Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

M. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 2. Kölcsönös bizalommal ■ h|ir7Cflá sajtót olvasva úgy tűnhet: " u — az SZKP egyedül azzal tö­rődik, hogy a többi kommunista pártot mialga alá rendelje és a szocializmus szov­jet „modelljének” követésére kényszerítse. A dolog egyáltalában nem új. Annak ide­jén már leleplezte azokat a valótlanságo­kat, amelyek szerint „az oroszok egyetlen kívánsága, hogy őket utánozzák”. A leni­niizmus elmélete abból indul ki, hogy min­den országnak megvannak a maga törté­nelmi. nemzeti és más sajátosságai, min­den kommunista és munkáspárt a maga sajátos helyzetének megfelelően gazdagí­totta a forradalmi hamc eüméleitót és gya­korlatát. Lenin fogalmazta meg: „Minden nemzet díjút a szocializmushoz, ez elke­rülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen, vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen, vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különböző területein végrehajtott szocialista átalakítás ütemének.” Az SZKP hű ehhez az örökséghez, soha senkire sem kényszerítette saját „szocia- lizmus-modelljét”. Természetesen minden testvérpárt kölcsönözhet a bolsevizmus tapasztalatainak tárházából, amit megfe­lelőnek tart a maga számára, ami megfe­lel körülményeinek. Az az út, melyen a többi ország kommu­nistái haladnak, szerintünk, nem ismétli és nem is ismételheti meg azt az utat, me­lyén az SZKP járt, már csak azért sem, mert a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme, és e győzelem történelmi következményéi új erőviszonyokat terem­tették a nemzetközi osztáiyharcban. A kommunista mozgalom hatalmas mennyiségű tapasztalatot gyűjtött a szo­cializmus építésében és a munkásosztály érdekeiért folytatott 'harcban az egyes itő- késorszáigok különböző feltételei között. Kövétkezésképpen: minden ország forra­dalmi tapasztalatának és forradalmi él- mélétémek összessége jelenti a marxizmus- leninizmus elméletét. Az SZKP mindig nagy fiigyedemimel for­dult a tesitvérpártok alkotómunkája felé, abból kiindulva, hogy minden tétéinek a hélvességét csak a gyakorlat bizonyíthatja. Természetesen még miélőtt a gyakorlat meghozná végső ítéletét, tehetséges és szükségszerű a tétetek elvtársi vitákon va­ló eülénőrzése, a különböző pártok tapasz- találtainak és szempontjainak széles körű összevetésével. Nyilvánvaló, hogy ennék eredményéképpen gazdagodik az elmélet és a gyakorlat is, s hasznára válik a kom­munista mozgalomnak. Ez a szemlélet jellemezte a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai ta­nácskozásának légkörét és pártjaink idei berlini konferenciáját is. A tárgyalások demokratikus és elvtársi légköre, a kü­lönböző pártok tapasztalatának széles körű összevetése tehetővé tették a résztvevők­nek, hogy közösen értékeljeiniek egy sor aktuális problémát, olyanokat, amelyek ima hatalmas jelentőségűek Európa és az egész világ népei számára. A berlini konferencia eredménye szem­léletesen cáfolta azt az antiikommunisták álltai költött legendát, mely szerint van egy párt, vagy néhány pánt, amely a töb­bi pártra kényszeríti saját nézeteit. A kon­ferencia valámennyi résztvevője kijelen­tette, hogy az előkészületek a lehető leg­demokratikusabb formáiban zajlottak te, ami biztosította minden párt képviselőjé­nek, hogy a legrészletesebb és legnyíltabb módon kifejezze saját nézeteit, előterjessze állásfoglalását. A konferenciának nyilvá­nosságot biztosítottak, a világ 500 újság­írója kísérte figyelemmel munkáját. Még soha nem láthattunk Európában olyan politikai és társadalmi erőit, amely ilyen gyümölcsöző és sikeresen végződő találkozót tudott voima szervezni, mint a kommunista pártok. A reakciós és konzervatív erők tudják, mekkora erőt képvisel Európában a dol­gozók kölcsönös szolidaritása. A záródoku­mentumban, hangsúlyozzák a nyugati kommentátorok, nem szerepel a „proletár internacionalizmus” kifejezés. Ugyanak­kor, miiint Erwin Scharf, Ausztria Kommu­nista Pártja KB titkára a Volksstimime- ben írta: „Éppen maga a konferencia volt e proletár