Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. szeptember 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ring után pódium Pixis két szerepben Mihályi István a pódiumon - a MÁV Járműjavító fér­fi karának tavalyi jubile­umi koncertjén emlékpla­kettet vesz át. Mihályi István —többszö­rös magyar bajnok, sokszo­ros válogatott ökölvívó. Mihályi István — a Szol­noki Áfész Kodály kórusá­nak és a MÁV Járműjavító férfi karának tagja, a „Szo­cialista kultúráért” kitünte­tés birtokosa. A két Mihályi égy és ugyanazon személy. — Tizenöt évet „bunyóz­tam” tizenkilencedik éve éne­kelek mondja. — Ez a két szenvedély, s persze a mun­kám tölti ki életemet. A két szenvedélyből idő­ben az ökölvívás az első. Hogy is kezdődött? — Kis srácként futballis­ta szerettem volna lenni... Nap mint nap sötétedésig rúgtam a labdát, egészen ad­dig, míg egyszer a bátyám elcsalt egy ökölvívóedzésre. Amit láttam, tetszett, így ott ragadtam ... Tizenöt éves volt ekkor. S három évvel később, „fel­nőttként” magyar bajnoksá­got nyert. — Sokan kérdezték tőlem akkor is. később is: hogy csinálom, mi a sikerem tit­ka? ... Nem volt titkom. Egyszerűen csak komolyan, céltudatosan készültem. Ha az edzőm kéri, én egy hegyet is elhordtám volna. Az első sikert hamarosan újabb és újabb követte. Ha­zai és nemzetközi versenyek tucatján diadalmaskodott Mi­hályi István, majd edzőként is bemutatkozott. Minden sikerült, csak épp az annyira áhított olimpiai szereplés nem. A londoni út­tól egy váratlan kiütés fosz­totta meg. Helsinkibe egy súlyos betegség miatt nem mehetett. Az 1956-os mel- boumei olimpiát már nem várta meg, visszavonult. Szögre akasztotta a kesztyűt mint versenyző — és sajnos mint edző is. — Visszavonulásom után hónapokig, évekig nem ta­láltam a helyem ... Nem az ökölvívás hiányzott elsősor­ban, hanem a társaság, a közösség. Nem tűrte sokáig a csen­det, előbb a MÁV Járműja­vító férfi karába jelentke­zett, -majd egy év múlva „rá­adásként” a Kodály kórusba. Itt is, ott is örömmel fogad­ták. Buday Péter szerint Mi­hályi István énekesként is „válogatott” lenne, a dalos­társak szerint Pixis (ez a beceneve) a legjobb barát. — ökölvívóként bejárta fél Európát — kórustagként pedig a másik felét. S mi­lyen a sors! A helsinki kon­cert előtt — akárcsak a hel­sinki olimnia előtt — súlyo­san megbetegedtem. A kór­házi ágyon fekve szurkoltam a kórus sikeréért. A kórus pedig Pixisért szurkolt. Várták, hogy visz- szatérjen. hogy újra ott le­gyen a koncerteken, a dél­utáni próbákon, a baráti ösz- sze jöveteleken — szóval, hogy úgy legyen, mint régen. Sokáig úgy tűnt azonban, hogy Mihályi István máso­dik szenvedélyéről is le­mond, le kell mondania. Az operáció után harminc kilót fogyott, néha jártányi ereje is alig volt — nyugdíjaz­ták . . . — Munkatársaim, bará­taim tartották bennem a hi­tet. Valósággal belémszugge- rálták, hogy meggyógyulha­tok, hogy meggyógyulok ... Még a betegágyán érte a hír, hogy a kórusmozgalom- ban eltöltött közel kétévti- zedes munkájáért megkapta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést. Gyógyulásához ez az elismerés is erőt adott. — Azóta újra dolgozom, s ami legalább ennyire fon­tos: újra énekelek. Mit mondhatnék még? Minden kudarc, minden balsiker el­lenére elégedett ember va­gyok. H. D. Mihályi István a ringben - az 1946-os balkáni olim­pia eredményhirdetésén A közművelődés új formája Magyarországon — a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint egymillió 16 és 55 év közötti munkaviszonyban ál­ló felnőtt nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát. (Nem számítva a köz­vetlen nyugdíj előtt állókat, a nyugdíj-korhatáron túllé­vőkét, a betegeket, a képez- hetetleneket). S meglehető­sen nagy az „utánpótlás” is. Legtöbben az utolsó két osztályt, a hetediket és a nyolcadikat nem végeztékéi. Sokféle kedvezmény, egy­szerűsítő törekvés valósult meg az utóbbi években a felnőttek oktatásában. Elég csak a leglényegesebbekre utalnunk: osztályozható vizs­gát tehetnek egyéni felké­szüléssel, elvégezhetnek egy­szerre két osztályt, tanulhat­nak esti vagy levelező tago­zaton. A mezőgazdaságban dolgozók részére öthónapos tanulmányi idővel működő iskolákat szerveztek. 1973. januárjától — az MSZMP KB határozata és a munká­sok továbbképzéséről szóló kormányhatározat szellemé­ben — új formát, a szakmai képzést segítő és az általá­nos iskolai végzettség meg­szerzését egyesítő tanfolya­mokat vezettek be. Nemcsak formájában, tar­talmában is korszerűsödött az utóbbi időben a felnőtt- oktatás. Egyre több azoknak az iskolákon kívüli közmű­velődési fórumoknak a szá­ma, hatásköre is, amelyek a felnőttek általános iskolai tanulmányait segítik. És most, ez év őszétől újabb nagy hatású segítség kínál­kozik. Szeptember 15-től in­dítja meg ugyanis a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közös vállalkozását — a Mindenki iskoláját. A hetedik és a nyolcadik osztály tananyagát dolgoz­zák fel a műsorokban — a 160 órás oktatási formához kapcsolódva. Kikhez szól. kiknek készí­tették a Mindenki iskolája adásait? — Nos, nemcsak az általános iskolát nem végzett felnőtteknek. Támpontot ad mindazoknak, akik alapis­mereteiket felfrissíteni, rend­szerezni kívánják, azoknak, akik csak iskolás gyerme­küknek akarnak segíteni, a gyermekgondozási szabad­ságon levő kismamáknak, háziasszonyoknak, dolgozók­nak, de bizonyos adások még az egyetemet végzettek­nek is adhatnak újat — egv- erv területen. Megjelenik szeptemberben a Mindenki iskolája — ol­vasókönyve is, amely tanu­lási tanácsokat, módszertani útmutatást is tartalmaz. . A rádió Petőfi és URH adója sugározza majd az irodalmi és a történelmi műsorokat, csütörtökön iro­dalmat, pénteken történél­Szeptemberben: Mindenki iskolája met a Petőfi Rádióban, hét­főn az irodalom ismétlését, szerdán a történelem ismét­lését hallhatjuk az URH-n. Szombat délelőttönként a Kossuth-adón magazin-sze- rűen konzultációt, tanulási tanácsokat sugároznak. A televízióban minden adás há­romszor kerül képernyőre. Szerdán 14.30-tól 15.35-ig először, vasárnap délelőtt 9.30—10.35-ig tart az első is­métlés és a következő hét keddjén 18.10—19.15-ig a második ismétlésére kerül sor. A televízióban matema­tikával, fizikával, biológiá­val, földrajzzal foglalkoznak. S lesz 2 irodalmi és 2 törté­nelmi műsor is. Ebben az évben sugározzák az általá­nos iskola VII. osztályának anyagát. S a januári ismét­lés után kerül sor a VIII. osztály tananyagára. A Mindenki iskolája adá­sait 6 körzeti bemutatón és számos vitán beszélték meg szakszervezeti vezetőkkel, pedagógusokkal, népműve­lőkkel. És sikeréért sokat tesznek az állami és társa­dalmi szervek is. Klubok, könyvtárak, mű­velődési házak, iskolák csat­lakoznak a Mindenki iskolá­jának szép kezdeményezésé­hez. hogy minél többen sa­játítsák el az általános isko­lai tananyag nyújtotta' isme­reteket, a műveltség alapjait. K. M. Szombathelyen Felújítják a romkertet Felújítják a szombathelyi Járdányi Paulovits István romkertet. A 4. százaid Pan­nóniái művészetének több je­lentős emlékét, Szombathely földrengésben elpusztult őse, Savaria maradványait őrző és bemutató kert 40 éve létesült. Több nagyméretű római útmaradvány — köztük a dé­li és északi tengereket össze­kötő híres Borostyánkő út — növényi és mértani motívu­mokkal díszített rómaikori mozaikok, épületrészek, Szombathely középkori várá­nak maradványai láthatók benne. Az elrendezés, a sok érdekesség „tálalása” azon­ban időközben korszerűtlenné vált, nem felelt meg a sok­szorosára nőtt idegenforga­lom igényeinek. Ezért vált szükségessé a rekonstrukció. Ennek során több hitelesí­tő ásatást végeznek, amelyek újabb adalékokkal egészítik ki a Savariával foglalkozó tudományt s a régészetet. A több ütemben megvalósuló rekonstrukciót a szombathe­lyi Savaria múzeum szakem­berei végzik. „Ki tud többet a Szovjetunióról?” Középiskolai vetélkedő Harmadszor hirdette meg az Oktatási Minisztérium a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság, a KISZ Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió cí­mű folyóirat szerkesztősége a „Ki tud többet a Szovjetunió­ról” című politikai vetélkedőt valamennyi középfokú okta­tási intézmény részére. A vetélkedő célja: a Szovjet­unió életének még jobb meg­ismertetése, a magyar—szov­jet barátság további erősíté­se. A vetélkedősonazat anya­gának versenykérdéseit a Szovjetunió című folyóirat­ban megjelent cikkek alkot­ják. A vetélkedő fő díja egy há­romszobás orosz népi üdülő­ház, a második díj egy 20 személyes kempingfelszerelés, és egy színes televízió, a har­madik díj egy tízszemélyes, kempingfelszerelés és egy fe­kete-fehér televízió lesz. A további helyezettek jutalom- utazást kapnak a Szovjet­unióba és más szocialista or­szágokba. A versenyfelhívás megje­lent á Művelődési Közlöny­ben és a Szovjetunió című folyóirat szeptemberi számá­ban is. Az iskolák részletes tájékoztató füzetet kapnak, a fővárosi, kerületi és a megyei tanácsok művelődési osztá­lyai. valamint a KlSZ-szerve- zetek megadják a szükséges tájékoztatást. Itt van az ősz... közeledik a nyári vakáció, amit több más mel­lett a nagy európai vásártereken megkezdő­dött serény előkészületek is híven jeleznek. Jönnek a hírek Helsinkitől Plovdivig, melyik vásár, mikor nyitja kapuit, ki mivel tölti meg pavilonjait. A késő tavasz és a kora ősz évszázadok óta a vásárok fő ideje Európában, de érdekes, hogy általában mindig az őszi vásárok voltak a nagyobbak, forgalmasabbak, áruban gazdagabbak. Persze, hiszen a mezőgazdaság ilyenkorra tudta termékeit, termény- feleslegét „kiállítani”. így a parasztok az őszi vásárokon mindig eladóként, de aztán éppen pénzhez jutva, tüstént ve­vőként is részt vettek. Persze a régi, még a legnagyobb vásárokon is a maiak áruválasztékának csak a töredéke volt megtalálható. Ma, kirakodóvásárok rendezéséhez olyan óriási raktáraikra len­ne szükség, amelyek építése, fenntartása anyagilag lehetetlen vállalkozásnak bizonyulna. Nem beszélve arról, hogy esetleg óriási távolságokról kellene nagy mennyiségű árut odaszál­lítani valahova, anélkül, hogy a kereskedő, vagy a termelő biztos lehetne abban, hogy termékei elkelnek... A modern korban lényegében ezért alakultak át a vásárok áruminta vásárokká. Ezért van a mai vásároknak erőteljesen kiállítás jellegük, tárlat jellegük is, hiszen az eladók valóban kiál­lítják azt, amit nagy tételben eladásra kínálnak, s ha a min­ta szerint a vásárt megkötik, utána szállítanak... r Az idei — immár harmadik — Budapesti Őszi Vásár, szeptember 20-án kezdődik. Ismert, hogy a tavaszi a terme­lők, az őszi a fogyasztók vására. Májusban a termelőeszkö­zök, beruházási javaik hazai és külföldi gyártói, kereskedői és felhasználói találkoznak Kőbányán:, szeptemberben a fo­gyasztási cikkek előállítói, kereskedői — és fogyasztói. Nem abban különbözik tehát a két pesti vásár egy­mástól, hogy az egyik inkább külkereskedelmi, a másik pe­dig belkereskedelmi célokat szolgál, hiszen a magyar ipar mindkét alkatommal bemutatja exportkínálatát is és a ha­zai kereskedők ugyancsak mindig tájékozódhatnak az im­port lehetőségekről. A különbség csak abban van, hogy más­más iparágak jelennek meg Kőbányán gyártmányaikkal, s hogy a szeptemberben megjelenő gyárak termékeinek fel­használója nem egy-két vállalat hanem közvetlenül az egész lakosság. A kereskedelem és az ipar is — az előzetes információk alapján — az első két őszi BNV tapasztalataival felvértezve a hazai vásárlók véleményének minden eddiginél szélesebb körű és pontosabb felmérésére készül. A tavalyi őszi vásár hasonló felmérései nyomán valóban jó pár divatosabb ruhá­zati cikk és néhány praktikusabb bútor került nagyabb mennyiségben az üzletekbe is. Főként a kisipari szövetkeze­tek, és néhány vidéki minisztériumi és tanácsi vállalat iga­zodott pontosabban az összegyűjtött vásárlói véleményekhez. A nagyobb és ismertebb vállalatok — különösen a bútor- és cipőiparban — kevésbé éltek a megismert vásárlói vélemé­nyekkel. > Nos, ez volt eddig, most viszont újból nagy a készülődés a látogatók kívánságainak megismerésére, összegezésére, hogy a jövőévi iparcikk választék jobban igazodjék a fo­gyasztói igényekhez. Különben ipar és kereskedelem az ed­digieknél valóban élhetne jobban is az őszi vásár nyújtotta lehetőségekkel. Kialakult ügymenet például több ágazatban is, hogy a következő évi megrendeléseket a folyó év első fe­lében tisztázzák. A divat gyors változása miatt azonban, ez a háromnegyed évvel előbbi megrendelés, így nem egyszer divatjamúlt árukat jutatt az üzletekbe — újdonságként. Az őszi vásár viszont most már kiváló alkalmat teremt ahhoz, hogy ipar és kereskedelem a következő év választékára sok árunál, itt alakítsa ki a megrendeléseket. A divat persze, általában sokféle termék forgalmazását kívánná meg. Sokféle termék gyártása viszont, kissorozatok- ban, nem kifizetődő a konfekcióipar, vagy a bútoripar szá­mára sem. A KGST országok között azonban ezt a gondot meg lehet szüntetni, például a választékcsere bővítésével. Egy-egy gyár, egy-egy KGST tagállamban nagysorozatokat gyárthatna, mindenki számára, az üzletekbe viszont mégis sokféle cikk kerülhetne — a többi KGST tagország hasonló vállalatainak termeléséből összeválogatva. Folyik is ilyen irányú egyeztetés már, de egy-egy ilyen vásár is kiváló al­kalom ahhoz, hogy a KGST -beli gyártó és kereskedő partne­rek egyeztessék egymásközt a megrendeléseket. az őszi BNV az eddigieknél lakályosabb ke­reteket nyújt majd: tavasz óta például egy újabb, hatalmas több ezer négyzetméteres pa­vilonnal bővült a Vásár, s így, ezúttal már, valamennyi kiállí­tó fedett helyre kerül, aiz érdeklődő látogatókkal együtt. Te­hát, ha esős lesz is az ősz, akkor is kellemes randevúra van ki­látás a vevők, a termelők és a kereskedők között. A randevú hasznossága, s hogy az őszi vásár rangja, hírneve itthon és külföldön növekszik-e majd, az a hazai résztvevők felkészült­ségétől függ, ajánlataik, kiállításuk — gazdagságától, komoly­ságától. G. F. Mindehhez Végefelé

Next

/
Thumbnails
Contents