Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 4. 4 Ülj Szövetségben a szülőkkel A pedagógus oktató és ne­velő munkájában a legjobb segítőtárs: a szülő. Szoros szövetségben kell együttmű­ködniük a közös cél, a gyer­mek nevelése érdekében. Mit jelent a gyakorlatban ez a szövetség? Azt, hogy a szü­lőnek és a pedagógusnak jól kell ismernie egymást, egyez­tetni kell nevelési elveiket, módszereiket és egymás mun­káját támogatni kell. Ahhoz, hogy mindez válóra válhas­son és valóban jól ismerjék egymást, meg kell keresni a kapcsolatot mindjárt az I. osztályban év elején. Szülői értekezletek Nézzük meg, hányféle mód­ja van annak, hogy a szülő és a pedagógus egymáshoz közeledjék! Fontos összejö­vetelek a szülői értekezletek. Itt tárja fel a pedagógus a terveket, beszél az elért eredményekről, elmondja, hogy minek köszönheti azo­kat, rámutat a hibákra, ta­nácsot ad arra, hogyan ja­víthatók ki. Kis közösség alakul egy-egy osztály szü­lőiből, sokszor példaszerűen résztvesznék 8—12 éven át az iskolai munkaközösség munkájában. Segítenek az is­kola szépítésében, díszítésé­ben. Ki mivel tud, azzal vesz részt a munkában. A nem dolgozó szülők segíte­nek a kísérésben (orvosi vizsgálat, kirándulás stb.), a barkácsoláshoz értők télre madáretetőt készítenek, ta­vaszra virágládikákat az ab­lakokba, amelyekben a ker­tészkedéshez értők virágpa­lántákat ültetnek. Sorolhat­nám még tovább a segítés­nek sok-sok módját, de most itt inkább arról szólok, hogy a szülői értekezleteken kí­vül hányféle módja van a kapcsolat keresésnek. Egyéni problémák megbe­szélésére legalkalmasabbak a fogadóórák. Ha különösebb probléma nincs, akkor elég negyedévenként egyszer el­menni a fogadó órára. Azo­kat a szülőket, akik egyszer sem jöttek el a fogadó órák­ra, sőt a szülői értekezlete­Reggeli torna Tornászni kell! A háztartás— fért—gyerek gondját viselő nők többnyire ennél a pontnál szok­ták abbahagyni a kozmetikai tanácsok olvasását. Gyorsan megnyugtatok mindenkit: 10 percről van szó. Es azt sem kell egyhelyen egyszerre elvé­geznie. Tehát: hajnali vekker- csörgés. Tolja félre a paplant, emelje meg a hátát, támaszkod­jék a könyökére, lábait nyújtsa ki. Most feszítse le a lábfejét, ujjait teljes erőből fordítsa le a lepedő felé, aztán hirtelen szo­rítsa le a sarkát, lábfejét húzza maga felé, hátra, az ujjait húz­za be, teljes erővel — nyolc­szor egymás után. Jó lábizom- érősítő gyakorlat. Ugyanebben a helyzetben váltott lábakkal ka­száljon a levegőben — tízszer. Anélkül, hogy ismerném a férjét, biztosíthatom — hogy még mindig nem ébredt fel. Kel­jen fel az ágyból és nyújtott lábbal hajoljon előre az ujjai- hoz, ahányszor csak tud. de jó lenne legalább nyolcszor. Most álljon terpeszállásba, két karját nyújtsa magastartásba és teljes erőből hajoljon kötszer jobbra, kétszer balra. Csak akkor érvé­nyes a gyakorlat, ha közben nem dől előre; pontosan oldalra hajoljon, s főleg erőből. Mind­két oldalra — hatszor-hatszor! Kapaszkodjék a fotel támlájába es lendítse előre a lábát, aztán a másikat: mindkét lábbal leg­alább hatszor. Figyelem: mind a támasztó, mind a gyakorlatot végző láb feszesen nyújtott! Most indulhat mosakodni, de menet közben erősen csapja hátra a karját; ha erre nincs helye, egyenes hát­tal, leszorított vállal nyújtsa rézsút hátra a két karját, a te­nyerek egymással szembe néz­nek és szorosan egymáshoz ta­padnak. Használja ki azt a né­hány másodpercet is, amíg a mosdóba folyik a viz: feszítse meg a hasizmát — miközben visszatartja a levegőt. Ezt a gya­korlatot egyébként bárhol. a nap bármely szakában feltűnés nélkül elvégezheti és el is kell végeznie. ken sem jelenteik meg, meg­kérdeztem, vajon miért nem keresték meg. Hasonlóan fe­leltek mind. Legélesebben Rozi édesanyja fogalmazta meg, amikor így szólt: „Az én apám se kilincselt be so­ha az iskolába, én sem akar­tam, hogy attól legyen az én Rozimnak jobb bizonyítvá­nya!” Szomorú és téves felfogás! Attól legfeljebb azért lett volna a kisleánynak jobb bizonyítványa, mert nem hi­ányzott volna szinte naponta valamelyik tanszere, amely­nek a szükségességéről ép­pen a szülői értekezleten be­széltem, tudta volna az óra­rendet, amit szintén a szü­lők írtak le az első összejö­vetelen. Így — órarend nél­kül — bizony előfordult, hogy Rozi .nem hozatt test­nevelésórára felszerelést, nem is tornászhatott, gya­korlati foglalkozás órán nem volt gyúrmája, nem tudott a közös kirándulás tervéről sem. Sok mindenből kima­radtak ezek a gyermekek a szülők közömbössége miatt. A szülői értekezleteken és a fogadóórákon kívül gyors módja a kapcsolat fenntar­tásának : az ellenőrzőkönyv. Nézzük meg naponta, nem közölt-e valamit gyerme­künk pedagógusa. Ne te­gyünk megjegyzést az eset­leges feddő, elmarasztaló be­jegyzésekre! A gyermekek­nek azt kell látnia, hogy fel­tétel nélkül hiszünk a peda­gógus ítéletében. Ellenörzttkönyv Ne bíráljuk a gyermek előtt a tanítóját! Ha nemér­tünk egyet vele, akkor ke­ressük fel és négyszemközt mondjuk meg a véleményün­ket. Adott esetben mi is ír­junk be az ellenőrző könyv­be és másnap ellenőrizzük: aláíratta-e a gyermek az osz­tályfőnökkel. Sok elfoglalt szülő kere­sett fel írásban, levélben problémájával. Nem volt az ügy halasztható, a fogadó­óráig, nem illett a közölni­való az Ellenőrző könyvbe, Vallóban itúllteiihelitek a diá­kok? — erre az utóbbi évek­ben szinte divattá vált kér­désire kereslte a választ az Országos Közegészségügyi In­tézet dr. Róna Borbála főor- vosasszany vezette munka­csoportja. PsaiohifiiZáológiai és pszichológiai módszerek­kel végzett vizsgálataik meg­lepő eredménye: a gimna­zisták általában nem terhel­tek. Négy fővárosi és egy jász­berényi szakközépiskolában négy éven át folytatták vizs­gálataikat, tanévenként há­rom ízben, ősszel, télen és a tanév vége felé. A tanítás kezdete előtt, majd befeje­zése után egy-egy teljes hé­ten át/figyelték— osztályon­ként 20—20 tanulónál — a teljesítmény-diszpozíció ala­kulását. Mérték például re­akcióidejüket: fényingerre a tanulóknak egy gomb lenyo­másával kellett válaszoliniiak. Egy másik vizsgálatnál a ta­nulóknak be kellett csukni­uk a szemüket, s egy mű­szerrel a járomcsonit fölötti bőnterüléten milliméterekben mérték azt a legkisebb tá­volságot, amelyen belül két egyidejű érintés egv érin­tésiként észlelhető. A távol­ság növekedése a teljesít­mény-diszpozíció romlásá­ról tanúskodik. Az élettan i m érése ket nszi- chötesztitel egészítették ki. A munkacsoport megálla­pította, az általános gdmná­ezért megírta levélben. Ked­ves kapcsolat ez és sok fon­tos dolgot tudhat meg be­lőle a pedagógus. Voltak ezek a levelek között olyanok, amelyek a gyermek otthoni magatartásáról számoltak be. Dicsérő sorok (Pisti segített a kerti munkában, Juli tü­relmes a kistestvérével) és panaszkodók (Peti felesel, Zsuzsi csak nógatásra ül le a leckét elkészíteni.) Egy jel­lemzi mindegyiket, az, hogy őszinték. Nem takargatják a gyermek hibáját, nem szépí­tik, hű képet adnak az ott­honi magatartásáról. A pedagógus és a szülő jó kapcsolatát segítik a család- látogatások. Az osztályfőnö­kök otthonukban felkeresik a szülőket. Sok szülő azt hi­szi „körülnézni” jön a pe­dagógus. Nem. Emberi kap­csolatot keres. A jó viszonyt szeretné megalapozni és is­merni azt a légkört, amely­ben tanítványa él, a körül­ményeket, amelyek segítik, vagy nehezítik az iskolai munkájának az elvégzésében. Ne hamisítsuk meg a képet! Adjuk őszintén magunkat! Legyen természetes és köz­vetlen a beszélgetés, olyan, amilyennek két szövetséges között lennie kell. Látnia kell a gyermeknek, hogy szülei éppen úgy viselkednek a pedagógus családlátogatá­sakor, mintha jó barát, vagy rokon jön el hozzájuk. Tanév eleje van. A peda­gógus képtelen eljutni min­den tanítványához már az év elején. Ne várjuk meg az ő látogatását! Keressük meg mi a szülői értekezleteken, fogadóórákon, ellenőrző könyvi bejegyzéssel vagy levélben, mert nagyon fon­tos, hogy a gyermek érezze: az ő feje fölött két szerető kéz — a szülőé és a pedagó­gusé — egymásra talált és szövetséget kötött. Könnyeb­ben és eredményesebben ta­nítjuk és neveljük így együtt sok szépre és jóra. ziutn I. osztályában. a diá­kok a tanév folyaméin nem fáradtaik Ikd, az áiLtailámos is­kolából a középiskolába az átmenet szinte töirésmanites volt. A tanév megterhelő vollt a tanulók számára a vizsgált híradástechnikai és közgazdasági szakközépisko­lákban; .kevésbé voltaik i.gényibevéve a gimnázium matematika szakosított osz­tályában és a jászberényi szakközépiskolában. Az ál­talános gimnáziumi terhelést a tanulók a továbbiakban is a nétgy év folyamán végig jól bírták. A háztartásban, a házkö- rüM munkáiban — a kérdő­ívek tanúsága szerint — fő­leg a vidéki, a jászberényi tanulók veszik ki részüket. A budapesti diákok .naponta 8—9. a jászberényi tanulók naponta 9—11 órát töltenek munkával, ez 48—66 óriás munkaheteket jelent. Szóra­kozásra a 'gimnazistáiknak jut a legtöbb, a jászberé­nyieknek pedig a legkeve­sebb idejük. A középiskolások aktív pi­henésire naponta átlag 1—3 órát fordítanak. A budapesti iskoláikban évfolyamról évfo­lyamra csökken ez az idő. A szakemberek hangsú­lyozzák: a problémák egv ré­szét az iskola önmagában nem képes megoldani, nél- küilönheteitlen a szülők eddi­ginél nagyobb fokú közremű­ködése is. óf csak egy-két nap, és megkezdődik a ta­nítás, A családokban, ahol iskolás gyerek van, ismét újabb és újabb problémák, esetenként gondok merülnek fel. Ezek megoldásához kiván segít­séget nyújtani a rovat né­hány írása. \ Iskolába... A szülőknek minden évben sok gondot okoz ez az időszak: ,,mit adjak a gyerekre?” Mert bizony nem csak az iskolaszerek beszerzése, az öltöztetés is nagy gond. Ebben szeretnénk a raj­zokkal ötletet adni. Elsőként a kicsiknek — a 6—8 éveseknek (1—2 rajz). A kötény­ruhácska elöl zippzáros, színes paszpólozás díszíti. A mellény és a nadrág bevágott zsebét színes tűzés díszíti. Mindkét modell­hez pulóvert és blúzt is lehet viselni. A 8—10 éveseknek való a mel­lény-szoknya Összeállítás (3). A mellény érdekessége, hogy de­rékban húzott és ejtett vállvo- nallal készült. Szoknyája átala­kításhoz is jó ötlet: a zsebét és az alját kockás anyaggal lehet kombinálni. A kötényruhát (4) színes tűzés és elöl rátett zseb díszíti. A nagyobbak (14—16 évesek) már igénylik a divatos összeál­lításokat. Nekik való a szoknya- blúz összeállítás. Az egyenes vo­nalú szoknyához kötött beállí­tásokkal készített mellényt vi­selhetnek. A mellény ujja kö­nyökig ér, az elején újszerűén elhelyezett kis zsebekkel. Far­merhoz, vagy más nadrághoz, de szoknyához is viselhető ingblúz (6). Bebújós nyakmegoldással készült, elöl két hosszúkás gom­bolható zsebbel. F. E. G. K. Jászberényi tapasztalatok is Orvosok a tanulók túlterheléséről Még a legszűkösebb lakásban is Játszósarok, tanulósarok Minden lakásban, még a legszűkösebben is legyen a gyereknek egy kis sarka, egy ici-pici birodalma, ami csak az övé, amelynek a rendjéért fokozatosan őt tesz- szük felelőssé. Már a balba érkezése előtt tervezgetnek a szülők: hol álljon majd a kis a kocsija, a járókája. Ebből a tervezgetésibői ne hi­ányozzék a játszósarok, eset­leg játékpolc helyének kijelö­lése sem. Már a járókában üldögélő babának is látnia kell, hogy édesanyja a polcról veszi le számára a játékot, majd a játszás befejezése után oda teszi vissza. Ott ülnek egy­más mellett a babák, ott van­nak a szép, színes, csörgő, műanyagkockák, a leporoltok, és sok minden más, amivel a szülők, a rokonság és az is­merősök megajándékozlak a kicsit. A gyermeknek a legkisebb komtól kezdve tapasztalnia (kell, hogy egyszerre csak egy dolgot kap meg játszásra és újabbat csak akkor ad oda az édesanyja, ha a másikat visz- szatette a helyére. Amikor a gyermek kike­rül a járókából, akkor az ed­digi szoktatás szerint szintén kizárólag egyféle játékot en­gedjünk levenni a polcról. Eleinte együtt rendezgessük a játékokat. Vonjuk be a ját­szósarok „na gytakar ításá ’ ’ -ba a gyermeket. 3 éves kortól kezdve már megbízhatjuk kis birodalmának a rendfoentar- tásával. Ha következetesek vagyunk, akkor sikerül a rendérzékét, szépérzékét egész életre megalapozni. Később bővül a játszósarok „leltára”. Űjfajta játékok ke­rülnek a polcra: társas- fcéz- ügyesítő játékok, összerakok, építőkockák. Egyre több lesz a mesekömyv. Helyet kap az óvodás uzsonnatáska. Az ügyesen nevelő szülők időn­ként kis házi kiállítást ren­deznek a gyermek legszebb óvodai, vagy otthon készült munkáiból, rajzaiból, gyúr- úrázásaiból. Rendszerint a játszósanok- ból nő ki a tanulósarok. 6 éves születésnapjára a leg­több gyermek megkapja az iskolatáskát, amely mint jel­kép felkerül a játszósarok polcára. Azt jelképezi, hogy az eddig csak játékhoz szo­kott, gondtalan gyermek éle­tében megjelenik valami egé­szen új: a kötelesség, a tanu­lás. Kicsit összébb szorulnak a játékók és készítgetjük a helyet az iskolai eszközök számára. A játékoktól, a játszástól persze nem búcsúzunk! Ma­gyarázzuk meg a gyermek­nek, hogy iskolás korban is játszhat majd, de csak akkor, ha a kötelességét rendesen el­végezte, minden feladatot megtanult és a másnapra el­készített házi leckével becso­magolta a táskáját. Akkor jö­het a jól végzett munka utáni jutalom: a gondtalan játék. A tanulósarofcba állítsuk be a tanulópadot. Lehet a ké­szen kapható, szabályozható tanulópad, de beállíthatunk egy kis asztalkát székkel. Lényeges, hogy a gyermek olyan magasságú széken ül­jön, hogy derékszögben meg­hajlított térddel, a talpa ép­pen a padlóra érjen. Kalim­páló, levegőben lógó lábbal nem tud gyugodtan dolgozni. A szék és az asztal arányá­nak olyannak kell lennie, hogy az egyenes háttal ülő gyermek szeme 25 cm-re le­gyen az írólaptól. Nagyon fontos, hogy a világítást bal kéz felől kapja, mert különben a saját keze árnyékot vet az írásra. Ha délelőtt, nappali fénynél ír és délután lámpánál, ak­kor úgy helyezzük el a fényt, hogy bal kéz felől essen az asztalkára. Ha mennyezeti világításnál ír, akkor az esti órákban fordítsuk meg in­kább a padot. Mind a játékpolc, mind a tanulópolc rendjének megkö- vetélésévei a majdani felnőtt ember rendszeretetét alapoz­zuk meg. Dr. G. K-né Diploma és műveltség Népfürdő 1 rádió és a tévé jövő heti müsorábél ajánljuk HÉTFŐN a Kossuth rádió­ban 5 óra 40-kor a Falurá­dióban külkereskedelmi szakemberek és gyakorlati gazdasági vezetők mondják el, lehetne-e jobban kihasz­nálni kiviteli lehetőségein­ket, miiként szervezhetjük úgy az exportunkat, hogy az aszályos esztendő lehetőleg ne éreztesse hatásét a bel­földi ellátásban. KEDDEN a Kossuth nádié­ban 8 óra 05-kor Tanévnyi­tó lesz, amelyen dr. Goszito- nyi János áMarntitkár kö­szönti a munkához látó diá­kokat. 20 óra 15-kor vitamű­sor kezdődik a gyógyítás és személyiség kérdéséről; ar­ról, milyen társadalmi ösz- szefogás szükséges a jó szak­ellátás mellett ahhoz, hogy az emberek teljesen .meggyó­gyulhassanak. SZERDÁN a Kossuth rá­dióban 9 óra 14 perckor a Nagykátáról Budapestre in­gázó munkások művelódési gondjairól szóló riportot su­gároznak. A televízióban 21 óra 30 oerckor Görgey Gábor Nép­fürdő című tévéjátékát sugá­rozzák A játék a fasizmus teremtette légkört idézi fel, benne az áldozat és a tettes viszonvát, esvben a felelős­ségről ns vallomást téve. CSÜTÖRTÖKÖN a Kos­suth rádióban 11 órakor dr. Bencédy József írása azt elemzi, hogyan halad az új általános iskolai tanitarvek bevezetése; mit és hogyan dolgoztak ki idén erre vo­natkozóan a tanérképző fő­iskoláik és az egyetemek . A televízióban 20 óra 55- kor dokumentum,filmet 'te­kinthetünk meg arról, ho­gyan dolgoznak, hogyan dol­gozhatnák a kommunisták az NSZK-bain. Munkások, értel­miségiek helytállását idézi az összeállítás. PÉNTEKEN a Kossuth rá­dióban 16 óra 05-,kor Diplo­ma és műveltség címmel hallhatunk riportot. A televízióban 20.00 óra­kor Román Hllávac A vád tanúi című dokumentum já­téka kerül a képernyőre, amely drámai eszközökkel idézi fel — egy képzelt bí­rósági tárgyalás keretében — a Chilében történt tragédiát, a fasiszta diktatúra uralom­ra jutását; bűntetteit. 21 óra 30-kor a tévé zenei klubja. Liszt Mefisztó keriinigőjének történetét, megírásának kö­rülményeit ismerteti. SZOMBATON a Kossuth rádióiban 21 óra 14-kor néo- szerű Verdi-operákat éne­kelnek neves művészek, Tito Gobbi, Renata Tebaldi és mások. A televízióban a 20.00 óra­kor kezdődő összeállítás a most 25 éves Vidám Színpa­dot köszönti. VASÁRNAP a Kossuth rá­dióban 16.00 órakor írószo- bám címmel Szabó Magda vallomását hallhatjuk életé­ről; munkájáról,, terveiről. A riporter Garai Gábor. 18 óra 45-kor Sarkadí Imre Hanni­bál utolsó .csatája című mű­vét sugározzák Siklós Olga rendezésében.

Next

/
Thumbnails
Contents