Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
1976. augusztus 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP3 Kiaknázott lehetőség TAKARMÁNYlNSÉG. Ezzel az egyetlen szóval lehet jellemezni ezen a nyáron a világ mezőgazdaságát. Távoli földrészekről érkeztek az egyre riasztóbb jelentések: kisült legelőkről, kiapadt folyókról, patakokról, kényszerből levágott állatok ezreiről adtak hírt. A veszély szele Közép-Európát is alaposan maglegyintette, Nyu- gat-Európa egyes országaiban pedig kritikussá vált a helyzet. Hazánkban nem kell takarmányválságród beszélni, de a mezőgazdasági üzemekben továbbra is okos, körültekintő gazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy az esztendőt nagyobb zökkenő nélkül zárhassuk. Szolnok megyében, az augusztus eleji felmérések szerint, zöldtakarmányból tizenhét, szénából pedig tizenegy százalékkal kevesebb van, mint amennyire a takarmánymérleg szerint szükség lenne. A kiesés ofcaii közül legjelentősebb az, hogy a rétek, legelők fűhozama a múlt évinek csak 70—75 százaléka, s a pillangósok első kaszálásából származó termés egynegyedét elvitte a fagy. A késői tavasz miatt a zöldtakarmányok etetése 15— 20 nappal később kezdődött, s ez alaposan megcsonkította az esetleges tartalékokat is. A nedvdús takarmányokból mintegy 15 százalékos kiesés várható, legjelentősebb kár a silókukoricát érte: a hiány eléri a 24 százalékot. Ennek ellenére sem kell válságot emlegetni, hiszen a tömegtakarmányok pótolhatók, s ezt a mezőgazdasági járás miatt a szokásosnál valamivel később, a napokban kezdődik a szolnoki Lenin Tsz-ban a paradicsom feldolgozása. A szövetkezet az idén — az elmúlt évihez viszonyítva nagyobb területen — ösz- szesen 250 hektáron termeszt paradicsomot. A ■ terméskilátások a viszonylagos rossz üzemek szakemberei nagyon jól tudják. Terveikben szerepel a kukoricaszár, a répafej és a répaszelet felhasználása, s legtöbb helyütt az utak, árokpartok, csatornák fűtermésének begyűjtéséről sem feledkeztek el. Nagyobb gondot fordíthatnának viszont a még mindig mellőzött urebetinre, amely a kérődző állatok számára kiváló abrafctakarmány, arról nem is beszélve, hogy az így megmaradt kukorica olyan jószágok elé kerülhet, amelyek számára ez nélkülözhetetlen. A tömegtakarmányok pótlására hozható intézkedések közül kiemelkedő a másodvetések elrendelése. Aki az elmúlt napokban megfordult a Szolnok megyei határban, az láthatta, hogy a mezőgazdasági üzemek éltek a lehetőséggel. A hétéleji adatok szerint mintegy 6 ezer 900 hektárba került másodvetésű növény magja. Ez a terület az elmúlt évinek két és félszerese, s az ez évi tervnek is több mint kétszerese. KÜLÖN TISZTELENDŐ a gazdaságok segítő szándéka, hiszen a takarmányozási nehézségek ellenére, a zöldségellátás hiányosságaira gondolva, 1125 hektáron zöldséget is vetettek. Egyebek közt jelentős az újonnan kelő uborka és Zöldbab területe is. A nagyüzemek mellett a háztáji és a kiskerttulajdonosok sem vallanak szégyent, mert mintegy 70 hefcáron már ők is másodvetésű növényeket nevelnek. idő ellenére biztatóak: 250 mázsás, közepes, hektáronkénti átlagtermést várnak a szövetkezet vezetői. Jelenleg még olyan' kis mennyiségű paradicsom pirosodott meg, hogy egyelőre — a MÉK-kel kötött 50 va- gonos szerződés értelmében — csak a piaci igényeket tudják kielégíteni. Kenyér új búzából Sokan nem is tudják — Jászberényben, Karcagon, Kunszentmártoniban, Szolnokon és még jó néhány környékbeli községben —, hogy ma már az új lisztből sütött kenyeret, kiflit, cipót és zsemlét teszik az asztalra. Vajon milyen az idei búza? A jó termés együtt járt-e a jó minőséggel? Nos, az első tapasztalatok azt mutatják, gazdag a sikértartalma, jó a vízfelvevő képessége az idei kenyérlisztnek. A sütőipar laboratóriumában megvizsgált lisztről kedvező a vélemény. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat dolgozód a növekvő számú egykilós vekni mellett egyre több kenyér- jellegű pékterméket — búza- cipót, zsúrkenyeret, szegedi vágottat — sütnek, mert a vásárlók egyre inkább ezeket vásárolják. Az első félévben mintegy 70 százalékkal több ilyen kenyérjellegű terméket szállítottak az üzletekbe, mint az elmúlt év hasonló időszakában, azonban még így sem tudták kielégíteni az igényeket. A hatvannégyféle péksüteményből 14 százalékkal sütöttek többet hetvenöt első hat hónapjához viszonyítva, ennék ellenére még több is elkelt volna. Most már a termelést számottevően nem növelik mindaddig, amíg a szolnoki süteményes üzem rekonstrukciójára sor nem kerül. A több millió forint értékű építkezést jövőre kezdik el, és 1978-ban fejezik be. Egyéb tényezők is gátolják munkájukat, például kevés a mák és a dió, ezért többféle népszerű töltött termékből is kevesebb lesz. Néha a sütőipari gépek és szállítóeszközök alkatrészellátása is akadozik. Kevés a munkáskéz is, hár §z első félévben harminckét új dolgozó lépett be a vállalathoz, azonban még így is mintegy ötvenen hiányoznak a termelő 'üzemekből. A létszám- hiányt túlórákkal pótolják, hogy soha ne hiányozzon asztalunkról a friss, immár az új búza lisztjéből sütött kenyér. — b. á. — Paradicsom 250 hektáron Az idei nyári aszályos időFigyelmeztetö statisztika Sok volt az üzemi baleset az első félévben Akadozik a gép. Ez a darab is „féloldalas". Pont ez hiányzott. Míg jön a szerelő, egy félórába is beletelik. Na, majd én... Láttam már, hogyan csinálja. Meghúzom ezt a csavart, a gépet ki se kell kapcsolnom, az is idő. Mi ez a vijjogás? Hogy kerülök a menr ‘őbe? 1976 első fél évében Szolnak megyében 2 ezer 128-an szenvedtek három napon túl gyógyuló üzemi balesetet. Halállal egy baleset végződött. A táppénzen töltött munkanapok száma 50 ezer 828 nap, amely meghaladja az elmúlt év hasonló időszakáét, amikor is 47 ezer 254 munkanapot hiányzott a 2062 balesetes. Tavaly az első félévben kilencen vesztették életüket üzemi baleset következtében. Az idén egy ember halt meg — rakodás közben érte súlyos, halálos sérülés — ebben az évben viszont a súlyos, a csonkulásos balesétet szenvedtek száma nőtt. A leggyakoribb balesetet előidéző okok — a jegyzőkönyvek tanúsága szerint még mindig — a gépek kezelése, javítása, a rakodás, a szállítás. De sűrűn előfordul sérülés a tárgyak esése vagy omlása miatt is, még mindig sok a csúszásból, botlásból eredő baleset. S ami nagyon elgondolkodtató: az üzemi balesetet szenvedők mintegy 50 százaléka harminc éven aluli. * A jelentősen emelkedő üzemi balesetek száma munka- védelmi hiányosságokat tételez fel. Mi erről Egyed Zoltánnak, az SZMT munka- védelmi főfelügyelőjének a véleménye? — Lazult a biztonságtechnikai fegyelem, a belső ellenőrzés sem mindenhol megr felelő. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy főként a középvezetők, a termelés közvetlen irányítóinak a figyelmét kerülte el sok olyan szabálytalanság, amely nem egy esetben balesetet okozott. Még mindig nem elég alapos a munka- védelmi oktatás sem, de sok a kifogásolni való a megtörtént balesetek kivizsgálásában, holott egy meglevő veszélyforrást ' kell megszüntetni. — Mit tesz a munkavédelmi felügyelőség a kedvezőtlen jelenségek megszüntetése érdekében? — Az elmúlt fél évben 226 alkalommal ellenőriztük az üzemek munkavédelmi helyzetét, felhívásokat adtunk ki, balesetveszélyes gépet, berendezést állítottunk le, harmincszor újból vizsgáltuk a már lezárt üzemi baleset jegyzőkönyvét, 122 létesítmény üzembe helyezésénél voltunk jelen. — A felügyelőség sokirányú tevékenysége a jelek szerint még mindig kevés... — A munkahelyeken jelentkeznek elsősorban a tennivalók. A vállalati, üzemi szakszervezeti szerveket, tanácsokat arra biztatjuk, hogy jogaikat következetesen érvényesítsék: a gazdasági vezetők rendszeresen számoljanak be a munkavédelem fejlesztése, a baleset megelőzése érdekében tett intézkedésekről, vagy szigorúan lépjenek fel azok ellen, akik a sérültre hárítják a felelősséget, valamilyen rosszul felfogott vállalati érdekből, esetleg a számonkérés elkerülése végett. Mi magunk is többször ellenőrzünk majd és nagyobb figyelmet fordítunk a termelőszövetkezetek munkavédelmére is. Jó kezdeményezést indított el a megyei KISZ-bizottság, amelyhez mi is csatlakoztunk. Munkavédelmi vetélkedősorozatot terveznek a közeljövőben a harminc éven aluli fizikai munkások részére. Három fordulóban: üzemi, járási (városi) és megyei szinten mérik össze tudásukat a fiatalok. Természetesen az ellenőrzés, a büntetés, a vetélkedő mind csak „segédeszköz” a balesetek elkerülésére. A fegyelmezett munka, az üzembiztos gépek, az előírások szigorú betartása és betartatása a legfőbb biztosítéka annak, hogy magunk és mások életét, testi épségét megóvjuk. T. Sz. E. húsa remei es után Gyorsfénykép az üzemi konyhákról Rotyog az étel. A ventillátorok sivítva szippantják a párát az udvarra. Az üvegajtókon túl, az ebédlőkben, kanálcsörgés a terítés kísérőzenéje. De hopp! Állítsuk meg a képet! Mielőtt még elözön- lenék az asztalokat, emeljük fel a fedőt. Kukkantsunk be, mi fő a fazekakban. Még pontosabban, mi és mennyiért? Törökszentmiklósi Állami Gazdaság. Az üzemi konyha keddi reggelije: főtt kolbász, mustár vagy vaj, szalámi és paprika. Az ebéd: krumplileves, rizseshús, ubdrkasalá- ta. Másnap gulyáslevest és túróscsuszát tálaltak. Csütörtökön karalábéleves, pörkölt. makarónival és uborkasaláta szerepelt a menün. A gazdaságban tehát az ebéd mellé reggeli és vacsora is dukál. A szenttamási, a surjáni és a csorbái kerület üzemi konyháin az ezerhatvankét dolgozónak mintegy hetven százalékára főznek. A kom- bájnosok és a gyümölcsösökben dolgozók teherautóról, helyben kapják a kosztot. Az ipari üzemekkel ellentétben a gazdaságoknak a munkaszüneti napokra, a szabadság- és a betegállomány idejére is jár az üzemi konyha főztje. Sőt, a családtagoknak és a nyugdíjasoknak önköltségi áron kerül az éthordóba a reggeli, az ebéd és a vacsora. — Sokat számolgattunk, s vitatkoztunk, hogy a húsár emeléséből mennyit vállaljon a gazdaság, s mennyit a dolgozó — mondja az étkező felé baktatva Ripszánszki József párttitkár, — Az emberek reggeltől estig a földdel küszködnek, az erő is elolvad a munkában, a melegben. Nem mindegy, mit adunk enni. S főként az nem, hogy mennyiért. A gazdag gazdaság Az áremelés előtt a reggeliért négy, az ebédért hat, a vacsoráért pedig három forint ötvenet szurkoltak le a dolgozók. Július elsejével ötven fillér került a reggelire és a vacsorára, egy forint az ebédre. Az egésznapos kosztért most tehát 15,50-et fizetnek, amit a gazdaság további nyolc forinttal megtold. A konyhákon a gazdass2t»nyok ennél is többel számolhatnak. A gazdaság vág<^ídjáról önköltségi áron kerül oda a felvágott, a hús, a belsőség. A kertészetnek és a gyümölcsösnek is csak a piaci ár töredékét fizeti a konyha. Legendaszámba megy: a fólia alól már akkor paprika, retek és paradicsom kerül az asztalra, amikor a piacon a vásárló még elfordítja fejét az ártábláról. Törökszentmiklóson-, mint mindenütt az országban, július elsejével hatvan forint kiegészítés jár a fizetéshez. A háromszori étkezésért naponta két forinttal fizetnek többet. A hatvan forintból tehát futja. Akik áthárítják Göngyölegellátó Vállalat, szajoli gyáregység. Debíe- czeni Bálint igazgatóhelyettes rövid pórázra fogja a tényeket : — A húsárak emelése előtt hétötvenet, most pedig ki- lencötyenet fizetnek az ebédért a dolgozók. A vállalat döntött így, hiszen gyáregységként mi nem szabhatjuk meg az árakat. Kedvezményt egyébként is csak egyetlen döntési körben adhatunk, s ez a fuvar... A Göngyölegellátó Vállalat tehát nem nyúlt a zsebébe. Az üzemi étkezés kétforintos drágulását teljes egészében a dolgozókra hárították. A gyors számolás eredménye : huszonkét-huszonhárom munkanappal a napi két forint a hatvanból havonta negyvennégy—negyvenhatot visz el. Es még hátra van a szombat, a vasárrlap, a reggeli és a vacsora. Nem véletlenül született a Szakszervezetek Országos Tanácsának állásfoglalása: lehetőleg ne emeljék a dolgozók étkezési térítését egy forint húsznál többel! A Papíripari Vállalat szolnoki gyárából Klein Imre szb-titkárj — Nem értettem egyet azzal, hogy két forinttal emeljék az ebédjegy árát. A pesti központban mégis megszavazták. Ráadásul mostanában a konyha is küszködik. .Néhanapján kapnak csak friss zöldárut. Akkor is oly drágán, hogy utána a gazd- asszony két napig húzhatja a nadrágszíjat... Kiegészítésül néhány észrevétel a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnökségi ülésén elfogadott anyagból: sokhelyütt szegényes a választék, egyhangú a köretsor, s gyakran eltűnik a burgonya. Ritka a tészta, és főként a főzelék. Az utóbbinak a minőségével sincs minden rendben. Sok vállalat éttermekből rendeli és viszi az ebédet. Gyakran kicsinyük az adagot, s íztelennek tartják az ételeket. A helyünk kevés, a sor pedig hosszú ahhoz, hogy mindenkit sorra vegyünk. Tény, hogy a szemrehányásból a Pelikántól az áfészeken át, a Dunavidéki Vendéglátó Vál-. lalatig szép számmal kijutott. Fűrész- és Hordóipari Vállalat, szolnoki üzem. A példa tanulságos. Az üzemben az étkezés már tavaly decemberben szóba került, a kollektív szerződés módosításakor. A dolgozók kérték, hogy a drágulásból valamennyit az üzem is vállaljon magára. A vezetők igent mondtak, s már a tavalyi nyereségrészesedésből tartalékoltak az 1976-os évre. — Így aztán az ebédért csak egyhússzal fizetünk most' többet — mondja Kicsi Bálintné, az szb közgazdasági felelőse. — Az már nem rajtunk múlik, hogy az egyik étteremtől a másikhoz pendlizünk. Amíg újak vagyunk, jól megy a sorunk. Két-há- rom hét után viszont összemennek az adagok. Törökszentmiklóson, Mezőgazdasági Gépjavító. Azt hiszem, egyedülálló az eset: a dolgozók egyetlen fillérrel sem fizetnek többet az ebédért! A gyár vállalta az üzemi konyha 182 ezer forintnyi többletét. Munkások, véleménye A konyha vezetőjének, Bo- zsó Jánosnénak tehát nem a pénz miatt fáj a feje, hanem: — Bejöttünk ma reggel, s azt sem tudtuk a lányokkal, hogy mit főzünk. Semmi zöldfélét sem kaptunk. A gondnokunk, Erzsiké, még 16 forintért is megvette volna a maszektól a kelkáposztát, de nem volt elegendő. Ezért aztán gyakran, téü ételeket főzünk nyáron is. Csokorba gyűjtöttük a munkások véleményét. Fehér József géplakatos: „Tíz éve élek üzemi koszton. Csak annyit mondhatok, aki többet, jobbat akar főzni, álljon neki otthon. Majd megtanulja értékelni az ittenit.. Verbal Imre autószerelő:1 „Egy hónapja jöttem a BMG- ből. Az ebédért majdnem annyit fizetek, mint a régi helyemen. De itt sokkal többet és jobbat adnak. Pedig nekem azt szokták Vnondani, hogy inkább ruháznának, mint etetnének ..Ács Im- réné takarítónő: „Ha rendben az epém, bent ebédelek. Otthon a két gyerekre is mindennap főzök. Tudom, mit ér az üzemi koszt. Ilyen zöldségáraik mellett!.. Miként a sokféle, olykor egymásnak is eUentmőndó példa bizonyítja, a húsárak emelkedésére sokféleképpen válaszolhatnak az üzemek, s nincs egyedül üdvözítő megoldás. Lehet így, lehet úgy. Teü zsebből, vagy éppen szegénységből fizetve. De az ebédek áremelkedését — két forintjával, vagy annál többel — teljes egészében a dolgozóra hárítani semmiféleképpen sem ildomos. Mert ezzel nem segítik életszínvonal oolitikánk .megvalósulását. Mélykúti Attila Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat legújabb gyártmánya a Hermes svájci cég licence alapján készülő nagy teljesítményű irodai mechanikus Írógép. Jellemzője a nagy megbízhatóság, a könnyű kezelés és a szép esztétikai megjelenés. Az új típusból, melynek első darabja a napokban készült el, ebben az évben 2800 darab Hagyja el a gyárat
