Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
u. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. november 23. L m UK mm 9 Újdonságok az ! agykutatásban Idegsejtjeinknek csak négy százalékát használjuk Lehetséges, hogy korunk számos betegségének felderítéséhez az agy mikrovilága titkainak feltárása adja meg a kulcsot? Milyen feltáratlan lehetőségekkel rendelkezik az emberi agy ahhoz, hogy a szervezet legkülönfélébb körülményekhez, köztük még a stresszhez is alkalmazkodni képes? Ezeket a kérdéseket vizsgálja Grigorij Poljakov professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Agykutatási Intézetének főmunkatársa. Napjainkban az idegsejt, a neuron már jól ismert. Elkészült az idegsejt működő modellje és ezáltal egyre több információ birtokába jutunk a neuronokra jellemző ingerületi és gátlási folyamatokról. Ugyanakkor az agy mikro- és makró-világa közötti ismereteket egy óriási szakadék választja el. Napjainkban a kutatók az agyra vonatkozó konkrét ismereteket még nem képesek egységes rendszerbe foglalni. A Szovjetunióban — az Állami-díjjal kitüntetett — Grigorij Poljakov nevéhez fűződik egy új irányzat, a neuroarchitektonika, amely hidat épít a szakadék két partja között. Ez az irányzat egyrészt magába foglalja a neuronok, mint szerkezeti alkotóelemek, valamint egyéni sajátosságokkal rendelkező egyedek vizsgálatát. Az e téren végzett kísérletek lehetővé tették, hogy még alaposabb ismereteket szerezzünk az agy szerepéről a szervezetben és a környezet kölcsönhatásának kialakulásában. — ötven évvel ezelőtt, amikor Poljakov professzor megkezdte rögös kutatómunkáját, igen kevés ismerettel rendelkezett a tudományos világ az agy neuron-össze- tételéről és az idegsejtek megismerésére irányuló kísérletek még el sem kezdődtek —, mondta Oleg Arianov, az Agykutatási Intézet igazgatója. — A beépíthető mikroelektrodák és az elektronmikroszkóp jelentős mértékben kibővítették a kutatók lehetőségeit. Poljakov professzor sokezer — magzati és felnőtt embert — agykéreg metszetén tanulmányozta a neuronok fejlődését. A hosszú évek óta folyó kutatásainak eredményeit összegezte és megállapította, hogy a' napjainkig ismert idegsejt formációk — a piramisok, a csillagok és az orsók — még sokféle fajtára és változatra oszlanak. Szemünk előtt lassan, fokozatosan kibontakozik az idegsejtekből felépített agy szerkezete, valamint az idegsejtek közötti kapcsolatok fejlődésének törvényszerűsége. Ennek különös jelentősége van a pszichikum kialakulásának megértésében. Hiszen az ember megszületése után hamarosan az idegsejtek száma — a nagyagy féltekéinek kérgében is — eléri a végleges mennyiségét és a továbbiakban az ember személyiségének kialakulása, eszének fejlettsége, az intellektus kibontakozása a sejtek közötti nagyszámú és bonyolult, kölcsönös kapcsolatok létrejöttétől függ. Azt már ma is kellőképpen megalapozott elméletnek tarthatjuk, hogy az idegsejtek minden „kollektívája” olyan törvények szerint tevékenykedik, mint amelyeknek az agy egész szervezete engedelmeskedik, elemzi és szintetizálja a beérkező információkat. Az agy legmagasabban szervezett részében a nagyagyi kéregben történik a legbonyolultabb, a vezérléssel kapcsolatos információk — miként Poljakov professzor mondta — feldolgozása. A kevésbé bonyolult tevékenységek, a koordináció és ellenőrzés a központi idegrendszer alacsonyabb szintjein, az agy és a gerincvelő megfelelő rétegeiben bonyolódnak le. A kutatás során új mechanizmust fedeztek fel. amelyeknek segítségével az idegsejtek „beszélgetnek”, jeleket továbbítanak egymásnak, egyesülnek és befolyásolják egymást. Ez az eszköz az a kinövés, nyúlvány, amelyet felfedezésétől, a XIX. századtól kezdve mint a preparátum