Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 25. 4 Pihenni szeretnénk A szolnoki, Véső utcai lakúk arra szeretnének választ kapni, miért szállítanak még éjjel is sódert — beleértve a szombat—vasárnapi pihenőnapot is — a MÁV futballpálya mögötti sódertárolóhoz. A napi 8 óra fizikai munka után igen fáradtak vagyunk, pihenni szeretnénk, de nem tudunk, mert 21 órakor kezdik a sóder szállítását és 24 órakor is még azt halljuk. Nem lehetne nappal szállítani, hogy a környék lakói pihenhessenek, s teljes értékű emberként tudjanak másnap dolgozni? több aláírás Szolnok Kismamák találkozója Bensőséges ünnepséget tartott a szülési szabadságon lévő kismamáknak a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti telephelyén a nőbizottság kollektívája. Az ízlésesen megterített asztal mellett boldogan gyülekeztek a szövetkezet kismamái és gyermekei. Urbán Miklós telepvezető tájékoztatta őket az üzem életéről, problémáiról és fejlődéséről. A népes kis „család” vidám hangulatban maradt együtt a késő délutánig. Bányai Jánosné Jászberény Hiába várjuk a villanyt A Mezőhéki Állami Gazdaság tanyaudvarában lakunk. Hozzánk még nincs bekötve a villany, pedig a tanyaudvaron már hetek óta világít. Még májusban elkészültek a belső szerelési munkákkal. Ígérték is. hogy hamarosan bekötik a lakásokba a villanyt. Türelmetlenek vagyunk már, hiszen nemsokára kezdődik a tanítás és nagyon hiányzik majd a gyerekeknek a világosság. Mi felnőttek pedig alig várjuk, hogy végre használhassuk háztartási gépeinket. négy aláírás Mezőhék A tábla marad . .. Augusztus 8-i számunkban képpel illusztráltuk, hogy a jászberényi Járási Hivatal mellett, SZÖVTAXI felirattal éktelenkedik egy tábla, holott a-taxiállomás elköltözött, helyére autóparkolót létesítettek. Megjegyzésünkre válaszolt a Szolnoki Taxiipari Szolgáltató Szövetkezet. Levelükből idézünk: „Szövetkezetünk Jászberénybe településekor a Jászberényi városi Tanács V. B műszaki osztálya utalta ki a taxi drosztot a jelenlegi helyén. Táblát tettünk oda, jelentős összegért telefont szereltettünk és területhasználati díjat fizetünk érte. Egy taxink nyolc hónapig dolgozott Jászberényben. Személyi okok miatt szüneteltetjük az állomást — átmenetileg. Terveink szerint a negyedik negyedévre ismét kitélepül egy gépkocsink.” Kovács Károly a szövetkezet elnöke Elszállították a szemetet „Nem ritka látvány az ilyen szemétdomb Szolnokon” megjegyzéssel képet közöltünk augusztus 17-i lapunkban, mely a Keskeny János utca és a Remete utca sarkán készült. Észrevételünkre válaszolt a Szolnoki Városi Tanács V. B. Városgazdálkodása, melyben arról tájékoztatja szerkesztőségünket, hogy a környéken lévő szeméthalmazt azonnal elszállították. Sajnos előfordul, hogy géphiba miatt egyes területeken egy-két napot késik a szemétszállítás - ÍrSúlyos tévedés Augusztus 28-i lapunkban Sietség vagy .. . ? címmel Debreceni Lászlóné szolnoki olvasónk levelét közöltük, melyben szóvá tette, hogy a szolnoki Jólét ABC áruházban 40 deka májért 27,60 forintot fizetett. A differenciát megkapta ugyan májban, de az új árakat sem a vevők, sem az eladók nem szokhat- ták még meg. éppen ezért indokolt a nagyobb figyelem — írta. Panaszára válaszolt a Szolnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Olvasónk panaszát megvizsgálták és megállapították, hogy egy 4 órás munkaidőben foglalkoztatott dolgozójuk követte el a tévedést, amiért augusztus 26-án munkaviszonyát felmondták. Tévedését súlyosnak ítélték, munkája alapján nem tartották alkalmasnak arra, hogy