Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

1976. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉfLAP 3 Kiváló munkásőrök tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) nyéknek megfelelő parancs­noki módszerek általánossá tételét. Hozzájárultak az egy nyelven való beszéléshez és cselekvéshez. A felszólalók által elmondottakból is ki­tűnt, hogy a munkásőrség a szocialista embertípus kiala­kításának jó iskolája. Szalai Imre munkásőr például el­mondta, hogy a kunmadara- si szakasz minden tagja részt vesz valamilyen szintű párt­oktatásban. A kommunista nevelő munkát elsődleges feladatnak tekintik. A pél­dák sokaságát lehetne emlí­teni arra, hogy a munkás­őrök a termelésben is kitűn­nek, lendítő erőt jelentenek a szocialista brigádmozga­lomban. Szolnokon például van olyan alegység, melynek minden tagja kiváló dolgozó jelvény birtokosa. A munkás - őrök a fegyveres szolgálat mellett sok egyéb pártmeg­bízatást — így az Ifjú Gár­da, az úttörő munkásőrök patronálása, stb. — teljesí­tenek. Társadalmi munkájuk is igen széleskörű és tiszte­letre méltó. Csupán kiraga­dott példaként említve: Me­zőtúron házat építenek egy balesetet szenved_ett dolgo­zónak. A kiváló munkásőrök ta­nácskozás sorozata az ered­mények summázása mellett figyelmet szentelt a gondok­ra és több vonatkozásban utat mutatott. így például megállapította, hogy az elő­képzés állomány megfelelő felkészítése — politikai és szakmai szempontból egy­aránt — hagy kívánnivalót maga után. Az előképzés meghatározó az egész mun­kásőr életében, ezért kell nagyobb gondot fordítani rá. Megyénkben jó öt évvel ezelőtt tűntek fel nagyobb számban a nők a munkás­őrök között. A szolnoki Janik Árpádné joggal vallja, hogy azóta bebizonyították; váll­vetve tudnak menetelni a férfiakkal. Tény viszont —. mivel nem voltak katonák — hogy kezdetben kevesebb érzékkel és gyakorlattal ren­delkeznek a fegyverkezelés­ben. Sokan szülési szabadság miatt is kiesnek a szolgálat­ból. Az előképzés csak ala­pot nyújt. Mindezek alapján az alegységparancsnokok szerepe a munkásőr nők képzésében rendkívül fontos. Általános az a tapaszta­lat, hogy a pártszervek és a gazdasági vezetők jelentősé­gének megfelelően foglalkoz­nak a munkásőrséggel. A szolnoki Volán Vállalat pártszervezete például évekre előre készített pártmegbíza­tási tervet. így előre tudják, hogy kiket bíznak majd meg munkásőri szolgálattal. El­vétve előfordul azonban az is, hogy valamelyik üzemi pártszervezet megelégszik csupán a munkásőrök beszá­moltatásával, s nem nyújt nekik rendszeres segítséget. Egészében véve azonban kedvezők a tapasztalatok. A munkásőrök derekas helytál­lásának eredményeként a testületnek becsülete van a dolgozók körében, tisztelet övezi a vezető testületekben is. A munkásőrség felké­szültsége, felszerelése, társa­dalmi bánása lehetővé teszi felelősségteljes pártmegbí­zatása példamutató teljesíté­sét. Simon Béla H tiszafüredi járásban Jelentősen nőtt a kereskedelmi forgalom Tovább bővül az üzlethálózat A tiszafüredi járás keres­kedelmi forgalma jelentősen nőtt az elmúlt esztendőkben: Az 1971-es adatokhoz Viszo­nyítva az 1975-ös számokat; a járásban minden árucso­port forgalma meghaladja a metgyed átlagot. Míg a forgalom öt év alatt 11,1 százalékkal növekedett, addiig a kereskedelmi háló­zat (alapterületi mindössze 3,4 százalékkal bővült. Nem csoda tehát, hogy sok a fe­szültség, a gond — követke­zésképpen a tennivaló is — a járás kereskedelmi, ven- dégHátódpani ellátásában. Az éttermek, presszók, üz­letek zöme elavult, kicsi — ez a kijelentés annak elle­néire is igaz, hogy a közel­múltban néhány szép, mo­dern létesítményt avattak a járásban. A régi, kis alapte- rüiletű egységekben nehéz dolguk van a kereskedők­nek, mindez persze nem le­het magyarázat arra, hogy a különféle NEB- és KÖJÁL- vizsgálatok hibák tömkelegét állapította meg. A hiányos­ságok többsége felelőtlenség­ből, nemtörődömségből vagy éppen hozzá nem értésből származott. Ennek megszün­tetésére a fenntartó Áfész-ek (karcagi, kunhegyesi, tisza­füredi) erélyes, és következe­tes, ellenőrző, számonkérő és fegyelmező munkájára van szükség. A tiszafüredi járási hiva­tal termelés, ellátásfelügyele- ti osztálya nemrég körűievél- foen figyelmeztette az ellátó, forgalmazó szerveket az alap­vető hiányosságokra — nem indokolatlanul. Néhány he­lyen a tej-, a kenyér-, a burgonya-, a zöldségellátás akadozik. A vendéglátóipari egysé­gek árukészletének összetéte­le általában azt mutatja, hogy elsősorban szeszes ital értékesítésére törekednek. Büfé-áruiból, üdítőitalból nincs választék. Példaként elég megemlíteni a tiszafü­redi strandfürdőt: évek óta óriási a forgalom — az ellá­tás viszont naigyon gyenge. A már említett körlevél hitelesítetlen mérőeszközök, csorba súlyok, lejárt szava­tosságú áruk, érvénytelen egészségügyi könyvek miatt, hatékony intézkedéseket kö­vetel a felelősöktől. A kereskedelem feladata, célja, a lakosság igényeinek miinél teljesebb kielégítése. A cél érdekében bővítik, fej­lesztik a tiszafüredi járás üz­lethálózatát a következő években is: Tiszaroffon ABC és presszó épül, Tiszaszent- imném szintén. Ezért egyesül­tek a járás Áfészei az év ele­jén: nagyobb szövetkezet — nagyobb lehetőségek. A fo­gyasztók igényes ellátásához azonban kell még a tanácsok, a tsz-e.k gondos segítőkészsé­ge és természetesen az egyes üzletek dolgozóinak — taka­rítótól az üzletvezetőig —fe­lelősségteljesen végzett mun­kája is. Sz. J. Innoshidon Támogatják a háztáji gazdaságokat Régi hagyományai és e°v- re jobb eredményei vannak Jáinoshidán a háztáji állat­tenyésztésinek. Az eredmé­nyek magyarázata, hogy a hasznos hagyományokat együtt ápolja szinte az egész község. Ä Vörös Hajnal Tsz kiemelten támogatja ezeket a háztáji gazdaságokat. Jánoshidón a termelők „kis üzemeiben” évente 2 ezer 300 sertést neveltnek, eb­ből 110—120 a kocaállomány. A vágott sertés „termelés” eléri a 350 tonnát. A háztá­jiban tartott fejőstehenek száma mintegy 200, az egy tehénre jutó éves tejihozam meghaladja a 2 ezer 800 li­tert. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában fontos he­lyen szerepel a háztáji ter­melés támogatása. Külön „háztáji agronómust” alkal­maznak, aki irányítja, szak­tanácsadóssal segíti a kisáru- termelőket. Mintegy 70 hektárnyi az a terület, amit a tsz a háztáji gazdálkodók rendelkezésére ibocsájt az állatok legelteté­sére. Értékes segítség ezen­kívül a kedvezményes áron biztosított lucennaszéna, a irépaszelet, a szükséges ab­rak takarmány, az alomszéna. A takarmányokat a tsz dí jta- lanul házhoz szállítja. A fel­vásárolt áru — hízómarha, sertés — elszállítására is ingyen fuvart biztosít. A Vöröskereszt és a I0T megállapodása A Magyar Vöröskereszt Országos titkársága és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa együttműködési megállapodást kötött. A meg­állapodás célja: elősegíteni, hagy a Magyar Vöröskereszt helyi szervezeteinek tevé­kenysége még szervesebben illeszkedjék a termelőszövet­kezetek életébe, programjaik szorosan kapcsolódjanak a termelőszövetkezetek egész­ség és munkavédelmi fela­dataihoz, azokat mintegy ki­egészítve segítse a termelő- szövetkezetekben dolgozók életét és egészségét védő in­tézkedések hatékonyságát, eredményességét. Szőnyegesek Több mint félezer ügyes kezű leány, asszony: kezük nyomán szépülnek lakásaink, szerez ma­gának egyre nagyobb hírnevet külföldön is a magyar háziipar. A Fonalnemesítö és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben Mező­túron meg a három vidéki telep­helyen dolgozók 90 százaléka nő. ök ötszázötvenen csomózzák a világhírű perzsaszőnyegeket, szö­vik a vidám hangulatot árasztó torontálikat, készítenek szalvétát, konyharuhát, parasztszőttest, frottírtörülközőt. Munkájuk ér­téke meghaladja a 90 millió fo­rintot. A szövetkezet igyekszik köny- nyiteni lányai, asszonyai hely­zetén : az üzem fejlesztésére ezek­ben az években 16 millió forin­tot költenek. Fotó: M. G. Csattognák a szövőgépek — készül a frottírtörülköző. Papp Jánosné — egyben ő a szövetkezeti nőbizottság elnöke is — nyolc óra alatt mechanikus gépén S0 törül­közőt gyárt Sorban ülnek az asszonyok. Ilyen nagy „faalkotmányokon'’ készül a kézi csomózása perzsaszőnyeg Nemrég költöztek új műhelycsarnokukba a cérnázók. Egy műszakban ötvenöt nő egyszerre 3 ezer 500 cérnaorsó műkö­dését irányítja. A cérnázott fonalat harminc szövetkezetbe szállítják Mezőtúrról Nehéz lenne hirtelenjében megszámolni, hányféle szí­nű fonallal szövi egyszerre a torontálit Biró Katalin Kelemen Zoltánná a mező­túri Masken típusú toron­táli szőnyeg áttervezésén dolgozik Általánosságok helyett tények Az agitáció új és megújított formái a jászberényi Aprítőgépgyárban Ebédidő. A szürkéskékre mázolt hirdetőtábla előtt né­hány ember álldogál. Böngé­szik a kitűzött írásokat, né­zegetik a képeket, és tovább mennek. Üjabb munkások jönnek. Némelyik érdektele­nül megy el a tábla mellett, a másik rápillant, megáll egy kis időre: miről is ír­nak? . .. — Az emberek tudni akar­ják, mi történik a nagyvilág­ban, de legalább ugyanúgy, ha nem jobban a munka­helyük dolgait, környezetük gondjait, sikereit, — magya­rázza Móra Péter, a jászbe­rényi Aprítógépgyár üzemi pártbizottságának titkára. — És ehhez nem a szóbeli tájé­koztatás, agitáció az egyetlen eszköz. Inkább úgy igaz ez, hogy a kétféle forma, a szó és az eszköz alkalmazása szo­rosan összetartozik, jól ki­egészíti egymást. Miről tudósítanak ezekben a napokban a gyár területén felállított híradótáblák? Pél­dául arról, hogy térítésmen­tes véradás lesz, hogy a KISZ lakásépítési akciót szervez, hogy rövidesen megkezdődik a munka az általános iskolai kihelyezett osztályban, hogy megünnepelték a gyár fenn­állásának 25. évfordulóját. A vasszerkezeti üzem párt- alapszervezetének tagjai ötle­tes híradót állítottak össze: a gyáralapítók képei, az első szocialista brigádok fotói lát­hatók rajta. Kevés szöveggel, de minek is a szó: a képek önmagukért beszélnek. Nem­csak a gyár változott meg az elmúlt negyedszázad alatt: tapasztaltabb, felkészültebb lett az ember is. A híradókon kívül minden üzemrészben dicsőségtáblák: a munka ver­senyben kiváló és jó értéke­lést nyert szocialista brigá­dok neveivel. — Nálunk is voltak évek, amikor szemléltető agitáció- ról jóformán nem beszélhet­tünk. A plakát volt az egyet­len eszközünk. — Elavultnak tartották az agitáció ilyen módsze­rét? — Igen, holott ma már tud­juk: a munkások büszkék, ha viszontlátják fényképüket a dicsőségtáblán, ha írnak ró­luk az újságban. Persze az az igazság, hogy még mindig elég nehezen akar megindul­ni a szemléltetés széleskörű alkalmazása. Előfordul, hogy egy-egy anyag például hóna­pokig ott van a táblán, és már érdektelenné válik. A munka javítása érdekében pártbizottságunk most mind a hét pártalapszervezet titká­rát beszámoltatja: mit tettek és tesznek a szemléltető agi­táció fejlesztéséért. Jó példa már van: a 4-es pártalapszervezet kommunis­tái a gyári irodaház folyosó­jára kivilágítható, képes táb­lát csináltak, amelyen bemu­tatják: íme ezt gyártja a 25 éves Aprítógépgyár. A vá­rosban heteken keresztül, több ezer látogatója volt az üzem törénetéről készített ki­állításnak. — Amint meglesz az új épületszárnyunk, újra beren­dezzük ott állandó kiállítá­sunkat. Az anyag most rak­tárban van. A városi kiállítá­sunkat minden dolgozónk megnézte. Többen elmondták: hasonló bemutatót máskor is lehetne rendezni, témát lehet találni hozzá bőven. — Sok a gyárban a fris­sen festett jelmondat a falakon. — Elég nehezen akart meg­indulni ezek felfestése, — mutat a jelmondatokra Móra Péter. — De mi elkészíttet­tük a betűsablonokat két vál­tozatban, és most az alapszer­vezetek feladatul kapták: azt a célt fogalmazzák meg jel­mondatban, és fessék ki az üzemben, amit felajánlásaik­ban a brigádok megfogalmaz­tak. Legyen mindig szem előtt, lássa minden arra járó a teljesítendő fel­adatokat, amiit teljesí­teni kell. Szerintem az agitáció akkor eredményes, ha konkrét. Általánosságban nem lehet meggyőzni, újabb tettekre ösztönözni senkit sem. Márpedig az idén el kell érnünk a 426 millió forintos teljes termelési értéket, a ter­melékenység 8,5—9 százalé­kos emelésével. Ehhez pedig mindenkinek le kell tenni a maga obulusát. Eddig jól ál­lunk. Az első félévet „hoz­tuk”, sőt a nyereségünket 43 százalékkal túlteljesítettük. — Szerepel-e pártbizott­ságuk cselekvési prog­ramjában az agitációs módszerek fejlesztése? — Természetesen. Konkré­tan meghatároztuk, hogy ez év végéig el kell készülnie ál­landó kiállításunknak, és, hogy jövőre negyedévenként meg kell jelentetnünk az üze­mi újságot. Miért tartjuk ezt szükségesnek? Bár sok a törzsgárda tagunk, egyre több fiatal jön hozzánk. Szükséges, hogy ők is megismerjék a gyárat, a gyár történetét, mert akkor jobban ragaszkodnak hozzá. Áz üzemi híradó nél­külözhetetlen eszköze az üze­mi demokráciának is. Csak a jól tájékozott, széles látó­körű munkás tud élni az üze­mi demokrácia adta lehető­ségekkel. Az Aprítógépgyárban most szinte verseny kerekedett, ki tud ötletesebb anyagot össze­állítani a falitáblákon, kinek a jelmondata találóbb, mar­kánsabb. érdekesebb. A 25. évforduló ehhez jó alkamat adott. De az ünnep után is­mét a hétköznapok következ­nek, mindig újabb feladatok­kal. És az agitációban is, az új feladatok megértéséhez újabb módszerekre van szük­ség. V. V. A lipcsei vásáron Üzletkötés újabb Trabant-szállítmányokra Kedvező a most véget ért Lipcsei Vásár magyar mér­lege. A magyar vállalatok mintegy 80 millió rulbel ér­tékben kötöttek szerződése­ket NDK-beli partnereikkel. Ezekkel az üzletkötésekkel együtt a két ország 1977-re tervezett árucserefargailmá- niak már több mint a felére született konkrét szerződés. Magyar vállalatok Lipcsé­ben jelentős mennyiségben adtak el konfekcióipari gé­peket, textilárukat, cipőket, papíripari cikkeket, garázs­ipari bemedezéseket, italfé­leségeket és egyéb élelmi- szeripari termékeket. Szerző­dések jöttek létre energia­hordozók, élelmiszeripari ter­mékek, bútorok, lakásfelsze- relési és kozmetikai cikkek különféle gépek és gépkocsi­alkatrészek Magyarországra történő behazatalára. Űjabb kooperációs megállapodások születtek, például a Mogürt és a magyar vállalat NDK- beli partnerei között. Elsősorban a magyarorszá­gi autósokat érdekli a vá­sáron született utolsó magyar üzletkötés: vasárnap szerző­dést kötöttek a korábban le­kötött mennyiségen felül 1000 Trabant Magyarország­ra történő szállítására.

Next

/
Thumbnails
Contents