Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 26. Ülésezik az SZKP KB plénuma A tizedik ötéves terv a hatalmas gazdasági lehetőségek terve Beszédet mondott Leonyid Brezsnyew Tegnap Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése. A plenum meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Terv­bizottság elnökének beszámolójától Szovjetunió 1976-1980- ra szóló népgazdaságfejlesztési állami ötéves tervéről és az 1977-es évre vonatkozó népgazdaságfejlesztési állami ter­véről, valamint Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszá­molóját a Szovjetunió 1977-es áljami költségvetés-terveze­téről és az 1975-ös állami költségvetés végrehajtásáról. A plénumon beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A főtitkár a többi között kijelentette, hogy a pártnak a XXV. kongresszuson felvá­zolt pártirányvonala biztosít­ja az ország gazdasági poten­ciáljának szakadatlan növe­kedését, a szocialista terme­lési viszonyok tökéletesedé­sét, a további előrehaladást a kommunizmus felé. Rámu­tatott: a kongresszus óta mintegy nyolc hónap telt el. Ez az idő tökéletesen ele­gendő ahhoz, hogy milliók és milliók tapasztalata, az életből vett gyakorlata alap­ján meggyőződhessünk a kongresszuson elfogadott ha­tározatok alapos indokoltsá­gáról. A Központi Bizottság mos­tani ülése különösen jelentős az egész párt és az egész szovjet nép szempontjából. A kongresszus jóváhagyta az 1976—80-as szövet népgazda­ságfejlesztés fő irányait, most viszont meg kell tenni a kö­vetkező lépést: meg kell vizsgálni a tizedik ötéves tervet. Egyidejűleg a plénum elé került az 1977. évi terv és költségvetés. Brezsnyev megállapította, hogy a tizedik ötéves terv tervezete megfelel a kong­resszusi útmutatásnak. A tizedik ötéves terv az óriási arányok és a hatal­mas gazdasági lehetőségek öt­éves terve. A népgazdaság fejlesztésében több mint 621 milliárd rubelt ruházunk be. öt év alatt az acéltermelés 27,2 millió tonnával, a kő­olajtermelés 149,2 millió ton­nával. a földgáztermelés 145,7 milliárd köbméterrel, a szén- termelés 103,7 millió tonná­val, az elektromos energia termelés 341,4 milliárd ki­lowattórával növekszik. 45,1 milliárd rubel értékben nö­vekszik a fogyasztási cikkek termelése. Csaknem 40 millió tonnával kell növekednie a gabonahozam évi átlagának. fl szociális program Egészében véve az ötéves tervidőszakban a népgazda- ságfej lesztés legfőbb mutatói­nak abszolút növekedése a legmagasabb lesz az ország történelmében. Ugyanakkor — hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev — a tervezés súlypontja mindin­kább a minőségi mutatókra helyeződik át. A népgazda­ságban a munkatermelékeny­ség 25 százalékkal lesz ma­gasabb. Ennek alapján szán­dékozunk elérni a termék­gyarapodás 90 százalékát az iparban, a teljes termékgya­rapodást a mezőgazdaságban és a volumen teljes növe­kedését az építkezési és épü­letszerelési munkálatokban. Leonyid Brezsnyev kije­lentette: a párt agrárpoliti­kájának megfeleflően az öt­éves terv tervezete előirá­nyozza a mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának további erősítését. Erre több mint 170 milliárd rubelt for­dítunk. A szónok a továbbiakban kijelentette: a szociális program méreteit a követ­kező számokkal jellemezhe­tem: az ötéves tervidőszak alatt a fogyasztási alap csak­nem 76 milliárd rubellel nö­vekszik. Ez majdnem 12 milliárd rubellel több. mint amennyivel a kilencedik öt­éves tervidőszakban gyara­podott. Százmilliárd rubelt ruházunk be a lakásépítésbe és a közművesítésbe, 20 mil- liárdot. az egészségvédelem. a művelődés és a kultúra anyagi bázisának fejleszté­sébe. Az egy lakosra számított átlag reáljövedelem 21 szá­zalékos növelése mellett en­nél jelentősebb arányban növekszik az anyagilag ke­vésbé ellátott családok reál- jövedelme. Míg 1965-ben csupán a lakosság 4 száza­léka érte el az egy család­tagra jutó havi 100 rubelnél magasabb jövedelmet, addig a jelenlegi ötéves tervidő­szak végére a lakosságnak körülbelül fele rendelkezik majd ilyen jövedelemmel. Hatékonyság és minőség Az 1976-os évről, az új öt­éves terv első évéről szólva Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy az év első ki­lenc hónapjában az ipari termelés 4,8 százalékkal emelkedett az éves terviben élőirányzott- 4,3 százalékkal szemben. Túlteljesítették a termelés növelésének tervét a „B” csoport ágazataiban. Az állaimi raktárak már mintegy öt és fél milliárd púd gabonát szálk'tdttak. A mai napiig több minit 216 millió tonna gabona cséplé- sét Végezték el. A betakarí­tás folytatódik. Ügy lehet számítani, hogy vagy szoro­sam. megközelítjük az 1973- as rekordév mutatóit, vagy pedig túl is szárnyaljuk. Ez hatalmas győzelem! Ilymádön az ötéves terv jól kezdődött. Az 1976-os esz­tendő gazdasági ritmusa biz­tosítja a párt által kitűzött feladatok teljesítését. S ez nemcsak, gazdásági, hanem nagy politikai siker is, — je­lenítette ki Leonyid Brezs­nyev. Hatékonyság és minőség. Ez a két szó lett most az egész gazdasági tevékenység jelszava. Mint mindenki tud. ja. bennük fejeződnek ki a népgazdaság fejlődése jelen­legi szakaszának objektív követelményei. Leonyid Brezsnyev kiemel­te a beruházások jelentősé­gét. A terv hatalmas volu­menű munkákkal számolt. Míg az ötéves terv időszaká­ban a beruházási építkezé­sekre fordított állami költ­ségvetési összegek mintegy egyharmadával nőnek, ad­dig a már működő vállala­tok műszaki felújítására és rekonstrukciójára előirány­zott összegek csáknem 64 százalékkal emelkednek. Ez a XXV. kongresszusnak a ha­tékonyság növelésével kap­csolatos irányelvei konkrét megvalósítását jelenti. Külgazdasági kapcsolatok Leonyid Brezsnyev megál­lapította, h,ogy a munkaerő­szükséglet a Szovjetunióban növekedni fog mind a ter­melő, mind pedig a nemter­melő szférában. Ugyanak­kor a háború hosszantartó következményeivel kapcso­latos demográfiai tényezők hatása ahhoz vezet, hogy a nyolcvanas években nagy­mértékben csökken majd a munkaképes lakosok bekap­csolódása. A kialakult hely­zet a legélesebben veti fel a munkaerő takarékosság és az ésszerűbb munkaerőgazdál­kodás feladatát. Megoldásá­nak fő útja a munkatermelé­kenység növelésének meg­gyorsítása, mindenekelőtt a kézi erővel végzett munka gépesítésének segítségével, nemcsak a fő termelési fo­lyamatokban, hanem a kise­gítő rakodási és javítási munkáknál is. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az a figyelem, amelyet a Központi Bizottság az utóbbi években a külgazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­re fordított, meghozta mind politikai, mind pedig gazda­sági gyümölcseit. Ehhez az irányvonalhoz fogjuk tarta­ni magunkat ebben az ötéves tervben is. A tervek szerint kereskedelmünk a szocia­lista országokkal 41 száza­lékkal, az iparilag fejlett ka­pitalista országokkal pedig több mint 31 százalékkal emelkedik majd. A .terv elő­irányozza ezen kívül sok ipa­ri objektum létrehozását is kompenzációs alapon. Az 1977-es esztendőt, a XXV. kongresszus határoza­tainak végrehajtására irá­nyuló munkánk második évét az teszi nevezetessé, hogy az ország történelmi évfordulóról emlékezik majd meg, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatva­nadik évfordulójáról. En­gedjék- meg, hogy kifejezzem közös meggyőződésünket: egész lenini pártunk egész népünk a kommunizmusért vívott harc frontján elért új munkasikerekkel köszönti majd ezt az ünnepet. Ezután Leonyid Brezsnyev kitért a párt nemzetközi te­vékenységének egyes kérdé­seire. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság Politikai Bi­zottsága rendkívül nagy fi­gyelmet fordít a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok fejlődésére. Meg­elégedéssel mondhatjuk, hogy az elmúlt hónapokat a világszooializmus pozíciói további megszilárdulásának jelentős sikerei jellemezték. Együttműködés a szocialista államokkal Erősödik és sikeresen fej­lődik a szocialista államok nagy közössége. Az SZKP XXV. kongresz- szúsán nagyra értékeltük az országaink és pártjaink kö­zötti testvéri együttműkö­dést, ezt nem kívánom meg­ismételni. Az SZKP XXV. kongresszusát követően tar­totta meg több testvérpárt (Bulgária, Csehszlovákia, az NDK. Mongólia) kongresszu­sát. Ezek — csakúgy, mint a magyar, a lengyel, a kubai kommunisták valamivel ko­rábban megtartott kongresz- szusai •— ismételten megerő­sítették testvéri családunk megbonthatatlan eszmei egy­ségét és politikai összefor- rottsagát. A közelmúltban tartózkodott nálunk Jumzsa- gijn Cedenbal vezetésével mongol párt- és kormány- küldöttség. Sikeres tárgyalá­sokat folytattunk, több fon­tos megállapodást írtunk alá. Novemberben Edward Gie- rek vezetésével lengyel kül­döttséget várunk a Szovjet­unióba. Barátságunk fejlő­dését Romániával és annak Kommunista Pártjával elő­segítette Nicolae Ceausescu szovjetunióbeli látogatása és a vele folytatott elvtársi tár­gyalások. Tovább haladunk előre a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének útján. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának az elmúlt nyáron tartott 30. ülésszakán fontos döntések születtek többek között hosszúlejára­tú célprogramok kidolgozá­sáról a nyersanyag, az ener­getika és a közellátás terü­letén. Egyszóval a szocia­lista gazdasági integráció egyre izmosodik —, mondot­ta Leonyid Brez.snyev. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy megvalósult Vietnam újraegyesítése. s Vietnamot (Szocialista Köz.- társasággó kiáltották ki — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. A Vietnami Szocialista Köztársaságnak jelenleg több mint 50 millió lakosa van. Lakosságának számát te­kintve, a harmadik szocia­lista állam a világon. Vietnam, az imperialista agresszió ellen, a szabadsá­gért és a függetlenségért ví­vott hősi harc gazdag ta­pasztalatával, nagy forradal­mi tekintélyével a béke és a haladás fontos tényezőjévé vált Dél-Kelet Ázsiában és egészében véve Ázsiában, Forrón üdvözöljük vietnami barátaink történelmi győzel­mét és újabb nagy sikereket kívánunk nekik! Fontos esemény volt a lao­szi hazafias erők győzelme is. Ennek az országnak a ve­zetését marxista—leninista népi forradalmi párt vette át. Az ország dolgozói ke­zükbe véve a hatalmat, új élet építéséhez fogtak. Min­den alapunk meg van ahhoz, hogy kijelentsük: Laosszal a szocialista államok családja újabb taggal gyarapodott. A függetten fejlődés útja nyílt meg a demokratikus Kambodzsa előtt is. Nemzetközi kérdések A korábbihoz hasonlóan, külön kérdés a Kínával való kapcsolataink kérdése. Eb­ben az országban bonyolult belpolitikái folyamatok men. nek végbe. Ma még nehéz megmondani, hogy milyen lesz a Kínai Népköztársaság jövendő politikai irányvona­la. De már most világos, hogy a Peking által a leg-- utóbbi másfél évtized alatt folytatott külpolitikái irány­vonal alapvetően hitelét vesztette szerte a világon. —, jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. Következetes irányvona­lunk az a törekvés, hogy a Kínához fűződő kapcsolata­inkat javítsuk. Mint az SZKP XXV. kongresszusán hangsúlyt kapott, akár csak más országok, Kína vonat­kozásában is szilárdan tart­juk magunkat az egyenjogú­ság, a szuverenitás, és a te­rületi sérthetetlenség tiszte­letben tartásának, az' egymás belügyeibe váló be nem avatkozásnak, az erőszak al­kalmazásáról való lemondás­nak az elveihez. Egyszóval mi készek vagyunk rendez­ni viszonyunkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján. Brezsnyev a továbbiakban rámutatott: az angoléi nép hősi harca rókonsizenvre és támogatásra talált számos haladó afrikai ország részé­ről éppúgy, minit a szocialis­ta államok, egyebek között a Szovjetunió részéről, és mint ismeretes, Kuba részéről is. Angola