áruházukban tovább dolgozzék. Szerkesztői üzenetek Ifj. Orosz Pálné tiszaderzsi olvasónk kérdezi, mit jelent lapunkban a hirdetéseknél zárójelbe tett szám. Az új előállítási módra történt áttéréssel együtt vezettük be mi is — más lapokhoz hasonlóan — ezt a rendszert, mely belső adminisztrációnk egyszerűsítését szolgálja. A szóban forgó szám a hirdetések sorszámát jelenti, s lehetővé teszi a pontosabb munkát, s nem utolsósorban hirdetőink ügyeinek gyorsabb intézését. Kovács Ferencné Szolnok, öregségi nyugdíjra az jogosult, aki legalább tízévi szolgálati idővel rendelkezik, s férfiaknál a 60., nőknél az 55. életévét betöltötte. Lehet a szolgálati időben megszakítás is. Akinek azonban egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítása van. annál a megelőző szolgálati időt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után legalább ötévi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt annak lehet figyelembe venni, aki a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt. megszerezte (10 évet) és az azt követő öt éven belül — az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy — megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Azt tanácsoljuk, hogy bármily rövid időre is, de menjen el dolgozni, hogy ne legyen szolgálati idejében több mint ötéves megszakítás. Olyan jogszabály nincs, hogy az igénylőnek a nyugdíjkorhatár elérésének évében is dolgoznia kell. Nem számít megszakításnak az az idp, amely alatt az igénylő — egyebek között — úgynevezett elismerési díjat fizet. Az elismerési díj fizetése iránti kérelmet a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szolnoki Igazgatóságához, a megszakítás megkezdésétől számított egy éven belül kell benyújtani. Az elismerési díj havi 10—30 forint. Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ. Ha az igénylőnek 22 éves szolgálati ideje ván. nyugdíjának ösz- szege havi átlagkeresetének 57 százaléka. KARIKÁS, BICSKÁTOK, a prócska ház Tiszafüreden a Roffa utcában: itt él kettesben feleségével, Barta István. Ügy ismerik Füreden és környékén, mint igazi ezermestert. A Hortobágyról a juhászok hozzá járnak bicskát készíttetni, mert a ju- hászbicsakkal, amit a hetvenkét éves Barta István csinál akár borotválkozni is lehetne, úgy meg van az tüzesen kovácsolva, olajban edzve. A pásztoremberek ostorért járnak Barta Istvánhoz. — A görbe él, tudja, az a juhászbicska lelke, — magyarázza bajuszát pödörget- ve az ezermester. — Nagyon kell vigyázni a kovácsolásnál■ A nyelezése — gyerekjáték. Fával, vassal, bőrrel egyformán ügyesen bánik Balta István. Egy karikásostort mutat: vörösszínű szilvafa- nyél, rajta réz- és csontbe- rakásos díszítés, nyolcágú szíjfonat maga az ostor, gazdagon díszítve az is színes bőrsallangokkal, „pillangókkal.” — Kondásnak, csikósnak, gulyásnak a karikásostor a harmadik keze, nem kell ezzel megütni az állatot, elég csak durrantani vele. Ügyes jószág. A negyvennyolcas szabadságharcban ilyennel harcolt Rózsa Sándor csapata — nem is akárhogyan. Bicska, lyukasztók, vágók, csipkézővasak az ostorkészítés eszközei — a szükséII füredi ezermester ges szerszámokat mind maga csinálta Barta István. A díszes bicskatartó bőre csontkemény. Száz évig is tartja a formáját. — Ezt borjúbőrből kell csinálni — mutatja — lehetőleg lábszár vagy pofabőrből. Pár napig mészben áztatom, utána lehet szőrtele- níteni. Kiszabom és ráfeszítem erre a széthúzható faformára, ezen keményszik meg. Hófehér, puha. sallangos dohányzacskó • .. — Kostökzacskó ennek a rendes neve. Ezt