elkészítésének hibás módszere következtében keletkező defektust tartottak nyilván. Az állatkísérletek során félfedezték, hogy az agy aktivitását serkentő preparátumok növelik a nyúlványok számát, a gátoló anyagok pedig csökkentik. A. M. A gyógyszer krónikája A gyógyszerek az évszázadok folyamán megtették kötelességüket: az egészségügy haladása, egyes betegségek felszámolása, az • átlagéletkor növekedése elképzelhetetlen nélkülük. Az ember már ősidőktől, az első, tapasztalaton alapuló ismeretei óta használ gyógyszert, a gyógyszerek száma és a kor orvostudományának fejlettsége között azonban aligha van összefüggés. A tériák Az időszámítás előtti tizenötödik században írt Ebers-papirusz már több mint hétszáz gyógyszert sorolt fel, kétezer évvel ezelőtt pedig az úgynevezett Theriaca Andromachia volt a legtöbbre tartott gyógyszer, amely egyes esetekben már 62 féle alkotórészt (kígyómarások ellen például viperahúst) tartalmazott. Ahogy köznapibb nyelven nevezték, a tériák, még sokáig fenntartották magukat, receptjük még egyes huszadik századi gyógyszerkönyvekben is megtalálható. A tériákat hosszú ideig kellett elkészíteni, egy-egy újabb szer adagolása közben hosszabb idő, esetleg néhány hónap is eltelt. Samuel Hahnemann 1810-ben új tant hirdet, a hasonszer- vi gyógymódot, a homeopátiát: a betegnek olyan szereket kell adni végtelen kis adagokban, amelyet a betegséghez hasonló tünetek váltanak ki. Az elmélet alaptétele — hasonlót a hasonlóval —, egy ókori elgondolás felújítása volt. Például az úgynevezett signatúra- recept szerint a sárgaságot sárga virágú növényekkel kellett gyógyítani. A tizenkilencedik század elején kezdődik a mai értelemben vett gyógyszer-előállítás; Sertürner német gyógyszerész ópiumból morfint állít elő. néhány évvel később pedig más vegyészeknek már a kinint, a sztrichint, az atropint, a koffeint, a kodeint, az eme- tint, a nikotint és más anyagokat sikerült előállítaniuk. A kezelés módjáról pedig így ír egy angol orvos visz- szaemlékezéseiben: a receptek tekintélyes irományok voltak mindegyik tünetre egy gyógyszer és jónéhány gyógyszer mindenféle tünetre. A' recept hosszúságát a beteg hozátartozói a gyógyulás biztosítékának tekintették. Gyógyszer lexikon Az első injekciót 1853-ban Wood nevő kezelőorvosától egy vénkisasszony kapta. A doktor a morfint sherryben oldotta, mert szerinte ez megvédte a tűt a rozsdáso- dáslól. A tizenkilencedik század közepén megjelennek az első szinteti kus gyógyszerek, (klóralhidrát. amil- nitrit), majd a század végén újabbak követik: antiprin. fenacetin stb., a huszadik század elején pedig a barbi- tursav és származékai. Az aszpirin születési időpontja 1893. hatásmechanizmusa azonban még ma sem teljesen tisztázott. Ehrlich német orvos fogalmazza meg 1907-ben a kemoterápia elvét: ....... olyan kémiai a nyagokat keresünk, amelyek a gazdaszervezet jelentős károsítása nélkül elpusztítják a kórokozókat.” A gyógyszer útja ezután már ismertebb: az 1930-as évek végén, a negyvenes évek elején előállítják a szulfamidokat, a penicillint, majd más antibiotikumokat, hormonokat szintetizálnak stb. A gyógyszerek száma az elmúlt években hihetetlen mértékben növekedett. A gyógyszerek nyilvántartására külön lexikonok készülnek. Egy ilyen lexikon egy évtizeddel ezelőtt megjelent második kiadása 2674 különböző. szintetikusan előállított kémiai anyagot sorol fel, amelyeket a világ különböző gyógyszergyárai 16 000 különbőz» név alatt hoznak forgalomba. 