Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
1976. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az árvédelmi müvek őszi szemléje Félig zárt „kripták". Az első emeleti lakások ablakai vaksi szemmel merednek az üzletsor tarkójára. Csak néznek. De nem látnak ... Elnézték — elnéztük? Az Országos Vízügyi Hivatal irányításával a vízügyi igazgatóságok befejezték a folyók mentén kiépített több mint négyezer kilométer hosszú árvédelmi töltés őszi- műszaki szemléjét, ami egyúttal a téli jeges ár elleni védekezés előkészületeinek is fontos állomása. A vizsgálatok szerint a felkészültség jónak minősíthető. Mindenütt gondoskodtak a védekezéshez szükséges felszerelésekről, anyagokról. Az árvízvédelmi biztonság folyamatos növelésére idén előirányzott 217 millió forint értékű töltéserősítési munkát már befejezték, s a kedvező időjárást kihasználva a jövő évi programból előbbre hozott feladatok megvalósításával jelentősen túlteljesítették 1976. évi tervüket. A Körösök völgyében befejezték a a mérgesi és a mályvádi szükségtározók kiépítését. Többéves munkát fejeztek be a szigetközben, ahol a Duna jobb partján 62 kilométer hosszú gátat erősítettek meg Rajka és Gönyű között. A Duna legalsó, balparti szakaszán az országhatártól Bajáig az előző években már megerősítették a gátakat, s aZ idén Baja és Solt között folytatták a korszerűAz elnökség megállapította, hogy egy és negyed millióan étkeznek a munkahelyükön, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak jóval több mint egyharmada veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Sokhelyütt azonban a konyha kapacitása, az étterem befogadóképessége korlátozza az ebédlők számát, másutt azért nem él mindenki a lehetőséggel, mert vagy drágának, vagy valamilyen okból nem megfelelőnek ítéli a munkahelyi ebédet. Hogy milyen is valójában ez a szolgáltatás, jó vagy rossz, drága vagy olcsó, azt nem is lehet egyértelműen megállapítani, hiszen szinte munkahelyenként változp. Az anyagi hozzájárulás mértékét és a felhasználható nyersanyagok értékét a munkáltatók, illetve a kollektív szerződések szabják meg; de az ebédet is különféle szövetkezetek, vállalatok főzik, szolgálják fel — természetesen eltérő színvonalon. Az étkezők nagyobb részéről a Belkereskedelmi Minisztérj,Még nehezebb helyzetben van a gyermekek étkeztetésével foglalkozó hálózat. Az óvodai konyhák 45, az isko- laiak 60 százalékkal főznek több ételt, mint amennyire eredetileg épültek. Elavultak az ékzetetési normák, emiatt sem tudják a gyermekeket megfelelő ízű, összetételű, minőségű ebéddel kiszolgálni. A szakszervezet elnökségének megállapítása szerint a normákat az egyes korcsoportoknál differenciáltan kellene emelni. Az étrendben is jobban figyelembe kellene sítési programot. Jelentős erőkkel dolgoztak ebben az évben a Bodrog és a Szamos gátjainál, valamint a szegedi és a győri partfalépítésnél is. A téli felkészülés újabb állomásaként november végéig gondoskodnak a nyáron vontatási feladatokkal foglalkozott jégtörő hajók alapos műszaki felülvizsgálatáról, karbantartásáról és javításáról, így decemberben már 11 nagy teljesítményű, 9 közepes és 7 kis jégtörő hajó áll majd bevetésre készen a vízügyi igazgatóságok rendelkezésére, hogy folyóinkon késleltessék a zajló jég beállását és tavasszal segítsék a torlaszok megbontását, a jég leúsztatását. A magyar—jugoszláv vízügyi megállapodásnak megfelelően szükség esetén ezen a télen is átirányítanak magyar jégtörő hajókat a közös érdekű jugoszláv Duna-szakaszra. Az OVH központi és a vízügyi igazgatóságok területi kárelhárítási osztagai is befejezték idei felkészülési programjaikat. Valamennyi osztag sikeresen vizsgázott az őszi árvízvédelmi gyakorlaton, amelyen már az áradás és a vízszennyezés okozta károk elhárítását is egymással összhangban oldották um felügyelete alá tartozó tizenegy munkahelyi vendéglátó vállalat gondoskodik, 30 százalékuknak a vállalatok, intézmények saját konyhái főznek, a