Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 16. 4 o A gyümölcs és a zöldség tárolása Falusi házakban) lakásokban a gyümölcs, zöldség tárolása nem jelent olyan gondot, mint városban, ahol nem mindig áll rendelkezésünkre pince és padlás. Lakótelepeken és kisebb laká­sokban legfeljebb az erkélyeken, loggiákon, vagy faládákban tudjuk tárolni - homokban - a burgonyát és zöldségféléket. Száraz, hűvös, sötét pince A burgonya tárolására leg­alkalmasabb a száraz, hűvös, sötét pince. Szitált homokré­tegre helyezzük a burgonyát, lehetőleg úgy. hogy levegőzni tudjon. A fénytől óvni kell: mert hamar kicsírázik. A csíra igen mérgező anyago­kat tartalmaz, azonkívül csí­rázáskor a burgonya tápérté­kéből is sokat veszít. Évente két alkalommal csírázzuk le és legalább havonta válogas­suk át. Amennyiben beteg, romlott szemeket találnánk, azonnal távolítsuk el, mert különben a többit is meg­fertőzi. Csak egészséges, sűrű, tö­mött káposztafejek alkalma­sak a téli eltevésre. A feje­ket egyenként csomagoljuk újságpapírba és tegyük fagy­mentes, hűvös helyre. A karfiolfejeket is egyen­ként csomagoljuk — de zsír­papírba. Gondosan válogas­suk ki, hogy csak sérülés- és „rozsda”-mentes fejek kerül­jenek tárolásra. A vöröshagymát szintén gondos átválogatás után — szellős zacskókban felakaszt­va, esetleg papíron eltereget­ve, vagy ha a szárhosszúsá­guk megengedi, akkor felfűz­ve tudjuk eltenni hosszú ideig. Ugyancsak fűzérbe fűzve és szellős helyre fel­akasztva tároljuk a foghagy­mát és az apró cseresznye­paprikát. A babot, lencsét és borsó­félét száraz, hűvös és sötét helyen tartsuk. Időnként szükséges átforgatni és le­vegőztetni. A héjas diót. mandulát, mogyorót terítsük el véko­nyan a padláson. Hetenként okvetlen forgassuk át. Hitka szövésű zsákban is tárolhat­juk — de időnként borítsuk ki és forgassuk át. A zöldségféléket száraz ho­mokba — rétegesen — te­gyük el télire. A petrezse­lyemgyökeret úgy is tehetjük homokba, hogy a zöldjét nem vágjuk le; ez esetben egész télen friss zöldpetre­zselyem lesz konyhánkban. (Néha kevés vízzel spriccel­jük meg a homokot!) A zöldpaprikát szintén ré­tegesen — homokban kell tá­rolni. Másik megoldás az, hogy egyenként újságpapírba becsomagolva tesszük el; hű­vös, szellős helyre. A szép, sérülésmentes, egészséges paradicsomokat szintén hosszú időre tárol­hatjuk — ha egyenként új­ságpapírba csomagolva — szellős helyre tesszük. Gombát csak megbízható, ellenőrzött helyről vásárol­junk. Eltartása kétféleképp is megoldható. Vagy fűzzük fel spárgára, és napon szá­rítsuk meg, azután szellős, hűvös helyen felakasztva tarthatjuk. Vagy ugyancsak megszárítjuk — de felfűzés nélkül — és azután megtörve papírdobozban, hűvös helyen tartjuk. ügyelni a szedésnél A gyümölcsöket — akár magunk szedjük, akár üzlet­ben vásároljuk őket — gon­dosan válogassuk át, mert csak az egészséges, sérülés- mentes gyümölcs tárolható hosszú ideig biztonságosan. Amennyiben saját termés; akkor van alkalmunk a leg­biztonságosabb időben szüre­telni. Ugyanis a korán lesze­dett gyümölcs utóérésre már nem képes. A késői szedésű pedig betegségekre túlérzé- keny és hosszú ideig nem tárolható. Lehetőleg ne szed­jük nedvesl harmatos, illetve a tűző naptól erősen felme­legedett állapotban. Szedés­nél ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsön maradjon a ko- csánya is. Ha kiszakítjuk; akkor ott korai rothadásra lesz hajlamos. Vigyázzunk arra is. hogy a héjat se sért­sük meg. Megmosni nem sza­bad, mert akkor a védőréte­get eltávolítjuk róla. Táro­lásra