30000 betegség Az öt év múlva megjelenő harmadik kiadás már 3907 vegyületet és 26 000 elnevezést említ. És ezek a számok csak az egységes vegyületeket tartalmazó gyógyszerekre vonakoznak. a mindennapos gyógyszerek ezek kombinációjából kerülnek ki. A laboratóriumok a legbonyolultabb szintetikus vegyületek százezreit állítják elő, a siker aránya azonban világviszonylatban, az Egészségügyi Világszervezet lapja, a Sante du Monde szerint: 4000 megvizsgált vegyületből születik egyetlen új gyógyszer. Nem teljes adatok szerint az orvostudomány mintegy 30 000 betegséget, tünetcsoportot ismer. A fejlett, államokban 7—8000 fordul elő. A nemzetközi osztályozás viszont gyakorlati szempontból 1000-re szorítja le számukat. Ehhez napjainkban újabbak járulnak: a gyógyszer-bántalmak. Az ember-gyógyszer kapcsolat tehát nem mindig harmonikus, gondozását, ezért bízzuk azokra, akik értik. Az orvosokra. Révész Tibor Az anyagmegmaradás felfedezője Kétszázhatvanöt éve született Lomonoszov Sikerül-e az átültetés? A philadelphiai Wills Szemészeti Klinika egyik orvosa, Peter R. Laibs on szemátültetést kísérelt meg — jelentette az UPI. A páciens vak baj szeme helyére a tizenhárom nappal korábban elhunyt édesanyja szemét ültették be. A tudományos világ nagy érdeklődéssel várja a beteg sorsáról szóló további híreket, a szemgo- lyó-átültetésnek ugyanis ma még nine; bevált gyakorlata. Ugyanis nem csupán a szemgolyón múlik a vak ember látóvá tétedének a sikere, hanem annak az aigyte- rülefcnek az állapotán is, ahová a látó ideg által továbbított jelek .^befutnak”. De talán a legnehezebb feladat a kettő közötti hibátlan összeköttetésnek a megteremtése. Átültetéseket és beültetéseket már eddig is végeztek a szemsebészek, de ezek csupán a szaruhártyára korlátozódtak. A szaruhártya a szemgolyó egyik legfontosabb részié, azt az óraüveghez hasonlóan borítja, védi. Megbetegedései eléggé elterjedtek, elszüdkülése még a század elején is egyet jelem tett a végleges vaksággal. Ma már műtéti úton sok esetben megoldható a pótlása. részint emberi holttestekből származó, részint állati eredetű saaruhártyával. Az előbbinek Ceylon a legnagyobb exportálója, ahonnan naponta kb. 200 szemet szállítanak mélyhűtött állapotban a viliág minden tájára. Az utóbbi pótlási lehetőségről azt kell tudni, hogy jugoszláv tudások néhány évvel ezelőtt egy olyan pisztrángfajt találtak, amelynek szaruhártyája alkalmasnak mutatkozott az emberi szembe való beültetésre. |if|C7|n|A tudományos nlllw<vQ életének fellegvára, a hatalmas, jellegzetes stílusú épületkomplexum a Moszkvai Állami Egyetem az ő nevét viseli, a kémiában, geológiában jártasak előtt pedig bizonyára jól is1 mert az értékes ásvány, a ti- tanit egyik változata: lomo- noszovit. Ha a felvilágosodás nagy orosz tudósának nevét kiejtik, a materialista világnézet egyik fontos eleme, az anyagmegmaradás törvénye jut eszünkbe. Az anyag nem vész el, csak átalakul — idézzük már az általános iskolától kezdve, s számunkra természetes a megállapítás. Mihail Vasziljevics Lomonoszov a kísérletező előadók hibáit kiküszöbölve a kémia történetében a ma már alaptételként ismert megállapítással korszakot nyitott. Egyértelműen tagadta a teremtés gondolatát. „Anyagot semmiből teremteni, vagy megsemmisíteni nem lehet”. Elméletét azzal bizonyította, hogy környezetétől elzárt térben kémiai anyagokat hevített, égetett, s megállapította, hogy bár minőségileg átalakultak, nem semmisültek meg, nem csökkent, vagy növekedett a súlyuk sem. Mihail Vasziljevics Lomonoszov legismertebb felfedezésén kívül (amelyet 17 évvel később, 1773-ban a francia Lavoisier is igazolt) számos fizikai, kémiai elvet ismert fel. Tudományos munkásságával messze megelőzte korát, s lerakta a kinetikai hőelmélet, a gázelmélet alapjait, foglalkozott az elektromosság kérdésével — például ő A rochesteri (USA) egyetem két kutatója új módszert dolgozott ki a gyógyszerrel befolyásolhatatlan magas vérnyomás, a hipertónia normalizálására. A