igen finoman kell kikészíteni, hogy olyan legyen, mint a bársony. Honnan a készség, ügyesség a sokféle mesterséghez: a kovácsoláshoz, a fafaragáshoz. a bőrkikészítéshez, fonáshoz? A válasz rövid önéletrajz. — Apám juhász volt, én már tíz éves koromban kis- kondásnak szegődtem. Ha Úgy látszik elég tanulékony voltam, de szerettem is babrálni. Bennem volt a „betegség”. ha találtam egy darab vasat, jobb fát — abból valamit csinálnom kellett. Béres, majd gulyás lettem, amikor megnőttem. Dolgoztam kovácsműhelyben is. A Hortobágyot földmérőkkel jártam be, az ostorcsinálást az ottani pásztor ember éktől tanultam. Cseléd voltam, a cselédembernek mindenhez kellett érteni. Fejőszék ■.. tézsla az ökörfogathoz ... játék a gyereknek — muszájból mindent megcsinál az ember, igaz eleinte nehezebben de aztán gyakorlat teszi a mestert.. . Magam előtt se szeretek szégyent vallani: nekifogok. aztán ne sikerüljön — ez nem nekem való. A legtöbbször sikerült. Barta István karikásai, bőrmunkái több kiállításon arattak már sikert. A karikások eljutottak Csehszlovávalamire szükségem volt, nem azt mondták, hogy itt a pénz, menj a boltba. hanem azt, hogy csináld meg magadnak. így kell csinálni — mondták és megmutatták. kiától az Egyesült Államokig, a világ sok országába is, ékesen bizonyítva a tiszafüredi ezermester ügyességét, tehetségét. Szabó János a munkaügyi panasz benyújtásának helye és módja A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő vitákban - ha a jogszabály kivételt nem tesz - a munkaügyi döntőbizottság jár el. (A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni.) Jármn-góliátok az utakii Sők vállalat (munkáltató) gyakorlata szerint a vállalat igazgatójához, vagy jogtanácsosához, esetleg a vállalat különböző osztályaihoz kell panaszt benyújtani. Ez a gyakorlat jogszabályellenes, ugyanis a Munka törvény- könyve szerint a munkaügyi döntőbizottság elnöke a panasz átvételére jogosult személyékről, az átvétel meghatározott időpontjáról, valamint a panasz szóbeli benyújtásának módjáról a vállalat dolgozóit részletesen köteles tájékoztatni. Ebből következik, hogy a panaszt közvetlenül a munkaügyi döntőbizottsághoz kell benyújtani, vagy a munkaügyi döntőbizottság elnöke által meghatározott időben és helyen jegyzőkönyvbe mondani. Ha a panaszt a munkahely vezetőjéhez, vagy a határozatban megjelölt egyéb osztályúikhoz nyújtják be, egyrészt a dolgozók kiszolgáltatva érezhetik magukat ami esetlegesen visszatartja őket panasz benyújtásától. Nem egyszer jogos sérelmüket inkább elszenvedik, minthogy jogorvoslatot keressenek, másrészt a munkáltatónak kell a dolgozó panaszát eljuttatni a munkaügyi döntőbizottsághoz elbírálásra. Az ilyen panaszokat a vállalatok iktatják, azt az igazgató szignálja a munkaügyi döntőbizottság elnökére, vagy éppen elnökhelyettesére, esetleg tetszés szerint, különböző szövegű megjegyzések kíséretében (pl.: velem megbeszélni, kérem elutasítani, stb.). Ezen feljegyzésekkel a vállalat vezetője már eleve befolyásolhatja a munkaügyi döntőbizottságot döntése meghozatalában. Többször találkozunk azzal az érveléssel, hogy az államigazgatási jogszabály értelmében a panaszokat a sérelmes intézkedés kiadójához kell benyújtani, aki továbbítja az illetékes helyre. Az államigazgatásról szóló jogszabály nyomatékosan hangsúlyozza, hogy — többek között — a Munka törvény- könyvében szabályozott eljárásokra nem vonatkoznak az államigazgatási szabályok. Az ilyen eljárás nemcsak, hogy jogszabályellenes, de nem is célszerű. A munkaügyi döntőbizottságnak igen rövid időn belül kell döntenie az elé kerülő ügyekben (8 napon belül). A panasznak közvetett úton történő benyújtása esetén az ügy elhúzódása kizárólag a vállalattól függ, tehát ha úgy találják az arra illetékesek,. hogy az ügy gyoi-s befejezése a vállalatnak nem érdeke., úgy a neki megfelelő időben továbbítja a munkaügyi döntőbizottsághoz. Márpedig a munkaügyi viták elintézésiére a gyorsaságnak kell jellemzőnek lennie. (A cikk befejező részét egy hét múlva közöljük.) Kovács Julianna a megyei munkajogi bizottság tagja Közútjainkon ritkán találkozunk hatalmas szállítójárművekkel, óriási járműtoü- lönlegességeklkel, pedig nap mint nap vonulnak ilyenek az ország minden táján. Hogy nagy terjedelmükkel, az átlagosnál nagyobb súlyukkal ne akadályozzák a forgalmat és ne rongálják fontosabb útjainkat. csak meghatározott időben és útvonalon közlekedhetnek. Haladásuk irányát előre meg kell tervezni, ami nem kis szakértelmet, gondosságot és tapasztalatot kíván. Pontosan ismerni kell pédául, hol milyen kanyarok, milyen széles utak, mekkora teherbírású hidak vannak. Vigyázni kell arra is, hogy a legrövidebb ''utat jelöljék ki számukra, mert e járművek után óriási összegeket fizetnek a szállítóvállalatok. Kétféle különleges járművel találkozhatunk: a túlmé- retessel és a túlsúlyossal. Túl- méretesnek számít az a jármű. vagy járműszerelvény, amely 2,5 méternél szélesebb, 4 méternél magasabb, hossza pedig meghaladja a KRESZ- ben előírtakat. A múlt évben a legszélesebb jármű 6,44 méter, a legmagasabb 5,6 méter, és a leghosszabb szerelvény 45 méter volt. Ilyen óriási szállítmány elindulása előtt persze rendszerint előre bejárják az útvonalat, megvizsgálják a veszélyes szakaszokat. A szerelvény olykor lépésben halad és sárga villogó lámpával ellátott gépkocsi megy előtte. A nehéz szakaszokon a szembejövő forgalmat leállíthatják, a hidakra pedig olykor csak úgy hajthat rá, ha minden más járművet, kizártaik onnan. Ezek a különleges forgalmi szabályok sok esetben a túlsúlyos járművekre is vonatkoznak. Túlsúlyossá válik egy jármű, ha a tengely- terhelése egy bizonyos határt meghalad. Itt figyelembe veszik azt is, hogy két egymás után következő tengely milyen messze van egymástól. Ha a távolság kisebb két méternél, vagyis a tengelyek ikertenigelyek, túlsúlyossá akkor válik a jármű, ha az ikertengelyre együttesen 16 tonnánál nagyobb teher nehezedik. Ha a kocsi tengelyei, két méternél távolabb vannak egymástól, a túlsúly akkor lép fel. ha egy tengelyre tíz. tonnánál nagyobb terhelés esik. A pontos mérés nem érdektelen a szállító szemszögéből, mert a kilométerenként fizetett összeg nem csekély. Ikertengely esetében például a tíz tonna többlet után 250 forint, egy tengely esetében pedig már négy tonna túlsúly után 160 forint a kilométerenként fizetendő összeg. A járműveket mozgó mérőkocsik ellenőrzik az utakon, és ha nincs útvonalengedélye, az üzemeltető vállalat az eredeti, egyébként is magas díj tízszeresét fizeti büntetésként. Olykor maguk a fuvarozók lepődnek meg, hogy járművük túlsúlyos, mert kiderül, hogy a szak- szei'űtlen rakodás közben nem egyenletesen terítették a terhet a rakfelületen, hanem az egyik tengelyt túlságosan megterhelték. Sajnos a büntetések száma az elmúlt években állandóan emelkedett. A túlsúlyos járművek rendszerint olyan hatalmas terhet szállítanak — például munkagépet, berendezést, szerkezeti elemet. — amelyet nem lehet, vagy nem érdemes megbontani. Tavaly a legnagyobb szállítmány egy 221 tonnás transzformátor volt. A. F.