többieknek áfé- szek, kereskedelmi vendéglátó vállalatok készítenek előfizetéses ebédet. Az , úgynevezett nyersanyagnormát csak a költség- vetési intézmények dolgozói számára szabályozták, egyéb munkahelyeken ez is igen nagy eltérést mutat, akárcsak a vállalati hozzájárulás, amely 1,56 és 12 forint között szóródik. Tehát rendkívül nagyok a különbségek. A szolgáltatás kiterjesztését gátolja, hogy a munkahelyi étkeztetés nem nyereséges vállalkozás. Az említett 11 szakvállalat például 20 százalékos állami támogatást kap, mivel a korlátozott árrés nem nyújt fedezetet a költségekre. Más vállalatok, amelyek nem csak közétkeztetéssel foglalkoznak, egyéb tevékenységük során igyekeznek megkeresni esetleges veszteségüket. venni az életkori sajátosságokat, de ezt sokhelyütt az is akadályozza, hogy a konyhák vezetői sem rendelkeznek speciális szakismerettel. Túl a minőségi követelményeken, a mennyiségieket sem tudják kielégíteni. A bölcsődések, óvodások, a szakmunkástanulók és az egyetemisták, főiskolások étkezése megoldott, a középiskolások túlnyomó többsége is kaphat kedvezményes ebédet. Nem így az általános iskolások, akiknek alig több mint egyharmadáról tudnak Olcsóbb lesz a ponty IHILÉRT sajtótájékoztatója A halellátás várható alakulásáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Ács István, a Halértékesítő Vállalat igazgatója. Hazánkban egy főre jutó évi halfogyasztás alig haladja meg a 2.5 kilogrammot. Pedig hal lenne elég hiszen a Halért a gazdaságoktól évente 1300—1460 vagon élő halat vesz át — ebből mintegy 100 vagonnal a konzervgyáraknak ad á t és 170 vagonnal exportál. Karácsony táján mindig megélénkül a kereslet a hal iránt, ezért az idén is nagy gonddal készül fel a Halért az év végi csúcsforgalomra. Egyedül Budapestre 50—55 vagon élő halat szállít az ünnepek előtti napokban, s mintegy 50 aikvóriumot is átad a kereskedelemnek, hogy megkönnyítse a haltárolást. Több helyen, mint például a Skála áruház előtt, szabadtéri halvásárt is rendeznek a zsúfoltság enyhítésére. A vállalat decemberben 33 forint helyett 27 forintért adja az egy kilón felüli ponty kilóját, amíg a 61 deka és az egy kiló közötti súlyú ponty ára 27 forint helyett 24, a 60 dekánál kisebb ponty pedig 23 forint helyett 17 forint lesz majd kilónként. gondoskodni. Általában csak a napközisek jutnak kedvezményes ebédhez, elsősorban tehát az alsó tagozatosok, így a 10—14 évesek kiszorulnak a szolgáltatásból. Az elnökség leszögezte, hogy — az ide vonatkozó párt- és kormányhatározatok értelmében — az étkeztetést a munkavégzés, illetve a tanulás előfeltételeként kell kezelni. A társadalmi gondoskodás fejlesztéséért egyaránt felelősek a munkaadók, az oktatási intézmények és a szolgáltatást végző vendéglátó vállalatok. A munkahelyükön étkezők arányát a jelenlegi 37 százalékról 1980-ig 45—50 százalékra kell emelni. Emelik a normát A gyermekétkeztetésben a legnagyobb gondot az általános iskolások ellátására kell fordítani; 1980-ig 150 000-rel emelik az étkezésben részt vevő 6—14 évesek számát. Igyekeznek megoldani, hogy a napközibe nem járók is ebédelhessenek. Ennek érdekében 320 millió forintos költséggel nagy, úgynevezett báziskonyhákat építenek Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Győrött és Szolnokon, összesen kilencet. A kereskedelmi vendéglátó vállalatok fokozottabb bekapcsolásával, technológiai fejlesztéssel, az új iskolákba tervezett étkeztetési kapacitások megépítésével, a meglevők rekonstrukciójával bővítik az étkezési lehetőségeket. Szükség lenne egy reális normaminimum bevezetésére, ezért megbízta a KPVDSZ illetékes szerveit, hogy dolgozzák ki a munkahelyi és gyermek- étkeztetés norma-emelési javaslatát, valamint a vállalati hozzájárulás szükséges mértékét. így állami intézkedések, vállalati törekvések és a szakszervezeti javaslatok hatásának erdményeként várható, hogy a közétkeztetés mind többek számára lesz hozzáférhető és színvonala is emelkedik. G. ZS. Kép a térről. Az állomásépület jobbján a Jubileumi teret az ívesházak karolják. Az óriások bokáinál betonlábakon, betonkalappal — homlokkal a térnek, tarkóval a házaknak — az épülő üzletsor. Kép az első emeleti lakásokból. Nincs kép. Csak az üzletsor szürke betonja. Pirkadás- tól napnyugvásig, tavasztól taVaszig változatlan a „nincs kép”. Jubileumi tér 4, első emelet, Csajbók Györgyné hézfel_ ügyelő. — Júliusban költöztünk ide, az oszlopok akkoriban már álltak. Senki sem szólt, csak mi kérdeztük meg, mennyi jön még tetőként rá. Bíztatgattak, ne féljünk, nem leszünk bezárva, kilátásunk még marad. De egyre csak magasodott az üzlet. Előbb a tetőt tették az oszlopokra, aztán a párkányt. Végül mégis bezártak minket. Ráadásul egy lépéssel bárki átjöhet az erkélyre, onnan a lakásba. Még csak nyugta sincs az embernek ... Klapper Róbert, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat termelési főmérnöke: — A beruházónak, a SZÖV- TERV Szolnok megyei Irodájának a megrendelésére és dokumentációjára láttunk munkához. A debreceni Tervező Intézettől 1975. december 2-án megkaptuk a terveket, s idén az első negyedévben kezdtük az építést. A hibát, hogy az épület teteje takarja az első emeleti lakásokat, csak nemrégiben vettük észre. — És menetközben? — A kérdésből arra következtetek, hogy nyilván nem ismeri a nagyvállalati szervezetet — érvel Klapper Róbert. — Nálunk kimegy egy dokumentáció, például az íves házaké, s csak másfél év múlva követi az üzletsoré. Hol az összehasonlítási lehetőség? Különben is a terveket a beruházó hagyja jóvá. Mi csak építünk ... Az elemeket az előregyártó poligon üzemben készítették. Felállították a tartószerkezeteket. Aztán következtek az attikák, vagyis a tetőre merőlegesen körbefutó betonlapok. A daru feltornászta az elsőt. Akkor derült ki, — csak akkor — hogy a betonelemek takarják az ablakokat. Az építést félbehagyták. A SZÖVTERV Debrecenben azonnal átterveztette az attikákat. Alacsonyabbra. Ha a kilátást fogják is — legalább a lakásoknak hagyjanak valami fényt. Kifizették a tervezőt, s az újonnan, az áttervezés után gyártott elemeket is. Sőt, a régi, már elkészített szerkezetek árát is átutalták. Igaz, azok egy darabig csak raktáron állnak. Később majd felhasználják a régi, magasabb attikákat is. A tér másik oldalán később épülő hasonló üzletsorhoz ... Nem hagy nyugodni a gondolat; az építésvezetők, a művezetők vagy bárki a munkások közül még idejekorán nem vehette volna észre a hibát? A szolnoki József Attila lakótelep vázlattervének felelős tervezőjét. Gere Mihályt a debreceni intézetben keressük. Fiatal, tehetséges épíEredményes üzleti tárgyalások A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat piackutató delegációja eredményes üzleti tárgyalásokat folytatott Vietnamban. 4 millió rubel értékű szerződést írtak alá vietnami fogyasztási cikkek jövő évi importjára. Eszerint 318 000 munkaruhát, 50 000 acryl felső kötöttárut, 125 ezer pár kosárlabda cipőt, 220 000 pár strand-szandált, továbbá fonott és díszműárut, pamutruházati cikkeket, lábbeliket szállít hazánkba a vietnami partner. tészként tartják számon. Az üzletsor telepítését így indokolja: — A pályaudvar előtti Jubileumi tér Szolnok főtere lett, minden négyszögölével értékes, beépíthető rész. Éppen ezért azon törtük a fejünket, hogy miképp lehetne minél több lakást és üzletsort minél gazdaságosabban felépíteni. Kötötte a kezünket, hogy az úgynevezett középmagas épületek felső határa harminc méter. Magasabb ház építéséhez csak külön engedéllyel foghat hozzá bárki. Maradjunk a harminc méternél. Ha viszont üzletsort teszünk az épület alá, elvész egy emelet, összesen harminchat lakás. Akkor drágul a többi is, hiszen az elmaradt harminchat lakás árát a többi lakás tuladono- sa viselte volna ... Nagyot döccen az okfejtés. Döccen, hiszen az üzletek építéséért ugyanúgy fizetni kell mint a lakónak a lakásért. Sőt. Ha s7- épületen be- alakítják ki az üzleteket, a