Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 1L KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról £Folytatás az I.» oldalról) jai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalíipozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szelepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével. a dolgozók életszínvonalának növelésével valameny- rsyi KGST-tagállam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a szocializmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, következetes internacionalista politikája a béke megerősítéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események menetére. Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik, mind több a közös elem politikájúkban, gazdaságukban, társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyenlítődése. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves Jdőszak tervtelj esítésénék eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST-tagálla- mok egységének és összefor- rottságának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott — komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV—XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975 közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében, történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új. fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és •nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési magállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén. Új nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1976—1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975 között csaknem megkétszereződött és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt. Az 1966—1970 közötti 8,22 százalékkal szemben. Minden kommunista pánt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi és munkaerőforrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományostechnikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvény- szerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST- tagállamok hangsúlyozták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbiaknak elkerülhetetlen velejárójuk a konkurrencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Eíz az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére. segíti' a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy a sokoldalú együttműködés elmélyítése, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban. 10—15 évre kidolgozott együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg. gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-; fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyre ható gyártásszako- sitásra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását A szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, nö- velniok kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatokban előirányozza, hogy a tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembe vételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST- tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A fő program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenziíikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizá- lás, talajjavítás, vetőmagtermesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növény- termesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezen kívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-, éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeit idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt ésszerű fejlesztésre fog irányt szabni. A fő programok kidolgozásáról szóló határozat a KGST-tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az'együtt- működést és a szocialista gazdasági integráció , folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munka- erő-forrásaiakat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak begfele- lően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonytíják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hosszú távú fő programok jelentőségét, megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figye- lembevéve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítség- nyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szervek 6zoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-országok egyesített villamosenergetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített vil- lamosénergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamos- energia-szükségleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a növekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együttműködés fejlesztéséről szőlő beszámolót és jóváhagyta „a KGST-tagállamok együttműködésének alapveő irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1980-ban és az azt követő időszakban” című anyagot. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatóságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termékfajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosan a ikulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris- pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi résztvevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet, arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénz- ügyi kapcsolatokat, a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. Az ülésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munka- módszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, készítsen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, úgy, hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmélyítésére irányuló intézkedéseket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fokozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támogatják a fejlődő államoknak a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A KGST- tagállamok fellépnek annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban számoljanak fel mindenfajta diszkriminációt. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valameny- nyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek eredményesebb érvényre juttatását, a népek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a „Deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról” és az „Akcióprogram”, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonializ- mus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerűéit egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák. hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. A KGST- tagállamok támogatása, testvéri együttműködésük példája fontos tényező a fejlődő országok harcában, amelyet minden nép arra vonatkozó jogainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk rendelkezzenek saját természeti kincseikkel, termelőerőikkel, és hogy maguk válasszák ki a számukra legelőnyösebb társadalmi rendet. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársaság közötti, 1975. július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanáqsa és a Mexikói Egyesült Államok közötti. 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megállapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészítésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976/1977. tanévtől kezdve kiterjeszti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíj-alapjának hatályát a főiskola utáni képzésre és a középfokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST-tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok öszeforrottságának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság és szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához. a béke és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtási együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézet- azonosság légkörében zajlott
