Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

XXVII. ivf. 244. sí. október 15., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden a közművelődésről szóló törvényjavaslat Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó sza­vai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radics Gyözőné, a Nógrád megyei 5. sz. választókörzet országgyűlési képviselője, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója. Alig egy éve lett tagja — Szécsény választóinak bizalmából — az országgyűlésnek, ahol a kulturális bizottságban is tevékenykedett. Közéleti tevékenysége azonban több mint két évtizedre nyúlt vissza. Radics Gyözőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az El­nöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést — az Alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelen­tést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter pedig a tanács­tagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. ' A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Mi­nisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kultu­rális miniszter emelkedett szólásra. A köteleki Ady T$z-ben a napokban kezdik meg a rizs le- aratósct. A napfényszegény nyár miatt majd egy hónap ké­séssel lehet megkezdeni a betakarítást. Képünkön; a kalá­szok szemsűrűségét vizsgálják Foto: Martincsek Gábor Egymilliárd forintért A kulturális miniszter A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladá­sért és nemzeti függetlensé­günkért folytatott küzdel­meink mindig egyúttal a „köz*’ művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A hala­dás és a művelődés igényé­nek konkrét összekapcsoló­dása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az. hogy minden nagy történelmi har­cunk, forradalmunk — a so­rozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben száza­dokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sa­játos új értékekkel gazdagí­tották kultúránkat, egyre erősítve legalább a felisme­rést: a kultúrát demokrati­zálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. Majd áttekintést adott a felszabadulás utáni eszten­dőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politiká­járól. Ezzel kapcsolatban em­lékeztetett az 1958-as kor­szakos jelentőségű művelő­déspolitikai határozatra. Új szemléletmód — Társadalmunk fejlődé­sének gyorsulásával egy idő­ben fordult a figyelem egy­re erősebben a közoktatásra, a közművelődésre, a teljes közösség művelődésének tar­talmi és intézményi kérdései­re. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudo­mánypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E ha­tározatok már az intenzív társadalomfejlesztés jegyé­ben születtek, s ennek meg­felelően a kultúra fejleszté­sének intenzitását szorgal­mazták, s a művelődési te­vékenység minőségi fejlesz­tését segítették elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „nép­művelés” fogalmának felcse­rélése a közművelődés fogal­mával. A népfnűvelés fogal­mát, amely művelőkre és művelendőkre. alkotókra, ter- terjesztőkre és passzív befo­gadókra osztotta mechaniku­san az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmá­val. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. A közművelődés fogalma a személyek - egymással való kapcsolatában és a szemé­lyiség teljességében, a kö­zösség oldaláról közelíti a művelődés értelmét, társa­dalmi hasznát s teszi hang­súlyossá a személyes rész­vételt, a közösségi jelleget és a művelődés folytonosságát. Egyszersmind feltételezi, hogy minden ember hordoz valami sajátos tudást, ta­pasztalatot. amit érdemes a közösségnek átadni. Ma már nem lehet a kul­túráról a nép nélkül és min­dennapi élettől elvonatkoz­tatott módon gondolkodni. Szerte a világon, felelősen gondolkozó tudósok, művé­szek, pedagógusok, politiku­sok kutatják az emberiség új lehetőségeit, s egyre többen az emberi művelődésben, mégpedig a nép művelődésé­ben látják azt. Hogy az em­ber úrrá lehessen most már nemcsak a természet erőin, hanem a maga teremtette vi­szonyokon és eszközökön is. ahhoz szocializmusra, ahhoz műveltségre, ahhoz folyama­tosan fejlesztett műveltségre van szükség. Itt és most konkrétabb, kézzel foghatóbb okok is kényszerítenek minket a köz­művelődés újragondolására. Társadalmunk további fejlő­dése érdekében, a szocialista termelési mód és a szocia­lista demokrácia folyamatos és erőteljes fejlesztésére van szükség. Ehhez munkakultú­ránknak és politikai művelt­ségünknek az eddiginél sok­kal magasabb fokát kell el­érnünk. A közművelődés fejleszté­se szorosan összefügg társa­dalmunk, a szocializmus jö­vőjével, ezért társadalomfej­lesztési programunknak lé­nyeges és szerves része a közművelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP Köz­ponti Bizottságát arra, hogy a közművelődés helyzetét át­tekintse és 1974-ben határo­zatban rögzítse a fejlesztés feladatait, s egyúttal javasla­tot tegyen a közművelődés­ről szóló törvény megalko­tására. A művelődésügynek és a törvény előkészítésének nagv lendületet adott a párt XI. kongresszusa, amely megerő­sítette az 1974-es határozat elveit és a programnyilatko­zatban — amelyet a Haza­fias Népfront felhívására a legutóbbi országgyűlési vá­lasztásokon az egész nép sa­ját programjának ismert el — összefüggésbe hozta azo­kat a fejlett szocialista tár­sadalom építésének felada­taival. Megfelelő, alapos elő­expozeja készítő munka után a tör­vénytervezetet különböző ál­lami és társadalmi testületek elé terjesztették, s a Hazafias Népfront segítségével 1975 márciusában széleskörű tár­sadalmi vitára bocsátották. A vitában részt vettek a társadalom minden rétegé­nek képviselői, s ennek ered­ményeképpen szóban. írás­ban ezernél több észrevétel jutott el hozzánk. A társa­dalmi viták során elhangzott javaslatok jelentős részét jól tudtuk hasznosítani a végle­ges szöveg kialakításához. Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gon­doskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehető­ségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jog­szabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kí­ván nyújtani a közművelő­dési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezde­ményezésnek. s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugalma­san szabályozza a már ki­alakult gyakorlatot. Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza rész­letekben az egyes tevékeny­ségi formákat és módszerta­ni kérdéseket nem tárgyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyorsan vál­toznak. így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. A törvényjavaslat előkészí­tése során a társadalom mai helyzetéből, műveltségi álla­tra tából. társadalmunk táv­lati céljaiból indultunk ki. H kultúra demokratizálása — A javaslat egészén vé­gigvonuló. meghatározó atan- gondolat a kultúra további demokratizálásának elősegí­tése a közművelődés eszkö­zeivel. Ez egyúttal a szocia­lista demokrácia kulturális tudati feltételeinek tovább­fejlesztését is szolgálja, de kihat a termelésre, a mun­kakultúra fejlesztésére is és természetesen a művelődési folyamaitok, egészére. Ennek érdekében arra kell töreked­ni. hogy közkinccsé tegyük minél teljesebben a nemzeti és az egyetemes kultúra ér­tékeit; minden eddiginél sok­kal határozottabban kell se­Pozsgay Imre kulturális mi­niszter expozéját mondja gíteni a nép, az egyes em­berek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is, segítséget kell tehát nyúj­tani a kulturális 'alkotóké­pességek kibontakozásához és a részvétel igényének fel- ébresztéséhez. — Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a közmű­velődés új értelmezése, amely ugyancsak az említett társa­dalompolitikai folyamatok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a közmű­velődést semmilyen tekintet­ben: tehát a teljes személyi­ség fejlesztésére vonatkoz­tatja, s az emberi élet egész tartamára; minden állam­polgárra. az egész közösség­re kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve fel a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem, a közművelődési tevé­kenység körébe vonja a tár­sadalom minden egységét és a társadalmi élet valamennyi színterét. Ezért szól hangsú­lyosan például a család sze­repéről. valamint a lakóhe­lyeik és a munkahelyek lehe­tőségeiről. az ezzel kapcso­latos kötelezettségekről. Amikor a közművelődési program mindent átfogó, egyetemes jellegét hangsú­lyozzuk, természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy feladataink végrehajtá­sához rendelkezünk egy óriási, elsőrendűen közmű­velődési célokat szolgáló in­tézmény-hálózattal, amelynek alapvető feladata a társada­(Folytatás a 2. oldalon.) Új beruházások a Tiszamenti Vegyiművekben Köztudott, hogy az ötödik ötéves terv során a kormány külön hitellel támogatja a vállalatok exportnövelő be­ruházásait. A tervidőszakban 45 milliárd forintot szántak erre a célra, ebből az idén azok a vállalatok kaptak, amelyeknek tervpályázatait év elején elfogadta a szak­zsűri. Ezek közé tartozik a Tiszamenti Vegyiművek is. Tervében első helyen szere­pel a mosószer alapanyagai­nak, a nátriumtripolifoszfát- niak és a nátriumpirofoszfát- nak gyártása. Jelen pillanat­ban mindkettőt teljes egé­szében tőkés importból szer­zik be. Importot helyettesít Az új üzem előrelátható­lag 900 millió forintba kerül majd, felépítéséhez 592,2 millió forint bankhitelt, és 178,2 millió forint állami tá­mogatóst kapott a vállalat. Hasznosságát néhány adat kellőképpen bizonyítja: évente 13,5 millió dollár ér­tékű tőkés importot helyet­tesít, s még a tervidőszak alatt 3,7 dollár devizatöbb­letet hoz, mivel a hazai igé­nyeken felül a kapacitáJs'ból tőkés exportra is futja. (Az új létesítmény a Szovjetunió­ból kapja majd az elemi foszfort, ebből készítenek itt foszforsavat, abból pedig nátriumtripoli, illetve nát- riumpirofoszfátot.) A hitel 1986-ig szól. A visszafizetés­sel nem lesz gond, hisz az új gyár 1979 első negyedévé­ben már üzemel. A hitelszerződés aláírása óta néhány hónap már éltéit, jelenleg a technológiai be­rendezések megvásárlásáról tárgyalnak különböző kül­földi partnerekkel a TVM és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium szakemberei. A tárgyalások várhatóan még októberben befejeződnek és kezdődhet a tervezés. Hogy az idő eddig se múljon hiá­ba, a vállalat területén már felhúzták a járulékos szol­gáltató épületek falait, ké­szülnek az új öltözők a rak­tárak. Maxi mosóporok Két esztendővel ezelőtt a TVM megvásárolta az angol ICI cégtől néhány porfesték gyártási jogát, s ezzel olyan terméket tudott piacra dob­ni, amelyből jelentős meny- nyiség került tőkés export­ra is. A vállalat mosószerei ma már ugyancsak nemzet­közi hírűek. Az elkövetke­zendő években ezeknél nem a gyártmányokat, hanem a gyártást kell fejleszteni. Fo­kozatosan megszüntetik a 200 grammos mosóporos cso­magok készítését, ugyanis sok papír kell a csomago­lásukhoz. sóik velük az ap­rólékos munka. Nemcsak a gyárnak, de a háziasszonyok­nak is gazdaságosabb a „ma. xi” megoldás. A gyártás fej­lesztésére 11 millió forintot használ fel a vállalat, a nagydobozos mosóporok cso­magolásához példáu] auto- m^tóikat vásárolnak. A ter­vek szerint a tavalyi 7,8 ezer tonnához képest 1980- ban 13 ezer tonna mosószert gyártanak majd. Milliók levegőből, vízből A kénsav üzemek a mo­dem technológiák ellenére is, évente 6 ezer tonna kén­dioxidot bocsátanak a leve­gőbe. Ez a vállalatnak min­den esztendőben 2 mililó fo­rint bírságot jelent, amiből kiderül: a szennyezés elhá­rítása nemcsak a környezet, hanem a TVM érdeke is. (A büntetés arra kényszeríti a vállalatokat, hogy a környe­zetvédelem érdekük legyen.) Mintegy 55 millió forintot fordítanak erre a célra. Kö­zöttük szerepel. a ködlevá­lasztóktói kezdve az infra­vörös gázelemzőig többféle berendezés. A TVM-ben a különböző termékek gyártásához na­ponta 25—30 ezer köbméter vizet használnak fel. A ki­kerülő szennyvíz tisztítása — vegyipari üzem lévén — igen bonyolult feladat. Erre a -célra a vállalat mintegy 70 millió forintos „befekte­téssel” önálló szennyvíztele­pet építtet, év végére ez a telep már üzemel. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents