Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 17. A SZULAK Dagesztánban, a Szovjetunió észak-kaukázusi kis autonóm köztársaságában nem mindennapi vállalkozásba fogtak a szakemberek: a földrengés-veszélyes terül létén 232 méter magas duzzasztógáttal zárják el a Szulak folyó mély völgyét, hogy oda azután vízierőmüvet telepítsenek Lakóépület — egy nap alatt A műanyag, mint építőanyag, már eddig is igen sok jó tulajdonságát bebizonyította. Viszonylag olcsó, könnyű, ezért jól szállítható, kiváló hang- és hőszigetelő képességű. Mindezek ellenére a műanyag házak elterjedése még valószínűleg igen sokára valósul meg. Egyszerűen azért, mert megjelenése a mai életmódot, hagyományokat és szokásokat gyökeresen átformálná, s ebbe még nem tudott beletörődni a világ. A kezdeményező, kísérletező kedv őzért nem lankad. Ezt bizonyítja a kép is, amely egy az NSZK-ban előállított műanyag háztípust mutat be. Az úgynevezett Casanova-ele- meket egymáshoz illesztve egy nap alatt beköltözhetövé tehető egy több szobás lakás. Különösebb alapozásra sincs szükség, csak némi tereprendezésre, hogy az alapot képező betonlapokat lefektethessék. A tizenkét négyzet- méter alapterületű elemeket üvegszállal erősített poliészterből, szendvics-szerkezettel állítják elő. Ha lehetőség van a közüzemi - víz, csatorna, gáz, villany - hálózat csatlakozásra, az is nyomban megoldható, az elemeket ugyanis a belső csőrendszerrel és szerelvényekkel együtt szállítják a helyszínre. Az újfajta műanyag ház nemcsak lakásul szolgálhat, hanem vendégfogadók, munkásszállások, irodák stb. is kialakíthatók az elemekből Hűemlékek pusztulása A műemlékek pusztulását elsősorban a levegő kéndioxid és széndioxid szennyezése okozza. A légiközlekedés által okozott légrezgés i6 árt a műemlékeknek. Sok esetben a nem mgfelelő restaurálás okoz nehézséget a műemlék megmentésénél. Az Akropolisz esetében például nehezíti a restaurálást, hogy a XIX. századbeli helyre- állítás során cementet is használtak. Ugyancsak ésszerűtlennek mondható, hogy oxidálásra hajlamos fémrészeket is beépítettek az említett restauráció során. A nappali és éjszakai hőmérsékleti különbség a különböző anyagokban olyan feszültséget kelt, amelyek idővel kisebb-nagyobb márványdarabok leválásához vezetnek. A tapasztalatok szerint még a harmat is káros hatású, mert a gépjárművek kipufogó gázaival és az ipari gázokkal kénes savakat alkot, amelyek behatolnak a hajszálrepedésekbe. Ezek a savak a műemlékek felületét megtámadják, porózussá teszik. Az oldódó sók is kivirá- gozhatnak az addig sima felületű márványon. A levegőszennyezés az épületeken kívül a szobrokra is hat, sőt még károsabb mértékben. A szobrok ruháin először a redők tűnnek el, majd a domborzat lekopik, elmosódik, ezáltal a szobor fokozatosan elveszti jellegét. Ezt főleg a homokkőből készült szobroknál lehet tapasztalni. A kőből homok lesz, és esetleg lepereg a szobor arca is. A szakértők kételkednek abban, hogy kizárólag a gépkocsik kipufogó gázai és az ipari szeny- nyezés okozná ezeket a mállásokat. Iratokra utalnak, amelyek a kölni dóm esetében az 1800-as éviből. a bambergi dóm esetében az 1533-as évből származnak, és ezekben a meleg és a fagy, valamint az eső hatására tönkremenő szobrokról lehet olvasni. Az építészeti, valamint a képzőművészeti alkotások megóvásának módszerei igen sokfélék, azonban eddig egy sincsen, amely végleges megoldást tudna nyújtani. Újjászülető Babilon EKregyártatt híd A hídóriások sorsát az egész világ figyelemmel kíséri. A műszaki alkotóerőnek valóban a nagy, karcsú, merészein ívelő hidak a legnagyszerűbb kifejezői. De a kisebb hidak jelentőségesem marad el a nagyokétól. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyváros főútvonalán fekvő kis híd megrongálódása, átépítése micsoda forgalmi gondokat okozhat! A második világháború után egy ideig a legtöbb kisebb híd még a helyszínen, vasbetonból készült. A betonozáshoz zsaluzat szükséges, azt pedig állvánnyal kell alátámasztani. A zsaluzat készítése igényes munka. Éppen ezért világszerte egyre terjed a hidak alapelemeinek előregyártása és az építményeknek ezekből való összeállítása. Néhol már azzal is próbálkoznak, hogy egész átíveléseket, komplett hidakat készítsenek előregyártással. Ilyenkor persze az egyik legnagyobb probléma az, hogy miként emeljék helyére a sokszor több száz vagy ezer tonna súlyú építményt. Japán szakemberek sikerrel oldották meg ezt a nehéz feladatot. A parton előre elkészített vasbeton átívelést, amely egy 2x3 nyomsávos, kétoldalt gyalogjáróval is rendelkező autópálya része, először vízen úszó pontonokra helyezték, majd hatalmas úszódaruk segédletével szállították és emelték a helyére. A japán konstruktőr érdekes megoldást választott, amikor a hidat egyetlen, középen elhelyezett vasbeton ívvel merevítette ki. BABILONRÓL és neves, rég letűnt civilizációjáról az utókor csak a történelemből alkothat képet. Az iraki hatóságok tervbe vették ennek az antik városnak az újjáépítését. Az országos program keretében egy neves szakember-csoport vállalta a sumér és babiloni építmények rekonstruálását azoknak az eredeti feljegyzéseknek és terveknek az alapján, amelyeket a néhai építészek dolgoztak ki. s ékírásos táblácskákon maradtak fenn. A szakemberek megállapodása szerint az építkezésekhez napon szárított téglákat használnak majd, ugyanolyanokat, amilyeneket a babiloniak. A terv alapján ismét felépítik a Nagy Palotát, a Nyári Palotát, a Déli Palotát, az Antik Színházat. Nin Mas istennő templomát, Is- tar templomát és kapuját, a függőkerteket, egy szegénynegyedet. a városfalakat és a Bábel-tornya egy részét. Eddig a Nin Mas istennő templomát fejezték be eredeti formájában. Érdekes az Antik Színház újjáépítésének terve. Mint ismeretes, ez Nagy Sándor idejében épült s az építmény két részből állt: az egyik színpadi előadásokra szolgált, a másikat pedig sportjátékok lebonyolítására szánták. Az Antik Színház az eredeti hű mása lesz, s modern művelődési központtá válik. Bizonyára temérdek turistát vonzanak majd a szépséges függőkertek (a világ hét csodája közé tartozik). Ismeretes, hogy ezeket a kerteket egy téglalap alakú épület első emeletén helyezték el. Az épület méretei 42 méter x 30 méter. A függőkertek az eredetiek hű másolatai lesznek. A növényzetet, akárcsak egykor, igavonó állatokkal működtetett szivaty- tyú-rendszerrel öntözik majd. A Babilonról szóló legutóbbi tanulmányok szerint ezek a csodás kertek Nabukodo- nozor nevéhez fűződnek, aki menyasszonya, a perzsa származású Amytisz tiszteletére éníttetett. Így tehát megdőlt az a legenda, amely szerint a világ hét csodájának egyikét Szemirámisz készíttette volna. A legtöbb problémát a Bábel-tornya újjáépítése okozza. A szakemberek ugyanis rámutattak: ha az eredetihez használt építőanyagokkal építik újjá, több mint tízezer embernek húsz évig kellene dolgoznia éjjel-nappal. A TORONY leírása számos sumér és babilon ékírásos táblácskán maradt fenn. Hét emeletes volt, alapja négyszögalakú. Az építmény, ez a hatalmas, kompakt tömeg, hatvanöt millió égetetlen agyagtéglából épült. Ezeket az agyagtéglákat védőrétegként egy sor zománcozott téglával fedték le. A kilenc- venegy méter magas tornyot főleg csillagászati megfigyelésekre használták. A Bábel-tornya újjáépítésénél modern építkezési technikát, vasbeton szerkezetet alkalmaznak. A külső falakat azonban az eredetihez hasonlóan zománcozott téglákkal burkolják. így tehát a modern civilizáció egy ötezer évvel ezelőtti várossal gazdagodik. R. T. Felfújható tető az utca fölött Az NSZK 75 ezer lakosú Mari városában a világon eddig egyedülálló megoldást választottak egy kétemeletes üzleti utcának az időjárás viszontagságaitól való megvédésére. A bevásárlóközpont fölé PVC-réteggel bevont poliészter szövetből készített, levegővel felfújt „párna-tetőt” szereltek fel. A hármas íagozású „műanyag-ég” hosz- sza 185, szélessége 24,9 méter. Az óriás műanyag párnát kompresszorok létesítette belső túlnyomás tartja állandóan feszesen. Jég, hó, hőség és hideg nem tesznek semmiféle kárt a 0,7 milliméter vastagságú fényáteresztő műanyag burkolatban. Télen egy külön bekapcsolható , fűtőberendezéssel melegítik fel a párnát kitöltő 28 ezer köbméternyi levegőt. Az előzetes kísérletek során kimutatták, hogy ez a rétegezett diol-szövet tűzveszély esetén előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos tetők. Csak állandó láng hatására ég, az égés nem terjed tovább az anyagon. Ez igen fontos szempont, hiszen több mint 10 ezer négyzetméter műanyag szövetet használtak fel a párna-tető elkészítéséhez, amelynek a lángra lobbaná- sa egyébként súlyos veszélyt jelentene. A párna-tetőt vasbeton oszlopokon végigvezetett tartószerkezethez erősítették, amelyet keresztirányban néhány helyen könnyű acélkonstrukcióval merevítettek ki. A bevásárlóközpont légcseréje a tetőfelerősítés melletti réseken át történik. Épül Bulgária atomerőmüvének negyedik egysége Épülő atomerőmüvek A z évszázad végére — az " előrejelzések szerint — az 1970-ben felhasznált energiamennyiség négyszeresére lesz szükség a Földön. Az atomerőmüvek világszerte mind nagyobb szerepet töltenek be az „energia-éhség" kielégítésében. A világon máris 167 atomerőmű termel áramot, 164 épül és 171 -et most terveznek. Más oldalról megvilágítva a kérdést, az a helyzet, hogy jelenleg a világ villamosenergiafogyasztásának csupán 3 százalékát adják nukleáris erőmüvek. Az atomerőművek számát tekintve jelenleg az USA vezet, s öt a Szovjetunió követi. Az első bolgár reaktorblokk 1974-ben kezdte meg a villa- mosenergia-termelést. Ma már a negyedik energiatermelő egység építésénél tartanak — ez látható a képen — az északbulgáriai Kozlodujban.