nyajk bőre alá építik be az elektrostimulátort amely percenként 80—100 impulzust al le a nyaki erekre. A módszert két betegen próbálták ki (mindkét esetben ismerte fel elsőként a fény és az elektromosság kapcsolatát — de jelentős megállapításokat tett a légköri nyomásviszonyokkal, légköri elektromossággal kapcsolatban is. Lomonoszov kora legnagyobb polihisztora volt. A fizikán, kémián kívül geológiával, földrajztudománnyal, filozófiával is foglalkozott. Többek között a biológiai tudományok fejlődéstörténeti szemléletét is meghatározó megállapítások is fűződnek a nevéhez (az ősmaradványok, egykor élt élőlények kövületei). Tudománytörténetileg kiemelkedő szerepe abban is mérhető, hogy korának eszmei áramlataira nagy befolyást gyakorolt, s filozófiai műveiben élesen fellépett a vallásos világnézet ellen. Az orosz forradalmi demokratákra is hatással voltak munkái. Különös találkozás: az ízig-vérig természettudós az irodalommal is eljegyezte magát. A felvilágosodás és a tudomány szeretetéről írt ódáival az orosz klasszicizmus kiemelkedő irodalmárává vált. II moszkvai Egyetem nem csupán a nagy tudós tudományos munkássága iránti tiszteletből viseli a Lomonoszov nevet. Ennek elődjét Lomonoszov alapította 1755- ben, mint a rendi megkülönböztetésen kívül álló tanintézetet. Az orosz felvilágosodás és az egyetemes kultúra nagy egyénisége 265 éve, 1711-ben születet, s 1765-ben halt meg. az eredetileg 220/120-as vérnyomás 150/104 — 130/94 közé szállt alá, a másik esetben a 230/llO-es vérnyomás 150/100-as értéken stabilizálódott. A megfigyelések még nem adtak biztos eredményt arra vonatkozóan, hogy nincs-e valamilyen káros mellékhatása a nyaki erek tartós ingerlésének. Vérnyomáscsökkentés elektrostimulátorral Gyakoribbak az ikrek? A hírügynökségek egyre gyakrabban hozzák a világ tudomására, hogy valahol ötös ikrek születtek, kettős iker pedig hovatovább minden ember ismeretségi körében található. Azt jelenti ez, hogy szaporodik az ikerszülések száma? Ugyanakkor a megbízható statisztikai adatok ennek az ellenkezőjét közük; csökken az ikerszülések gyakorisága. Hazánkban például jelenleg minden századik szüléskor fordul elő kettős iker, pedig a századforduló elején — 70 éve — még minden 80. szülés ikersziülés volt. Hármas iker hazánkban minden tízezer szülésre jut, négyes ikrek pedig legutóbb 1959-ben és 1967-ben születtek. Ötös ikerszülés is fordult elő egyszer Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, 1933-ban, de az újszülötteket nem sikerült életben tartani. Mi magyarázza ezt a látszólagos ellentmondást? Az ikerszülések jelentős részére az jellemző, hogy a 35 évnél idősebb nők terhességéből várható. Jelenleg nálunk a családtagonkénti átlagos gyerekszám 2 körül van, a szülő nők többsége tehát 30 év alatti. Emiatt csökkenő irány t mutat az ikerszülések száma. Másrészt azonban gyakoribbá válnak azzal, hogy a meddőségi panaszokat olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyek bonyolult élettani mechanizmus során elősegítik az ikerterhességet. Ezek a gyógyszerek hormonhatású vegyületek, amelyek természetes körülmények között megtalálhatók a terhes nők vizeletében vagy az emberi agyalapi mirigyben. Sokan felvetik, hogy az ikerszülések látszólagos gyakoribbá válása összefügg az ugyancsak hasonló hormon- hatású fogamzásgátló tablettákkal, de erre még nincs semmilyen tudományos bizonyíték. A gyógyszerkezelés miatt azonban valóban egyre gyakrabban fordulnak elő négyes, ötös, hatos, sőt még hetes ikrek is. A világrekordot jelenleg az amerikai kilences ikrek tartják. Képünkön ötös ikrek láthatók születésük után nem sakkal. Nem régiben születtek Japánban egy 27 éves asszonytól, akit fogamzást segítő gyógyszerekkel kezeltek,
