Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
SZOLNOK MEQYEI NÉPLAP 1976. július 14. 21 fl szerkesztősé posto"oIiol „Idegen” szemmel az ifjúsági építőtáborról 1976 nyarára az építőtábo- rozási mozgalom baranyai középiskolásokat szólított Tö- rökszentaiiklósra azért, hogy az állami gazdaság búza- és kuikoricaföldjein segítsék a munkát. Az állami gazdaság felépítette a szükséges objektumokat és megteremtette a feltételeket az építőtábor indításához. Az emberi és anyagi erőfeszítések, a segítőkész szervek, szervezetek, emberek öszsefogása révén június 13-án a Baranya megyei „honfoglalókkal” megnyitottuk a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság Ba-gi Ilona önkéntes ifjúsági építőtáborát. Az ünnepélyes megnyitó után megindult a munka. Az ébresztőtől takaródéig sok miniden belefér egy napba. Ahhoz, hogy égy tábor közössége jól érezze magát, nagyon sok törődés szükséges, Mi, baranyai táborozok ez- ideig — pedig már a II. turnus is véget ért — naponta látjuk, érezzük a jószándékot. Meghallgatják észrevételeinket, azonnal megjavítják a rossz csapokat, kétszer fordul az autóbusz, ha sokan jelentkeznék a strandra. Repetához szólítják azokat, akik még kémek az ebédből. Többször kérdezték, rendben van-e minden? A gazdaság vezetői amiatt szurkoltak, jól csinálják-e? Attól féltek, nem lesz zökkenőmentes a bemutatkozás. Nyugodtan állíthatom, „profi” módon szervezik meg számunkra a tábaréle tet. Köszönjük, minden rendben van! Lang Anna táborvezető tanár a töröksizentmiklósi Bagi..dlona építőtábor vezetője „A kisújszállás—mezőtúri összekötő út 6 m széles aisz- faltmakadám burkolatú. Az út a cikk megírásának időpontjában is kátyúmentes volt, f orgalombiztonsági hiányosságok nem voltak. Az út a jelenlegi forgalmi terhelésből adódó követelményeket kielégíti. A vasúti forgalom átterelése miatt ezien az útszakaszon elsők között végezte el a szolnoki Közúti Igaizgatóság a korá tavaszi karbantartási munkákat, az utat jelenleg is rendszeresen ellenőrzi és karbantartja. A túrkevei Városi Tanács elnökének tett minisztériumi ígéret értelmében a Közúti Igazgatóság az útszakaszt 1976-ban záróráteggel látja el, a munkálatok még júniusban elkezdődnek. A cikk további — úttal kapcsolatos — megállapításai valósak, így közilöm, hogy, a kuncsorba—túrkevei út Túrkeve előtt; szakaszán az úi; 6 km hosszban 6 m szélességben még ez évben kiépül, a Kisújszállás—Túrkeve közötti útszakasz kiszélesítése 1977-ban készül el.” Örülnek a nagyiváni óvodások Gál Lajos nagyiváni olvasónk rendszeresen tájékoztatja szerkesztőségünket a 'községben történt eseményekről. Ezúttal arról adott hírt, hogy megkezdődött a napköziotthonos óvoda felújítása és bővítése. Nem kis összeget, majd egymillió forintot költenek erre. A munkálatokat a Tiszaörs—nagyiváni Petőfi Tsz építőbrigádja végzi. A fényképfelvétel is tanúsítja: nagy a sürgés-forgás az építkezésen Szerkesztői üzenetek L. K. Törökszentmiklós: A termelőszövetkezeti törvény- szeiánt a fegyelmi büntetések a következők: írásbeli megrovás, egyes kedvezmények megvonása, a kiegészítő részesedés csökkentése, alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre vajó beosztás, illetőleg vezetőnek tisztségből való elmozdítása,'s a legsúlyosabb fegyelmi büntetés ttot'-' Üj „köntösben" A gogsgqbgalír sagerint a kizárás. A fegyelmi büntetések közül azt kell alkalmazni, amely leginkább arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával. A tag addigi magatartását ás egyéb körülményeit is figyelembe kell venni. Sz. B. Szolnok: Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban egy, gümőkóros megbetegedés esetén két éven át. Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, giimő- kórós megbetegedés esetén két évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. D. A. Szajol: Rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött munkaképtelen, illetőleg rokkant személyt, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresete, vagy bármely forrásból származó jövedelme megélhetését nem biztosítja, továbbá akinek eltartásáról tartásra köteles és képes rokona nem gondoskodik. Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65. életévét betöltötte. A szociális segély megállapítása szeme önti ából tartásra kénesnek általában azt a hozzátartozót kell tekinteni, aktoek családjában az egy családtagra eső jövedelem a havi 800 Ft-ot meghaladja. A kérelmet a községi tanács szakigazgatási szervéhez lehet benyújtani. B. M. Túrkeve: A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában a munkaügyi döntőbizottság jár el. A munkaügyi döntő- bizottság jár el a levelében említett bérvita esetében is. Élelmezési átalány és napiiíj A Szolnok megyei Néplap néhány száma már új „köntösben”, azaz ofszet eljárással készült. Őszintén örülünk, hogy a változást olvasóink is észrevették. Csikós Sándor Jászárokszállásról igy írt erről: „Régóta vagyok olvasója lapjuknak. Nagy figyelemmel olvasom híreit, riportjait és minden rovatát. Örömmel tapasztaltam, hogy néhány lapszám már gazdagabb formában, ofszet technikával készült. A korábbiakkal szemben e lapszámok képei élesebbek, sorai tisztábbak, tehát javult a lap minősége. A színes technika alkalmazásával az eddigi fekete-fehér lap szebb és áttekinthetőbb lett . . . Ezúton kívánok sok sikert és eredményes további munkát a lap minden munkatársának. Remélem, hogy a néhány próbaszámot újabbak követik.. A nyugdíjasok nevében ... I.. írt köszönő sorokat Hor- ti Béla jászberényi olvasónk. A Szolnok megyei Viz- és Csatornaművek Vállalat vezetőinek, valamint a jászberényi kirendeltség dolgozóinak jóvoltából kellemesen, nyugodt körülmények között tölthetik a nyugdíjasok a szabad idejüket. Utak, útszakaszok Lapunk június 11-i számá-y ban jelent meg munkatársunk A „kevi Julis” utáni korszak című írása, amelynek „magját” a túrkevei NEB vizsgálódása képezte. Tulajdonképpen a kialakult kép kedvező volt, a megállapításban azonban volt egy ilyen kitétel: a Túrkeve— Mezőtúr közötti útszakasz nagyon rossz állapotban van .,. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főosztályától kaptunk észrevételt cikkünkre. íme: Egyik szolnoki olvasónk levele szerint vállalatuknál a központi dolgozók részére 100—200 forint összegű élelmezési átalányt állapítottak meg. Ha az érintett dolgozó csak egy napot is távol van — szabadság, betegség, stb. — az általányt a vállalat csökkenti. Kérdése: jogos-e ez, vagy jogtalant Ugyancsak napidíj ügyben kért tanácsot K. I. olvasónk is. Kérdése az, hogy a tanfolyamra küldött dolgozó részére jár-e napidíj s ha igen, milyen feltételek melleit. A 33/1951. Mt. számú rendelet szerint a rendszeresen kiküldetést vagy külszolgálatot teljesítő dolgozónak költségátalány állapítható . meg. Az átalány megállapításának céljai az ügyvitel egyszerűsítése. Átalány megállapítása esetén ugyanis feleslegessé válik az egyes kiküldetések, külszolgálatok teljesítése után az esetenkénti elszámolás. A megállapításnak ebből a céljából azonban világosan következik az is, hogy önmagában az átalámyozás nem jár azzal a következménnyel, hogy meghatározott összeget a dolgozó akkor is igényelheti, ha nem teljesítette az átalány összegének megállapításánál figyelembe vett kiküldetéseket. A rendelet sztrint ugyanis előzetes gazdasági számítások alapján az átalány összegét úgy kell megállapítani, hogy csak a tényleges költséget fedezze és ne jelenítsen fizetés- kiegészítást. Ezért a vállalat meghatározhatja a kifizetés feltételeit is. Ennek során kimondhatja azt is, hogy távoliét (betegség, szabadság stb.) esetén csökkenteni kell az átalányt. Természetesen akkor is csökkenteni kell az átalányt, ha a dolgozó nincs ugyain távol, de mégsem téljasíti a számításoknál alapul vett kiküldetéseket, illetve külsaoiigálatokat. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről . szóló 23/1974. MüM számú rendelet szerint a vállalat a tanfolyamra küldött dolgozójának szállást és étkezést köteles biztosítani. Ha ez természetben nem biztosítható, akkor a dolgozó részére — a helyben lakók kivételével — a kiküldetési szabályok szerint napidíj, illetőleg szállásköltség jár. E rendelkezés természetesen csak arra az esetre, vonatkozik, ha a dolgozót a vállalat küldte tanfolyamra. Ha a dolgozó maga jelentkezett és a vállalat hozzájárult, hogy a tanfolyam idejére eltávozzon, térítés nem illeti meg. * • » F. Gy. fegyvernek! olvasónk év közben kilépett a termelőszövetkezetből. Kérdése az, hogy megtarthatja-e a gazdasági év végéig a háztáji földjét, továbbá, hogy a tagsági viszonyban töltött időt új munkahelyén a munkaviszonyban töltött idő megállapításánál figyelembe veszik-e? A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaságra jogosult, a volt tsz-tagnak viszont nem lehet háztáji gazdasága. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot megilleti a kijelölt háztáji földön a taigsáigi viszony megszűnésének évében végzett és meg nem térült munka, s a befektetés ellenértéké. Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a házastárs (élettára) vagy az elhunyttal közös háztartásban élő örökös, továbbá a kilépett tag a vezetőség hozzájárulásával a fenti el lenért ék helyett a gazdasági év végéig a háztáji föld használatára jogosult E használat joga azonban csak kivétel, s csak a vezetőség hozzájárulásával illeti meg a tagot További kérdéseire már kedvezőbb a válaszunk. A társadalombiztosítási törvény szabálya szerint szolgálati idő (nyugdíjév) a mezőgazdasági tagként munkában» töltött idő is. E szabállyal összhangban a Munka Törvénykönyve is úgy rendelkezik, hogy a munkaviszonyban töltött idő számításánál fii gyelembe kell venni a termelőszövetkezeti tagként töltött időt is. * ♦ * M. J.-né karcagi olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk: „Tudomásom szerint — írja — a gyermeki gondozása után munkába álló dolgozónak 1 év után szabadság jár.” Vitatott, hogy ez a szabadság a 12 nap alap- szabadságra, vagy a dolgozó szolgálati idejétől függő pót- szabadsággal kiegészített teljes szabadságra vonatkozik-e? A munkaügyi miniszter 6/1976. számú réndeiete szerint a 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időből egy évre a dolgozót megilleti a fizetett szabadság. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha az anya gyér- . mekgondozási segélyt kapott. A szabadság a Munka Törvénykönyvének 42. §-a szerint mind az alapszabadságot, mind a pótszabadságot magában foglalja. Tehát az anya részére mindkettőt ki kell adni. Ezt a szabadságot — az anya kívánságának megfelelően — ki lehet adni a gver- rniakigondozási szabadság megkezdése előtt, s után is. Az anyának ez utóbbi a kedvezőbb, mert a gyermekgondozási szabadság csak a gyermek három éves koráig jár. Dr. Cs. L Arckép munka közben — Halló, Horváth Ferenc utcai gyógyszertár? A vezető gyógyszerésszel szeretnék beszélni. — Én vagyok az, parancsoljon. — Vcgh Judit után érdeklődöm, nem ismeri véletlenül? — De igen. Én vagyok az. — Szörnyű ez a hőség, a pult llőtt álló hosszú sor toporog; egyik ember elmegy a gyógyszerrel, de már újabb láp be az. ajtón. Nincs uborkaszezon nálunk. Igaz, influenzajárvány sincs, de hát ilyenkor mennek a munkatársaim is szabadságra, kevesebben vagyunk, ráadásul mindegyik fiatalasszony kis gyerekekkel. .. Pfű, ez a hőség, az ember csurom víz. Naponta j háromszor egy szemet tessék bevenni! — Csurom víz az ember amikor kilép a Tiszából... Remek a víz. Hát ezért olyan jó hazamenni Szolnokra. És persze anyu miatt. Én csak félig lettem karcagi, de a tízesztendős kislányom egészen. Valóságos patrióta. De a Tisza! Ott lehet igazán pihenni... Étkezés előtt tessék bevenni kettőt... Pihenni! pihenni!. . . Egész nap trappolunk, nincs idő leülni. Idenyúlni, odamenni, s közben az állandó szellemi koncentráció, megfeszített figyelem. nehogy rossz gyógyszert adjunk. Persze előfordult már, hogy tévedtem, de szerencsére kettős ellenőrzés van nálunk, úgyhogy a munkatársaim észreveszik a hibámat. A mi figyelmetlenségünkből még sohasem volt baj. Karcagon nagyon kevés a gyógyszerész, a megyében talán itt a legrosszabb a helyzet. Viszont a mi gyógyszertárunkban remek a kollektíva.. nincs másik, amiért elcserélném. Az Érdemes gyógyszerész kitűntető címet is, —amit a napokban, kaptam — szét lehetne közöttük osztani. — Nem tetszik eltéveszteni, néni? Ráírtam a dobozra. Hm, a megbecsülés?... Az orvosokhoz képest... Az emberek bennünket csak amolyan kereskedőknek tartanak, akik segítenek kielégíteni a gyógyszermániájukat... Itt ez a férfi például: törzsvendégünk. Kóstolgatja a gyógyszereket, főleg az újakat csemegézi, mert az biztos sokkal jobb. . . Persze, ha a teljes árat kellene kifizetni, meggondolná: Az iyenek- nek eszükbe sem jut, hogy négy és fél esztendeig tanultam a szegedi egyetemen... Nem, mégsem így igaz, hiszen itt a frissen kapott kitüntető cím. Azt hiszem, sokat dolgozom. Eey kis türelmet kérek, azonnal elkészül a kenőcs. — Fáradtak, türelmetlenek a betegele, már az orvosnál kimerültek. Csak türelmesen, tapintatosan dolgozni! Persze, én sem vagyok _ gép, miért éppen másban keresném a hibát? Talán kicsit hirtelen természetű vagyok, kissé nagyvonalú, utálom a szőrszálhasogatást és például az adminisztrációtól borsódzik a hátam. De most a gyógyszerkiadás az első, ember ember mögött, nem akar csappanni a sor. No, még fél nap, utána egy .kis házimunka, foglalkozás a kislányommal. hallgatunk néhány lemezt, olvasunk... Illlll IMIIM—Ilii II ■IHIIIIIIMB — Ez alatt a negyedóra alatt amíg magára vártam gondolkoztam, hogy mi érdekelheti az én világomból az újságírót. — És? — Csak csapongtak a gondolataim. Látja, még ebben a szörnyű melegben is menynyi ember várja a gyógyszert, s ha hiszi, ha nem, nálunk most sincs uborka- szezon, egész nap trappolunk, az ember csurom víz... Körmendi Lajos Kísérletek a „makkegészséges” kukoricáért A mezőgazdászok nagyon tartanak a kukorica fertőző betegségeitől, minthogy ez a legnagyobb területen termesztett növény az országban — mintegy 1,5 millió hektáron tartják — és már az egy százalékos termésveszteség is több mint 150 millió forintos kiesést jelent. Ezért a kukorica kevésbé jelentős betegségeit sem hagyhatják figyelmen kívül. Az egyik ilyen jellegzetes növényi betegség a levélfoltosság. amely 2—5 évenként jelentkezik komoly intenzitással. főként az ország nyugati részén. Rendszerint augusztus második felétől észlelhetők a betegség tünetei, bár „tisztán” csak rövid ideig, mert a száraz időszak beköszöntével a növények elváltozása zavarja a vizsgálat megbízhatóságát. Emiatt került sor az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetben egy úgynevezett provokációs kísérletre. A szakemberek a növényfertőzést mesterségesen idézték elő. A beteg leveleket a szarvasi Fajta- kísérleti Állomáson gyűjtötték össze, majd a fertőzött növényi részeket egy helyre szállították. Egy évvel később a fertőzött növényi részeket felaprították, majd áztatták, ezt követően leszűrték a folyadékot, és az úgynevezett szűrletekből 5 milliliternyit permeteztek a növényekre. 18—21 nap múlva megjelentek a betegség tünetei: kezdetben vizenyős, halványabb zöld foltok alakultak ki, amelyek később szabályszerűen kiszélesedtek és a tipikus kórképet mutatták. A beteg leveleket ezután ismét begyűjtötték, szárazon tárolták, majd egy évvel később 76 kukorica-hibriddel végeztek, igen komoly, nagyméretű összehasonlító kísérletet. Egyebek között kiderült, hogy a különféle hibridek nem egyformán fogékonyak erre a fertőzésre. Az is tisztázódott, hogy hasonló fertőzésekkel aránylag egyszerű módon „lejátszhatnak" olyan folyamatokat, amelyek a természetben csak ritkán jelentkeznek, és csak nehezen figyelhetők meg. Az intézet munkatársai az ellenőrzés sorozatot folytatják, hogy többéves tapasztalatok alapján állapíthassák meg, melyik a betegség iránt legkevésbé fogékony hibrid-, illetve kukorica- fajta. J. F. Népszámlálás „Gályaországban" Szegedi természetbúvárok kezdeményezésére nem mindennapi feladatra vállalkoztak az amatőr ornitológusok. Azt igyekeztek kideríteni, hogy az ország 19 megyéjében hány gólyapár fészkel, illetve hogy az immár világjelenségnek számító madárpusztulás milyen mértékben érintette a hazai tájak e közismert és közkedvelt madárfaját. Az országos méretű gólyaszámlálás tavaly kezdődött és az idén tavasszal fejeződött be. A megközelítő pontosságú számadatok szerint hazánkban körülbelül 2000—2100 gólyapár fészkel, a természetes szaporulattal együtt ennyi tér vissza tavaszonként hosszú vándorújáról, afrikai telelőhelyé-, tel. t,