győzelme lelkesí­tette és ösztönözte az afrikai kontinens haladó erőit. Erő­södött a népek harca a faj­üldözés és a reakció olyan bástyái, a világimpenializ- mus olyan csatlósai ellen, mint Dél-Afrika és Rhodesia. Leonyid Brezsnyev aláhúz, ta: az igazságos és tartós kö­zel-keleti rendezés feladata az utóbbi időben különösen, mondhatni égetően idősze­rűvé vált. Bz Egyesült Államokkal való viszony A szovjet—amerikai kap­csolatokról Leonyid Brezs­nyev a többi között kijelen­tette. hogy az Egyesült Álla­mokkal való viszony fejlődé­se egészében véve egyelőre megőrzi a pozitív irányzatot. Nemrég szerződést írtunk alá a békés célú föld alatti atomrobbantásokról. Kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés folyik a tudomány és a technika számos területén. Meglehetősen széles mérete­ket öltöttek a kulturális cse­rék. Valamelyest bővültek a gazdasági kapcsolatok is. még az olyan akadályok el­lenére is, minit amilyeneket az Egyesült Államok hátrá­nyosan megkülönböztető ke­reskedelmi törvényei képez­tek. Természetesen, ha nem lennének ezek az akadályok, gazdasági kapcsolataink egész más arányokat ölthet- nének. A választási kampányban az egymással vetélkedő je­löltek — Ford elnök és Car­ter többször tettek külpoliti­kai jellegű nyilatkozatokat, foglalkoztak a Szovjetunióval való kapcsolatokkal. Ezek a kijelentéseik azonban nagy­részt általános és nem rit­kán ellentmondásos jelle­gűek. Egészében véve mind­két jelölt — úgy tetszik — a nemzetközi helyzet további normalizálása és a Szovjet­unióval való jó kapcsolatok fejlesztése mellett foglal ál­lást. Kölcsönös előnyök alapján Leonyid Brezsnyev az NSZK-val való kapcsolatok­ról a következőket mondot­ta: nemrég parlamenti vá­lasztások voltak ebben az or­szágban. A választási kam­pányban észrevehetően meg­élénkültek azok az erők. amelyek szovjetell^nes, alig leplezett revansista alapról támadták a kormány keleti politikáját. Ebben a helyzet­ben szükségesnek tartottuk nyilatkozatot tenni az NSZK- val kapcsolatos politikánk­ról, hogy mindenki számára világos legyen, mi a Szovjet­unió álláspontja. Bár a bonni kormánykoa­líció pozíciói meggyengültek, mindazonáltal a koalíció vá­lasztási győzelme megerősí­tette — értelmezésünk sze­rint —, hogy az NSZK la­kosságának többsége síkra- száll a béke és az enyhülés elmélyítéséért, a szocialista államokkal való kapcsolatok további javításáért. Ez min­den bizonnyal megteremti a feltételeket a Szovjetunió és aiz NSZK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok normá­lis fejlesztéséhez. Álláspon­tunk világos! emellett va­gyunk. Leonyid Brezsnyev megál­lapította. hogy változatlanul eredményesen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok Fran­ciaországgal, többek között külpolitikai téren, bár, ter­mészetesen egyáltalán nem minden nemzetközi kérdés­ben azonos a Szovjetunió ál­láspontja a francia kormány álláspontjával. Nagy jelentőséget tulajdo­nítottunk és tulajdonítunk kapcsolatainknak Japánnal, szomszédunkkal, Ázsia egyik legnagyobb államával. Közös ügvünk a béke Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy a Helsinkiben elért megállapodások valóra váltása érdekében végzett munka szerteágazó gyakor­lati tevékenységet jelent. Le­het, hogy ez a tevékenység nem mindig szembetűnő, de kivételes jelentőségű párt- és állami feladat. Mi. szov­jet emberek, értékeljük mindazoknak az erőfeszíté­seit, akik ebbe az irányba tevékenykednek, mivel ez közös ügyünk, a béke ügye, amelyet annyira szívén vi­sel minden szovjet ember. A Szovjetunió következete­sen teljesíti a záróokmány­nak azokat a tételeit is, ame­lyet a népek közötti kultu­rális és más kapcsolatok és kontaktusok elmélyítésére, az információcsere kiszélesítésé­re vonatkoznak. Abból indulunk ki. hogy a feszültség enyhülésének vi­szonyai között az ilyen kap­csolatok és kontaktusok fej­lesztése teljesen magától ér­tetődő, természetesen a szu­verenitás kölcsönös tisztelet­ben tartására és az egymás belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó elvek szigorú betartása mellett. Megsérteni ezeket az elve­ket a Szovjetunióval kapcso­latban, a szovjet nép érde­keivel, szocialista rendsze­rünkkel szemben fellépni — már megbocsássanak uraim — senkinek -sem engedjük meg —- jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev han­goztatta, hogy a tartós bé­kéért vívott harcban jelen­leg nincs fontosabb feladat, mint az imperialista hatal­mak által folytatott fegyver­kezési hajsza beszüntetése a leszerelés megvalósítása. A szónak kiemelte, hogy a Szovjetunió csak annyit költ védelemre, amennyi az ország megbízható biztonsá­gához, a szocializmus vív­mányainak a testvéri orszá- gókikal való közös védelmé­hez szükséges, nehogy a po­tenciális agresszorok kísér­tésbe essenek, s megpróbál­ják a maguk javára erővel eldönteni a két egymással szembenálló társadalmi rend­szer közötti történelmi vitát. Ugyanakkor, semmit sem óhajtunk őszintébben, mint azt, hogy a népgazdaságtól most megvont anyagi eszkö­zöket a dolgozók életszínvo­nalának emelésére, alkotó cé­lokra fordítsuk. Készek va­gyunk akár holnap leszere­lési intézkedéseket tenni — akár nagyszabású, radikális intézkedéseiket, alkár kezdet­ben csak részlegeseket — valóban méltányos, kölcsö­nös alapon. A dolog nem raj­tunk múlik! A leszerelésnek kivétel nél­kül minden állam közös ügyévé kell válnia. Ezeket a célokat szolgálják a lesze­relési világikonferencia osz- szehívásáról szóló javasla­tunk, vagy első lépésként ebbe az irányba, az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülés­szakának összehívása. fl kommunisták aktív szerepe Leonyid Brezsnyev beszé­dében foglalkozott a kom­munista világ mozgalom né­hány kérdésével. Mindenekelőtt — mon­dotta —, szükséges kiemel­ni, hogy számos kapitalista ország kommunista pártjai­nak következetes osztályhar­ca az utóbbi időkben . nagy sikereket eredményezett. Az utóbbi idők fontos ese­ményének nevezte Leonyid Brezsnyev az európai kom­munista és munkáspártoknak a nyáron megtartott berlini értekezletét. A berlini konferencia részt­vevőinek felszólalásait a bókéért és a szocializmusért vívott tevékeny harc szelle­me haitotita át. Az elfoga­dott dokumentumok az euró­pai békéért, biztonságért és enyhülésért folyó további harc konkrét programját je­lentik. Egészében mind ba­rátaink, mind pedig osztály­ellenségeink értékelése sze­rint a berlini konferencia újabb tanúbizonysága an­nak, hogy a kommunisták milyen aktív szerepet ját­szanak Európa életében, és mi elégedetten állapíthatjuk meg. hogy az SZKP hozzá­járulhatott ehhez a nagy ügyhöz. Leonyid Bresznyev kije­lentette, hogy a Központi Bizottság Politikai Bizottsá­ga nemzetközi kérdésekben változatlanul a XXV. kong­resszus határozatainak való­ra váltásán tevékenykedik. Az ország, pártunk és né­pünk előtt a tizedik ötéves tervben hatalmas, mindent átfogó érdekes munka áll. Ez a munka rendkívül felelős­ségteljes. Attól, hogyan fo­gunk dolgozni, miként telje­sítjük az előirányzott terve­ket, függ hazánk ereje, te­kintélye és felvirágzása, min­den család jóléte, minden szovjet ember jóléte és bol­dogulása '— jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. A beszámolókról folytatott vitában felszólalt: Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára, Din- muhamed Kunajev, a Kazah Kommunista Párt KB első tit­kára, Mihail Szolomencev, az OSZSZSZK Minisztertanácsá­nak elnöke, Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK miniszterel­nöke, Gejdar Alijev, az Azerbajdzsáni Kommunista Párt KB első titkára, Viktor Grisin, az SZKP moszkvai városi bi­zottságának első titkára és Szergej Medunov, az SZKP krasznodari határterület bizottságának első titkára. A plénum folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents