Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 14. Növényeink védelmében Ha az ember magára hagyná kultúrnövényeit, s ölbe tett kézzel nézné küzdelmüket ellenségeikkel, a termésveszteség már az első évben mintegy húsz százalékos, vagy még nagyobb lenne. A növényvédelem elmulasztásával tehát a növényi és rovarkártevők egy-két év alatt végérvényesen felülkerekednének. A káros Rovarok ellen alkalmazott, egyre nagyobb mérvű vegyszeres védekezés azonban hátrányokkal, veszélyeikkel is jár. A talajban, a vizeikben felgyülemlett vegyszermaradványok veszélyt Az ilyenek további nagy mérvű elterjedése nem lenne egészséges, hiszen a növény közvetítésével egyes mérgek, ha parányi mennyiségben is, de eljutnák az emberi és állati szervezetbe. Ezért a valóban nélkülözhetetlen vegyszeres kezelések mellett a régi, bevált szereket is igyekeznek felhasználni, és szüntelenül kutatnak új eljárások után. Az, hogy élő állatok fel- használásával pusztítsunk más élőlényeket, sem a természet, sem a tudomány számára nem új. Mindenki tudja, hogy a fácánfélék kedvelt csemegéje a burgonyabogár, és a róka a mezei rágcsálók tömegét pusztítja. E természetadta példákat követve, a kutatók szüntelenül vizsgálják a növényi kártevők természetes ellenségeit, azok el- szaporításánaik és alkalmazásának módját. A japán pajzstetű az 1920- as években az eperfa károsításával a selyemhernyó-tenyésztést fenyegette. Az ellene, valamint a vértetű ellen betelepített fürkészfélékkel A sugárzásnak kitett hímrovar ugyanis elveszti termékenyítőképességét, sterillé válik, a vele párosodott nősténytől utódok nem származnak. Az eljárás lényege tehát, hogy a steril hímeket úgy és olyan mennyiségben kellene kibocsátani, hogy azok a fertőzött területen sirejtenek. így á korábban általánosan használt vegyszerek közül nálunk a DDT, számos más államban pedig egyéb vegyszerek alkalmazását is betiltották, vagy erősen korlátozták. sikerült is visszaszorítani mindkét kártevőt. A burgonyabogár ellen betelepíteni szándékozott ragadozó poloska viszont hazánkban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kutatók tehát a biológiai megoldásokon belül is szüntelenül új lehetőségeket keresnek. így jutottak el a gondolathoz, hogy éppen a káros rovarfaj egye- deit használják fel a védekezésre. A biológiai védekezés legújabb hajtásai közé sorolhatjuk a terméketlenné tett hímek kibocsátásának módszerét, amely egyike az utóbbi két évtized legnagyobb felfedezéseinek a kártevők elleni védekezésben. Az atommag sugárzás biológiai hatásainak felfedezésével az ember nagy lehetőségeket kapott ahhoz, hogy környezetének élővilágát átalakítsa. A sugárzásnak azt a tulajdonságát, hogy a fiatal, osztódásban levő sejteket sokkal erősebben károsítja, mint a többi sejtet, az alkalmazott rovartan új és hatásos módszerrel hasznosítja. kérésén konkurálhassanak a normális hímekkel. A sikernek azonban számos feltétele van, a gyors erdeményváró- kat türelmre intik a kutató tudósok. Hiszen a módszer vizsgálata csak az utóbbi évtizedben lendült fel, ámbár azt is meg lehet állapítani, líogy a kezdeti eredmények biztatók. Amerikában egy veszélyes húslegyet nagy területekről sikerült ezzel a módszerrel kiirtani. Ugyanezzel a módszerrel jelentős kísérleti eredményeket értek el néhány trópusi gyümölcs- légy ellen is. Ám buktatók még jócskán vannak. Az egyik legfőbb nehézség a magyar kutatók szerint is, hogy a steril hímekből olyan tömeget kellene kibocsátani, amely számszerűen ötször, tízszer felülmúlja a szabadban élő hímeket. E nagy mennyiségű rovar előállítása megfelelően felszerelt klímaházakban történhet, mesterséges táplálék félhasználásával. A lehetséges másik mód, a rovarhímek begyűjtése és sterilizálása, de egyelőre ez sem látszik sokkal egyszerűbbnek és olcsóbbnak. Sterilizálás kémiai anyagokkal Nem kellene külön pénzt kiadni a rovarhímék nagy tömegű tenyésztésére, ha besugárzás helyett sikerülne megoldani a sterilizálást kémiai anyagokkal. Ha a rovarokat valamilyen módon odacsalogatják ezekhez az anyagokhoz, táplálkozás, vagy a velük való érintkezés végett, aránylag kis mennyiségű kémiai anyaggal terméketlenné lehet tenni a hímeket. Ilyen csalogatásra a nőstények által kibocsátott illatanyagok látszanak alkalmasnak, ezek némelyikét már mesterségesen is kezdik előállítani. A csalogató illatanyaggal és vegyszerrel is ellátott csapda tehát már alkalmas lesz a szabadban élő rovarhímek terméketlenné tételére. A világméretű kutatómunkát az ENSZ szakmai szervezetei irányítják. Hazánkban a Növényvédelmi Kutatóintézet már eddig is számos részleteredménnyel járult hozzá ehhez a nagy, nemzetközi munkához. H. V. A kártevők természetes ellenségei Sugárzással sterilizált hímrovarok Mezogcazdcasúgí újdonság v A Multicar—24 elnevezésű kis teherautót a Német Demokratikus Köztársaságban gyártják. Elnevezése tulajdonképpen úgy pontos, ha hozzátesszük, hogy nem csupán egy kis teherautóról van szó, sokkal jobb, ha azt mondjuk: eszközhordozó gép. Ezt az indokolja, hogy a teherautó futóművére — a szokványos felépítmény mellett — különféle anyagok szállítására alkalmas tartályok, szerelő állványok, s még mini betonkeverő is felszerelhető. A Multicar— 24-ben egy négyhengeres, 45 lóerős Diesel motor van. Gázolaj fogyasztása, a gyár adatár .szerint kb. 210 gramrh lóerőóránként. A gépnek zárt vezetőfülkéje van, amely — az alatta lévő motor köny- nyebb hozzáférhetősége miatt — előre billenthető. Az alapgép legfontosabb felépítménye, amely elsősoriban a szállítási munkákat segíti, az az 1,1 köbméteres raktérfogató kocsiszekrény, amely három oldalra billenthető. A billentés szöge oldalra 55 fok, hátra 48 fok. Az iménti kocsiszekrény helyére szerelhető fel az úgynevezett billenő-teknős puttony. Ez csak hátrafelé billenthető, viszont a „legragadósabb”, legtapadóbb anyagokat is könnyűszerrel üríti, tekintve, hogy a legnagyobb dőlés- szöge 76 fok. Más igények szerint egy 400 liter űrtartalmú, percenként 7—30 fordulaté betonkeverő is rászerelhető a Multicar—24 alvázára. A városi utak, szélesebb járdák tisztítására, locsolására, seprésére használható az a változat, amelyiken egy 180 literes víztartály és seprőhenger van. A tartály a városi vízhálózat csapjairól kb. 3—6, nyitott víztározóból (saiját szivattyújával) kb. 20 perc alatt tölthető fel. Szükség szerint szerelőállvány is feltehető a kis teherautó platója helyére. Ez egy 2 négyzetméteres nagyságú, védőráccsal körülvett „munkahelyet” biztosít, amely a talajtól mérve 12 méter magasán végzett szerelési munkáknál hasznos. Elektromos felsővezetékek, közvilágítási 'berendezések, lámpatestek szerelését, fák ápolását, metszését könnyítheti meg a tűzoltók gépkocsilétrájához hasonló forgatható létra. Ez a kb. 10 méter magasan végzett munkák segítője. A Multicar—24 négy előre. és egy hátrameneti se- bességfokozattal rendelkezik. A legkisebb sebessége 6 km , a legnagyobb 50 km óránként. Viszonylag kis hely kell a megfordulásához: a fordulási sugara 9 méter. F. J. Vadkacsa minden mennyiségben A vízivadállomány száma egész Európában csökken, hiszen a vadvizek, a mocsarak és a lápok lecsapoló savai korlátozódnak szaporodásának a lehetőségei. A vo- muló vadréceüajok is fokozott veszélyeknek vannak kitéve a vonulásuk útvonalán. A további csökkenés érdekében a vadászati szak- igazgatás korlátozta vadászatukat, de ezzel egyidőben meg kellett oldani a vadréce félvad és zárttéri tenyésztését, hasonlóan a fácánok mesterséges szaporításához. Ez adja a reményt, hogy a jövőben minden vadászati igényt kielégítsen a megnö- vékedett állomány. Ezen kívül azonban jó valutaszeraési lehetőséget is nyújt a vadkacsa nagyüzemi tenyésztése. Az elmúlt évben csak az egyik állami gazdaság 68 ezer darabot szállított exportra, és az idei tervekben már 90 ezer szerepel. A zárttéri tenyésztés lényege, hogy a récetörzs- anyagot zárt környezetben, fél éven át tojatják úgy, hogy a tojásrakás az első negyedévben egy úszócsatornával ellátott tojóházban, fényprogram mellett történik, majd a második negyedévben ugyanez a törzsanyag a szabadtéri tojótelepen folytatja. Április-május hónapokban beindul a keltető üzem, és augusztustól már az egy kilogrammos súlyú récék szállítása megkezdődik Svájcba, az NSZK-ba és Franciaországba'. 99 99 > és a Termésfokozó baktériumok A mezőgazdászok régóta tudják, hogy a Rhizobium- baktériumok, amelyek együttélésben — szimbiózisban — vannak a pillangós virágú növényekkel, nitrogéntermelő, megkötő tulajdonsággal rendelkeznek. Ilymó- don igen előnyösek a növények számára. Manapság megvan már a lehetősége annak, hogy a természetben végbemenő folyamatot bizonyos mértékig a gazdák irányítani tudják azzal, hogy kiválogatott nagyságú baktériumokat használnak fel a pillangós virágúak termésének fokozására. Ezt a hatást a vetőmagra telepített baktériumokkal érhetik el. A műveletet oltásnak nevezik. Célja, hogy a talajban élő kölönbö- ző gumóképző- és nitrogén- kötő tulajdonságú rhizobiu- mok közül a nagy teljesítő képességű törzsek kerüljenek a vetőmagra és onnét a növény gyökereire, ahol gumókat képeznek. Ezekben a gumókban megy végbe a nitrogén megkötése. A Rhizobium-baktériumo- kat tartalmazó oltóanyagot a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat készít a fontosabb pillangós virágú növények számára. A vegyszer Rhizonit-Forte néven kerül forgalomba. Az oltóanyagtermeléshez felhasználható Rhizobium- törzsek előállítására az ország különböző vidékeiről, a pillangós virágúak gyökérgümőiből baktériumokat izolálnak. Az elkülönített törzsek közül válogatják ki a leghatásosabbakat. A nagy teljesítőképességű törzseket fermentorokban szaporítják. Az így nyert baktériumtömegű anyagot sterilizált tőzeggel keverik össze. A kész oltóanyagot ezután a mező- gazdasági üzemek felhasználhatják, például a lucerna, a somkóró, a lóhere, a borsó, stb. termésének fokozására. A baktériumok jól fokozzák a növények számára hasznos nitrogén mennyiségét, ezzel tehát műtrágyát lehet helyettesíteni. A mérések szerint lucernánál 60—380 kg, hereféléknél 56—224 kilogramm csillagfürtnél 40— 150 kilogramm, szójánál pedig 50—80 kilogramm nitrogén asszimilációra számíthatnak a gazdálkodók hektáronként és évenként a baktériumok jóvoltából. J. F. Az atomerőműveikben felhasznált hűtővíz, minit melegvíz kerül vissza folyókba, ritkábban a tengerbe. A környezetvédelmi szakembereiknek gondot okoz ez a termikus szennyezés, amely bizonyos fokig veszélyezteti a vízi élővilágot. Az atomerőművekből kikerülő melegvíz azonban hasznot is ihozhait a mezőgazdaság és a mesterséges haltenyésztés Számára. Atomerőművek melegvizének felhasználásával jelenleg több országban, kísérleteznek. A franciaországi Ca- dairache-i Atomkutató Központ munkatársai laboratóriumi kísérletekkel bizonyították, hogy siettetni lehet az atomerőművek melegvizével egyes mezőgazdasági termékek beérési idejét. A be- érése tehát függetlenné válik a meteorológiai viszonyoktól ebben az esetben. Melegvizes kezeléssel az eper 3 héttel, a spárga két hónappal, az alma 5 héttel korábban érik, mint az ilyen kezelés nélkül. Szójával és kukoricával most végeznek érésitserkentő melegvizes kísérleteket. Hogyan használják fel a gyakorlatban az atomerőművek melegvizét? Lefektetett csövekkel fűtik fel a termőtalajt. A csövekben természetesen melegvíz cidkulál. öntözni is lehet azonban melegvízzel. Próbálkoznak a talaj fűtés és az öntözés kombinációjával is. Ez utóbbi módszer az erdőgazdálkodásban látszik eredményesnek. Japánban a mesterséges tengeri haltenyésztésnél hasznosítják az atomipari melegvizet. így Tokiótól északba a Tokai-i atomerőmű vizével halnevelő vivá- niumok vizét fűtik fél. Birka „téli kabátban” Angol kutatók kiterjedt vizsgálat-sorozatot végeztek annak feltérképezésére, hogy az emlősállatok szervezetében milyen folyamatok mennek végbe a környezeti hőmérséklet szélsőséges változásai hatására. Ennek során az állatok huzamosabb ideig nagy hidegben vagy igen melegben — a képen látható módon felöltöztetve — tartották. A kísérletek végső célja az. hogy a szerzett tapasztalatok segítségével olyan hldegtűrő haszonállat-fajtákat sikerüljön kitenyészteni, amelyek olyan északi területeken is meghonosít- hatók, ahol arra korábban gondolni sem lehetett.