internacionalizmus legszebb, legmeggyőzőbb sikere.” fl testvérpártok----------------------- felszólalásaikban t eljes megalapozottsággal mutattak rá, hogy szovjetellenies és antilkommunásta kampány legfontosabb célja az, hogy éket verjen a szocialista országok és a tőkés világ munkásosztálya közé. A kommunis­ták határozottan szembeszálloak ezekkel a kísértetekkel. A konferencia elsőrendű célul tűzte ki az anitiikammunizmus elszige­telését és legyőzését. APN — KS Magyar fiatalok Uszty-llimszkben Uszty-llimszkben munká­hoz látott a Kun Béla ifjú­sági építő osztag. A 300 ön­kéntes hétezer kilométeres utat tett meg: Budapesttől Moszkváig vonaton, majd repülőgépen utaztak az Ura­ten és Nyugat-Szibérián ke­resztül. A fiatalok a megszokott hazai környezetből a tajga és a tiszta és hideg vizű folyók vidékére kerültek, ahol szokatlan munka- és életkörülmények vannak és sajátos hagyománya van a vendégfogadásnak. Tarka er­dei virágok csokrával, és a város ás a KGST-építkezés jelképes kulcsával ajándé­kozták meg őket. Természetes, hogy a ma­gyar kiszeseknek itt egyelő­re minden új, mint ahogy új maga a feladat is: többezer szovjet munkással dolgoznak majd, hogy előkészítsék az uszty-ilimszki faipar kombi­nát cellulózgyárának üzem­be helyezését. A magyar be- tonozók, ácsok, kőművesek, vasbetonszerelők két évig építik majd a számos léte­sítmény egyikét: a vállalat ipari bázisát. Komoly, nehéz munka vette kezdetét: jólle­het most még Uszty-llimszk­ben meleg, derűs az időjárás, senki sem feledkezik meg arról, hogy előttük a hosszú tél, a harminc fokos hidegek. A magyar építők érkezése — mondja Valentyin Spak, az uszty-ilimszki faipari komplexum építésvezetője, — új szakaszt jelent építke­zésünk történetében. A léte­sítmények építésébe bekap­csolódnak a testvérországok­ból jött újabb küldöttek. Már egy fél éve sikeresen dolgo­zik szibériai földön 100 bol­gár gépkocsivezető, akik nagy teljesítményű teherautókat vezetnek. Riport a helyszínről A Kun Béla osztag egy minden kényelemmel beren­dezett 9 szintes munkás- szállásában helyezkedett el. Ablakaiból kilátás nyílik a csaknem kétezer hektárnyi területen lévő építkezésre. Csupa állvány az egész épít­kezés. A vas- és betonszer­kezetek összevegyülnek az évszázados fenyőkkel. Uszty-Ilimszk egyik kerü­letében, -az Angara partján öt raktárépület áll, amelyek­ben import berendezéseket tartanak. Az épületeket Ma­gyarországon készült szerke­zetekből szerelték össze. A nagypaneles szerelési mód­szert szovjet mérnökök dol­gozták ki, s így rövid idő alatt elkészültek ezek a fon­tos épületek. A magyar szállító válla­tok határidőre indították út­nak Uszty-Ilimszkbe a mint­egy 3 ezer tonna súlyú fém- szerkezetet. Üjabb szerződést kötöttek még két raktárhoz szükséges szerkezetek, vala­mint ablakos panelek szállí­tására. — Nemrégiben alkalmam volt Magyarországon járni, ahol megismerkedtem a kecskeméti Fémmunkás­gyár munkájával — mondja Valentyin Spak. — Gulyás György, a vállalat vezér- igazgatója elmondta, hogy építkezésünk megrendeléseit különös gonddal kezeli a Fémmunkás kollektívája. Szocialista munkaversenyt indítottak a szállítási határ­idők csökkentéséért és az Uszty-llimszk számára ké­szülő szerkezetek kiváló minőségéért. Az építésvezető szavai bi­zonyítják, itt az Angara partján a leszállított beren­dezések és anyagok kiváló minősége alapján már isme­rik Magyarországot. Most pedig már nemcsak a ma­gyar ipar „névjegye” látha­tó Uszty-llimszkben, hanem a testvérország munkásosz­tályának ifjú nemzedéke is. Magyar barátaink első szi­bériai benyomásai kedvező­ek. Hanyec István osztagpa­rancsnok : — Lenyűgözött bennünket a szibériaiak szívélyessége és vendégszeretete. Érdekes munka vár ránk. Nagyon jó lakásviszonyokat biztosítot­tak a számunkra. Igyekszünk majd kiváló munkával vá­laszolni erre a törődésre. Németh László betonozó: — Nem hittük volna, hogy Uszty-llimszkben ilyen for­ró a nyár. Csodálatos az it­teni természet. A város kor­szerű. rendezett. Ha a domb tetejéről nézünk le rá, fehér vitorlásnak látszik a tajga zöld tengerében. Dosó Ferenc építéstechni­kus, az osztag párttitkára: — Lenyűgöző a KGST- építkezés lendülete. Sok gé­pet, különböző szerkezeteket láttunk az építkezésen. Ezek megkönnyítik a munkát és igen termelékennyé teszik. Nagyon gyorsan be­kell illeszkednünk az itteni életbe, gyors és minőségi munkát végezni, hiszen a celiulózgyár építése népeink közös feladata. G B—VK (APN — KS) Sárkány-hajóról adnak műsort Hanoiban a „Visszaadott kard” taván rendezett népünne­pélyen Fiatal lányok a fúrógép mellett. Az ipari össz­termék értéke a tavalyihoz képest 13,8 száza­lékkal nőtt Teljes erővel folynak a mezőgazdasági munkák. Az ipar igyekszik minél több gépet a mezőgaz­daság rendelkezésére bocsátani (Fotók - VNA - KS) Katonai szakértőnk írja B „Pajzs-76” ...közös gyaborlatról A Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői legutoljá­id négy évvel ezelőtt, Cseh­szlovákia területén „Pajzs— 72” fedőnévvel rendeztek na­gyobb közös gyakorlatot. A testvéri szocialista országok párt- és állami vezetése mintegy ezzel is kifejezésre akarta juttatni, hogy — az atlanti tömbbel ellentétben — távol áll', tőle az erőfitog­tatás és álláspontja szerint az európai problémák megoldá­sára a katonai eszközök egy­általán nem alkalmasak. Az azonban kézenfekvő, hogy a NATO-naik a helsinki szel­lemmel ellentétes fokozott ka­tonai aktivitását aligha lehet­ne passzívan szemlélni. Ilyen helyzetben a testvéri szoci­alista országok egyes hadse­regeinek, vagy egyesített fegyveres erőinek gyakorla­ta meghatározott politikai- katonapolitikai célokat szol­gáinak, békevédelmi funkció­jukat és eltökéltségüket feje­zik ki. Ezt a jellemző voná­sukat különösen hangsúlyoz­nunk kell, hiszen a katonai enyhülés nyugati ellenzői — a fegyverkezés magas színvo­nalát igazolandó — előszere­tettel hivatkoznak a Varsói Szerződés szervezetének állí­tólagos fenyegetésére, holott a valóságban ilyen nem léte­zik. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szocialista közösségnek joga és kötelessége megtenni min­den szükségesnek tartott in­tézkedést a kollektiv önvé­delem hatékonyságának növe­lésére. Ezt szolgálja — egye­bek között — a mosit bejelen­tett közös gyokorlalt is. A korábbi időszakhoz ké­pest mindenképpen újdon­ságnak számít, hogy a helsin­ki értekezlet záróokmányá­nak a bizalomerősitő intézke­désekről elfogadott ajánlásai szellemében kellő időben — vagyis 21 nappal előbb — kölcsönösen bejelentik a le­galább 25 ezer főt megmoz­gató gyakorlatokat. Általában ez alkalommal közlik az adott gyakorlat fedőnevét, célját és időtartamát. így járt el a Szovjetunió mind a „Kaukázus”, mind pedig az „Észak” esetében, sőt ezekre külföldi katonai megfigyelő­ket is meghívott. Idegen államok képviselői­nek meghívása az egyes gya­korlatokra a mindenkori po­litikai elhatározás kérdése. A helsinki fő dokumentumban arról van szó, hogy „a meg­hívó állam fogja meghatároz­ni minden egyes esetben a megfigyelők létszámát” és persze azt is, egyáltalán meghívják-e más államok ka­tonai képviselőit. Az önkén­tesség a meghívás elfogadá­sára szintúgy vonatkozik, mint magára a meghívásra. Egyikre nézve sincs kötelező előírás, bár a helsinki záró­okmányt aláíró államiak „a stabilitás és a biztonság nö­velése céljából” az előrejel­zést kívánatosnak tartják. Most elsőként a térségben lé­vő egyik NATO-ország, Dá­nia kormánya jelentette be, hogy két fővel képviselteti magát a közös gyakorlaton. A szovjet hírügynökség köz­lése alapján, a dán fegyveres erők vezérkarának egy ezre­dese és egy alezredese tekin­ti majd meg a,.Pajzs—76”-ot. A gyakorlatról még célsze­rűnek látszik elmondani, hogy azon csak az erre kije­lölt csapatok vesznek részt. Ellentétben az időről időre sorra kerülő törzsgyakorla- tokikal — ahol csak a pa­rancsnoki állomány tevé­kenykedik az egységek moz­gatása nélkül — ezúttal meghatározott arányban és összetételben NDK, lengyel, szovjet és csehszlovák csapa­tok is részt vesznek a közös tervben rögzített fegyverzet­tel és haditechnikai eszkö­zökkel. Serfőző László alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents