Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
1976. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Span-Deck a BVM szolnoki gyárában4 A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában több mint 110 millió forint értékű beruházás folyik. Az egyesült államokbeli tervek alapján épülő Span-Deck üzem: nemcsak méreteivel, megoldásaiban is különleges. A volt mozaikgyárttó üzemcsarnokban — átalakítás után — a két sínpár már csaknem 200 méterre „nyújtózkodik”. A síneken vagon-' hoz hasonlító, csaknem 100 méter hosszú szerkezetek: a gördülőágyak, amelyek az új betonelemgyártó—technológiai fontos kellékei. Ezek a gördülőágyak haladnak majd egyenletes sebességgel a sínpárokon az úgynevezett fejépületekben keresztirányban mozgógépek alatt. Ekkor helyezik be a 7 colos merevítőket a sablonba és öntik a panelt, majd gőzölőben érlelik a betonelemeket. A gőzölő alagútban végett ér a 216 méteres sínpálya. Ezután a kocsik visszafelé haladnak pályájukon, és a fűrészgép a kívánt méretre darabolja a födém- és falpanelként egyaránt használható 86 méteres betonelemeket. A panelek elszállításához szükséges bakdaru pályája készen áll, a napokban helyére emelik a darut is. Az új üzem valamennyi gépe megérkezett már az USA-ból. Hamarosan a szolnoki gyárban lesznek az új technológiát kiszolgáló betongyár finn berendezései, is. De az új betonkeverő várhatóan csak a jövő év elején készül el, addig a közeli, régi betongyárból szivattyúkkal továbbítják az anyagot az öntőgépekhez. A gőzölőalagút betonszerkezetét már felállították és folyamatosan érkeznek a BVM kunszentmártoni gyárából az amerikai tervek alapján készülő sablonok. Az új üzemben — szinte minden automatizált. A szolnokiak eddig csak 6,6 méteres hosszúságú betonelemeket készítettek, az új technológia azonban lehetővé teszi, hogy 13,8 méteres, a későbbiekben pedig akár 18 méter fesztávolságú paneleket is gyártsanak. Európában ez az első ilyen üzem, így a jövőre gyártandó több tízezer négyzetméter panelnek kedvezőek az exportkilátásai. — g — Fotó: TKL. A Szolnok megyei ÁÉV munkásai a készülő alagútban bontják a betont. A háttérbed látható két sínpálya mellé ide újabb kettőt telepítenek Meggyorsult a KGST- integráció Az első közös fórum Ifjúsági parlament a megyei bíróságon Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Bíróságon első alka- liammial rendezték meg az igazságügyi tárca területéhez tartozó szervek megyei szintű ifjúsági parlamentjét, a bíróság s az ügyvédi kamara fiatal jogászainak és adminisztrátorainak első közös demokratikus fórumát. A résztvevők — akik között ott volt néhány olyan joghallgató is, aki a közelmúltban a bíróságon még adminisztrátorként dolgozott, — az összevont ifjúsági parlament előtt írásban megkapták dr. Jenővári Lászlónak, a megyei bíróság elnökének és dr. Lánczi Ferenc kamarai elnöknek a beszámolóját, amely kiindulópontja és alapja volt az őszinte párbeszédnek. A sokoldalú számadásnak — amelyben helyet kapott a továbbtanulás, a szakmai, politikai továbbképzés, . a szakember utánpótlás, a fiatalok közéleti tevékenysége éppúgy, mint lakáshelyzetük, jövedelmük alakulása, sportolási utazási és üdülési lehetőségeik. — csupán néhány gondolatát emeljük ki, azokat, amelyekre a hozzászólók is reagáltak. A bírósági beszámoló részletesen foglalkozott azzal, milyen körültekintően készítik fel a fogalmazókat a bírói szakvizsgára. Az egyik pályakezdő véleménye szerint azoriban a foglalmazók foglalkoztatása, ■ munkájuk, felelősségük meghatározása és számonkérése további tökéletesítést igényelne. Az egyik fiatal karcagi bíró felvetette, hpgy a jogpropaganda szélesítése, az emberek jogi intelligenciájának emelése megkívánná, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, az iskolákban az alapvető jogismeretekét szakemberek tanítsák, amelyre nagyon sok jogász önzetlenül, társadalmi munkában vállalkozna. A beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt megfogalmazódott az az igény, hogy a fiatalok aktívabban és rendszeresebben vegyenek részt lakóhelyük szellemi, közéleti társadalmi életében. Dr. Nagy Miklós, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője különösen nagy jelentőségeit tulajdonított a bíróságon dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjeinek, hiszen mint mondta, az utóbbi időben egy nagyszabású fiatalítás, nemzedékváltás történt. A kamara vezetősége által készített — két év munkáját és az ifjúsági törvényben foglaltak végrehajtását felölelő — számvetésben és a hozzászólásokban nagyon sok szó esett az ügyvédjelöltek szakmai felkészítéséről, munkájáról, időnkénti túlterheléséről, és azokról a pozitív változásokról, amelyek a megye ügyvédségében az utóbbi években tapasztalhatók. 'Évről évre többen kapcsolódtak be a tanácsok, a hazafias népfront munkájába, a lakosság jqgtudásának formálásába. Szakmai felkészültségünk kamatoztatását néhány kiemelkedő eredmény is fémjelzi: tavaly a Szolnok megyei ügyvédi kamarát1 oktatási központnak jelölték, az országos pályázaton az első díjat szolnoki ügyvédek nyerték. Mindent egybevetve eredményes két esztendőről adhattak számolt, s ez alap, amiből a, közeljövő feladatai fakadnak, a bírósági szervezet és az ügyvédi kamara sajátos és közös feladatai következnek. A KGST-integráció eddigi eredményednek összegezése és a további feladatok elemzése alapján nyilatkozott az együttműködési folyamat menetéről az MTI munkatársának dr!. Kiss Tibor, a magyar KGST közgazdaságtudományi bizottság titkára. — A komplex integrációs program elfogadása óta eltelt öt óv alatt a gazdasági együttműködés többet fejlődött, mint korábban tíz év allaitt — mondotta. — Különösen jelentős, hogy az elmúlt öt évben tovább fejlődött országaink között az energetikai integráció. A KGST-orszáigok energiaszükségletüknek körülbelül 95 százalékát az integráción belül fedezték, ezen belül a Szovjetunió szállításainak döntő jelentősége volt. A KGST-államok hat 200—400 tkiilovolí feszültségű államközi villamos távvezetéket helyeztek üzembe, országaink öt év alatt több mint 80 milliárd kilowattóra villamos- energiát cseréltek. — Az előző öt év legjelentősebb eredményeihez tartozik, de a további erőteljes fejlődést szolgálja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelynek keretében közös erőfeszítéssel összesen körülbelüli 9 milliárd rubel értékű létesítményt hoztunk létre, ebből az 1976—80 közötti időszakban hét és fél milliárd rubel értékűt. — Felgyorsult a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése. Az utóbbi években 80 sokaldalú, több ország közötti megállapodás jött létre tudományos-műszaki feladatok kidolgozására. Negyvennyolc koordinációs központot, négy nemzetközi intézetet. három nemzetközi tudományos továbbképzési központot és két nemzetközi laboratóriumot is létrehoztok. lUemzeti sajátosságok: és internacionalizmus erőviszonyoknak a szocializmus javára történő módosulása azt is magával hoztam hogy megnőtt a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak, tekintélye, az elmúlt időszakban lezajlott kongresszusaikra szinte az egész világ odafigyelt. A munkásmozgalom és a létező szocializmus általános érdekeinek szellemében vajó cselekvés a tanácskozások középpontjában álló kérdés volt. A pártok felismerik, hogy a nemzetközi imperializmus erejével szembeni összefogás erősítésére manapság egyre nagyobb szükség van, hiszen a.változások a szocializmus és a kapitalizmus erőinek 'küzdelmében valósulnak meg. A kommunista- és munkáspártok tevékenységét, sőt, némelykor létét, a szocialista országok szuverenitását, nemzeti függetlenségét és' békés fejlődését a nemzetközi imperializmus továbbra is veszélyezteti. A tőkésországok reakciós körei jól tudják, hogy csak akkor számíthatnák sikerre fellazító terveikben, ha újabb és újabb ellentéteket támasztanak a szocialista világrendszeren belül. A testvérpártok kongresz- szusi szónokai megállapították, hogy az egyes szocialista nemzetek virágzásával, a szocialista államok szuverenitásának erősödésével párhuzamosan mind szorosabbá válnak egymásközti kapcsolataik, mind több közös elem alakul ki politikájukban és társadalmi életükben. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy — a KGST egyik legfőbb céljának megfelelően — fokozatosan kiegyenlítődnek a gazdasági fejlettségi szintek. A szocializmusnak a nemzeti sajátosságok által meghatározott fejlődése Lenin tétele. Szükségszerű következménye ez a jelenség annak, hogy egyre újabb és úiabb országokban, más-más feltételek között győzedelmeskednek a szocializmus eszméi. Ez nem mond ellent a lényeges pontokon megnyilvánuló egyöntetűségnek, s még kevésbé annak a követelménynek, hogy a közös osiztiályefemsóg ellen közös harcra, egységre van szükség. Az internacionalizmus érdekeinek figyelembe vétele az egyes kommunista pártok politikájában konkrétan úgy nyilvánul meg. hogy elhatározásaik során a forradalmi folyamat fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki. A kommunistáknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megértsék ezeket a közös vonásokat, támaszkodjanak rájuk, s ennek birtokában — az adott ország sajátos feltételeit számba véve — hozzák meg döntéseiket. A szocialista országok pártjai ebben is példát mutatnak: az igazi egyenjogúság és az egymás sikereiben való érdekeltség szellemében cselekszenek, politikájukban nemcsak a nemzeti, hanem az internacionalista érdeket is szem előtt tartják. A kettő összeegyeztetése természetesen nem mindig könnyű feladat. „Ha bármilyen probléma vetődnék fel — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev az SZKP kongresszusán — meggyőződésünk, hogy azt a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani”. A szocialista államok egymás között újtípusú kapcsolatokat építettek ki. Egyrészt tényleges tartalommal töltötték meg az olyan általános érvényű elveket, mint a füiggletleinsóg, a szuverenitás, az egyenjogúság, másrészt új vonásokkal is gazdagították az államközi viszonyokat, meghonosítva ezen a téren is a népek közeledését és barátságát szolgáló testvéri segítségnyújtást. Napjainkban ez a szocialista internacionalizmuson alapuló kapcsolatok lényege. A proletár i n tér náci ona ti z - mus a kongresszusok tanúsága szerint változatlanul a marxizmus—leninizmus egyik fő elve, amelynek „elavulttá” nyilvánítása azt jelentené, hogy pártjainkat és az egész nemzetközi munkás- mozgalmat bevált fegyvertől fosztanánk meg. A fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus sikeres felépítése is elképzelhetetlen volna az egyes népeket és pártokat összekapcsoló internacionalizmus nélkül. Minél több országban győz a szocializmus! annál inkább szükség lesz a korábban erre az útra lépett országok és pártok tapasztalatainak hasznosítására, az egyeztetett fellépésekre, az egymásnak nyújtott segítségre. Ismert tény. hogy egyes kommunista pártok számos részletkérdésben külön nézeteket vallanak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy miközben megszilárdul és fejlődik minden egyes párt önállósága és függetlensége, növekszik összefogásuk, közös fellépésük jelentősége. Az egyes részkérdésekben adódó nézetkülönbségek elvtársi módon való megvitatására van szükség, s arra, hogy az általános törekvés a szocialista országok, a nemzetközi mozgalom összefor- rottságának erősítése legyen. A testvérpártok többsége változatlanul arra törekszik, hogy ezt a folyamatot minden eszközzel előmozdítsa, a marxizmus^—leninizmus kipróbált elvei, a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az együttműködés alapján. Központi Bizottságának 1976. július 21-1 állásfoglalása leszögezte: „Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pártok a marxizmus —leninizmus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembevételével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, különös jelentőségű forradalmi elméletük tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatározottságát, hogy közös harcuk és tevékenységük sikere érdekében fejlesztik internacionalista együttműködésüket és szolidaritásukat”. Herényi Pál A nemzetközi Az MSZMP A szolnoki Lenin Tsz a megye legnagyobb paradicsomtermelő gazdasága. A feldolgozó gépsoron' naponta 15 vagon hVad'csomból készül „lé”, melyet a Nagykőrösi Konzervgyárba szállítanak- MG
