Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
1976. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÚSZÉVES A KOSSUTH LAJOS SZÁZAD Tiszafüredi munkásörök a zászlóbontás után. 1957. május elsején (Egykori felvétel) Jubileumra készülnek a tiszafüredi munkásörök A tiszafüredi Kossuth Lajos munkásőr század is készül a testület huszadik jubileumára. Emlékfalat alakítanak ki, s rajta régi fényképek, dokumentumok, tablók segítségével idézik az utóbbi két évtized nevezetes eseményeit. Munkájukat könnyíti, hogy a század tizennégy alapító tagja még most is aktív szolgálatot teljesít. Ez egyben azt is jelzi, hogy stabil az állomány. Az idén például nem szerelt le senki. Emiatt az ünnepi munkásőrgyűlések országosan érvényes forgatókönyvét is meg kellett változtatni. Az emlékfal kialakításában a Magyar Hajó- és .Darugyár tiszafüredi üzeme és a Vegyesipari KSz segítséget nyújt. Ügy tervezik, hogy — az alapító tagok visszaemlékezéseinek magnószalagra vételével — egy-egy tárgyi emlékhez szóbeli magyarázatot fűznek. A hagyomány- őrzés mellett a fiatalok meghívásával a hazafias-honvédelmi nevelést is elősegítik ezzel. Az emlékfal kialakításához már sok régi fényképet gyűjtöttek. Azok mellett régi kitüntetések, a század oklevelei és néhány nevezetesebb esemény megörökítése is őrzi majd a tiszafüredi munkásőrök férfias helytállását. így például az 1970-es árvíz időszakának megörökítése. Akkor 33 kilométeres szakaszon védték a gátat. Szálláshelyük az abádszaló- ki iskola volt. Bár a munkásőrök fő párt-, megbízatása, a legtöbb időt lekötő társadalmi munkája a fegyveres szolgálat, amellett igen sokat segítenek a járás községeinek fejlesztésében, a fiatalok nevelésében. A tiszafüredi járás úttörőinek például Nagyvis- nyón épül egy állandó tábor. Alapjait a munkásőrök készítették, s további segítséget is vállaltak. Nem véletlen tehát, hogy a tiszafüredi járás egészére jellemzően a párt- és gazdasági vezetők erkölcsileg és anyagilag egyaránt elismerik a munkásőrök erőfeszítéseit. Külön tisztelet illeti azokat. akik a testületben húsz éve teljesítenek szolgálatot. Az iskolások a fegyveres erők napján a lakásukon köszöntik a munkásőröket. A munkásőrség egyébként nemcsak a társadalmi munka révén népszerű a fiatalok között. Oda való felvételükért szívből drukkolnak a pajtások. A tiszafüredi járás munkásőrei azt akarják hogy a huszadik jubileumot köszöntő ünnepi gyűlés ne csak külsőségeiben, hanem tartalmában is más legyen a korábbi összejöveteleknél. Eddig mindig az élmezőnyben álltak a megyében. Ezért úgy adhatnak majd számot a pártbizottságnak, s az alapító tagoknak egyaránt, hogy méltók voltak, méltók lesznek a zászlóbontáskor elhangzott fogadalomhoz. S. B TANJA \s 76 Pénz, de milyen áron? <2.1 — Tegnap este mikor feküdtek le? — Az már éjszaka volt. Kettőkor. — Ez mindig így van? — Nem, de előfordul. Este tíz előtt azonban sohasem végzünk. — A televíziót nézik? — Néha. De elalszunk ülve. — Ma reggel mikor keltek? — -"Elaludtunk. ötkor serkentünk fel. — És máskor? — Nekem már három óra előtt csörög a húsz kis „ébresztőórám”, itt az ablak előtt, a fán. Ott kukorékolnak a japán kakasok. Az hamarabb kezdi, mint a nagy veres kakas. — Moziban mikor voltak? — Tíz év alatt talán egyszer. — Színházban? — Nem. — Kirándulni? — Egyszer elvitt a téesz Csehszlovákiába. Nem enged a háztáji. — Kávét isznak? — Anélkül már nem bírnánk ezt a nagy hajtást. Szegedi Sándor is szépen rendben tartott tanyában él. Van itt minden: villany a házigazda jóvoltából, aki villamosította a tanyát egy háromfázisú áramfejlesztő segítségével. Vannak tehát háztartási gépek sőt, morzsoló, daráló is könnyíti a munkát. Van min könnyíteni. Szegedi Sándor tehenész a Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben. Hagyományos telepen dolgozik, ahol a fejes kivételével semmi sincs gépesítve. Kasban, háton hordja a takarmányt, egy kas 100—120 kiló, naponta, . 