Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

1976. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szorgos kezek „varázsolnak" a nagyrévi határban, a Tiszazug Tsz földjeire 50 méter hosszú, 8 méter széles szalmakazlakat. „Jöhet a következő adag" — a brigád az újabb „szállít­mányra" vár Gyártás buktatókkal, buktatók nélkül Mitől borul a program? a muníkás le­gyint a mun­káljad mellett. — „Nincs anyag, rosszul állapították meg a normát, a megmunká­lási részidők nagyobbak, mint ahogy kiszámították, egyébként is ezek a műsza­kiak ... — (Itt egy újabb legyintés) — Hibásak a raj­zok Az irodaházban a techno­lógus mondja a magáét. Pa­nasza ugyanúgy árad, mint a munkásé, csak most az irány fordított. „Nem tart­ják be a műveleti utasítást, másképp csinálják, mintaho­gyan a rajzon van, erről nem szólnak” — és így tovább ... Utoljára a Magyar Hajó- és Danugyár tiszafüredi gyár­egységében hallottam ezeket a mondatokat. De sok helyen megfogalmazták már őket, itt papíron!, ott szóban, más­hol pedig „csak úgy” fej­ben. Az irodaház és a mű­helycsarnok közötti vita, a panaszok oka általában va­lamilyen akadály a gyártás menetében. Ez a sorozatban készülő termékeknél — ahol a hibák helyreállítása után hosszú ideig minden megy a maga rendjén — kevesebb, mint az egyedi gyártásnál. Az utóbbinál már gyakoribb az úgynevezett „átállás”, a tervekhez külön dokumentá­ció kell, egyedi a megmun­kálás, különleges anyagok, alkatrészek szükségesek. Ezért éppen egyedi gyártás^ nál érdemes megvizsgálni, hogyan kerülhetők el a „buk­tatók”, milyen módszerrel háríthatok el az akadályok, s milyen hibákkal kell a termelés megszervezésében számolni. Kétségtelen, minél keve­sebb a leállás, annál folya­matosabb, annál gazdaságo­sabb a termelés. A vállala­tok osztályai úgynevezett gyártási programokat készí­tenek, amelyekben meghatá­rozzák, kinek mikor mit kell tennie. A programból kide­rül az is, hogy egy-egy üzemi résztevékenységnek mennyi idő alatt kell befejeződnie. Az imént idézett panaszok általában akkor kerülnek napvilágra, amikor ez a prog­ram felborul. Hogy miért? Kezdjük ott, ahol a programozás is kezdő­dik: a rajzdokumentáció, a darabjegyzék, az anyagnor­ma vizsgálatánál. Ili PHVPfií gépgyártó üze­Ht cyy&ui mák zömmel, de sok esetben a sorozatban gyártók is különböző terve­ző intézetekben készült terv­dokumentációt dolgoznak fel. Gyakori, hogy a szerződések — a termék vevője és a vál­lalat közötti — megkötéskor a dokumentáció még nincs a gyártók, így a programo­zók kezében. Ez pedig azért nem jó, mert a programot a munkahelyi kapacitások is­meretében állítják össze. S ha nem tudják pontosan, mit is kell készíteni, akkor a program borúi ... Igaz, a munkahelyi kapa­citás is változik. Az új be­ruházások, a munka- és üzemszervezési intézkedések bővítik, de nem okoznak a gyártás menetében váratlan fordulatot. Annál inkább az anyagbeszerzési gondok. A munkások és a műszakiak méltatlankodása gyakran ide vezethető vissza. „Nincs anyag ... nem olyat hasz­nálnak, amit előírnak.. Az anyagbeszerzési problé­mák legfőbb oka, az üzemek fölöslegesen raktároznak bi­zonyos- tételeket hosszú idő­szakra, hogy „bebiztosítsák” magúkat. Ma már országos szinten keresik az áthidaló megoldásokat — erre példa az INTERKER börze — de még mindig sok a fölösleges készlet. Általában egy esztendőre lehet előre összevetni a meg­rendeléseket és a gyár tel­jesítő képességét. Az egyedi gyártás sok új termékénél a határidőbecslések bizonyta­lanok. Vizsgálatuknál tám­pontot adhatnak a hasonló típusú gyártmányok, ezzel az összehasonlító lehetőséggel azonban gyakran nem élnek a programozók. Buktató — vagy akadály úgyis adódhat, ha a munka­helyeken nem ismerik a ten­nivalókat. Sok határidőcsú­szás forrása lehet, ha a gyártási programot csak üzemi, esetleg műhely szin­ten . részletezik. Hasznos, ha a munkahelyek — így a bri­gádok vagy munkacsoportok — is kapnak negyedéven­ként vagy havonként úgyne­vezett defcádprogramokat. A gyártási Ä tervezésével, a „buktatók” előzetes fölmérésével folya­matossá válik a termelés, ki­küszöbölhetők a hibák, a pa­naszok, elkerülhetők a viták, s jócskán „lerövidül a távol­ság” az irodaház és a mű­helycsarnok között is. H. J. A Szovjetunióba Diagnosztikai táskák rocm-nnnic — közelről Műszaki fejlesztés, műszaki fejlődés Az év végéig 200 diagnosz­tikai táskát exportál a Szov­jetunióba a MEDICOR. Erről a közelmúltban írtak alá szerződést, s a megállapodás alapján 1980-ig minden év­ben hasonló mennyiségben szállítanak szovjet partne­rüknek. A szovjet exportra kerülő típus 18 kilogrammos, nyolc féle belgyógyászati kézimű­szert tartalmaz, köztük EKG- készüléket, légzésfunkció- Is hallásvizsgáló készüléket. Ezen kívül több mint tízféle összeállításban gyártják a di­agnosztikai táskákat, például külön komplett táskát állítot­tak össze a terhesség-vizsgá­latokhoz. A nemzetközi szinten is egyedülálló diagnosztikai tás­kák iránt belföldön is nő a kereslet. Tapolca környékén négy községben a körzeti rendelőket már felszerelték ilyen készülékekkel, további 11 községbe is rövidesen szál­lítanak belőlük. A műszaki fejlesztésre sok­féle definíció van. »Üzemi szinten lényegében a gyártás- és a gyártmányfejlesztést öleli fel. Népgazdasági szin­ten a műszaki fejlesztés olyan tevékenységet jelent, amely elősegíti a gazdasági fejlődést egyrészt az ágazati és a ter­mékstruktúra fejlesztésével, korszerűsítésével, másrészt a ráfordítások volumene és összetétele javításával fokoz­za a nemzetközi versenyké­pességet. Lényegében tehát olyan műszaki, szervezési és közgazdasági intézkedések láncolatát jelenti, amely in­tézkedések a termékeket és a termelést hasznosan változ­tatják meg. A műszaki fejlesztési tevé­kenység eredménye megnyil­vánul mind a termékek vá­lasztékának és minőségének javulásában, mind pedig a munkatermelékenység foko­zódásában: emelkedik a ter­mékek és a termelés műsza­ki színvonala. A műszaki fej­lesztésben ötvöződnek a tech­nika, a technológia, valamint a tudományok és aktiv hatást gyakorol mind a gazdasági növekedésre, mind pedig an­nak szerkezetére, műszaki színvonalára. A műszaki fej­lesztési tevékenységnek aktív szerepe van a népgazdaság növekedésében, fejlődésében. Számítások igazolják, hogy a nemzeti jövedelem növekmé­nyében a nagyobbik rész a technikai haladásból szárma­zik. Érthető módon minden or­szág jelentős összegeket költ a műszaki fejlődést megala­pozó tudományos kutatásra, gyártmány, és gyártásfejlesz­tésre. Magyarország ilven jellegű kiadásai elérik, illet­ve meghaladják a nemzeti jö­vedelem 3 százalékát, 130 kutató és fejlesztő intézetben több mint 80 000-en foglal­koznak kutatással, fejlesztés­sel. öntőié»! verseny A közélet serkentője Hég nincs vége A rákóczifalvai Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezet öntözési versenyfelhívására Szolnok megyéből negyven­két termelőszövetkezet és hét állami gazdaság küldte be nevezését. Más megyékből három ter­melőszövetkezet csatlakozott a felhíváshoz. Tegnap meg­beszélést tartott az öntözési versenybizottság, megállapí­totta, hogy a legtöbb pont­számot a mezőhéki Táncsics, a cibakházi Vörös Csillag és a rákóczifalvi Egyesült Rá­kóczi Tsz érte el. Szorosan a nyomukban van viszont a ti- szaföldvári Lenin, a jásziadá- nyi Egyetértés, a nagyrévi Ti­szazug és a tiszafüredi Hó­mán Kató Termelőszövetke­zet is. Az időjárás ismét szárazra, melegre fordul, az öntözési idény még korántsem fejező­dött be. A gazdaságok nagy része most is nagy erővel ön­tözi földjeit. A verseny tehát nem zárult le, minden üzem­nek lehetősége van még újabb pontok szerzésére. Kü­lönösen a másodvetések és az őszi tározó, kelesztő öntözé­sek kiadagolásánál lehet a versenyeredményeken javíta­ni. A HAZAFIAS Népfront közelgő VI. kongresszusának tartalmi előkészítése a moz­galom vezető testületednél és helyi bizottságaiban egyaránt időszerűvé teszi, ,hogv a nép­frontmunka fő területein — a nemzeti egység erősítésé­ben, a szocialista demokrácia fejlesztésében, a művelődés- politikai, a gazdaságpolitikai és a közjogi tevékenységben — mérlegre tegyék az elmúlt években, elért eredményeket. A szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibonta­koztatását sokféle formában se rí ti a népfront. Azt tartják szem előtt a mozgalom akti­vistái : társadalmi fejlődé­sünk jelenlegi időszakában különösen fontossá vált a szocialista közgondolkodás elterjesztése. E cél szolgála­tában a Hazafias Népfront szervei mintegy 2600 tömeg­propaganda fórumot működ­tetnek. Az állami és társa­dalmi szervekkel együttmű­ködésben gondozzák, serken­tik az „Olvasó népért” moz­galmat. A bejáró, ingázó munkások bevonása a műve­lődésbe, a háziasszonyok, a gyermekgondozási segéllyel otthon maradt anyák mű­veltségének bővítése, a ta­nyákon. kis településeken élők bekapcsolása a kulturá­lis élet vérkeringésébe — mind-mind a népfront moz­galmi munkájának részévé vált. A mozgalom szervezeti fel­építése lehetőséget nyújt ar- rai, hogy a népfront a társa­dalom, a közélet legfontosabb kérdéseivel foglalkozzék, az ország politikai intézmény­rendszerébe szervesen beil­leszkedő népfrontmozgalom­nak több mint négyezer he­lyi bizottsága működik. A népfrontbizottsági tagok szá­ma mintegy 120 000. A vá­lasztott testületek tevékeny­ségét mintegy 5000 munkabi­zottság egészíti ki. AZ A TÉNY, hogy nálunk a nagykorúság korhatára 18 év, lehetőséget nyújt a fia­taloknak, hogy választók és választhatók legyenek, teljes joggal szerepeljenek a köz­élet fórumain. A népfront választott testületéinek ösz- szetétele tükrözi a társadal­mi változásokat és igényeket; soraikba 25 százalék a mun­kások, 32 százalék a nők és 20 százalék a 30 éven aluli fiatalok aránya. Arcok az építöbrigádból U tazás előtt a legtöbb emberben van egy kis szo­rongás. Vajon úgy sikerül-e minden, ahogyan szeretné? Vajon mit talál ott, az ismeretlenben? Kérdez ma­gától az ember, szorong, azután mégis nekiindul. Maroknyi csoport készülődik a Tiszaligetben, embert próbáló útra. Üticéljuk Uszty-llimszk, Szibériában. A tizennyolc Szolnok megyei fiú egynémelyikének nagyszülei még át sem lépték falujuk határát, s ha mégis, annak többnyire a háború volt az oka. Hadifogolyként egy-két öreg talán már járt arrafelé, a fiúkat azonban már egy egészen más világ várja. Nehéz volt bejutni Teleki Ferenc 22 éves. Kunmadarason dolgozott a községi tanács építőipari üze­mében. Uszty-Ilimszkben be­tonozó lesz. Most, a búcsú­zás előtt vidám, beszédes. — A tiszaörsi strandon dol­goztunk, amikor a községi KISZ-titkár szólt, hogy a KISZ-kongresszus határo­zott, lehet menni Uszty- Ilimszkbe. Mondom kösz, al­szom rá egyet. A tiszafü­redi járásból heten jelent­keztünk, már egyedül va­gyok, a többieket „kiszór­ták”. Olyan, de olyan orvosi vizsgálatok voltak !... Szó­val nehéz volt bejutni a csapatba. A szülők kicsit zo­kon vették döntésemet, fő­leg a sok idő miatt. Kétév... Most már belenyugodtak, be­letörődtek. De inkább az foglalkoztat­ja, mi várja Szibériában. A bolgár és az NDK-beli fia­talok már kint vannak, hét és fél ezer komszomolista is megérkezik hamarosan. Kell a munkáskéz: a világ egyik legnagyobb fafeldolgozójának 1979-ben már üzemelnie kell. Igen, persze hideg lesz. Ne­héz lesz. De olyan nincs, amit az ember ne bírna ki. Főleg, ha akarja. S most na­gyon akarja. Odamaradt Kunmadaras, a poros földutak, az épülgető község, a települést körül­ölelő Üllőlapos, a szikes le­gelők, a puszta, az Arany­fácán étterem ... Amikor e sorokat megkapja az olvasó, Teleki Ferenc már vonaton robog Moszkva irányába. Nyelvtanulás, szakmai képzés Berta József abádszalóki, tizenkilenc esztendős, az Ál­lami Építőipari Vállalat bur- kolója. Erről eszébe jut, hogy a magyarok jól tudnak „burkolni” (enni!), odakint lesz magyar szakács, úgy­hogy minden rendben. Je­lentkezett, mert szeretne vi­lágot látni, nyelvet tanulni, mivel az iskolában alig ra­gadt rá valami, mindig elló­gott az óráról. Szakmáját is egy kicsit magasabb fokon gyakorolhatja, no meg ugye az öt országból jött fiatalok, új barátok. Szabad idő? Lesz elég, ő horgászni jár majd, jó lenne vadászni is, egyéb sportokról, mint például a boksz, nem is beszélve. No igen, kemény lesz a munka, dehát fiatal, bírja. Itthon is KISZ-tag volt, odakint sem lesz ez másként, jó nemzett közi ifjúsági mozgalomra szá­mít. Meg arra, hogy a ma­gyar Kun Béla építőbrigád jó hírnevet szerez a munká­jával. Első külföldi útja a szelíd alföldi tájról, a most béké­sen folydogáló Tisza mellől a vad Angara folyó mellé, a zordon Szibériába vezet. Al­kotni megy, otthagyni ujjle­nyomatát az ember egyik újabb nagy művén. Nem kirándulás lesz Az egyik veterán, Tiger Ferenc szolnoki, 28 éves, az AEV festő-mázoló szakmun­kása. Nős, ötéves fia, három­éves lánya van. — Miért megyek? Nem a romantika. Az anyagiak mi­att is. Itthon kapom a fize­tésemet, kint is keresek. Az itthon kapott pénz rámegy a kétszobás lakásunk rezsijére, és ebből fizetjük a havonta majdnem másfél ezer forin­tot kitevő OTP-részletet. A feleségem is hamarosan visz- szamegy dolgozni. Remélem; kicsit összezedjük magun­kat. Amikor hazajövök, új bútort veszünk, mert addig­ra a gyerekek elnyüstölik a mostanit. Nehéz lesz távol a családtól, de úgy fogom fel, mintha katona lennék, csak éppen ritkábban jöhetek ha­za. Megbeszéltük a felesé­gemmel, s így láttuk jónak. — Sokan „vadítanak”,, megfagysz — mondogatják, dehát ott is emberek élnek, s ha ők kibírják, akkor mi is. Meg aztán ott a magya­ros virtus!... Én tanulni is megyek. Lesznek nyelvórák, s az uszty-ilimszki Komszo­mol titkára mondta, hogy járhatunk szakmába vágó fő­iskolára. Megpróbálom, itt­hon majd befejezem. Szeret­ném értelmesen eltölteni azt a két évet, eljutni sokfele, pl. Irkutszk, Bratszk városá­ba, ahol még sok magyar le­származott él, őseik részt vettek a hősi harcokban an­nakidején. Jó lenne megke­resni őket. — Ez az útunk nem ki­rándulás lesz, már 16-án kezdődik a kemény munka. Fagyszabadság csak mínusz 42 fok alatt jár. Bizony, né­ha össze kell majd szorítani a fogunkat. — körmendi — Fotó: Martincsek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents