Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek e hónap első felében minde­nütt megtartják a VIII. kong­resszusukat előkészítő megyei gyűléseket. Ezeken az Áfész- ek, a takarék- és a lakásszö­vetkezetek csaknem 3000 kül­dötte vesz részt, és nyílvánít véleményt a szövetkezeti élet fontosabb kérdéseiről. A kongresszus előkészületei már több hónappal ezelőtt megkezdődtek. Számos szö­vetkezetben közgyűléseken vették számiba az utóbbi öt év munkájómak eredményeit. A mozgalom erőteljesen fejlő­dött; az Áfész-ek 56 százalék­kal növelték áruforgalmukat, üzlethálózatuk 420 ezer négy­zetméter alapterülettel bő­vült; az ország településeinek 87 százalékában érdekelt ta­karékszövetkezetek betétállo­mánya öt év alatt 3,7 milliárd forintról 9,4 milliárd forintra nőtt. A szövetkezeti lakások szá­ma az 1970. évi 58 414-ről 120 ezerre emelkedett, s a legfiatalabb ágazatot kép­viselő szövetkezetek 10 526 otthont adtak át tagjaik­nak. A szövetkezeti közgyűlése­ken a tagság megtárgyalta és jóváhagyta az 1974. évi üzlet- politikai, gazdasági és moz­galmi terveket, valamint az ötödik ötéves terv hélyi cél­kitűzéseit. Eszerint az Áfész-ek összes árbevétele a múlt évi 75 milliárd forintról 1980-ra 117,'7 milliárd forintra nő. Egyidejűleg tovább bővül a kiskereskedelmi és vendéglá­tóipari üzlethálózat, korszerű­södnek a már meglévő léte­sítmények a takarékszövetke­zetek a tervidőszakban bőví­tik szolgáltatásaikat. Az öt­éves terv végére várhatóan 200—220 ezer szövetkezeti la­kás lesz. Ugyanakkor kiépül a házkezelés és a karbantar­tás hálózata is. A lakásépítő szövetkezetek révén további 20—22 ezer család jut kor­szerű otthonhoz. A helyi tervekkel együtt minden szövetkezet tagsága kongresszusi akcióprogramot fogadott el, amelyék a napi feladatok jobb megoldását, az alapellátás további javítását, a kereskedelmi, vendéglátó­ipari kultúra javítását, a me­zőgazdasági kistermelés haté­kony támogatását szolgálják, továbbá a megtermelt áruk gyors, szakszerű felvásárlásá­val és értékesítésével össze­függő tennivalókat rögzítik. Az MSZMP XI. kongresszu­sa határozatának szellemé­ben a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa júliusi ülésén elfogadta és orszá­gos vitára bocsátotta a fo­gyasztási szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének tovább­fejlesztésére, az V. ötéves terv feladatainak végrehaj­tására szolgáló kongresszusi irányelveit és határozatter­vezetét. Ezéket valamennyi szövetke­zetben kibővített testületi üléseken vitatják meg és ala­kítanak ki közös véleményt a szövetkezeti élet országos és helyi gazdasági, mozgalmi kérdéseiben. Az így született állásfoglalásokat, javaslato­kat a szövetkezeti küldöttek képviselik majd a szeptem­beri megyei gyűléseken, ahol 700 kongresszusi küldöt­tet és 99 országos tanácstagot választanak. Sertésgondozók utánpótlás nélkül A homályos helyiség egyik sarkában biborfényű égő. Öt­hat négyzetmétert világit meg. A csendet szaggatott, mély nyögések törik meg.- Életképes, fejlett - hallatszik az Ítélet. - No, csak de sietsz. Úgy, ügyesen... (- mondja inkább csak magának a bábáskodó férfi). - Itt a másik is. Nyálkás vagy gyönyörűm, de mindjárt megfürdetlek. Viz csobban, a lubickoló kis malac prüszköl egyet-kettőt, s ügyefogyott mozdulatok után belefeledkezik a szopásba. Éppúgy, mint kilenc testvére. A jászárakszállási Kossuth Termelőszövetkezet tenyész- telepén Bállá Ignác gondozó ügyeletes társával felváltva őrködik a vajúdó anyakocák körül. Nem újdonság egy ek­kora telepen a fialás, de azért esemény, s a gondozók is élénken szorgosikodnak az apró állatok körül. Öit fehércsizmás, tiszta mumkaruhás férfi Láítja el a 250 sertést. Egy műszakban ketten dolgoznak a tenyész- telepen, Munkabeosztásuk jó egy-egy ember- felváltva sza­badnapos, másikuk reggel hattól délig, a harmadik ebéd után még visszajön, s hatig ügyel a „hossaúnapossal”. Így elosztva mindenkinek jut idő pihenésre, otthoni munká­ra. Az éjjeliőr gondja aztán reggelig az állatok felügyele­te. A sertéstelep és környeze­te rendezett, tiszta. A régi ólakat renoválták, korszerű berendezésekkel látták el. A ma még néptelen új szárnyat épp a napokban fejezte be a termelőszövetkezet építőbri­gádja. Egy volt gyümölcsfel­dolgozóból saját tervek alap­ján alakították ki az új, 275 férőhelyes részt. A modern berendezésék, etető-itató rendszerek már ott sorakoz­nak, beszerelve várva. A szövetkezet állattenyész­tési ágazatának egyharmadát teszi ki a tenyész- és hizlaló- telep állománya. Évenként négyezer hízott sertés kerül ki innen, mintegy 12 millió forint a termelési érték. Az állatok felét az Adatforgalmi Vállalatnál értékesítik, másik részét a szövetkezet húsfel­dolgozó üzemében dolgozzák fél. Huszonnégy ember végzi a két telep állományának gondozását. A huszonnégy dolgozó kö­zül többen már közel járnak a nyugdíjhoz. Eiatal egy sincs. Palla Ignác hetedik évét tölti iitt. — Kik váltják a nyugdíjba menőket? — kérdem tőle. — Nem tudom. Ide nem törekszik senki, fogni meg nem lehet. — Miért idegenkednek a sertéstenyésztéstől? Nincs itt bűz, se szenny, a. műszakbe­osztás sem rossz. — Láthatja mi is elég tisz­ták vagyunk, a takarításnál sem érünk a trágyához. Erős vízsugáirnal veretjük le a be­tonról a trágyát, a lefolyó pedig elvezeti. A kereset jó, 4 ezer körül viszek haza minden hónapban. Bényi András főállatte­nyésztő hozzáfűzi: — Évek óta nem jelentke­zett sebki. Pedig járom min­den évben az iskolákat. Akik jelentkeznek is mezőgazdasá­gi szakmunkásképzőbe, nem ezt a helyet választják. Ba- romfiigonidozóból túljelentke­zés van, de a szarvasmarha­telepen sincs gondunk. Csak itt. Pedig erőnk szerint gépe­sítünk, önetetők, önitatók, egyéb berendezések kerülnek a régiek helyére. Gergely Zoltán, a sertéste­lep vezetője fiatal ember. — Talán az a baj, mondja hogy sokam még mindig azt hiszik: a sertéstelep mocskos, bűzös hely. Észrevehette, hogy nem így van. Pedig a mi telepünk nem is a legkor­szerűbb, annak ellenére, hogy sok mér a gép, a munkát se­gítő berendezés. Az itt dolgo­zók szociális ellátása is jó, öltöző, fürdő áll rendelkezé­sükre, ia védőruha is megfe­lelő, s a műszakbeosztás is olyan, hogy nem követel sok lemondást a tenyésztőtől. Az átlagon felüli keresettel is elégedettek lehetnek. T. Szűcs Etelka Betonacél erdtt A paksi atomerőmű első főépületébe 150 ezer mázsa betonacélt építenek be, ennek 95 szá­zaléka, mint úgy­nevezett pakett-tér­rács szilárdítja majd a hatalmas vasbeton alapot. A térrácsokat 60 mé­ter hosszú csarnok­ban készítik. Ké­pünkön: a sok pa­kett összeszerelve betonozásra vár Kismamák a gyárból I. Kihasználatlan gépek A martfűi Tisza Cipőgyár­ban — a gyáregységekkel együtt — mintegy 7 ezer em­ber dolgozik. Jelenleg 825 asszony van gyermekgondo­zási, 144 pedig szülési sza­badságon. Összesen tehát 969 asszony van hosszabb ideig távol munkahelyétől, vagyis a gyárban dolgozó nők 30 százaléka. Egy másik felmérés sze­rint: a gyermekgondozási és szülési szabadságon levő nők 86 százaléka 30 éven aluli; 91,6 százalékuk fizikai mun­kás, tűzödóben vagy aljakö­rön dolgozott; cipőipari szak- képzettséggel 30 százalékuk rendelkezik; 10 százalékuk nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, 12 szá­zalékuknak van középfokú is­kolai végzettsége; nem vál­lal tovább kétműszakos mun­kát 79,9 százalékuk; nem tudja gyermekét intézmény­ben elhelyezni 43százalékuk; e családok 50 százaléka al­bérletben lakik, - háromezer vagy annál magasabb jöve­delemmel 49,3 százaléka ren­delkezik. A statisztika készítői a nagy irodaház második eme­letén dolgoznak, heten, kö­zülük a munkaügyi, ketten a személyzeti osztályon. Többségük nő, feleség, anya, telve a munkahelyen kívüli, otthoni gondokkal, többféle társadalmi megbízatással. — A gyárban munkaerő- hiány van, főként tűzőnőből van kevés — mondja Övári Gézáné, a Várnai Zseni szo­cialista brigád tagja. — A gyermekgondozáson levő nők nagy többsége éppen e mun­katerületen dolgozik. Társa­dalmi munkában felmértük: kik azok, akikre a három év letelte előtt, mint munkaerő­re számíthatunk. A kiküldött kérdőíveket a mintegy ezer nő 44—45 százaléka küldte vissza kitöltve. Az adatok elemzése még. tart. asszonyok írták Szinte mindegyik kérdőív hátoldalán levelek is olvas­hatók. K. I.-né írja Tiszaföldvár- ról: „íít Homokon nagy gond a gyermek elhelyezése. Az óvoda kicsi, bölcsőde nincs. Ezért nincs lehetőség arra, hogy visszamenjek dolgozni. Három év letelte után is csak hatórás műszakot tudok vál­lalni, mert az óvoda hét órakor nyit, a busz fél nyolc­kor indul Martfűre. De sok­szor az is késik. Szívesen vállalnék két műszakot is, de...” Ny. F.-né ugyancsak Ti- szaf öldvárról: „Albérletben, egy 4,5 méteres szobában la­kunk a férjemmel és három gyermekünkkel. Nagyon rossz körülmények között élünk... bizony jól jönne a több pénz, de...” Ugyancsak ebből a község­ből K. F.-né szinte kiált se­gítségért: „Egyedül élek há­rom gyermekemmel albér­letben, a havi jövedelmem nem sokkal több ezer forint­nál. 1977. október 9-én telik le a gyermekgondozási sza­badsápom, el sem tudom képzelni, három gyermek mellől hogyan menjek vi­dékre dolgozni...” T. S.-né Tiszatenyőről írott leveléből: „Foglalkozik-e a gyár kismama-üdültetéssel? Szeretnék a három gyerme­kemmel meg az urammal részt venni ezen. A legutóbbi szülésem óta a szívem, meg az idegeim nincsenek rend­ben, orvosi kezelés alatt ál­lok. Biztos jót tenne az egészségemnek meg a gyere­keim étvágya is talán jobb lenne...” B. J,-né Rákócziújfaluból: „Ha felvennék a gyermeke­met az üzemi bölcsődébe, szívesen elhordanám ... vagy ha tudnának valami bedol­gozást adni, amivel 1600— 1800 forintot meg lehet ke­resni egy hónapban.” Sz. Gy.-né Öcsöd: „Az óvoda nyitvatartása miatt csak egy műszakot tudok majd vállalni...” V. S.-né Kengyel: „Nagyon sokat jelent ez a gyermek- gondozási segély... szüleim nem élnek, nem tudom hol elhelyezni a gyerekeket, ezért szeretnénk Martfűre köl­tözni...” Találkozó a táncteremben A táncteremből virágokkal díszített klub lett erre a dél­utánra. Került cola, süte­mény is az asztalokra. Ezen a napon tartották a művelő­dési házban a Tisza Cipő­gyárban immár hagyományos' kismama-találkozót. Maczó László, a gyár mű­szaki igazgatója tájékoztatta az asszonyokat az üzem dol­gairól. „A legtöbb, szülési szabad­ságon levő anyuka örülne, ha az egész üzem életéről nem is havonta, de legalább negyedévenként bővebb átte­kintést kapna. Amit tudunk a volt munkahelyünkről, az nagyon kevés, többre lenne szükség” — mondta az egyik fiatalasszony a találkozó kez­dete előtt. Arról volt szó a tájékoz­tatóban, hogy az ötödik öt­éves tervben a gyár terme­lési értékét 40 százalékkal, termelékenységét 30 száza­lékkal kívánja növelni, vagy­is 1980-ban már körülbelül 3 milliárd forint értékű láb­belit, cipő- vagy csizmatal­pat, sportcipőt gyárt. Ehhez pedig ki kell használni a sok száz millió forint értékű berendezéseket. Szükség van minden mun­káskézre. A gyár számít ar­ra, hogy a kismamák közül ki hamarabb, ki később, visszamegy a gyárba dől-' gozni. Elhangzott egy ilyen vélemény is: „Nem mindegy, hogyan használják ki a kis­mamák a gyermekgondozási időt. Találnak-e módot arra, hogy a gyermeknevelés mel­lett pótolják az elmulasztott tanulmányokat...” — Többen tanulnánk, ha addig, amíg iskolában va­gyunk, a gyereket el tudnánk valahol helyezni... — mond­ja egy fiatalasszony. (Folytatjuk.) Varga Viktória ló lesz az őszi-téli ellátás Elsők között a tejgyűjtésben Jól sikerült, a tavalyinál 12 százalékkal magasabb for­galommal zárult a ruházati kereskedelem nyári szezon­végi kiárusítása. Az enged­ményes kiárusítás — a vá­sárlók megtakarításai mellett — lehetővé tette azt is. hogy a nagy- és kiskereskedelem raktáraiba már a következő évszakok árui kerüljenek. A szép nyárutó ellenére az üz­letek kirakatait többségében most már az őszi holmik foglalják el, a nagykereske­delemben pedig a téli ruház­kodási cikkeket gyűjtik. A Belkereskedelmi Minisz­térium a vállalatok jelentése alapján áttekintette a ruhá­zati kereskedelem második félévi őszi-téli felkészülését, s megállapította, hogy a ta­valyihoz képest várható. 3,5— 4- százalékkal nagyobb for­galomhoz részben magasabb készlettel, részben szerződé­sekkel lekötve megfelelő áru­alappal rendelkezik a keres­kedelem. Az őszi-téli szezon­ra tervezett, viszonylag mér­sékelten növekvő forgalom realizálásához is azonban színvonalasabb kereskedelmi munkára, az igényesebb, meggondoltabb vásárlókat is jobban ösztönző kínálatra van szükség. Erre készült fel a szakkereskedelem amely­nek már a szezon, kezdetén 10 százalékkal nagyobb volt a készlete a tavalyinál. Ezen kívül a nagykereskedelmi vállalatok a tervezett forgal­mon felül is 6 százalékkal több árut kívánnak szállíta­ni az üzletekbe, s gondoskod­tak a folyamatos áru-után­pótlásról. Kedvező a tej felvásárlá­sának idei országos mérlege, mutatja ezt a napokban ösz- szeállított statisztikai táblá­zat is. Augusztus 1-ig 4,3 százalékkal több tejet adtak át a termelők a felvásárló­helyeken, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szolnok megye — az augusztusi „csúcseredményt” is beszámítva — a megyék között a harmadik helyen áll a begyűjtött tej mennyi­ségével. Az állami gazdasá­gok 20, a termelőszövetkeze­tek 6,5, míg a kistermelők 1 százalékkal értékesítettek több tejet az idén, mint 1975-ben. A begyűjtött és feldolgozott 5 millió 600 ezer liter tej kétszerese a megyei igénynek, jócskán jutott te­hát Szolnok megyei tej más tájra is. Számottevő exportfeladata is van a vállalatnak: 35 va­gon fehérsajt készítését vál­lalta az idén. A külföldön — főleg a Közel-Kelefen — kedvelt sajtból eddig már 20 vagonnal szállítottak. Rizstermelési rendszer lét­rehozását határozta el teg­nap a Békés megyei Csárda- szálláson Szolnok, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megye rizstermeléssel A jelenleg folyó fejlesztés mellett több épületrekonst­rukciót és gépi beruházást terveznek az ötödik ötéves tervben a vállalat minden üzemcsoportjánál. A napok­ban fejeződött be a karcagi üzem — mintegy 35 millió forintos — nagy rekonstruk­ciója. Ezzel megoldódott a város és körzetének a tejter­mék-ellátása. Jászberényben is elkészült a több mint más- félmillió forintba kerülő szociális épület, de 1977-ben ott is újabb nagy építkezés kezdődik. A szolnoki üzem­be jórészt termelőberendezé­seket vásárolnak. hiszen 1979-ben megindul a 350 millió forintos költséggel épülő új tejfeldolgozó üzem alapozása. Fejlesztik a tejgyűjtő hár lózatot is, 1980-ig 21 millió forintot költenek hűtöházak építésére. Ennek első „tag­ja” a törökszentmiklósi hű­tőház már elkészült, átadá­sa szeptember végén lesz. foglalkozó 19 közös gazdasá­ga. Az új termelési rendszer a nádudvari kukorica- és iparnövény együttműködési társulás keretében, együtte­sen 9500 hektáron működik. Uj rizstermelési rendszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents