Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

1976. október 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A_ jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási gyáregységébert- készül a Tisza 72 típusú mélyhűtőpult. Műszakonként egy gépsoron 18 darabot gyártónak. Képűnkön ellenőrzik a próba.

járatást

EGYÜTTMŰKÖDÉS Á GAZDASÁGOKKAL

Növekedett a tejhozam és a felvásárlás

Ötvenöt millió forint fejlesztésre

Dr. Simka István, a tejipari tröszt vezérigazgatója tegnap a tejtermelésről és a felvásárlásról, valamint a tej- és tejtermékfogyasztásról tájékoztatta az újságírókat. 1976. eddig eltelt időszakában, az elmúlt év első kilenc hónapjához képest

5 százalékkal, kereken 56 millió literrel nőtt a felvásárlás.

A tejipari szakemberek véleménye szerint ez főképp abból adódott, hogy a gazdaságokban gondosabban ápolják és takarmányozzák az állatállományt, és nagyobb tejtermelő-képességű fajtákat tartanák, mindez együttesen évente 150—170 Lierrel növelte a tehenenkén. ti tejhozamot.

A tejipari vállalatok a felkínált tejet folyamatosan zavartalanul veszik át és igyekeznek megkönnyíteni partnereik dolgát. A tejgyűjtők fejlesztésére 1976- bam 55 millió forintot költenek, a téeszek kezelésében lévő átvevőhelyeknek 120

hűtőgépet adtak kölcsön, s több nagyüzemnek tárolóedényeket bocsátottak rendelkezésére. A nagyüzemi gazdaságokban a 10 fok alá hűtött tej után az eddiginél nagyobb költségtérítést adnak, ezért hűtési díjra 50 millió forinttal nagyobb ösz- szeget fizettek ki, mint az elmúlt évben. A tanyai tej- szállítás költségeihez 5 millió forinttal járulnak hozzá, s a kistermelői tehéntartók táp- és korpaellátásának javítására a tejipar együttműködési megállapodást kötött a gabona tröszttel. A nagyüzemekkel tovább bővítik az együttműködést;

a tejipar vállalatai eddig mintegy 100 gazdasággal alakítottak ki szoros munkakapcsolatot.

Növekedett az elmúlt hónapokban a tejértékesítés is, az ipar termékeiből átlagosan 6—8 százalékkal többet adtak el, mint a múlt év azonos időszakában.

Vándorboltok a kistermelők ellátására

Az Agrotröszt hálózata idén a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal több árut hoz forgalomba a kistermelők ellátására.

Igyekszik az eddiginél folyamatosabbá tenni a kistermelők kiszolgálását. Miután kevés a bolt — különösen a szakbolt — a jövőben, addig is, amíg elkészülnek az új üzletek, bővítik a vándorbolt-hálózatot. A helyi piacokon és a nagyobb mezőgazdasági központokban az Agroker vállalatok mozgóboltjai időről időre megjelennek majd, és nemcsak árukkal, hanem szaktanácscsal is ellátják a termelőket.

Országos

almatermesztési

tanácskozás

Nyíregyházán

A nyírségi ősz keretében tegnap kétnapos országos almatermesztési tanácskozás kezdődött a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán. A tanácskozáson elmondták,

hogy az ország lakossága 1975-ben 32 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztott, mint a negyedik ötéves tervidőszak első évében.

Az egy lakosra eső gyümölcsfogyasztás 47,3 kilogramm, amelynek fele alma. Tavaly 1,3 millió tonna gyümölcs termett az országban, értéke kereken hat milliárd forint volt. A lakosság nyári gyümölcsellátása mégsem volt teljesen zavartalan, mert az ágazat nem teljesítette előirányzatát. Tízezer hektárral csökkent a gyümölcstermő terület is. A telepítés üteme jelenleg sem kielégítő. Az idei esztendőre célul kitűzött hétezer hektár helyett eddig csak 1700 hektárra igényeltek szaporító anyagot. A fokozódó hazai fogyasztás mellett az export növelésének is jók a feltételei.

Ezeknek az igényeknek a kielégítése az irányító, a közreműködő és a termő gazdaságok részéről egyaránt nagy erőfeszítést, összehangolt munkát igényel, különösen a szervezés, a korszerű technológiák kialakítása, az ár- intézkedések. a telepítési beruházások támogatása területén. Indokolt a korszerű technológiákkal dolgozó zárt rendszerű termelési rendszerek területének növelése. Jelenleg négy ilyen termelési rendszer működik az országban 12 ezer hektár gyümölcsös területen. Fontos feladatot jelent a meglevő állomány szakszerű gondozása, hogy az hosszú időn át maximális termést adjon.

