Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-30 / 257. szám
1976. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Filmjeink a nagyvilágban II Gél Váljanak vonzóbbá, színvonalasabbá a programok Központi támogatás a kluboknak A KISZ Központi Bizottsága megújította az ifjúsági klubok tevékenységét ösztönző gyakorlatát, s az állami ifjúsági bizottság is elhatározta, hogy. új akciót hirdet meg az ifjúsági klubok támogatásária. Két in- tézikediási, egy cél: vonzóbbá, színvonalasabbá tenini a klubok programját, arra ösztönözni az országszerte működő több mint 3700 ifjúsági létesítményt, hogy az eddigieknél hatékonyabban segítsék a KlSZ-alapszerveze- teki, ifjúsági közösségek csoportos művelődését, tegyenek otthonai a különböző ifjúsági rétegek közös programjainak, váljanak a fiatalok érdeklő társadalmi, politikai, művelődési, művészeti és szakmai találkozók fórumaivá. A klubok tartalmi munkájának továbbfejlesztését célozza az anyagi támogatásúikra, indított akció. Az ÄIB számos tömegszervezettel együtt — 1973-ban hirdetett először országos pályázatot anyagi támogatás elnyerésére új ifjúsági Ikluibok létesítéséhez és a meglevőik berendezéseinek, felszerelésének javításához. Az utóbbi 3 esztendőben a pályázók közül 929 Jkluibközösségi jutott 17 millió forintos anyagi támogatáshoz. Az idén „korszerűsített” akció különbözik elődjétől abban is, hogy a központi támogatást a továbbiakban nem pályázati úton, hanem a megyei fchib- bizottságók döntése alapján lehet elnyerni. Ezen túl nem pénzt, hanem technikai eszközöket, valamint a programok szervezéséhez és lebonyolításához műsoranyagokat kapnak az érdeklődők. Így például magnetofont, lemezjátszót, és diavetítőt lehet jó munkával kiérdemelni. Kísérleti jelleggel — egyelőre négy megyében — bevezetik a 100 forintos utalványok kiadását: a fclubta- nácsok ezeket vendégelőadók tiszteletdíjaként hasznosíthatják. A fiatalok politikai, ideológiai, kulturális nevelését, állampolgári ismereteik bővítését pedig olyan „ajándék műsorokkal,, segítik, amelyek hanglemezen, diafiiliman, vagy magnószalagon szólalnak meg a klubfoglalkozásokon. A politikai, irodalmi és zenés szerkesztett műsorok, összeállítások különösen a tanyák vonzás- körzetében, a kisközségekben, a városoktól távolabb eső helységekben működő klubok programjaihoz, ösz- szejöveteleihez adnak értékes útmutatást. Az idén november 7. alkalmaiból mintegy 3 millió forint értékű ajándék talál gazdára az ifjúsági klubokban, ■ Évről évre bővülnek filmművészetünk fcülikapcsolatai: a szakma nemzetközi tevékenységét elsősorban a szocialista országokkal mind gazdagabbá és elmélyültebbé váló hatékony együttműködés határozza meg Értékét jelzi, hogy a minden európai szocialista ország álálltai forgalmazásra átvett magyar játékfilmek között olyan — idehaza is nagyra- becsült művek szerepelnek, mint például Fábri Zoltán Hangyabaly, és a 141 perc a befejezetlen mondatból című munkája, Gaái István Holt vidékje, Kosa Ferenc Hószakadás című alkotása, vagy Mészáros Márta két rendezése: az Örökbefogadás és a Szabad lélegzet. Érdekes és szemléletes a nyugati országokban legtöbb nézőt vonzó .magyar filmek felsorolása: a János vitéz, a Még kór a nép, a Szerelem, a Szeirelmesfilm, a Sziindbád és a Tűzoltó utca 25. című film. Az elmúlt időszakiban világszerte több filmbetrnuta- tót filmhetet rendeztünk, miint korábban. Valamennyi európai szocialista országgal kormányközi kulturális egyezmények szabályozza tevékenységünket. és ezek alapján kötjük mag a két évre szóló filmszakmai együttműködési munkater- vet. 1976/77-re érvényes együttműködési egyezményünk van a Szovjetunióval és az NDK-val, ez év végén, illetve 1977 első negyedében 'tárgyalják mag én írják alá a Bulgáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Romániával kötendő rounfca- tervefcet. Mesteremberek Jyuhaj bodzafából... »» ......egyedül van, aki m ég tud jó hangú, hagyományos furulyát készite- ni" - irta dr. Sárosi Bálint népzenekutató egyik levelében Rab István ti- szaroffi ezermesternek. A jól kiszáradt bodzafahusángba lyukakat fúrok (fent) Lereszelem róla a fölösleget, s már csak a lyukakat kel! beleégetni (balra) Próba. Ha hamisan szól, vetem a tűzbe (jobbra) Ha olyan kedvem támad, délutánonként kiülök a gangra játszani (lent) T. Katona László Saját érdekükben Ami azt illeti, a rendezők joggal számítottak arra, hogy ezen a szombat délelőttön többen vesznék részt az első nagy ifjúsági parlamenten. Hiszen Túrkevén január elseje óta aktuális az „egy város — egy téesz” nóta, és mivel az egyesült, nagy szövetkezetben mintegy ötszáz harminc éven aluli fiatal dolgozik, joggal gondolta a szövetkezet vezetősége: a többséget érdekelni fogja, miről lesz szó. — Csak ennyien vagyunk? — kérdezem a folyosón áll- dogállóktól. — Hát... — mondja egy hosszú, szőkefürtös legény. — Dolgoznak, meg a beszámolót sokan ismerik, KISZ- taggyűléseken előzetesen már megvitattuk. — És mit várnak a parlamenttől? — Őszinte szót — szól egy másik fiú. — Egyenes választ a kérdéseinkre. Gondolom, ébben nem lesz hiány, mert a vezetőség eddig is sokat tett már az érdekünkben. A termelőszövetkezet nagytermében körülbelül száz fiatal ül az asztalok mellé ezen a délelőttön. Százan a csaknem ötszázból. Kérdés: a fiatalok is megtesznek — mindent a saját érdekükben? Fő téma a szakmunkásképzés Részlet a szövetkezet elnökének beszámolójából: „A mai társadalmi, gazdasági élet jól képzett szakembereket igényel minden területen. A kornak megfelelő elméleti, gyakorlati ismeretek elsajátítása elsősorban a fiatalokra vár”. Miit mutat a statisztika? A túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó 494 fiatalból 58 nem fejezte be az általános iskolát, és 349 csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Mindezen túl háromszáztíz fiatalnak pedig nincs szakmája. Közös erőfeszítéseket kell tenni a felnőtt szakmunkásképzés megszervezésére” — mondja az elnök. És a fiatalok? Kádas Antal — ő a juhászat vezetője — szerint: „Nem adok tíz évet és a munkaszervezet, a technológiája akkorát változik nemcsak a növénytermesztésiben, de az állattenyésztésben is, hogy csak szakmunkások fogják tudni ellátni a feladatokat. Másképpen dolgozik az, aki tudja, mit, miért és hogyan kell csinálnia, akinek nem kell, hogy a vezető órákon át magyarázza, miért fontos egy technológiai folyamat betartása. Ma már a szakmai tudás, a műveltség elengedhetetlen. Tudom, nem könnyű napi tíz-tizenegy órai munka után még tanulni, de meg kell tenni, mert ez közös érdekünk.” Több lesz-e a forint? — Senki nem vitatja, hogy szükség van a szakmai tudásra — mondja Fábián László lakatos. — Csakhogy egy szakmunkás is annyit keres, mint a betanitott munkás. A szakmunkások órabére sem emelkedik gyorsabban. így azután nem nagyon érdekelt abban egyetlen fiatal sem, hogy tanuljon. Kádas Antalnak más a véleménye: — Igen, hogy anyagilag is érdekelt legyen a fiatal a szakmaszerzésben, ehhez ki kell dolgozni az ösztönzőket. Egy biztos: az az embernek önmaga iránt is igényesebbnek kell lennie. Két fiatal lány ül velem szemben. Balogh Judit a tej házban, Kovács Hona a gyümölcskertészethen dolgozik. Van szakmájuk? — kérdem. Nincs — hangzik a válasz. És nem is akarnak továbbtanulni? Judit kész a felelettel: — Én közgazda- sági technikumba szeretnék menni. Miért pont oda? Erre nincs válasz. Mennyi a keresetük? — kérdem újra. Kiderül: Judité 2 ezer 500, Ilonáé 1900 forint, persze van, amikor több, van amikor kevesebb. Akkor se lenne több, ha szakmunkások lennénk, mondják. A parlamenten elhangzik egy ötlet: vállaljon a téesz ifjúsági szervezete védnökséget a felnőtt szakmunkásképzés felett. Ennek a feladatnak eleget tenni nem könnyű, de megéri a fáradtságot. Nem minden a pénz Időközben az is kiderül, hogy a termelőszövetkezet vezetősége jelentős anyagiakkal segíti a fiatalok kulturális igényeinek kielégítését. Sőt, egyelőre a lehetőségek a szabad idő hasznos, kulturált eltöltéséhez lényegesen. nagyobbak, mint az igények. Bizonyíték? Például a jól felszerelt, szép ifjúsági klubot tizenöt-húsz fiatal látogatja rendszeresen; az Expressz Utazási Iroda által felkínált utazási lehetőségekkel sem élnek a szövetkezet fiataljai; egy-egy országjárásra is kevés a jelentkező. Egy barna fiatalember — Tóth István — kicsit kesernyésen mondja: — Nincs még elég igény az ilyen rendezvények iránt. Én az MHSZ helyi klubjának vagyok aktivistája. Itt a parlamenten is arra kérem a fiatalokat, többen vegyenek részt a mi rendezvényeinken is. A mi foglalkozásaink se sablonosak: rendezünk versenyeket, vetélkedőket, kirándulásokat. Mindezzel az a célunk, hogy a haza és ebben a szűkebb haza, Túrke- ve szeretete is erősödjön fiataljainkban. És ismét többen mondják: — Nem minden a pénz. önmagunk iránt kell, hogy igényesebbek legyünk. Becsülettel dslgoznak Szegő László, a szövetkezet elnöke többször hangsúlyozza: — A munkában sokat kaptunk a fiataloktól. Becsülettel dolgoznak, helytállnak a legnehezebb körülmények között is. A társadalmi élet különböző területein a többség már sajnos kevésbé „jeleskedik”. Nem tartjuk kielégítőnek például azt sem, hogy a szocialista brigádmozgalomban a fiatalok közül csak százötvenöten vesznek részt. Igen, a KISZ-szervezetnek is nagyobb mozgósító, ösztönző munkát kell kifejteni. Igaz, a KISZ szervezettsége is alacsony. A fiatalok közül csak nyolcvansat tagja van az ifjúsági szövetségnek termelőszövetkeze tünkben . — Mi lesz a parlamenten elhangzottak sorsa? — A javaslatokat, kéréseket feldolgozzuk, teljesítésükre munkatervet készítünk határidők, felelősök megjelölésével. Egyetlen feladat, kérés, javaslat sem merülhet feledésbe. Feladat pedig sok van! És ezeket elsősorban a fiataloknak kell elvégezniük a saját érdekükben. V. V. Cegléden temették a zeneszerzőt Ha egy író vagy költő irodalmi műsort vezet a televízióban, nem jelent semmi rendkívülit. Csodálkozunk vii. szánt, ha a hivatásától eltérő témájú adásban láthatjuk. Baranyi Ferenc. József Aíttila-díjas költő mostanában egyre többször jelenik meg a képernyőn mint az operabarátok magazinjának műsorvezetője. — Költészet, zene szórakoztatás. Hogy tudja egyeztetni írói és televíziós ténykedéseit? — Ezt a kérdést már sokszor feltettem magamnak én is. Hogy tudom-e, hogy szabad-e? A költészet, s a zenei ismeretterjesztés is bizonyos fokig a tudatformálás eszköze. Ha egy másik megközelítésből nézzük, akkor az irodalom és a zene is művészet, tehát szükségszerű, hogy bizonyos pontokon találkozzanak. sőt csak a kifejezési forma különbözik. Nálam az ..íróság” az elsődleges. a televíziós szerepléseim viszont mondhatnám, hogy munkaköri feladatom is — néhány hónapja ugyanis én vágyók a televízió szórakoztató és zenei főosztályának helyettes vezetője. — Nyilván nem véletlen, Beszélgetés Baranyi Ferenccel hogy ön tölti be ezt a feladatkört... — Kapcsolatom a zenével nagyon régen kezdődött. Cegléden jártam zeneiskolába, s tulajdonképpen muzsikusnak készültem. Talán tízéves lehettem, amikor megírtam első, egyben utolsó operámat. Az ötfelvoná- sos „műnek” a Tenger címet adtam, bár akkor még nem láttam tengert, sőt nagyobb vizet sem. A nyáregyházi pocsolya adta az ihletet. Óriási lelkesedéssel vittem el az alkotásomat zongoratanáromnak. Azt hittem, hogy egycsapásra felfedezi majd tehetségemet, nem kell többé iskolába járnom, csak a komponálásnak élhetek. Nem így történt... Mondhatom, hogy Ceglédén temették a zeneszerzőt, s avatták a költőt. — Ezek szerint ekkortájt írta első versét is. — Igen, mégpedig egy fizikaórán, I. Erzsikéhez. Szerencsémre (vagy szerencsétlenségemre?) a verseimnek nagyobb sikere volt, mintáz operámnak. így lettem költő. — Eddig hét kötete jelent meg. Mikorra várható a nyolcadik? — Nem tudom... Az írással kapcsolatban nincsenek meghatározott terveim. Szeretnék jó verseket írni, Juhász Ferencet idézve „szólni az emberhez, hogy ne legyenek annyira egyedül.” Én a költészetet nem tartom világformáló erőnek, de hiszem és vallom, hogy jelen kell lennie az életünkben, a mindenn'apjáinkban. S mik a terveim a zenével? Egyelőre továbbcsinálom a televíziós műsoromat, kiélhetem az operatébolyomat. A jövő évben egy új sorozatot indítunk „Vitriolvasókör” címmel. A műsorban költőkkel beszélgetünk majd, a költészet derűsebb oldaláról. Az ötlet. Karinthy Frigyestől és barátaitól származik, az ö kávéházi összejöveteli mintájára állítjuk össze az adásokat. T. G.