50— 60 mázsát cipel. Emellett 40—50 mázsa trágyát rak csillére és onnan le. Reá tartozik még a háztájiba beszerezni a takarmányt, no meg a ház körül minden ezermester munka, mivel mindenhez ért. Felesége négy tehéntől naponta 40 liter tejet fej, az idén már leadtak 32 hízót, van 250 csirke, liba, néhány birka, két anyakoca, ' egy kan, 18 család dongó. Az asszonyra marad a háztartási munka, a gyereknevelés is. Van három gyerek, akik már kézzel-lábbal mennének a városba. Úgyhogy igyekezni kell, dolgozni... — Vettünk Mezőtúron egy kis házat, az Oncsán — magyarázza Szegedi Sándor. — Az egy szobához ragasztunk még egyet és egy fürdőszobát, alsóépületet. Az éjjel annak az alapját betonoztuk. — Az az igazság, mi mindig a „hajtsál”-ból álltunk ki. Az ember már vágyin- gózik más után. Még két- három év idekint — toldja meg az asszony. — Már 15 éves koromban bandában kaszáltam, a két öcsém ríva szedte utánam a markot. Én 19 éves voltam amikor megesküdtünk, a feleségem 16. Rögtön levágtunk 14 holdat, ezzel kezdtük, mivel semmink sem volt. Most 38 éves vagyok, jó családi életünk van, egy rossz szavunk nem volt egymáshoz. Csak ez a sok dolog. . . Igen, a sok dolog... Ennek okán elhangzik egy-egy itt fáj, ott fáj sőt, Szegedi Sándor az infarktus szót is kiejti a száján. A felesége pedig az idegéit emlegeti. — Ezen a szép nyugodt helyen? — Ezen. Borzasztó idegesít, hogy az első osztályos kislányomat naponta busszal küldöm iskolába. Egyedül. Idekint megszűnt az iskola. Egy okkal több a beköltözésre. Mások is így vannak ezzel. Szegedi Sándor hétköznapjait ugyanis nagyon sok ember éli. A csaknem 2 ezer munkaképes korú mezőtúri tanyasi lakos 77 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, elsősorban az állat- tenyésztésben, de sokan a növénytermesztésben vagy a gépeken keresik kenyerüket. Iparban, építőiparban a tanyasiak. mindössze 13 és fél százaléka dolgozik. így tehát Szegedi Sándor élete meglehetősen gyakori és jellemző errefelé. A hihetetlenül kemény életet igyekeznek mostanában köny- nyítgetni, s ez főleg a háztájin keresztül lehetséges. Hogyan is mesélte a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz megbecsült tag- ia. Szegedi Sándor (vezetőségi tag!)? — Két éve még éjjel kettőkor motorra ültem, mentem Túrkevére, Kuncsorbára vagy Törökszentmiklósra két zsák tápért. Muszáj volt, az ólban röfögött vagy 15 hízó. Most már jobban segíti a téesz a háztájit. Ennek hogyanját, mikéntjét a szövetkezet üzemgazdasági osztályvezetője (egyben Mezőtúr HNF-bizottsá- gának elnöke) Nagy Lajos sorolja. — A szövetkezetnek sem mindegy, mi van a háztájival. Ha azt segítjük, segítjük a tagokat, a fiatalokat is. Szalmát ingyen adunk, amennyi kell. Kiritkult erdősávok, dűlőutak, rizstelepek melletti elszórt területeket kiadja a téesz kaszálónak. A tagoknak kedvezményesen adunk takarmányt. Szénát öt mázsáig önköltségi áron, lucernalisztet korlátlan mennyiségben, ezzel hiz- lalgatják a bikát. Segítünk a háztáji állatok szállításában, átvételében, a tejnél is ez a helyzet. Az öregeknek még több a kedvezmény: ingyen vetőmag, ingyen műveljük a háztájit, adót fizetünk helyettük... Boldoguljon, aki kint él. És aki beköltözik a városba?'Van-e szem, mely odafigyel, hogy az, újonnan épített házak mellé csak garázst építenek, vagy néhány állat számára ólat is? Hiszen a tartási kedv ösztönzése is feladata a várospolitikának. KÖVETKEZIK: Városon kívül, figyelmen kívül? Körmendi Lajos Beruházásokhoz Megyei kölcsönalap A tanácsok egy-egy nagyobb beruházás pénzügyi feltételének megteremtéséhez rövidebb-hosszabb ideig tartalékolják pénzüket a számlájukat vezető OTP fiókoknál. A lekötési idő tartalmától függően a takarékpénztár ezekért a tartós betétekért 3—6 százalék kamatot fizet. A Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal együttes utasítása értelmében 1976-tól e tartós betétekből megyei kölcsönalapot létesíthetnek a megyei tanácsok, amit elsősorban a folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezésére a helyi tanácsok vehetnek igénybe. Megyénkben eddig két tanács helyezett el az OTP-nél tartós betétet 4.8 millió forint összegben, ami mesééi kölcsönalapként kezelhető. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a nagykörűi 75 személyes óvoda építésére egymillió forint összegű kölcsön felhasználását engedélyezte. A községi tanács képviselői a napokban írták alá az OTP Szolnok megyei Igazgatóságánál a kölcsönszerződést. Paradicsom kézi szedéssel Az idén több munkáskézre lesz szükség a paradicsomszedéshez a jászszentaindrási Haladás Tsz-ben. A 260 hektáron termesztett paradicsomot megviselte először a hosszú aszály, majd a szokatlanul hűvös hajnalok. A termés a tervezett ezer vagonról mintegy 700 vagonra csökken. A bogyók szabványon aluli mérete miatt csak kis részen válik lehetővé a gépi betakarítás. A gazdaság felkészült a kézi szedésre, arra számítanak, hogy a paradicsomszürettel a tervezettnél jóval később végeznek. Zagyvarélcason Eredményes társadalmi munka Zagyvarékason nagy gondot fordítanak a tanács vezetői és az ott lakók arra, hogy községük minél szebb, tisztább legyen. Egyre többen vannak, akik lakóházuk előtt felkérés nélkül elvégzik az utak, árkok karbantartását, és parkosítanak is. Közösen is végeznek társadalmi munkát falujuk parkosításáért a zagyvarékasiak. Az így végzett önkéntes munka értéke ebben az évben meghaladta az egymillió forintot. Ez azt jelenti, hogy egy lakos 245 forintnak megfelelő értéket dolgozott. Ez az összeg meghaladja a korábbi évek eredményeit. KOLLEKTÍV AKARAT Mi jellemezte az idén az új kollektív szerződések elő- ------------------------- készítését? A dolgozók minden korábbinál nagyobb aktivitása, a felelősségteljes, politikailag érett, a szocialista ügy iránti elkötelezettséget tükröző gondolkodásmód. Maga az a tény, hogy a megyében a szervezett dolgozók mintegy 80 százaléka vett részt az új kollektív szerződések kimunkálásában, a tervezetek vitájában pedig 15—20 százaléka nyilvánította véleményét, mondta el észrevételeit, módosító javaslatait, — kifejezi a munkahelyi demokratizmus fejlődését, a tulajdonosi szemlélet erősödését is. Nem alaptalan arra gondolni, hogy a pártban folyó, a tagkönyvcsere előkészítését szolgáló őszinte véleménycsere, a kommunisták, a pártszervezetek magas fokú elkötelezettsége, felelősségérzete, fokozódó tenniakarása a politika helyi végrehajtásában: minden munkahely egész dolgozó kollektíváját áthatotta, mozgósította, magával ragadta. A kollektív szerződések megkötésének előkészületei ilyen politikai légkörben zajlottak, nem a véletlen műve tehát, hogy a dolgozók döntő többsége a jogok és kötelezettségek megfogalmazásában az MSZMP XI. kongresszusán elhatározott célokat látta maga előtt. Mondhatnám úgy is, érdekeit a nagyobb, az össztársadalmi összefüggésben mérte fel, megértve azt. is, hogy jogai érvényesítésének legfőbb anyagi és erkölcsi alapja: a kötelezettségek fegyelmezett, minél pontosabb, eredményesebb teljesítése. A kollektív szerződések elemzése alapján kimondható, hogy azok a népgazdasági és vállalati érdek összhangját fejezik ki, jól szolgálhatják az ötödik ötéves terv mindannyiunk felemelkedését boldogulását fedező céljainak megvalósítását. A különböző, a helyi sajátosságokhoz igazodó szabályzatok segítik a fegyelem javítását, a munkanormák rendszeres karbantartását, a takarékos gazdálkodást, általában a hatékonyság emelését. Megfelelően érvényesítik a dolgozók szociális érdekeit, megalapozzák kulturális fejlődésüket, biztosítják a törzsgárda, a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülésének feltételeit, életszínvonal-politikánk megvalósításának helyi forrásait. A szakszervezetek számára nem mindennapi politikai feladatot jelentett a kollektív szerződések előkészítése, a tervezethez, fűzött javaslatok összegyűjtése, feldolgozása, rangsorolása, a tanácskozások megszervezése, s megannyi más tennivaló. Mint a megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, az SZMT, a szakmai megyei bizottságok, a munkahelyi szakszervezeti bizottságok, az aktivisták elismerésre méltó munkát végeztek, rászolgáltak a dolgozók megelégedésére. A kollektív szerződéseket megkötötték tehát, azok öt évre a munkahelyi élet minden területén a közösségi akaratot, érdekeket, a szocialista követelményeket fejezik ki. A fő kérdés — mint minden más esetben, ha elvekben, célokban máj- közös nevezőre jutottunk, a sikeres végrehajtás. Ennek pedig alapvető feltétele, hogy kivétel nélkül mindenki alávesse magát a kollektív szerződésnek. Vezetők és vezetettek összefogva a jogok és kötelességek egyenrangú, egyenlő súlyú: a szocialista fegyelmet tükröző érvényesítésére törekedjenek. A jobb munkára ösztönözzön a kollektív szerződés minden egyes pontjának végrehajtása, legyen jó hangulat, a jó munkahelyi közérzet forrása, erősítse a tulajdonosi szemléletet a mindennapok gyakorlatában. A szakszervezetekben pártmegbízatásukat teljesítő kommunisták, a pártszervezetek politikai segítségét érezték a szakszervezeti bizottságok a kollektív szerződések előkészületei során, s tapasztalni fogják a végrehajtásában is. Mindazonáltal a gazdasági vezetőkre és a szakszervezetek helyi szerveire hárul a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése, a dolgozók jogainak érvényesítése, őrzése, de a kollektív szerződés védelme a kötelezettségek oldaláról is. Azzal tehát, hogy a kollektív szerződéseket megkötötték, a szakszervezeti szervek munkája korántsem fejeződött be. A dolgozók nagy aktivitása ellenére nem szabad azt hinni, hogy a szerződést már mindenki alaposan ismeri, teljesen megértette, feltétlen minden részletében a magáévá tette. A jó végrehajtásra összpontosítva folytatni kell tehát az agitációs munkát — abbahagyni s06em lehet, hiszen nap mint nap újabb kérdések vetődnek fel — megkövetelve a rendet, a fegyelmet, a közös célok szolgálatát. A munkahelyi vezetők sem feledkezhetnek meg arról, hogy a dolgozóknak a jó munkához nekik kell biztosítaniok a feltételeket. Például magas fokú üzem- és munkaszervezés nélkül nehéz, egyszerűen csak puszta mo- ralizálás magas fokú munkafegyelmet követelni. Lazán hagyott tapasztalati, statisztikai normákkal, gyenge színvonalú technikai felszereltség, elavult technológia, korszerűtlen termékszerkezet mellett nagyobb teljesítményekre, szakmai fejlődésre nem lehet eredményesen ösztönözni. Nem sok sikerrel kecsegtet művelődésre serkenteni a munkást ott, ahol az üzem alig költ könyvre, nem becsüli meg eléggé a nagyobb tudással párosuló adni tudást. Mán cnrnlhatnánk a példákat, s az olvasó úgyszinwieg buruwduidim tén A lényeg aZj hogy a kollektív szerződésben, a vállalati középtávú és éves tervekben, a szociális tervekben benne vannak azok a célok és eszközök, amelyek a fedezetet adják mindenki minden téren eredményes munkájához. A fő kérdés tehát most már: a sikeres végrehajtás, a kollektív akarat. Fábián Péter A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetben kuvaiti exportra készítenek öltönyöket. Képünkön Kiss Istvánné foltzsebeket varr a zakóra - MG — /
