Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-10 / 188. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 10. A „mindentudó A „szója" szó a magyar lakosság bizonyos korosztályai­ban igencsak kellemetlen emlékeket ébreszt. „Míihús”, „mű- virsli”, „szójafasirt” és társai a háborús, vagy az azt követő évek nyomorát, a pót-élelmiszereket idézik fel sokakban. Mégis, a szója most szinte második reneszánszát éli ha­zánkban. Az igen magas fehérjetartalmú növény termelése az étkezés-kultúránkba való újbóli „betörése” igen sok te­rületen mutat fel olyan nagyjelentőségű eredményeket, ame­lyek szinte „mindentudóvá” teszik ezt a növényt. Bemutatunk egy újítást Erről a sokoldalúságról adott tájékoztatást a téma három vezető szakembere, Kralovánszky Pád, Kelemen János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság buda­pesti fehérje-program iro­dájának vezetői, és Mohácsi Károly, aiki a gyakorlati munkát Szentlőrincen irá­nyítja. mint a szója-szolgá- lat vezetője. Kezdjük a termelési ada­tokkal: 1975-ben 181 mező- gazdasági nagyüzemünk 25 000 hektáron termel szóját. En­nek majdnem fele a Tiszán­túlra esik. Szolnok, Hajdú- Bihar, Bék&TeS" ’ Csongrád megyékben mintegy 12 ezer hektáron folyik a termelés. A Dunántúlon, Baranya, Tolna, Zala, Somogy, Fejér, Győr-Sopron és Vas megyék­ben 11 ezer hektáron terem szója, míg a Duna-Tiszakö- V zén, Rács-Kiskunban ~ 2000 hektáron. Így elmondható, hogy a szója-termelés tény­leg országos üggyé vált. A tavalyi, üzemenként! 70 hek­táros átlag 120 hektárra emelkedett, és már 9 olyan gazdaság is van, ahol 3—400 hektár felett vetettek az idén szóját. A termelés előzetes becs­lése 40 üzem átlagában hek­táronként 16,5—17 mázsa lesz. Azonban a legjobb 40— 50 gazdaságban 20 mázsa fe­letti hektár-átlag is várható. A kecske ma már sokat veszített egykori jelentősé­géből, annyira, hogy hazánk­ban is egyre ritkábban ta­lálkozhatunk véle. Pedig az egyik legrégebben háziasí­tott állat, háziasítása állító­lag a kutyával csaknem egy- időben történt. Az ókori Ke­leten különböző célból tar­tottak kecskéket. Nem csu­pán húsáért és tejéért be­csülték, hanem terhet is hordoztatok vele, sőt iga­vonásra is használták, szárí­tott trágyájával pedig fűtöt­tek. Testének minden részét felhasználták, lenyírt szőré­ből ruhaanyagot készítettek, bőréből pedig vizes- és bo­rostömlőket csináltak. Sok országban még ma is nélkülözhetetlen háziállat a kecske. Igénytelen, táplálé­kát jól használja ki a sze­gényes növényzetű tájakon, nyomorúságos vidékeken magányosan éppúgy tartha­tó, mint nyájakban. Egykor, a vitorláshajók korszakában a hosszú utakra induló hajók Hogy ez mit jelent, ahhoz érdemes egy pillantást vet­ni a világélvonalra: a világ­első Kanadában az országos átlag 20 mázsa, a második 'Egyesült Államokban pedig 18,2 hektáronként! Tehát a néhány éve még csak tudo­mányos kutatómunka stá­diumában levő magyar szó- jatermelés elérte a világ él­vonalát! Az idén termelt, és jövőre felhasználható szója mennyi­sége előreláthatóan 32 ezer 500 tonna lesz. Ez annyit jelent, hogy — a mostani világpiaci árat figyelembe- véve — mintegy hatmillió dollárnyi import fehérjeta­karmányt lehet hazai terme­lésből helyettesíteni. (Ez az ország évi takarmányimport­jának 6—7 százaléka.) A be­takarítást augusztus végén kezdték, és októben elejére mindenütt végeztek is vele. Jövőre a vetésterület 35— 40 ezer hektárra nő. A Bólyi Állami Gazdaságban, ahol a szója-szol'gálat működik, meg­szervezték a vetőmag hazai termelését is, amivel továb­bi nagyösszegű devizát ta­karítanak meg az ország­nak. Jelenleg a szóját tömege­sen még inkább takarmány­ként használják. Azonban — a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet sgeítségével — étkezési felhasználásra is gondolnak. És ez épp fordí­általában vittek magukkal kecskéket isi, hogy friss tej­jel és hússal lássák el a ha­jósokat. Gyakran előfordult, hogy a magányos szigetekre is tettek ki néhány kecskét, hogy ha hajótörött vetődik a szigetre, a legelemibb lét- szükséglete fedezve legyen. Erről olvashatunk példát Defoe világhírű regényében, a Robinsonban: hősének életét a szigeten talált elva­dult kecskék könnyítették meg. Még ma is sok szige­ten találunk ilyen, több év­százada elvadult kecskéket. Egyes vidékeken azonban óriási károkat okoztak a kecskenyájak. Lelegelik az amúgyis 'gyér növényzetet, az erózió akadálytalanul le­hordja a termőtalajt, konár sivataggá válik a táj. Képünkön egy Észak-Af- rikában élő sörényes kecske- anya látható bárányhoz ha­sonló gidájával. amely bizo­nyítja a kecskék és juhok viszonylag közeli rokonságát. II ' ■ szója tott előjelű lesz. mint a rosszemlékű éveikben. Akkor ugyanis nem volt mit tenni, megszokott ételeink helyett ettük a szójakészítménye- ket, hogy kalória jusson a szervezetünkbe. Ma megfor­dult a helyzet: túl sok kaló­riát fogyasztunk, az elhízás népbetegség számba megy Magyarországon. A kutatók évek óta keres­nek olyan élelmiszer-alap­anyagot, amelyben kevés a szénhidrát, a testépítéshez elengedhetetlen fehérje vi­szont 6ok. Ennek ideális ese­te a szója. Persze, nem úgy, hogy étel helyett — hanem hagyományos ételeink mel­lett has^pálják. Azaz: 10—30 százalékban szójalisztet, da­rát kevernek az eredeti étel-alapanyag mellé, ará­nyosan csökkentve annak fölö6 kalóriatartalmát, de ettől a hagyományos magyar ízek még megmaradnak A gyakorlati kutatómun­kát mo6t már üzemi mére- tekbena dunaújvárosi Duna- vidéki Vendéglátó Vállalat Végzi, amely hét Duna men­ti megyében működik. Halkrémtől a mártásokig, süteménytől tv-linzerig. töl­tött paradicsomtól tortáig, sok-sok ízletes, magyaros ételben szerepelnek a válla­lat Százhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Vállalat te­rületén működtetett konyha­üzemében előállított szója- termékek. Százhalombatta lesz egyébként a nagyüzemi termelés központja is, most várják egyes import-beren­dezések érkezését, amelyek befutásával komoly mére­tekben indulhat meg az ét­kezési célra is alkalmas szó- ja-szánmazékok termelése. Haltelepítések a Szovjetunióban A Szovjetunióban különö­sen a Fekete-tenger, a Kasz- pi-tó és az Aral-tó halállomá­nya sínylette meg a nagy­üzemi halgazdálkodást. (Ezeknek a vizeknek halfau­nája eredetileg sem volt túl gazdag.) A halászat szakem­berei ezért elhatározták, hogy hasonló ásványi össze­tételű, (sókoncentrációjú) vizekből telepítenek át — alapos vízkémiai, ökológiai előtanulmányok után — a népgazdasági szempontból értékes halfajokat ezekre a halban szegény területekre. Erre az áttelepítésre a Bal­ti-tenger és a Japán-tenger partmenti övezetének vizei­ben élő halfajok bizonyul­ták a legalkalmasabbnak. Fásított meddőhányók A karagandai szénme­dencében nagyarányú munka indult, hogy felszá­molják a bányák elmarad­hatatlan velejárójának te­kintett meddőhányókat. Különleges csoportok se­gítségével eloltják az év­tizedek óta füstölgő „fe­kete piramisokat”, termő­földdel takarják be, mű­trágyával gazdagítják, majd a biológusok útmu­tatásai alapján füvekkel, bokrokkal, fákkal ültetik be. Az eddigi kísérletek sikerrel jártak. A kellő elő­készítés után a meddőhá­nyók tetején fenyőfák, bok­rok és más növények zöl­dellnek. Nyírségi rakodókocsi Rakodó kocsikísérő mun­kásokat a mái munkaerőhiá­nyos világban lassacskán már igazgatói fizetésért sem kapnak a vállalatok. Kivált­képp, ha reggeltől estig ne­héz 35—40 kilogramm gyü­mölccsel, burgonyával telt ládákat, zsákokat kell kéz­zel az autókra fel- és lerak­ni. Amikor már a forintok varázsa sem segít — de a munkát mégis el kell vé­gezni — segítenek az újítók. Kár, hogy sok helyen csak a végszükségben fordulnak hozzájuk. Ez a képünkön látható fö­löttébb szellemes rakodógép is alighanem így született, valahol a Nyírségben, in­nen a neve is: nyírségi rako­dókocsi. Egyetlen ember, méghozzá figyelemreméltó fizikai munka nélkül három­öt perc alatt menetkészre pakol gyümölcsös, vagy zöldséges ládákkal egy te­hergépkocsit, vagy traktoros vontatót Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szállítmá­nyokat előzőleg elektromos, vagy Diesel-targoncákkal szabályosan összerakják. A képen látható rakodóko­csit kiselejtezett, régi RS— 09-es kistraktor felhasználá­sával, a Derekegyházi Álla­mi Gazdaság gépműhelyé­ben készítették. A vázszer­kezetre oszlopszerűen négy darab olajműködtetésű, hid­raulikus munkahengert szer­kesztettek, amelyekhez a ké­Megkezdődött az „édes földi gyümölcsök”, a diny- nyék idénye. A sárgadinnye a korai középkorban került Európába, valahonnan Kö- zép-Ázsiából. Hazánkban a XI. században már ismerték és termesztették. A vetéstől számítva — az időjárástól és a fajtától függően — 90 — 100 nap alatt érik be. Elő­ször a kissé recézett, szür­kés héjú, zöldesfehér húsú Magyar Kincs és a sárga, sir ma héjú zöld húsú Togo fajták jelennek meg a pia­con, majd a sötétsárga húsú Ananász és az enyhén gerez- des héjú, világoszöld húsú Muskotály következnek. Mindezeket a rücskös, nagy gerezdű, narancssárga húsú Kantalúp követi. „Tesztelés” a dinnyeföldön A sötétzöld héjú, vérpiros vagy sárga húsú görögdinnye valamivel később kerül a fogyasztók asztalára, mivel a tenyészideje — 100—110 nap — hosszabb a sárgadinnyé­énél. A görögdinnyének a trópusi Afrika az őshazája, onnan - került Európába a XIV. században. Talán meg­lepő, hogy a görögdinnye egyik legközelebbi rokona, a sártök, amelyet gyógynö­vényként tartanak számon, erősen mérgező termésű. Elsősorban a termesztőnek kell jól tudnia, hogy miről ismerhető fel: leszedhető-e már, érett-e a dinnye? Amíg a sárgadinnye érettsége könnyen felismerhető — jel­legzetes, a héjon is jól érez­hető illata elárulja, valamint az, hogy a szárral ellentétes oldalon gyenge nyomásra is puhániaik érezhető —, addlig a görögdinnye esetében ehhez nagy gyakorlat szükséges. A termelőnek ugyanis oly mó­don kell megállapítania a gyümölcs érettségét, hogy nem lékelheti és1 nem rop­panthatja meg. A dinnye megkopogtatásia viszont nem megbízható vizsgálati eljá­rás. Mégis, vannak bizonyos pen látható módon vízszintes tartókat erősítettek. Ezek az olajnyomás hatására süly- lyednek, vagy emelkednek a kívánt magasságba. A szállítmány alá kereszt­ben méretre szabott vasru- dakat tolnak a rakodólapok résein át. E rudakon és a ke­resztgerendákon keresztül adja át erejét a traktor mo­torja és emeli fel a jármű platójára a szállítmányt. A kisteljesítményű, mindössze 15 lóerős traktor egyszerre 96, almával teli rakott ládát képes kocsira emelni, amely­nek összsúlya több mint 30 mázsa. Elvileg azonban na­gyobb teljesítményű traktorral sokkal nagyobb, nehezebb szállítmányok is percek alatt érésii jelek, amelyek útbaiga­zíthatják mind a termelőt, mind a vásárlót. (Itt jegyez­zük még meg, hogy a sárga­dinnye akár valamivel ko­rábban lis leszedhető, mert az állás során utóérik.) A görögdinnye héja, amely legtöbbször hamvas, éréskor fényesebb és világosabb lesz. A dinnye érettségére lehet következtetni még arról is, hogy könnyebb súlyú, mint az ugyanolyan nagyságú éretlen dinnye. Az érett dinnyéről lepereg az éjjeli harmat, az éretlenről nem. Ugyancsak jellemző az érett dinnyére, hogy ütögetésre, kopogtatásra kongó hangot hallat. Az érettséget bizo­nyítja az is, ha a termés kö­zelében levő kacs (vagy ba­jusz, ahogy egyes helyekén nevezik) elbarnul, meg­szárad. Az érett görögdinnye héja kemény, levakarva szép fe­hér színű, és a köröm nem könnyen hatol bele. A dinnye érettségére következtethe­tünk akkor is, amikor levág­juk száráról, kocsányáról. Az érett dinnye szára belül fe­hér színű és belőle sárgás lé folyik ki. Másik ismehtetőjel: az érett gyümölcs vízbe he­lyezve nem merül, el, míg az éretlen fenékig süllyed. Az érett dinnye tulajdonsága még az is, hogy nyomásra éleset roppan, reccsen. Ez a módszer azonban — mint említettük — élettartamát csökkenti. Dinnvevásárlás, műszerrel Azon felismerés alapján, hogy az érettség foka a diny- nye méretének és súlyának függvénye, egy szovjet ftel;ta­láló ügyes kis eszközt készí­tett a legjobb dinnyék kivá­lasztásához. A kis eszköz egy különleges rugósmérleg, amely megmutatja a gyü­mölcs súlyát, a rászenelt hu­zal, pedig a dinnye átmérőjé­nek a mérliegkarral bezárt szöge alapján kimutatja, mi­lyen fajsúlyú, tehát érett-e felhelyezhetők a vontatókra, vagy leemelhetők arról. Ke­zeléséhez csupán bizonyos gyakorlatra van szükség. Az állami gazdaság nagymágo- csi rakodóterén a nagy al­maszüreti szezonban a gé­pész reggeltől estig egyedül kezelte a gépet, fogadta a gyorsan, egymás után érkező tehergép j árműveket. További értéke az újítás­nak, hogy segítségével szá­mos rakodó targonca mun­kája is megtakarítható, hi­szen azokra már nincs szük­ség a rakodótéren. Olyan munkahelyeken dolgozhat­nak, ahová méreteinél fog­va — például a bozót sűrű­ségű almafák közé — a ra­kodógép behajtani nem tud. a dinnye. Az „énettségmérő műszerrel” végzett ellenőrző Ikíseirletek százszázalékos si­kerrel végződitek, ezt köve­tően adott ki szabadalmat a szovjet találmányi hivatal a szerkezetre. Érdemes konzerválni A dinnye nemcsak nyersen fogyasztva kitűnő gyümölcs, ízt, lekvárt, befőttet is lehet' készíteni belőle (bár csak ke­vesen élnek ezzel a leheitő- séggel). Héja is többfélekép­pen felhasználható, iglazán kár szemétbe dobni. A diny- nye vagy a dánnyehéj cukros szirupban éppúgy tartósítha­tó, mint rumban vagy ecet­ben. Érdekes dolog hogy —más gyümölcsök példájára — a dinnyéből miért nem készí­tenek pálinkát vagy bort? Élesztőgombák hatására a dinnyelé éppen úgy, minit bármely más gyümölcslé, megerjed ugyan, de mert cu­korban viszonylag, szegény és meglehetősen aromáitlan, dinnyepálinkát vagy dinnye- bort nem készítenek belőle. A dinnye általában 6—8 szá­zalék cukrot tartalmaz. Leg­több hazai gyümölcsfélénk­ben ennél lényegesen több — 13—18 százalék —• cukor van. Ha mégis kifejezetten édes ízű is a dinnye, annak oka az hogy szerves savakból is viszonylag kevés található benne, már pedig egy gyü­mölcs édes ízhatása nemcsak a jelenlévő cukor mennyisé­gétől, hanem a cukor és a sav. arányától is függ. Olvashatunk róla, hogy a múlt századiban divatos dinnyeszüret-ünnepségek al­kalmával úgynevezett „dliny- nyebor”rt ittak. Ez azonban nem dinnyéből, hanem szőlő­ből készült, és a dinnye mér­téktelen fogyasztásából szár­mazó kellemetlen hatást volt hivatott magielőzni. Nevét te­hát nem alapanyagától, ha­nem a fogyasztási alkalomtól nyerte. B. I. ’ Sz. J. L \ Kecske vagy bárány? Érik a dinnye

Next

/
Thumbnails
Contents