Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

1976. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hat űj tanéig előtt Szépítik az iskolákat A nyári nagytakarítás elkerülhetetlen az iskolában, bár­mennyire is vigyáznak a tisztaságra egész évben, legtöbb helyen tanévzáró után „vonultak" ki a festők, karbantar­tók, sokszor még a szülők is, de az sem volt ritka, hogy már a tanítás alatt megkezdték a javításokat. Igen sok társa­dalmi segítséggel újulnak meg az elhasználódott tanter­mek, az iskolák. A megyében a korábbi évekhez hasonlóan jó ütemben haladnak a szokásos nyári karbantartásokkal. Már csak itt-ott kell sietni a munkákkal, ahol nagyobb fel­újításokra, tanterem építésekre került sor. Évente mintegy 4 ezer qépkocsifőtengelyt javítanak fel a túrkevei AFIT-nál. A legtöbb - közel 3 ezer - IFA W-50 típusú gépkocsiba való. Képünkön: Vigh Sándor esztergályos főtengelyt kö­szörül. Dobogós újítók Műszaki újdonságok a Szolnoki Állami Gazdaságban Szolnokon például két is­kola, a Tallinn körzeti nyolc tanteremmel, a Ságvári kör­úti kilenc tanteremmel bő­vül. Az ésszerű kihasználás végett a Tallinn körzeti is­kolában a megszüntetett konyha helyén foglalkoztató­termeket hoztak létre, és az új épületben biztosítottak he­lyet a konyhának és az ebéd­lőnek. A karbantartásra és az új beruházásra összesen 10 millió forintot fordítottak, a Ságvári körúti általános is­kola bővítése pedig 6 mil­lióba kerül.. A város tizen­négy általános iskolájában már jórészt csak a takarítás van hátra. A szolnoki járás iskolái­ban is végéhez közeledik a nyári nagytakarítás. Beseny- szögön közel 600 ezer forint értékű felújítást végeztek, sok-sok társadalmi munká­val. Korszerűsítették a köz­ponti fűtést, és elvégezték a vízvezeték teljes cseréjét. A kenderesi tornaterem átadá­sa hamarosan megtörténik. Kunhegyesen ez évtől áttér­nek a központi fűtésre. A martfűi központi általános iskola hat tanteremmel bő­vült. Több iskolában korsze­rűsítették a villanyvilágítást, és természettudományi elő­adótermeket alakítottak ki. A kunszentmártoni Deák úti Általános Iskola felújí­tására utoljára tíz éve áldoz­tak nagyobb összeget. Most a folyosó és a zsibongó csem­AZ ÜZEMEK egy részében már csak emlék a félévi haj­rá. A kedélyek megnyugod­tak, a túlóradíjakat a dolgo­zók megkapták, isimét nor­mális ütemben halad a mun­ka. Szép számmal van azon­ban olyan gyárunk is, ahol nem kellett hajrázni, az eredmények mégis példaként emh'thetők. Ilyenkor augusztus elején a Központi Statisztikai Hi­vatalnál elkészülnek az ösz- szesítések. A számokból ki­derül, milyen munkát végez­tek az ipari üzemek az év el­ső hat hónapjában. Szolnok megyében például az ipari termelés a bázishoz (ez az elmúlt év első félévnek eredménye) viszonyítva 8,4 százalékkal növekedett. Ez az adat országos viszonylatban 4,8 százalék. Mindebből te­hát egyértelműen arra kö­vetkeztethetünk, hogy üze­meink első félévi munkája elismerésre méltó. Nemcsak azért, mert a megyék között sikerült a legjobbak csoport­jára kerülni, hanem azért is, mert az eredmények az ötö­dik ötéves tervben előírt tervszámoknál magasabbak. Az elismerés azonban min­den egyes vállalatot csak annyira illet meg, amennyi­re kivette részét a 8,4 száza­lék eléréséből. Hogy ez mennyire változó, azt bizto- nyítják az adatok: a minisz­tériumi vállalatoknál a ter­melés növekedése 6,4 száza­lék, a tanácsiaknál tízzel több azaz 16,4 .míg az ipari szö­vetkezeteknél 17,3 százalék. A következő öt évre szóló elképzelések között olvashat­juk: „a termelés növekedé­sének teljes mértékben a ter­melékenység növeléséből kell származnia.” Az első félév­ben ipari vállalataink a „tel­jes mérték” — azaz a száz százalék helyett csak nyolc­van százalékot értek el. Hogy miért, ezt magyaráz­zák a szomszéd rubrika számjegyei; az állami válla­pézése, a festés, mázolás, a küjső vakolás, a világítás felújítása közel 800 ezer fo­rintba került. Ugyanitt az iskola napközi otthonában szociális helyiségeket hoztak létre. A járásban egyébként még a mesterszállási Rákóczi úti iskolában voltak nagyobb munkálatok. Az alsótagoza­tos tantermeket parkettázták és kicserélték az ajtókat, ab­lakokat. A tiszafüredi járás 16 ál­talános iskolájában is hama­rosan befejezik a nyári nagytakarítást. Nagyobb át­alakításra, tanteremépítésre nem került sor az idén. csu­pán Tiszaszőlősön és Abád- szalókon adtak át pedagógus­lakásokat, s elkészült a tisza- burai új, nyolctantermes ál­talános iskola tervdokumen­tációja. Tiszaszentimrén ok­tóberben adják át a 2 millió forintos költséggel épített modem tornatermet. A jászberényi járásban je­lenleg 3 tornaterem áll át­adás előtt: Jászladányban, Jászárokszálláson és Jász­apátiban. Jászapátiban a Be­loiannisz úti iskola napközi otthonának az építése no­vember 7-re fejeződik be. Kisebb bővítéseket végeztek Jászszentandrás és Jászfelső- szentgyörgy napközi ottho­nában. Jelentős, hároméves felújí­tás fejeződik be szeptember elején a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolában. latoknál 1,5 százalékkal, a szövetkezetieknél pedig 2 százalékkal, nőtt a foglalkoz­tatottak száma. Néhány vál­lalatnál — hiszen az érték egyenlőtlenül oszlik el az üzemek, a gyárak között — még mindig az extenzív fej­lődés lehetőségeinél tartanak, de többségük felismerte; jó üzem- és munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználá­sával könnyebb faragni a százalékokat hónapról—hó­napra. Jól bizonyítja ezt a Szol­noki Papírgyár első félévi munkája: a tervezettnél 757 tonnával több papírt gyár­tott. Az eredmény főként an- nák köszönhető, hogy az idén kevesebbet álltak a gépek, mint 'tavaly. A jászberényi Hűtőgépgyárban szinte telje­sen automatizált üzemben készülnek az új hűtőszekré­nyek. A „80 százalék” azt mutat­ja, hogy még többet kell ten­ni vállalatainknak a terme­lékenység növeléséért Né­hány üzemben krónikus anyaghiányra panaszkodnak, amikor raktáraikban bizo­nyos anyagokból több hónap­ra való mennyiséget tárol­nak. Máshol elavult termé­keket (gyártanak — nemrég a karcagi Fa- Elektro és La­katosipari Szövetkezetben hallottunk ilyenről. Több gyárban kihasználatlanul áll­nak a drága berendezések, de van olyan üzem is — például az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat — ahol rossz piackutatás eredménye a le­maradás. AZ ÉV MÁSODIK hat hó­napjában tehát bőven van tennivaló a minisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti vál­lalatoknál egyaránt, hogy a Központi Statisztikai Hiva­tal év végi összesítőjében Szolnok megye ismét az el­sők között legyen, s a ter­melékenységnél magasabb szám szerepeljen mint nyolc­van százalék. H. J. Az intézmény „újjávarázso­lására” három év alatt más­fél millió forintot költöttek. Az iskola új tetőszerkezetet kapott, befejezték a villany- hálózat teljes rekonstrukció­ját, és parkettázták a tanter­meket. Az MHSZ volt szék­házában napközis termeket létesítettek. Elkezdődött és várhatóan a jövő évben feje­ződik be a Kossuth úti Álta­lános Iskola felújítása. Az idén 220 ezer forintot köl­tenek erre a célra. A Pely­hes-parti iskolában a szülők és a Hűtőgépgyár szocialista brigádjainak segítségével sportudvar épült. A társadal­mi összefogás eredménye az 3 sportudvar is, amelyet az idén vehetnek birtokba a Bercsényi úti és a Gyetvai János Általános Iskola ta­nulói. A megye többi városában hasonlóan jó ütemben halad­nak a karbantartások. Kar­cagon az általános iskolák többségében már akár hol­nap kezdődhetne a tanítás. Kisújszálláson szintén elvé­geztek minden munkát, csak még a tanyai diákotthon fel­újításának a befejezése van hátra. A diákotthon korsze­rűsítése 300 ezer forintba ke­rült. Mezőtúron a Kilián- telepi, valamint a Kossuth téri iskola épületének a fel­újítása szeptemberre készül el. Túrkevén az Árpád úti iskola 2 tanteremmel bővül — de csak jövőre. Most az alapo_zásnál tartanak. Az új tantermeket abból az összeg­ből valósítják meg, amelyet 1974/75-ben a túrkevei válla­latok dolgozói ajánlottak fel erre a célra. Törökszentmik- lóson a 13 tantermes Csikós József Általános Iskolához építenek négy tantermet, amelyet előreláthatólag ja­nuárban adnak át. Traktoralkatrész az NDK-nak Sikeresen zárta a félévet a kisújszállási Vas- Fa- és Fémipari Szövetkezet. A tel­jes termelési értéke 30 mil­lió 621 ezer forint volt, 5 millió 399 ezer forinttal több, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. A kész­áru termelés során a legna­gyobb árbevételt, 4 millió 752 ezer forintot az NDK- megrendelésre exportált traktoralkatrészek gyártása jelentette. Lakossági szolgál­tatásaik kielégítőek, egyedül az építőipari ágazat dolgo­zik kevesebb kapacitással, mivel nagyobb horderejű vállalkozásaik, mint az épü­lő 48 OTP-lakás, még ez év októberéig leköti erőiket. Szovjet licenc alapján Fejlesztik az elemgyártást Szovjet licenc alapján fej­lesztik a szárazelemgyártást a következő években a vil­lamosberendezés és készü­lék művek akkumulátorgyá­rában. A felkészülést az új gyártástechnológia beveze­tésére már korábban meg­kezdték. A szovjet partne­rek még ebben az évben megkezdik az új elemszere­lő automata gépsorok szállí­tását. Háromféle elemtípusf gyártanak majd itt, a LR 6 ceruza elemet, az LR 14 bé­bielemet és az LR 20 nagy­botelemet — ez utóbbit csak 1980-tól. A másik kettőt a tervek szerint már 1978 má­sodik felében. Az LR típusok úgyneve­zett lúgos mangándioxidos elemek, ami azt jelenti, hogy acélhüvelyben vannak. Az acél, ellentétben a hagyomá­nyos elemek cink hüvelyei­vel, nem vesznek részt a vegyi folyamatban, így nem rozsdásodik, nem használó­dik el olyan gyorsan, s nem folyik ki. Tej eskan na-rögzítő fogaitos kocsihoz..., a vételező nap­ló egyszerűsítése ..., esővíz levezetése a hizlalda tető- szerkezetéről ..., GS—35-ös- re (Hoffer-traktor) szerelhe­tő kompresszor... Ilyen és ehhez hasonló fel­jegyzések találhatók a Szol­noki Állami Gazdaságnak az ötvenes évekből maradt újí­tási naplójában. Azóta mi­lyen változás történt? Már a számokból is következtetés -vonható le: 1971. január el­sejéig 145 újítás kapott sor­számot, azóta a 223. bejegy­zésnél tartanak. Tavaly pél­dául tizenhét újítást nyúj­tottak be az üzem dolgozói, s a szakmai bírálók vala­mennyit felhasználásra al­kalmasnak találták. Nem véletlen tehát, hogy az álla­mi gazdaságok közötti orszá­gos versenyben az elmúlt öt évben állandóan dobogón, illetve dobogóközeiben volt az üzem. A pénzzel kifejez­hető eredmény sem megve­tendő: 1975-ben például a termelési érték 1,5—2 száza­léknak megfelelő, több mint 2 millió 200 ezer forint meg­takarítás az újításokból szár­mazott. Repülőgéppel felér Milyen újdonságokkal könnyítik a szakemberek a termelést manapság? Az el­múlt esztendő legjelentősebb újításával Tárnái Tibor fő­mérnök, Rózsa Tamás fő- agronómus, Hagyák János brigádvezető és Sipos István szakmunkás, a növényvédel­met „forradalmasította”. A megvalósult elképzelésről a főagronómus beszél. — Tavasszal minden me­zőgazdasági üzemben retten­tő sok növényvédelmi fel­adat adódik. A búza, a ku­korica betegségei, károsítói ellen egyszerre kellene véde­kezni, s ezért a kis teljesít­ményű gépekkel feltétlenül sorrendet kell felállítani, ami nehézségeket okoz. Kap­ható ugyan nagy teljesítmé­nyű berendezés, de ehhez kell egy IFA tehergépkocsit, és meg kell venni az adap­tert is. A kettő ára ... Kü­lönösen akkor, ha arra gon­dol az ember: az év nagy részében kihasználatlanul itt van a Herriau cukorrépa- kombájnunk, amelynek a vá­za tulajdonképpen egy több célú eszközhordozógép ... — Egyikünk látott egy le­értékelt permetezőkart az AGROKER-nél, megvette — a másikunk éppen szórófej után járkált. Mindenki tör­te a fejét és a végéin „össze­állt” egy 3 ezer literes tar­tállyal rendelkező 20 méte­res szórási szélességű nö­vényvédőgép. A gazdasá­gunknak két ilyen kombájn­ja van, ezeket egy szippan­tás kocsi ellátja vegyszerrel. Nem pancsolunk, tisztán, gyorsan végezhetjük a mun­kát. , — Hazudnék, ha azt mon­danám: a gép minden elő­nyét előre láttuk, de az biz­tos, hogy hátrányát eddig még nem tapasztaltuk. Az­óta csökkentettük a vízada- gokat, javítottunk a szórófe­jeken, s ma már ott tar­tunk, hogy normális körül­mények között egy munka­nap alatt 150—180 hektár bú­zát permezetünk meg, Ez a normál gépekhez viszonyítva hat—nyolcszoros teljesít­mény. A két Herriau felér egy repülőgéppel, s így a 4 ezer hektár növény védel­méhez, levéltrágyázásához nincs szükség más berende­zésre. Az idén eddig beadott nyolc újítás közül az egyik leglényegesebb Bak József vezetőtechnikus, Tóth Lajos és Sinka Lajos villanyszere­lő leleményességét dicséri. A tehenészeti szaktelep irodá­jában Bak József mesél munkájuk eredményéről. — Az MA—1-es elektro­mos vezérlőegység a fejőbe­rendezés lelke: ez irányítja a különböző munkafázisokat. A 40 férőhelyes karusszel mellett négy ember dolgozik; de ha egyetlen vezérlőegy­ség is elromlik, s nincs he­lyette tartalék, akkor újabb munkásoknak kell közéjük állni és irányítani a fejést. Évente átlagosan 8—10 be­rendezés áll le valamilyen hiba miatt, s ez bizony nagy gond lenne az újításunk nél­kül. Biztonságosan — Az idők során összegyűlt nyolc rossz berendezés — három évvel ezelőtt még nyolc, ma már 22 ezer fo­rintot ér darabja — mi 'pe­dig addig törtük a fejünket, amíg megterveztünk és meg­szerkesztettünk egy próba­padot. amelyen vizsgálunk, javítunk, és a fejőssel egyen­értékű megterhelés alá tud­juk vetni a vezérlőegységet. Előfordul, hogy egyszerű al­katrész, például egy konden­zátor vagy egy ellenállás mi­att is munkaképtelenné vá­lik a berendezés, s bizony emiatt akadozna az egész rendszer. Most viszont bár­mi történjék, öt perc alatt kicseréljük, s ilyenkor ér­zünk egy kis büszkeséget. Az automatika biztonságosan működik, és ez a termelés szempontjából megfizethetet­len. Kéz érintése nélkül Amióta az állattenyésztési szaktelepeken hidegtrágya keletkezik, azóta a gazdasá­gok bajban vannak a szi- vatyúkkal. A külföldi gépek 350—500 ezer forintba kerül­nek, s elég egy apró kavics, máris elromlanák. Kiss La­jos gyántóműihély-vezető és Tárnái Tibor főmérnök vi­szont olyan berendezést szer­kesztett, amelynek még egy féltégla sem kottyan meg. No, de mi legyen az így kiszivattyúzott trágyával? A szakemberek válasza egyér­telmű: öntözni kell vele. De hogy ez nem olyan egy­szerű, az kiderül Halmay Jenő termelési igazgatóhe­lyettes szavaiból, aki az előbb említett két társával együtt új öntözési módszert dolgo­zott ki. — A mostani szórófejeket kézzel telepítik át. Ha a mi elképzelésünk megvalósul, akkor az embernek rá sem kell lépnie a hígtrágyával megöntözött földre. Nálunk a tehenészeti telepről a ta­lajba süllyesztett csöveken jut el a trágya a táblán el­helyezett hidránsokig, erre kapcsolódik rá a 240 méte­res műanyagtömlős öntöző- berendezés, amely a tenge­lyen keresztül kapja majd a lét. A lényeg az, hogy a szó­rófej félkörben maga mögé permetez, s amikor a trak­tor átvontatja a berendezést, akkor mindig száraz terüle­ten tapos, kétkezi munká­sokra pedig nincs szükség. Egy állásban tíz óra alatt 40 milliméterrel 5—6 hektárt lehet megöntözni, minden alacsony növésű növénynél alkalmazható a gép. Az el­mélet helyes, azt már elfo­gadták, a rajzok is készen vannak. A prototípus előállí­tásához viszont legalább 300 ezer forintra van szükség és ezért társultunk a gyön­gyösi Agromechanikai Szö­vetkezettel, ahonnan nem­csak pénzt, hanem szakértel­met is remélhetünk. Terve­ink szerint év végén már a megvalósult újítást is meg- tutathatjuk. Braun Ágoston Á. I.—I. A. Csak nyolcvan százalék

Next

/
Thumbnails
Contents