majdani használók, a kereskedők, a ház közművesí- tési költségeiből is részt vállalnak. Sajnos, építkezhettek ész- szerűtlenül is. A szabványok között ugyanis egy sincs, amelyik kikötné, hány méter távolságot kell hagyni az épület előtt. Egy tűzrendészed előírás hat métert diktál, de csak akkor, ha az épület teteje teljes terjedelmében takarja a lakást. Nos, Gere Mihály szerint az üzletsor „mindössze” ötven centiméterrel magasodik az ablak alsó szintje fölé. Megnéztük. Legalább nyolcvannal ... Az igazsághoz tartozik, hogy Gere Mihály sem tartja hibátlannak az üzletsor mostani megoldását, de — hangsúlyozza — a tervezés mindig a kompromisszumok, magyarán a megalkuvások formá- zójában alakul. Az építész szerint is nyomasztók lehetnek belülről az első emeleti Ma délelőtt kezdődik Mezőtúron, a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskola Karán a III. országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozás. A (kétnapos élő- adés-sorozait témája: Nagy teljesítményű gépek a mezőgazdaságban. A rendező szervek, a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társasága és az AGROTRÖSZT gazdag programról gondoskodtak. Az átfogó tematikán (belül a résztvevők az első napon előadást hallgathatnák melakások, de lélektani szabvány, hogy még mi elviselhető, és mi nem. Hozzátette, hogy egyébként is a lakások irodaként jól hasznosíthatók. A gondolat igazán nagy bökkenője, hogy az érvényben lévő rendelkezések szerint a lakásokat csak lakni szabad! De térjünk vissza az üzletsorhoz: miért is tervezték át az attikákat? Gere Mihály: — Mintha arra emlékeznék, hogy az előregyártó üzemben a tervezettnél magasabbra készítették az oszlopokat. „Megnőtt” az egész épület. Törőcsik László, a SZÖVTERV képviselője: — Nem az állami építőipari vállalat, hanem a tervező hibázott. Az. elképzeléseken két iroda dolgozott, de rosz- szul hangolták a munkát, tévesen adták meg az alap úgynevezett nulla pontját. Ä díszítőelemeket azért terveztettük át, hogy legalább az eredetileg elképzeltnél ne legyen magasabb az üzletsor ... Murányi Ernő, a debreceni Tervező Vállalat statikusa: — Valóban „műsoron kívül” a tervezés hozta magasabbra a pilléreket, s a hibát senki sem vette észre. Amikor az építés során, szinte az utolsó pillanatban, kiderült a balfogás, már nem lehetett szétverni a betonalapokat. Egyetlen megoldásként a díszítőelemek „zsugorítása” kínálkozott. Elismerem, durván hibáztunk ... ... és senki sem vett észre semmit. A terveket ellenőrizte és látta: a tervező, a műteremvezető, a szakági főmérnök, a vállalati tervtanácsos, aztán a VÉT (építési önálló tanács), a beruházó, a kivitelező (és mellékesen majd harminc szakhatóság) ... „ Végére értünk a történetnek. Magyarázat bőséggel került. Az üzletsor és a lakások maradnak. Több évtizedre — emlékeztetőnek. zőgaizdaiségi hitelpolitilkai ikérdiésekiről, a géprendszerek közgazdasági problémádról1, üzemeltetési, szolgáltatási, allkatrészelHátósi gondokról, vallaimiiinit a szerviz-garancia és műszaki kiszolgálás tapasztalatairól. A második napon a legnagyobb mezőgazdasági iparszert termelési rendszerek, minit például a KITE, a bajai rendszer stib. képviselőd számodnak be a nagy teljesítményű gépek és géprendszerek üzemeltetési tapasztalatairól. meg. Javaslatok a közétkeztetés javítására Milyen az ebéd? Veszteséges szolgáltatás Báziskonyha épül Szolnokon A közétkeztetés — a munkahelyen, illetve a bölcsődében, óvodában, iskolában, egyetemen kapható kedvezményes áru ebéd — egyike a legszélesebb körben igénybe vett társadalmi juttatásoknak. Ám az étkezés körülményei, a menük összetétele, minősége, a felhasználható nyersanyagok értéke, a szolgáltatás hozzáférhetősége és ára igen eltérő. Erről, illetve a nagy eltérések okairól, és a közétkeztetés fejlesztéséről tárgyalt november 9-i ülésén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Egy és negyed millió ebéd Legyen gyermek-étrend! Mélykúti Attila Tanácskozás Mezőtúron \
