárdításáért és együttműködés fejlesztésé­ért folytatott további harc időszerű kérdéseit. Az ülés résztvevői megelé­gedéssel állapítják meg, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcso­latokban: elkezdődött a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Euró­pában békés eszközökkel ol­dották meg a második vi­lágháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket és az euró­pai államok kapcsolatát egy­re inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alap­jaira helyezik. A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapítják, hogy e pozitív változásokban a leg­fontosabb szerepet a tagor­szágok együttes és egyéni erőfeszítése, aktív fellépése, továbbá a politikai tanács­kozó testület ülésein elfoga­dott olyan dokumentumok játszották, mint az 1966-os bukaresti nyilatkozat. az 1969-es budapesti felhívás, az 1970-es berlini nyilatko­zat, az 1972-es prágai nyi­latkozat és az 1974-es var­sói közös közlemény. Hang­súlyozták, a többi európai állam és különösen a konti­nens néptömegeinek, haladó és demokratikus erőinek sze­repét is. Az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet — amelynek össze­hívásában és munkájában, fontos kezdeményező szere­pet játszottak a Varsói Szer­ződés tagállamai, s amelyen 33 európai állam, az Egye­sült Államok és Kanada vett ■ részt — történelmi jelentő­ségű nemzetközi esemény volt. I. A Varsói Szerződés tagál­lamai abból indulnak ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei valamennyi résztvevő közös sikere, a jó­zan ész és a politikai rea­lizmus győzelme, A Helsin­kiben elfogadott elvek és megállapodások széles és ha­tározott alapot nyújtanak a béke további megszilárdítá­sához. A megállapodásokban hatalmas erő rejlik, amely a földrészen hosszú távon (Folytatás a 2. oldalon) A tiszaörs-rfagyiváni Petőfi Tsz kertészetének termálvíz­zel fűtött üvegházában 12 ezer paprikapalánta várja a márciusi „szüretet.” Fotó: Martincsek Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának tagja dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi karcellárjának a meghívására a közeljövő­ben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. Lakásgazdálkodás Több mint hatezer igénylő Tanácsi vb-ülés Szolnokon Aligha lehet mJagyobb köz- érdeklődésre számot tartó té­ma, mint a lakásügyi igazga­tás és a lakásgazdáíllkod ás, amely a szolnoki tanács vb tegnapi ülésének napirendjén szerepelt. Az iglazgattási osz­tály az elmúlt három eszten­dőben Végzett munkájáról számolt be. Néhány jellemző mondat a jelentés bevezető­jéből: „A lakás- és helyiség­gazdálkodás munkáink legne­hezebb területe... A lakás­ügyi csoport létsizáma három év alatt szinte .teljesen kicse­rélődött.” És egyetlen mondat a jelentés vitája után hozott vb-határozatból: „Tudatos­ság, szervezettség és jogsza­bályismereten alapuló dön­tésék jellemzik a szakigazga­tási szerv munkáját”. 1976. január elsején több mint ötezer-kétszáz jogos la­kásigény löt tartottak számon, akik közül harminc család életveszélyes, több mint ezer- hétszáz egészségtelen lakás­ban lakott, és kétezer-ötszáz- kiilencven nem rendelkezett lakással. (A legfrissebb fel­mérések szerint már hatezer- kétszázra tehető a jogos la- kásigénylflk száma Szolno­kon.) Köztudott, hogy az el­múlt esztendőkben a kisajá­tított házak tulajdonosainak és bérlőinek kellett elsősor­ban lakást biztosítani. Ezért az évente félépülő több száz tanácsi bér-, illetve értéikesí- tésű lakásból a névjegyzéken szereplőknek alig jutott. Az 1976—77-re készített és a vb álltai elfogadott lakáselosz­tási terv már kedvezőbb, a jogos lalkás igénylőknek. Az igónjyjogosuiLtság reálisább sorrendjének megállapításá­ra módosították a pontrend­szert. a jövő évi lakáselosz­tás már e szerint történik. A pontrendszertől függetlenül a lakásgazdálkodásban kiemel­ten kell kezelni a munikásita- kásépítést és a nagycsaládo­sok lakásigényét. 1973, január elseje óta évről évre ameTker dett a megyeszékhelyen a munkáslaikástuk száma. (Há­rom évvel ezelőtt 111 volt, tavaly már 327, 1975 végéig összesen 565 munkás lakás épült Szolnokon.) Ma már abban a helyzet­ben van a városi tanács, hogy a többgyermekes családok la­kásproblémáját az igénylés­től számított tót éven belül meg tudja oldani. (A tavaly november 30-i adatok szerint 198 lakásra váró nagycsalá­dost tartottak nyilván.) Jövő évtől kezdve már nemcsak arra lesz lehetőség, hogy az alacsony jövedelmű, több- gyermékes családokinak ár­kedvezményt adjanak, ha­nem arra is. hogy kérelmük­re a lakásépítési hozzájáru­lást, illetve a lakáshaisziná- latbavételi díjat teljes egé­szében elengedjék. (Ennek eldöntése is az igazgatási osz­tály jogkörébe tartozik.) A jelentésben is helyet ka­pott, majd a vitában is több­ször felmerült a szükséglaká­sok pröblémája. Kevés. Ez a döntő oka annak, hogy bí­rósági ítéletnek, amelynek — jogtalan lakáshasználat, vagy több évi lakbérhátralék vagy egyéb ok miatt — elrendelték a lakás kiürítését, nem tud­nak érvényt szerezni. Ezért a testület által elfogadott ha­tározatban, — amely a leg­fontosabb feladatokat össze­gezte — többek között meg­fogalmazódott az az igény, hogy a lakásgazdálkodási el­vek és a hatósági intézkedé­sek érdekében megfelelő szá­mú szükséglakást kell bizto­sítani. Sok szó esett az ülé­sen a minőségi cseréről és a bérlők egymásközti lakás­cseréjéről is, amelynek tá­mogatására az igazgatási osztálynak és az Ingatlanke­zelő Vállalatnak az eddiginél nagyobb gondot keli fordí­tani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents