Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

IX

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1976. október 30.

Ki mit hord a fején?

A fejfedőknek minden korban kettős szerepük volt és van. Egyrészt az időjárás ellen védenek, másrészt díszítenek. Többféle szempont szerint lehet megkülönböztetni a fejrevalókat: aszerint, hogy a világ mely táján viselik, milyen évszakban és milyen rendeltetéssel.

Az ókori Görögországban a nőknek jó ideig nem is volt szükségük rá, mivel a szokás tiltotta, hógy nyilvános helyen mutatkozzanak. Később, amikor a szigorú szokások enyhültek, a meleg éghajlat miatt védekezésül szalmakalapokat is hordtak, rövid könnyű fátyollal. Többnyire azonban a köpenyt — a hymmationt — borították a fejükre.

A román korban a női fejfedőknek megkülönböztető szerepük is volt. A férjes asszonyok mindig kendőt, vagy fátylat viseltek a fejükön, a hajadonok mindig „hajadonfőtt” jártak. A lányok frizurája is egyszerűbb volt, sima kontyba fésülték, copfba fonták, vagy kibontva viselték hajukat. A kendő mindig is lényeges eleme maradt a ruhának. Nagy gonddal kötötték fel, sokszor az áll alatt keretezve az ar- cot. (1. rajz).

A gótikában szintén megmaradt ez a szerepe a fejfedőnek. A férjes asszonyok, ha kiléptek a házból, kendő alá rejtették a hajukat, nyakukat. Sokat törődtek a frizurájukkal. Az alsóbb osztályon hajadonjai fedetlen fővel jártak. Hosszú, göndörített hajukat homlokszalaggal és fémből készült hajpántokkal fogták össze. Az előkelő osztályok leányainak haj- pántjai drága fémből, aranyból ezüstből készültek.

A kora reneszánszban a nők többnyire fedetlen fővel jártak. Nagy hangsúlyt helyeztek a frizurakészítésre; műtincseket, gyöngyöket és egyéb ékszereket tettek díszítésül a hajukba. Itáliában a nők homlokban kiborotválták a hajukat, mert a magas homlok volt a divat. A frizura fölött esetleg vékony könnyű fátylat viseltek, amely inkább ékített, semmint elfedett.

A német reneszánsz asszonyai kendőket, különböző főkötőket és nagy hosszútollas kalapokat viseltek (2. rajz) attól függően, milyen társadalmi osztályba tartoztak.

Angliában ekkor a Tudor főkötő volt a jellemző, amely több rétegű, keményített kendőkből állt. Ezeket sima egyszerű változatban, egyszerű anyagokból és gyöngyökkel, ékszerekkel, drága anyagból készült változatokban viselték.

A barokk tornyos frizuraköltemények maguk után vonták a kalapok növekedését is. Ez sokszor olyan aránytalanságokat okozott, hogy a kor karikaturistáinak is témát adott.

A XIX. század végére a ruhadivat keskenyebb sziluettet mutat. A ruhákhoz igazodva a kalapok is kisebbek lettek. A nők ernyős és főkötőszerű kalapokat viseltek,

amelyeket szalagok, csipkék, díszítettek. Divatba jöttek főleg lovagláshoz az ama- zonviseletek. A hosszú bő szoknyás ruha felsőrészének szabásvonala hasonlított a férfiak kabátjára. Ehhez cilinderszerű kalapot viseltek, melyet hosszú fátyol díszített.

A századforduló idején a nők a legkülönfélébb kalapokat hordták, szalagokkal, toliakkal és művirágcsokrokkal díszítve.

A két világháború közötti női divatra nemcsak a ruhák forradalmi változása jellemző. Megváltoztak a kellékek, cipők, táskák stb., de megváltozott a női ideál is. Az eszménykép a kamaszfiús külsejű nő lett. Ez a frizura változását is jelentette. A nők levágatták a hajukat, divat lett a rövid bu- bu frizura. Ehhez viszont nem hordhatták az eddig ismert kalapok egyikét sem.

újat. És ez az új a tokkalap volt, mely követte a fej formáját, elöl mélyen a homlokra borult. Díszítésül nagyon kevés kelléket használtak hozzá (3. rajz).

Napjainkban ismét nőies a divat. A divatos nő pedig mindig az, aki megfelelő jó ízléssel, önkritikával teremti meg és építi föl ruhatárát. Ebben a ruhatárban ma már az elmúlt korokhoz képest jóval egyszerűbb, de anyagában és funkciójában nagyon változatos fejrevalókat találhatunk.

Fodor Eta

A rózsa szaporítása

A szovjet kultúra hete A világ hatezer sorban

A rózsa szaporítása könnyen megoldódhat a házikertben is. Nálunk a közönséges vadrózsa (Rosa canina) magoncaira szemezzük. A magoncok felnevelése egy évág tart. A magot akkor szedjük, amikor a termések színesedni kezdenek, amikor rózsaszínbe megy át. A túl korán szedett termésben a magok nem érettek, alacsony lesz a csírázás! százalék. A túl későn szedett magokban pedig egy csírázásgátló anyag alakul ki. aminek a következtében elfekszik a mag.

A termésből szedés után azonnal ki kell szedni a magot. Ezután nedves homok közé réte- gezzük. A rétegezés menete a következő. Az edény aljára tegyük a nedves homokot, majd erre 1—2 cm vastagságban a magot. Így folytatjuk, amíg az edény be nem telik. A befejező réteg homok legyen. Az el- rétegezett magokat vagy elássuk vagy néhány Celsius-fokos helyre tesszük. A vermelőben nem- szárad ki, de egyéb helyen — különösen hűtőszekrényben — öntözni kell.

Az elrétegezett magot október végén vagy november elején vetjük szabadföldbe, 30 ernes sortávolságra. 5 cm mélységre. Száraz ősz esetén öntözzük. Az évi munkája gyomirtásból, öntözésből áll. A következő őszre lesz kész alanyunk.

A szemzésre augusztusban kerül sor. Feltételei' a jó minőségű alany, amelynek leválik a héja és a szaporításra kiszemelt fajta érett hajtása.

Szemzés előtt kibontjuk a gyökérnyakat, egy deszkával lehajtjuk a szúrós hajtásokat, erős rongydarabbal letisztítjuk.a ^eszemzésre szánt gyökérnyakat. T alakú bevágást ejtünk a gyökér nyakon olyan mélyen, hogy csak a héj^észt vágjuk el. Az oltóvesszőről levágott rügyet ebbe helyezzük és gumi vagy műanyagszalaggal bekötjük.

Fontos, hogy a szemzés az luralkodó szélirányban legyem mert a szél könnyen kitöri. A vadat csak. a következő tavaszon, még a kihajtás előtt, vágjuk vissza.

ft rádió és a tévé jövű heti

műsorából ajánljuk

HÉTFŐN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor rádiószíitházi 'bemutató keretében közvetítik Számúit Al- josin: Ranglétra című színművét Makad Imre fordításában.

A Petőfi adón 18 órakor tudományos műsor keretében az agy biokémiájáról beszélget dr. Dajtha Ábellel, a New York-i agykutaó központ igazgatójával Eke Károly.

KEDDEN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perekor a szovjet kultúra hete keretében zenei műsort sugároz- ,nak, amelyben Dmitrij Sosz- takovics saját műveiből zongorázik.

A televízióban 20 órakor kezdődő első kisfilmet a magyar televízió stábja készítette a 3 ezer kilométeres Bajfeál-Amúr vasútvonal építkezéséről, ahol a fiatalok valódi hőstettet hajtanak végre.

SZERDÁN a Kossuth rádióban 17 óra 05 perckor népi ellenőrök szólalnak meg arról, mit tesznek, hogyan dolgoznak a fogyasztók érdé. kében.

A televízióban a Pesti Színház előadásában felvételről közvetítik a Vidám

kísérteit című angol vígjátékot, amelyben az elhalt feleség változatlanul egyengeti férje sorsát.

PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 19 óra 15-kor Mikszáth Kálmán egyik reglényének rádióváltozaitát hallhatjuk Ne okoskodj, Pista! címmel Albert Zsuzsa szerkesztésében. 20 óra 50 perckor az egri OIRT konferenciáról Oktatás neveié, címmel ad összefoglaló riportot Agárdi Tamás.

A Petőfi adón 20 óra 33 perckor a Falusi esték keretében arról beszélgetnek az Agrárgazdasági Kutatóintézetben a szákemberek, ami nem kerül pénzbe, vagyis a munkaszervezéssel nyerhető előnyökről.

SZOMBATON a Kossuth rádióban 17 óra 50 Éterekor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére mond ünnepi köszöntőt Apró Antal az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke.

VASÁRNAP a televízióban 17 óra 30 perckor a Pravda történetével és munkájával ismerkedhetünk meg. A világ hatezer sorban című színes dokumen'tumfillm arra is feleletet ad, hogyan dolgoznák a lap munkatársai a Szovjetunió különböző köztársaságaiban. Az esti főműsorban 20 óra 05 perckor VisnyevsZki.i: Optimista tragédiáját láthatjuk Sándor Pál rendezésében.

Á „sokarcú" citromról

Citrom

a háztartásban:

. . . Betegeknek, egészségeseknek egyformán kitűnő üdítőital a citromos limonádé. Cukor nélkül is fogyaszthatjuk, úgy még hamarabb oltja a szomjúságot.

... Ha salátát készítünk, a salátalé elkészítéséhez ecet helyett használjunk citromot. Vitamindúsabb lesz a salátánk.

... Főzelékek, mártások ízesítésére ecet helyett használjunk citromot.

... Ha hallat főzünk, tegyünk a vizébe egy evőkanál citromot. nem fő szét a hal.

... Ha néhány csepp citromlét teszünk a burgonya főzővizébe, az öreg burgonya nem feketedik meg.

... A kiszáradt mustárt citromlével frissíthetjük fel.

.. . Ha a hús nehezen pu- hul, locsoljuk meg kávéskanálnyi citromlével.

... A citromhéját ne dobjuk el, reszeljük le, keverjük össze kristálycukorral, • tegyük üvegbe és kössük le. Sütemények, mártások, gyümölcslevek ízesítésére használhatjuk.

... Nem reped meg a tojás héja, ha a főzővizébe citromot csepegtetünk.

. . . Gyorsabban verünk kemény habot a tejszínből, ha decinként négy-öt csepp citromlevet adunk hozzá.

... A karfiol fehér marad, ha főzővlzébe fél citrom levét öntjük. Nem feketedik meg a gomiba, alma, körte sem. ha citromlével meglo- csoljük.

... A húsvágódeszkáról a kellemetlen konyhai szagokat (hagyma, hal, fokhagyma) citromlével távolíthatjuk el.

... Citromlével történő kezeléssel eltávolítihatunk a textíliákból: rozsdafoltot,

halvány penészfoltot, friss tintafoltot, teafoltot.

... A felvágott citrom néhány napig eláll és C-vita- mintartalmát is megtartja, ha vágott lapjával porcelán tányérkára helyezzük és hűtőszekrényben tároljuk.

Citrom

a kozmetikában:

... Ha gyümölcsfoltos lesz a kezünk, citromlével tisztíthatjuk le.

. . . Ha az arcbőrünk zsíros, töröljük át citromlébe mártott vattával és úgy készítsük ki.

... Felfrissít a citromos fürdő. A fürdővizünkbe csavarjunk bele 4—5 citrom levét, felfrissíti a bőrt, összehúzza a kitágult pórusokat, javítja a közérzetet.

... A citrom zsírtalanít. A zsíros fej bőrt másnaponként kevés citromlével finoman dörzsöljük be. A kezelés időtartama három hét.

... A szeplőket citromlével történő áttörléssel halványíthatjuk.

...A töredezett körmöket tíz napon keresztül esténként néhány percig áztassuk citromlében, majd öblítsük le vízzel és krémezzük be.

... A gyümölcspakolások masszájába mindig csepegtessünk citromlét is.

. . . Hajmosás után az utolsó öblítővízbe csavarjunk egy fél citromot, táplálja a fejbőrt, selymes lesz tőle a hajunk.

. . . Jobban tart a frizura, ha a hajat csavarás előtt citromos vízzel nedvesítjük meg.

.. . Zsíros, pattanásos, bőrre pakolás: 3 dkg élesztőt keverjünk össze 1 evőkanál joghurttal és mokkáskanál citromlével. 10—15 percig hagyjuk fent.

... A kicsavart citrom héját ne dobjuk el. konyhai munka után belsejével kenjük be kezünket, utána krémezzük be.

... Fogínyvérzés megszüntetésére próbáljuk ki: minden nap fogmosás után a foghúst masszírozzuk meg citromlével.

r

Állj ki az esőre és nagyra nősz

„Állj ki az esőre, hogy nagyra nőj" - mondja a szólás-mondás. Vagy: „Sok eső járt feléjük, azért ilyen magas". Valóban, az esőnek van-e valami köze a növekedéshez? A növények esetében bizonyosan - de az embereknél nem, sőt a Balatonfü- reden tartott nemzetközi humánbiológiai tanácskozás tapasztalatai szerint India legcsapadékosabb vidékén élnek a legalacsonyabb termetű emberek.

Mitől függ a növekedés? Erre keresték a választ az említett tanácskozáson 20 ország képviselői, és az ő ta- pasztalaitaikat összegeztük Eiben Ottóval, Az Eötvös Loráind Tudományegyetem embertani tanszékének vezetőjével.

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, érdemes áttekinteni, hogyan és mekkorára nőttünk az elmúlt 100 esztendő alatt. 1876-bam a magyar férfiak átlagos magassága 160 centiméter körül volt, és ez bizony elmaradt az európai átlagtól. Ma viszont utolértük az európai átlagférfit, a 170—172 cm-es testmagassággal. A magyar hölgyek, magassága is. európai mércével mérve, átlagosnak mondható. Tehát évente egy millimétert nőttünk, azaz egy milliméterre} nőtt az átlagos testmagasság. Bizonyom korosztályoknál még szembetűnőbb a növekedés üteme, így száz évvel ezelőtt egy 13 éves fiú 10—16 om_ rel volt alacsonyabb, mint ma.

Mi magyarázza a folyamatot? Nos, a tudósok szerint — a technika fejlődésével — új ipartelepülések kialakulásával lassan megszűnik az a jelenség, hogy a falvak lakói csak egymás között házasodnák. Nagyobb a keveredés. és ez genetikai frissüLéssel is jár. Ez a fejlődés elsődlegesen genetikai tényezőkkel magyarázható, de nagy szerepük van a táplálkozási szokásoknak is. A hagyományos magyar étrend

— 'különösen a falvak lakóinak étkezési szokásai, az ásványokban szegény, de szénhidrátokban gazdag étrend

— nem mozgósította a szervezetet arra, hogy a növekedéshez szükséges összes genetikai tartalékait hasznosítsa. Étkezési szokásaink azonban a jobb gazdasági feltételek miatt és a széleskörű felvilágosító munka segítségével egyre javulnak. Mindez érezhető a fiatalok növekedésében. fejlettségében is. Mivei kell tehát táplálni fejlődő gyermekeinket? Sok állati fehérjével, még több gyümölccsé] és zöldségfélével. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy optimális körülményeket biztosítsunk a fejlődő szervezet részére. Tudomásul kel] venni — mint azt a tudományos kutatások is bebizonyították —, hogy a környezet szeny- nyezése nagymértékben

hat a fejlődésre. A szennyezés vagy károsítás már a méhen belüli életben is visz- szavethet'i a magzatot. A mértéktelen dohányzás vagy alkoholfogyasztás hatására eleve kisebb súlyú, alacsonyabb csecsemőt szül az anya. A vizek, a levegő szennyezése is különböző ártalmakat okoz.

Amiko,- fejlődésről beszélünk, nem egyszerűen csak a testmagasságra keli gondolni, hanem a megfelelő tesitarányok kialakulására is. Ez utóbbit a kutatók test- összetétei néven emlegetik. Míg a magassági növekedésben alig, addig az ideális arányok kialakulásában jelentős szerepe van a sportnak, a mozgásinak. így a fejlődést segítő tényezők felsorolásában az ésszerű táplálkozás, a környezetvédelem után közvetlenül a sport következik. B. É.

Virágablak a lakásban

nyék nevelésére alkalmas. Lehet egyszerű, úgy hogy csak egy állványt teszünk az ablak mellé. A bonyolultabbak, nál külön fűtést, szellőzést és világítást építhetünk be. A virágablak megválasztása szempontjából a legfontosabb a növény igénye és az. hogy szervesen kapcsolódjon a szoba belső teréhez, mintegy összekösse a szabad természettel. Könnyű a helyzetünk. ha a lakás már eleve így készült. Ellenkező esetben magunknak kell kialakítanunk a növények életterét.

Amit mindig figyelembe kell venni: a fény, amely nélkül nem létezhet élet, hiszen a fény szolgáltatja a növények életéhez az energiát. Különösen télen kell ehhez igazitanunk a hőmérsékletet és az öntözést. Ha van elegendő napsütés, akkor melegebben tarthatjuk és öntöznünk kell a növényeinket. Fényhiányban, melegben megnyúlnak, esetleg levélhullással kell. számolnunk.

Mibe helyezzük a növényeket? A növénykád a virágablak legfontosabb része.

jobb. Ha a kád fából készült, vonjuk be vastagabb vagy több rétegben fóliával. Ebbe állítjuk a cserepeket és a köztük levő űrt homokkal vagy tőzeggel töltjük ki.

A növényeket harmonikus összhangban állítsuk össze. Legyen keskeny, hosszú, felálló levelű (pl. Samsevieria) és csüngő növény is (pl. Ccindapsus). Ehhez nyújt segítséget a mellékelt ábra.

Hogyan ápoljuk a növényeket? A cseréppel együtt besüllyesztett virágoknál elsősorban arra ügyeljünk, hogy a tőzeg állandóan nedves legyen. Ezen azt értjük, hogy ne álljon vízben, de nedves tapintású legyen, hogy alulról nedvesen tartsa a cserepeket. A cserepek talaját akkor kell öntözni, amikor a felülete száradni kezd. Télen óvakodjunk a túlzott táplálástól. Elegendő egy-kétszer Wopil tápsóvál öntözni. Ha nyáron hetente gondoskodtunk a tápanyagutánpótlásról. akkor növényeink kellőképpen felkészültek a télre.

F. B.