Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
1976. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szeptember 4-én a bányászokat köszönti az ország. Az idei bányásznapon mintegy százharminc ezren — szén-, ólai-, érc-, bauxit-, ásványbányászok — fogadják majd az elismerő szavakat, gratulációkat munkájukért. Kezük nyomán kap az ország elegendő szenet, olajat, földgázt. Ebből a munkából a Szolnok megyei bányászok is kiveszik a részüket. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — most ünnepli negyedszázados évfordulóját — háromezerkiiencszáz dolgozója kimagasló termelési sikerrel köszöntötte a bányásznapot. Az idén száznyolcvanhétezer tonnával több kőolajat és három- száznyolcvanhét millió köbméterrel nagyobb mennyiségű földgázt adtak a népgazdaságnak, mint tavaly az azonos Időszakban. Fotó: Nagy Zsolt KÉT GENERÁCIÓ. Zombori József, a gyűjtőállomás egyik kezelője 1968 óta dolgozik a vállalatnál. Fejér Ferenc és Szabó László - baloldalt - a gázüzem dolgozói a napi programot beszélik meg A gázüzem mosóolaj regenerálója Csőlabirintus a gázüzemben íj wEbből a müszerteremből irányítják a gázüzem munkáját II stockholmi felhívás visszhangja Az ország minden részéből továbbra is érkeznek az Országos Béketanácshoz a levelek, táviratok, egyéni és testületi állásfoglalások, amelyeknek írói egyetértésüket fejezik ki a stockholmi felhívás céljaival. Köztük is kiemelkedő az a sok ezres aláírásgyűjtemény, amelyet a magyar vasutasok és a „31 év békében” című kiállítás látogatói írtak alá. Abádszalók és Tisza- derzs lakossága is egybehangzóan támogatja a stockholmi felhívást, s a leszerelést a béke legfőbb biztosítékának tekinti. követeli annak valóra váltását. A fővárosi Autótaxi Vállalat, a soproni Szőnyeggyár, a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézet, valamint a mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem kollektívájától csakúgy, mint sok más nagyüzemtől, tudományos intézménytől és társadalmi szervezettől címzett állásfoglalásokkal együtt mintegy 7,5 millió állampolgár nyilvánította ki elhatározását, hogy minden erejével küzd az új stockholmi felhívásban foglaltak megvalósításáért. Egyéni nyilatkozatot tett a tudomány és a művészet több kimagasló személyisége is. Ortutay Gyula akadémikus nyilatkozatában a többi között ezt írja: „Már a Béke-Világtanács első stockholmi felhívását az egész haladó nemzetközi közvélemény egyetértése fogadta — aggodalommal is, reménykedéssel is. Aggodalommal mert akkor még a hidegháború atmoszférája fojtogatta a világot, reménykedve, hisz mindannyian bíztunk az igaz érvelés erejében. Az elmúlt huszonöt év alatt a nemzetközi életben uralkodóvá vált az enyhülés folyamata, amelynek napjainkban nincs és nem is lehet alternatívái a: egyedül ez szolgálja az emberiség ügyét. Ezért támogatjuk a második stockholmi felhívást, bízunk abban, hogy az egész világon előbbre viszi a béke egyetemes ügyét”. X HETI JEGYZETEINK Aszály nélkül Tartósítani kellene az aszályt... aszály nélkül. Rendszeresíteni azokat a rendkívüli intézkedéseket, amelyek segítségével a kenyerünket veszélyeztető perzselő napokban, eredményes harcot vívtunk a természettel. Mit kellene tartósítani? Mindazt, amiről aszály idején derült ki, hogy aszály nélküli is használható. A szervezettséget, a sok jó ötletet, a gyors cselekvést, a segíteni akarást. Mindezekkel együtt pedig az elszántságot, amellyel pár hónappal ezelőtt csatasorban állt az fgész ország. Melyik esztendőben nem ér aranynál is többet a fegyelmezett munka, amiyel az idén, minden eddiginél rövidebb idő alatt és kevesebb veszteséggel fejeződött be az aratás? Vagy: mikor lehet nélkülözni azt a műszaki felkészültséget, aminek eredménye, hogy az aratás ideje alatt szinte ismeretlen fogalommá vált a nem megfelelő javításból, az alkatrészhiányból bekövetkező gépállás? Az aszály idején „fedeztük fel” újra, hogy a szalma nemcsak elégetésre való. A jásztelki—alattyáni Egyesült Tsz-nek például 1 millió forint árbevételt hozott a „cellulóz szalma” értékesítése. Azt is, hogy az árkok, a csátornapartok, a dűiőutafc f űtermésóre, a már sodvetéssel termesztett csalamádéra, a szudáni fűre mindig szüksége van az állattenyésztésnek. Tartósítani kellene az aszály idején létrejött, a gazdaságok és a feldolgozó gyárak, a kereskedelem, és a kisárutermelők közötti összhangot. Mert a konzervgyáraik jó premizálási rendszere, a Vetőmaigtenm.elitető és Értékesítő Vállalat folyamatos vetőmagellátása mindig több, jobb cukorrépát és paradicsomot eredményez. A kereskedelem pedig, ha megtartja az aszály idején „felvett” szokását, és ‘kis tételekben is felvásárol, gazdagabb áruválasztékot biztosít. I. A. Problémázgatunk? önálló, százhúsz gyermek és húsz felnőtt üdültetésére alkalmas tábort épít a tiszafüredi járás a Heves megyei Nagyvisnyón. A táborépítés költségeit a járás községei közösen viselik, a települések nagyságának megfelelő arányban. A beruházás teljes összege várhatóan meghaladja a hárommillió forintot. Természetes, hogy egy ilyen méretű beruházás — ráadásul „közös kasszából” — megvalósítása nem megy bonyodalmak, nehézségek, zökkenők nélkül — sajnos. Ám, hogy menetközben olyan problémák is felszínre kerüljenek, amelyek tulajdonképpen álproblémák... Az egyik „probiémázgatás” a községi tanácsoktól — tisztelet a kivételnek — ered. Azt kifogásolják — miután előzőleg beleegyeztek, aláírták — hogy a fejlesztési alapjukból kell a rájuk eső összeget kifizetni. Erről ennyit: kár, hogy most hallatják szavukat és nem az építkezés megkezdése előtt. A másik „gond” a pedagógusoké: néhányan azt állítják éveken keresztül nem lehet színvonalasan ugyanazon a helyen táboroztatni a gyerekeket. Erre cáfolat legyen több hasonló tábor léte: a pedagógusok, az úttörővezetők fantáziájától függ egy-egy táborozás sikere. Ki érti?! Tanácsoknak, pedagógusoknak a dolgát egyaránt könnyíti majd az új tábor, ha elkészül. Nem kellene problémát csinálni abból, ami „sínen van”. Azon elmélkedni sokkal helyesebb volna már — „gondűzőnek” is megtenné — hogy milyen apróságokkal, programokkal színesítsék majd a táborlakó kisiskolások életét. Sz. J. KGST-tanácskozás Tegnap Szarvasom], az Öntözési Kutató Intézetben kétnapos KGST-tanácskozás kezdődött a lucernanemesí - tésről és termesztésről. A bizottság megtárgyalta a következő ötéves terv tudományos célkitűzéseit, a kutatások tematikáját, ütemtervét és aláírták az erről szóló együttműködési jegyzőkönyvet. A tanácskozásán résztvevő Magyárország hivatalos jövő évi külföldi kiállításainak programja szerint — amelyet a kormány nemrégiben hagyott jóvá — 50 magyar bemutatót rendez külföldön a Hungexpo, ebből 18—18-at a szocialista és a fejlett tőkésországokban, 14-et pedig a fejlődő tengerentúli országokban, Ezenkívül a külkereskedelmi vállalatok igényei, kívánsága szerint a jövő évben előreláthatólag még 10— 15 szakágazati kiállítást is bemutatnak külföldön. Az ország külkereskedelmi céljainak megfelelően a magyar gép- és műszeripar korszerű termékeit várhatóan 41, az élelmiszeriparét több mint 20, a könnyűiparét legalább 10 külföldi vásáron, szakkiállításon mutatják be, és a országok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyeiör- szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakértői, kutatói helyszíni bejáráson tekintették meg és értékelték a Szarvason folyó elméleti és gyakorlati kutatómunka eredményeit. Meggyőződtek arról!, hogy Szarvason hektáronként 630 kg lucernama- igot termeinek. korábbinál több lehetőséget nyújtanak vegyiparunk új készítményeinek felvonultatására is. A magyar áruk kiállításán túlmenően számos dokumentációs anyaggal engednek bepillantást a bemutatók látogatóinak a magyar nép életébe, megismertetik a látogatókat jónéhány magyar szakember, kitüntetett munkás, gazdasági vezető munkájával, alkotásaival és céljaival is. A kiállításokhoz kapcsolódó szakmai rendezvényekkel is hozzájárulnak a két- és sokoldalú üzleti, gazdasági és kooperációs kapcsolatok kiterjesztéséhez. A jövő évi külföldi bemutatókon mintegy 200 vagon árut és egyéb magyar kiállítási anyagot vonultatnak fel. Otthon 77 az őszi BNV-n A mezőgazdásági gép- és műszenkiállítás bontóitól eltekintve a kőbányai vásár- városit már az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár tervezői, építői, berendezői uralják1. A BNV legnagyobb fedett területén, az A-csarnokban is megkezdődött a fogyasztási ciklk kiállítás legnagyobb szabású bemutatójának, az Otthon ’77 lakberendezési kiáiliTftásnak az építése. A bemutatón több mint öftvein ihazai üzem — valamennyi bútorgyár és számottevő szövetkezet — jelenik meg reális kínálatával, korszerűsített, tökéletesített korábbi gyártmányaival, s az egy éven belül belföldi vagy exportforgalomba kerülő új termékeivel. Bemutatnak ezen kívül tóbb olyan újdonságot is, amely még nem teljésen piacra érett, ezért a gyártáslbavétel előtt a közönség véleményét, javaslatait is szeretnék meghallgatni. Az otthon kiállításra jönnek finn, jugoszláv. NDK-beli, osztrák és szovjet cégek, s ott lesznek a ‘lakberendezéshez kapcsolódó üzemek, kereskedelmi vállalatok is. Az Otthon ’77 kiemelt témája ezúttal a háztartási munka megkönnyítését szolgáló konyhabútorok s felszeretések, valamint a fiatal házasoknak szánt bútorok bemutatása. több mint ötven magyar kiállítás külföldön