Egy módszer hasznáról

„Kérjük a munkatársát, adjon segítséget felelősségteljes válaszával!” Ezzel a mondattál kezdődik a tesztláp, amelynek egy-egy példányát megkapta a kun hegyesi VÍZGÉP Vállalat minden 30 év alatti dolgozója. Felelősséggel ki is töltötték, megkönnyítve a saját maguk és a vállalatvezetők dolgát. A tesztlapok segítségével ugyanis kiderült, mire érdemes „koncentrálni” az ifjúsági parlamenten. Tanúságként érdemes felidézni a felmérő lap néhány kérdését és az arra kapott válaszokat.

Rögtön az elsők közül egy: van-e gyermekeinek , elhelyezésével kapcsolatban (óvodában, bölcsődében, napköziben) gondja? Kiderült, hogy a 185 megkérdezett fiatal közül 18-nak van gyermeke, ketten bajlódnak „napközis gondokkal”. A vállalat vezetői már intézkedtek.. .

Fontos tényező az

üzem életében, hogy hányán kémek támogatást a lakásukhoz, s egyáltalán milyen lakáskörülmények között élnek a fiatalok. A tesztlapok szerint tizenheten várnak segítséget az üzemtől, s hogy ki, mikor kap: az ütemterv már el is készült.

Tallózhatnánk még a kérdések, és a válaszok között, amelyekből a vállalat vezetői megtudták, hogyan lehetne legjobban elrendezni a fiatalok szerint az ifjúsági klub sorsát, s ki akar továbbtanulná. A felmérőlap — bebizonyosodott, — jó eszköz az adatgyűjtéshez. A ka. pott válaszokat pedig — mint ahogyan ez a kunhegy esi VlZGÉP- nél is történt — fel lehet használni a kollektív szerződés módosításánál, a lakásépítési alap felhasználásánál, vagy amikor a vállalat képviselői a tanácsi vezetőkkel tárgyalnak.

H. J.

KISKÖREI TELEPESEK

D

Igy még sohasem jutottam át a túlsó partra, pedig széltében- hosszában sok ezerszer megjártam már a vén Tiszát.

A remegő kabinfalba kapaszkodom. Alattunk tizenhárom méterre lehet a víz. Ott, a szegmenstáblák másik oldalán tizennyolc méter a mélység. A két daru egykar- ra dolgozva jókora vízelzáró táblát cipel.

— Milyen súlyú? — bökök a szállítmányra.

Fenyves György darukezelő egykedvűen válaszol:

— Hatvan tonna. Elismerően csettintek.

— Ez semmi — legyint a darus. — Tegnap negyven tonnát lábon kívül, egyedül kellett emelni. Ügy libegett a gép, mint a rétes. Nem sok kell olyankor, hogy kibillenjen. Kevés ember mert volna megmaradni a kabinban.

A napi munkák mellett a bélapátfalvi cementgyárhoz a Szovjetunióban készült hatalmas szerkezeteket raknak ki az uszályokról a kiskörei vízlépcső darusai. Feketetengeri és dunai szállítás után érkeznek ide a berendezések, innen trélereken jutnak tovább. Az egyik hatalmas alkatrész száztíz keréken gurult rendeltetési helyére.

Mint egy szép tájon, épült kilátó, olyan Fenyves György munkahelye. Alatta terül el Kisköre, a lakótelep, s a majdani víztározó. A hajósok úgy tekintenek fel rá. mintha a felhőket kémlelnék.

— Megszoktam már. hogy mindig „magasan hordom az orrom”. A vízlépcső építésekor öt évig toronydarűval dolgoztam. Mi voltunk mindig a legmagasabban.

— S melyik a jobb munka, az akkori, vagy a mostani?

— Az építkezés nehezebb volt darukezelés szempontjából, de sokkal érdekesebb. Ezernyi féle munkát végeztünk. Amikor már magasak voltak a pillérek, még a vizeskannákat is mi húztuk fel.

Fenyves Györgynek két gyermeke van, azokra terelődik a szó.

— Hároméves volt a nagyobbik, amikor a nyakamba vettem, s felvittem a toronydaru harminckét méter magasban levő kezelőfülkéjébe. Természetes, hogy a gép az istenük.

— Elképzelhető, hogy a fia váltja majd fel valamikor?

A darukezelő arca sötétre vált.

— Nem szeretnék itt megöregedni.

Meglepődött képet vághatok, mert magyarázóan folytatja:

— Szeretem a munkámat, jók a társak, becsülöm őket, de szerintem nemcsak az fontos, hogyan dolgozik valaki, hanem élni is kellene valahogy.

— Mit ért ezen?

— Nézze, Kisköre Kisköre marad, akikor is, ha fúrnak egy ártézi kutat és kiosztanak néhány telket. Csak a moziba mehetek el, de ott legalább ötven bolhát felszedek. A legközelebbi város Eger, de ha oda el akarok jutni, valahová el kellene helyezni a gyerekeket. A lakótelep még több táborra szakadt. Kis vezetők, nagy vezetők, ilyen vállalat, olyan vállalat, így csoportosulnak itt az emberek, ezért nem hiszem, hogy itt fogok megöregedni.

A lakótelepen nagyméretű, távfűtéses lakások vannak.

— Tény. hogy a lakások párjukat ritkítják. De a motorokat, kerékpárokat fel kell vinni az emeletre, mert nincs zárt tároló, s ha lent hagyjuk, ellopják a járművekéi. Ilyenekre is gondolni kellene .. .

| (Akár a minaret. Csigalépcsőn kapaszkodunk ' 'felfelé. A kilencven - kettedik fok után végre nyílik az ajtó. Bent vagyunk a hajózsilip vezénylőtermében.

A várható vízhozamot egy nappal előre jelzik a Tisza

felső szakaszától, de a hajó érkezését nem jelentik be.

— Figyelni kell mindkét irányba. Ha jön a hajó. akkor dudál, mi meg fényjelzésekkel irányítjuk. — magyarázza Oláh István kapcsolótábla-kezelő.

— Gombokat nyomkodunk, ez a munkánk — derül Molnár János diszpécser.

A szolgálat viszont hosszú. Tizenkét órás műszakonként váltja egymást négy csoport.

— Milyen messziről látják meg a hajókat?

— öt perc belátásra jönnek.

Egy-egy zsilipelés húsz percig tart, aztán folytathatja útját az uszály. Eddig a fel- és az alvíz között a maximális szintkülönbség hét méter volt, azt kellett kiegyenlíteni.

Most még kicsi a forgalom.

— Naponta átlag két-há- rom hajó közlekedik — tájékoztat Oláh István.

— S ha beköszönt a tél, mit csinál a kapcsolótábla kezelője?

— Más munkahelyen segédkezik.

A Tisza túloldalán bágy- gyadt napsütésben fürdik a lakótelep.

— Milyen az élet műszak után?

— Kisköre légüres térben van. Akinek nincs kocsija — bár majdnem mindenkinek van — az nehezen találja fel magát. Jó tíz év múlva, majd ha kiépül az üdülőtelep, más lesz itt az élet — vélekedik Molnár János.

Mint az űrhajók indító állomása, olyan az igazgatási épület egyik szobája. Molnár János diszpécser kíséretében lépek be. Műszerek, kapcsolótáblák sorakoznak, s közöttük egyetlen ember: Csörgő József főművezénylő.

Innen szabályozzák a vízszint magasságát. A pillérek között öt nyílás van. Huszonnégy méter széles, körülbelül nyolc méter magas szegmenstáblák fékezik a vizet.

— Programozás szerint egyenként, vagy együttesen mozgathatók, — magyarázza a diszpécser. — Milliméteres pontossággal.

A szegmenstáblák mellett van a turbinaház. Egy Szeged nagyságú város elektromos ellátását biztosíthatná.

— Azok már a Tiszai Erőmű Vállalathoz tartoznak — mondja Molnár János. — Minimum két méter vízszintkülönbséget kell- biztosítanunk ahhoz, hogy meginduljanak. Hét méteres vízszintkülönbségnél már maximális teljesítményt adnak a turbinák.

— Most mennyi a szint- különbség?

A diszpécser egy műszerhez lép. s pillanatok alatt közli:

— Négy méter negyven centi.

— S milyen a szintkülönbség a lakótelep és a falu élete között? Vagy szinkronban élnek?

Csörgő Józsefet tűzbe hozza a téma:

— Nem tudunk összevonnia falusiakkal, például nincs egy rendes művelődési ház. S a köreiek nem is használnak ki minden lehetőséget. Amikor itt volt a sok föld. s csak azt kellett volna mondani. hogy hová hordják, nem ügyeskedtek. Most meg a tsz töiti az utcákat, de hát az őszi munkákat is végezni kell. Segítünk mi, amiben tudunk. Az itteni mérnökök például társadalmi munkában készítették el az iskola tornatermének tervét. Rend- bevágjuk az iskola cuccait, szemléltető eszközöket adunk — de szerintem ez kevés a lehetséges kapcsolathoz.

D

Kiss Károly „a rögtön szükséges emberek” művezetője. Vízvezeték-szerelők, asztalosok, s egyéb mesterek irányítója. Ö is az építkezés idejéből ragadt itt.

— Az építkezés volt a szép munka. Az ember napról

napra látta az eredményét. Az üzemelés egy fiatalember számára csak megalkuvás lehet.

— Akkor miért vállalta?

— A lakás köt ide elsősorban. Meg aztán család is van azóta.

— A munka nem érdekes?

— Egy ideig feltétlenül, hiszen korszerű technika van itt, de később megszokottá válik.

— S a telep?

— Rosszabb, mint egy falu. Az emberek csak vannak. Nem élik sem a falusiak, sem a városiak életét. A falusi élethez nincs környezetük, a városihoz hiányoznak lehetőségeik. Mit tehet például szabad idejében az ember? Elmegy a presszóba, elkölti a pénzét, és azzal kifújt. Van ugyan egy ifjúsági klub, de az a serdülő korosztálynak való. Nős emberek is látogathatják — de minek?

I Ehhez a szakaszmérnökséghez a vízlépcső mellett 30—40 kilométeres szakasz tartozik a Tiszán, s jókora szakasz a két főcsatornán. Récsei Gyula, a szakaszmérnökség helyettes vezetője mentegetőzik:

— Ilyenkor nehéz beszélgetni az emberekkel. Sokan járunk esti egyetemre Hevesre. Nekem is nemsokára indulnom' kell. Mire kíváncsi?

— A közeljövő munkáira.

— 1978-ban lesz majd körülbelül másfél méteres víz- szintemelés. Addig 14 ezer hold erdőt kell kivágni a tározó térületéről, el kell készíteni az ártéri duzzasztót, s megemelni a tiszafüred— poroszlói közutat.

— Ez a vízszintemelés mit jelent?

— Azt, hogy 1978-ban körülbelül egyméteres átlagmélységben víz borítja majd a tározó egész területét. A végleges mélység három méter lesz.

— Fiatal ember, Pestről került ide. Hogy találja fel magát szabad idejében?

— Nézze, mi Pesten se igen jártunk sehová, mert kicsi volt a gyermekünk. Most meg a második a kicsi...

pan A lakótelepen lakók IjM közérzetéről faggatom Molnár Józsefet, a >ártszervezet titkárának he- yettesét.

— Meglehetősen zárkózot- ak még az emberek. Adódik :z abból is, hogy többnyire iatalok, sok a gyerek, a íagymama távol van. így az ipa is megkapja a parancsot: .itthon maradsz”. Meg aztán íárom vállalat dolgozói éllek egymás mellett, s mind- igyiküknek más az érdekló— Nem szerveztünk olyan rendezvényeket, amik összefognák a telepieket. Persze, nekik is többet kellene tenni a közösségi élet kiforrásáért. Nem elég szólni, hogy ez kell, vagy az kell, hanem tenni is kell valamit érte. Sokan úgy érzik, minden természetszerűen jár nekik. Esetenként túlzásba is esnek. Kérték például, hogy az egy kilométerre levő iskolába kocsival szállítsuk a gyerekeket. Mimózát akarnak nevelni belőlük. Igaz. vannak megoldásra váró gondjaik is. Harminc-negyven telepi asszonynak nem tudunk munkát biztosítani. Épület van. valami kisebb vállalatot kellene idetelepíteni ...

*

*

A legenda szerint Árpád vezér átjutva a Tiszán azt mondta: üljünk le erre a kis kőre. Így lett a hely neve Kisköre. Az egykori kis kő helyén 14 milliárd forint előirányzattal épül hazánk legnagyobb mezőgazdasági beruházása. Az építkezés határideje: 1985.

Addig teljesen kialakult viszonyokról korai volna beszélni.

Simon Béla