hűvös, levegős, de szél­től és napsütéstől védett hely alkalmas. A száraz helyiség azért nem jó, mert akkor fonnyadt, ráncos lesz a gyü­mölcs. A legkedvezőbb hőmérséklet Az almának 3—4 C-fok a legoptimálisabb. A körtének legkedvezőbb a 0—2 C-fok közötti hőmérséklet. A táro­lóhely tiszta, hűvös, lehető­leg frissen meszelt legyen. Amennyiben ilyen lehetősé­günk nincs, akkor a lakás leghűvösebb részébe tegyük a gyümölcsöt. Ugyanis minél melegebb a tárolóhelyiség, az utóérés annál gyorsabb. Az almákat és körtéket egyen­ként csomagoljuk be zsírpa­pírba. Amennyiben csomago­lás nélkül ládákba rakva tá­roljuk: ne béleljük ki a lá­dát újságpapírral, mert az erősen nedvszívó. A gyümöl­csöket mindig szárukkal fel­felé állítsuk és lehetőleg ne érjenek egymáshoz. Havonta válogassuk át és a túlérett, beteg szemeket távolítsuk el. A szilvát érett, de nem puha állapotában — gondos átválogatás után — ugyan­csak egyenként papírba cso­magolva tudjuk tárolni. A görögdinnyét az eredeti ízé­ben és színében decemberig — minden elváltozása nél­kül tudjuk eltenni. Szárával felfelé, száraz szitált homok­ban — vagy bemeszelve — és hűvös, sötét helyen kell tartani. A -Szőlőfürtök tárolására legalkalmasabb a 2—3 C-fok hőmérséklet — gyakori szel­lőztetéssel. Eltevésre csak la­za fürtöket válogassunk ki. A sérült, beteg szemeket vág­juk ki. Zsinegre kössük; úgy, hogy a fürtök ne érjenek egymáshoz. Másik megoldás, amikor a szőlőt, szárral együtt vágják le, s a szár­csonkot egy edény vízbe mártják. (A vizet hetente cserélni kell!) Ez természe­tesen többletmunkát jelent, de megéri, mert a szőlősze­mek szép üdék és ropogósak maradnak. K. K. Az őszi kosztümök és kabátok manapság úgy készültek, hogy azokat télen is lehet hordani, megfelelő kiegészítőkkel vagy zippzárral felerősíthető műszőr­me béléssel. A Magyar Divat Intézet kol­lekciójában igen sok variációját fedezhettük fel a „X”, ragián és japán ujjú megoldásoknak. így a szolldabbak, az egyszerűbb megoldásokat szeretők és a me­részebb újdonságokat kedvelők egyaránt megtalálhatják a hi­deg szezonra szólő kínálatban a kedvükre valót. 1. sz. modell: Tweed szövet­ből készült, derékban övházba behúzott saját megkötős övvel, japán szabású vállrészes felső­résszel, oldalról nyíló rátett zse­bekkel, Ezt a kabátot bővebb változatban, de egyenes vona­lúin, úgy hordhatjuk, ha az övét nem tesszük be az övházba. Kis szőrme gallérral, begombolható meleg béléssel, téli kabát is lehet. Z. sz. modell: Posztóból ké­szült ún. mikádószerű. kétsoros kabát, a nadrág azonos anyag­ból, vagy jerseyböl. A kabátkái trapéz vonalú, vagy egyenes sza­bású szoknyához, egyaránt lehet viselni. 3. sz. modell: Redingot jelle­gű flausch vagy boueklé szövet­ből készíthető kabát, a szabás­vonalait és a zsebeket dísztűzés hangsúlyozza. A hosszú sál és a kötött sapka igen divatos. Figyelemre méltó a két kalap- és a kötött sapka formamegol­dása. N. V. Felfedeztük ismét a vasat Sokszor felfedeztük már a vasat. Csináltunk belőle öl­döklő nyílhegyet, zablát és kengyelt, zárat, ládát, kerítést, kiállítási pavilonok iveit, hidat, pályaudvart, lámpát, síne­ket, mozdonyokat, s korunkat elneveztük a vas, a beton és az üveg korszakának. Mi magyarok is jelen vagyunk ebben a felsorolásban, bárki ellenőrizheti, ha múzeumainkat járja; láthat lószerszámot és remekbe készült középkori vasaláso­kat bőven. A magyar vasművességnek, a kovácsművészet­nek nagy múltja van. Az 1900-beli párizsi világ- kiállítás magyar nyelvű ka­talógusában három tanul­mány közül egy a vtasmű- vességgel foglalkozik. A két háború közötti Franciaor­szágban is jeles vasművese­ink éltek Párizsban s gaz­dagították a francia kultú­rát. De itthon, Iparművésze­ti Múzeumunk lépcsőházá- bam is vasművességünk em­lékei fogadnak. Egert említ­jük, és Fassola Henrik, a nagyszerű kovácsmester vár­megyeházi kapujára gondo­lunk, s az Országházat nem­csak új gótikus stílusban épült árkádjai idézik fel emlékezetünkben, hanem Jungfer Gyula vasból készült rózsái, kapubálványai, lám­pái is. Napjaink tárgykultúrájá­ban ismét előkerült a vas. A művészi kovácsolásról ké­szült szalkkönyvek, a kiállí­tások, iparművészeti boltja­ink kovácsolt vasai rendkí­vül népszerűek. S most nem is beszélünk - kivitelre ké­szült vasainkról, melyek sokszor megalkuvásra kény­szerítik tervezőinket, s in­kább kedveznek a cifraság­nak, mint a vasból követke­ző anyagszerű egyszerűség­nek. Arról van hát szó, hogy itthon és otthon, vagyis ott­honainkban szívesen látjuk a vasat, ezt a kegyetlen, ke­mény, hideg fényű, s feketén is rideg anyagot. Nemcsak külföldi meg­rendelőink ízlése téved, ami­kor a vasból olyat kíván, ami megalkuvásra kénysze­ríti az anyagot és tervező­jét. Boltjainkban is eleget találkozunk megcsavart vas­huzalokból készült asztal­kákkal, fogasokkal, gyertya- tartókkal, vagy falevelek bá­dogból lapított utánzataival Nausch Béla munkája csillárokat övezően. Pedig ez nem a vas művészetéhez tartozik. Lehet ilyesmit is készíteni vasból, ha a köny- nyebb ellenállást keressük, de valójában ezek a divatos vasmunkák inkább megha- zudtolásai, mint dicséretei a vasnak. Mert a vas tulaj­donsága: a keménység, az erő, a szilárdság, az ellenál­lóság, a rugalmasság. Fiatal kovácsművészeink fedezték fel újra a vas ere­dendő tulajdonságait, érté­keit. Pölösikei József, Na­usch Géza, Lehoczky János, Tákáts Zoltán, Péntek Lász­ló, Kovács József nevét kell említenünk, ha arra gondo­lunk, hogy a vas beköltözött lakásainkba és elfoglalta méltó helyét köztéri alkotá­sainkban. A vas szívós és kemény munkát kíván, aki a gyors sikert keresi, ne a pöröllyel próbálkozzék. Egy kovács nem kovács, két kovács fél kovács, három kovács egy kovács, tanítja a régi mon­dás, mert a komoly vas­munkához három ember pontos együttdolgozása szük­séges. Emellett kitartás és teremtő képzelet, hogy a kovácsolt vas mai formáit megtaláljuk. Azt a vasat, amit Nausch Géza vagy Pölöskei József, Lehoczky vagy Takáts kala­pál, azt másképpen kell érté­kelnünk, mint a megcsavart huzalokat, minit a vasművé- szetnek titulált, de valójá­ban csak bádogos munkát. Feltörőben van a vas mű­vészetének fiatal nemzedé­ke. Ök" újból tudják, amit a nyílhegyek és zablák mes­terei ősidőktől fogva tud­tak, hogy az anyag tulajdon­ságait tiszteletben kell tar­tani. Erre épül mai környe­zetkultúránk: az anyag mélységes megbecsülésére. Nem lehet más világa a vasnak, mint az épületnek, mely körülveszi. Épületein­ket pedig a világos szerke­zet és az egyszerűség jellem­zi. Koczogh Ákos Erzsébetváros Egyetem a képernyőn Őszi kozmetika A változó időjárás megvi­seli bőrünket. tehát fokozott gonddal törődjünk ápolásá­val, hogy megvédjük a nem- kívánatos elváltozásoktól. Alapteendő: jóminőségű krémmel biztosítanunk kell a bőr védelmét, amelyet mindig tiszta arcra kell fel­kennünk. A helyes arcápolás alapja, hogy mindenki saját bőrtí­pusának megfelelő krémré­teget kenjen fel. A túl vas­tag krémréteg azért nem jó, mert csökkenti a bőr víz- és légáteresztő képességét, „alá- izzadást” okoz. A túl vékony réteg viszont kevés zsírt visz a bőrre, tehát védő ha­tása nem elég intenzív. Ki kell tapasztalnunk, mennyi a bőrtípusunkhoz legalkalma­sabb krémréteg-vastagsá g. Az őszi kozmetika egyik hatásos természetes „szépí­tőszere” — az uborkalé. Bár­sonyossá, üdévé, rugalmassá varázsolja a bőrt. Kiváló ha­tását igazolja, hogy egyre több olyan kozmetikai ké­szítményt találunk a boltok­ban, amely uborka felhasz­nálásával készült. Az ubor­káiét sokféleképpen használ­hatjuk: néhány csepp ubor­káiét keverjünk reggeli és es­ti krémünkhöz; az uborka puha belsejével körkörös mozdulatokkal masszírozzuk meg arc- és nyakbőrünket; uborkaszeleteket helyezzünk az arc- és nyakbőrre; az uborkaléi itassuk fel vatta­darabokkal és helyezzük a megtisztított bőrre; kitűnő pakolást készíthetünk, ha egy evőkanál uborkalét ösz- szekeverünk egy tojássárgá­jával. Kezdjük el minél előbb az „uborka-kozmeti­kát”. A rádió és a tévé lövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rá­dióban 19 óra 15 perckor Ko- pányi György: Varázslat cí­mű hangjátékát sugározzák, amelynek rendezője Barlay Gusztáv. A Petőfi adón 17 órakor jelentkezik az Ifjúsági Rá­dió, Segíthetünk? műsora, amelynek telefonszáma: 130- 020. KEDDEN a Kossuth rá­dióban 13 óra 10-kor a Tör­vénykönyv adásában Szi- gethy Anna ezúttal egy év­tizedes lelfciismeretlenséget tár fel. 17 óra 05 perckor Veszprém megye művelődé­séről ad térképvázlatot Var­sányi Gyula műsora. A Petőfi adó 21 óra 03 perckor Hars László: Vero­nai haragosok című zenés játékát sugározza Hidas Fri­gyes vezényletével. A televízióban 17 óra 40 perckor riportműsort sugá­roznak, amelyben a szövet­kezetek kongresszus előtti készülődéséről kaphatunk körképet. SZERDÁN a Kossuth rá­dióban 17 óra 31-kor világ­hírű előadóművészek tolmá­csolásában hallhatjuk Bee­thoven zongoraszonátáit. A televízióban 21 órakor következik a Gondolatok a munkáról című sorozat má­sodik adása, amelvnek alcí­me: Egy gyáregység élén. A kép ezúttal is a Ganz Villa­mossági Művek életét tük­rözi. CSÜTÖRTÖKÖN a Kos­suth rádióban 19 óra 15 perckor Siklós Olga összeál­lításában dokumentummű; sort .hallhatunk Vészi Endré­ről, Gábor Miiklóssai a fő­szerepben. A televízióban 20 óra 55- kor Egyetem a képernyőn címmel a televízió szabad- egyetemének nyitó adását láthatjuk. Ismerkedő, kedv­csináló adás lesz ez ahhoz, hogy a televízió történeté­nek 'legnagyobb közművelő- délsi vállalkozását végignéz­zük. Több mint negyven va­sárnapon át, mintegy 2 ezer percnyi időben magyar és külföldi szakemberek adnak képet a változó világról. Nyilvános konzultáció kere­tében választ is adnak a hallgatták kérdéseire. PÉNTEKEN a Kossuth rá­dióban 22 óra 50 perckor meditációit hallhatunk az egyetemi felvételek tapaszta­latairól. A televízióban 20 óra 25- kor a Budapesti Művészeti Hetek keretében Vörösmarty' Mihály drámai költeménye a Csongor és Tünde kerül a képernyőre. A nézőt- minden alkatlommal újból elbűvölő darab főszerepeit főiskolások alakítják. SZOMBATON a Kossuth rádióban 14 óra 25-kor arról .hallhatunk, hogy mit tesz­nek. mit tehetnek a tudósok és a kutatók a holnap mező- gazdaságáért. A Petőfi adón 19 óra 29- tkor a Thália Színházból közvetítik Zsolt Béla szín­művét az Erzsébetvárost, amelynek rendezője Kazi­mir Károly. VASÁRNAP a Kossuth rá­dióban 16 órakor jelentke­zik a Karinthy Színpad adá­sa, amelyből a magyar hu­mor és szatíra történetét is­merhetjük meg. A televízióban 17 óra 45- kor a Tv-híradó riportfilm- jét láthatjuk Losonczi Pál útjáról, Négy országon át Lati n-Ameri kában címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents