Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

M 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 2& Szekér Gyula nyilatkozata Londonban Megkétszerezzük a két ország külkereskedelmi forgalmát Dr.* Szekér Gyula, minisz- terelnöik-helyettes, aki hiva­talos látogatáson Angliában tartózkodik, nyilatkozatot adott az MTI londoni tudó­sítójának, „mindenek előtt azt szeretném elmondani, hogy najgyon kellemes élmé­nyekkel, sokoldalú benyomá­sokkal távozunk Angliából — jelentette ki. — Küldeté­sünk célja az volt, hogy megbeszéléseket folytassunk a brit kormány tagjaival a Magyar Népköztársaság és Anglia közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről, bővíté­séről, a gazdasági együttmű­ködés előmozdításáról”. „A magyar—angol keres­kedelmi forgalom az eltelt öt esztendőben ugyan a há­romszorosára nőtt, de még­sem vagyunk vele elégedet­tek. Kölcsönösen megállapí­tottuk ezt, hiszen a két or­szág gazdasági fejlettsége nagyobb forgalmat tenne le­hetővé”. „Az a célunk, hogy a kö­vetkező öt évben a két or­szág külkereskedelmi for­galmát megkétszerezzük. A jelenlegi, hetven millió font sterling értékű forgalom ugyanis alacsonynak minő­síthető. Callaghan miniszter­elnök és az angol kormány tagjai a gazdasági együttmű­ködés, a kooperációk fejlesz­tésére vonatkozó törekvése­ket egyetértéssel, megértés- sei fogadták, sőt, maguk is kezdeményezően léptek fel”. „Azért is látogattunk meg számos iparvállalatot — a delegáció tagjai között a magyar ipar képviselői is ott voltak —, hogy éppen azokról a konkrét együttmű­ködési lehetőségekről tár­gyaljunk az acélipar, a vegy­ipar, a gépipar, a könnyű­ipar és a mezőgazdaság terü­letén, amelyekben' az elkö­vetkezendő esztendőkben az együttműködést ' tovább le­het bővíteni. „Befejezésül ^annyit, hogy az angol tárgyalópartnerek részéről igen nagy érdeklő­dés mutatkozik Magyaror­szág, és a többi szocialista ország iránt általában, konk­réten pedig hazánk eredmé­nyei iránt. Azt gondolom: minden alapunk megvan an­nak feltételezésére, hogy lá­togatásunk eredményékép­pen, a következő esztendők­ben jelentősen bővül majd kölcsönös árucsereforgal- munk” — fejezte be dr. Szekér Gyula. Miniszterelnök-helyettesünk tegnap Londonban Tony Benn energiagazdálkodási miniszternél és Gerald Kaufman iparügyi állammi- nisztemél tett látogatást. A magyar vendégek tiszteleté­re ezen a napon adott ebédet a CBI — a brit gyáriparo­sok országos szövetsége — a házigazda Sir Donavl Mc- Dougall, a testület gazdasági főtanácsadója volt. Szekér Gyula ebből az alkalomból ismertette a magyar nép­gazdaság legfontosabb ered­ményeit, majd válaszolt a magyar—angol gazdasági együttműködés lehetőségei­ről feltett kérdésekre. Az ebéden jelen voltak azoknak a brit iparvállalatoknak a vezetői, amelyek érdekeltek az angol—magyar kooperá­ciók kialakításában. Ezután, a kormány elnöké­nek helyettese találkozott az angol parlament angol—ma­gyar csoportjának vezetőjé­vel és tagjaival. Később Ed­mund Dell kereskedelmi mi­niszter adott vacsorát Sze­kér Gyula és kísérete tiszte­letére. Kilügyminiszter-helysftesek tanácskozása Szófiában Július 21 és 22-én Szófiá­ban tanácskozást tartott Bo­risz Cvetkov, a Bolgár Nép­köztársaság. Herbert Kroli- kowsfci, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Eugeniusz Kaluga, a Lengyel Népköz- társaság, Anatolij Kovaljov, a-. Szovjetunió, Roska -Ist­ván, a Magyar Népköztársa­ság, és Frantisek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszter-he­lyettese, valamint Valentin Lipati nagykövet, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztériumának kép­viselője. A tanácskozáson véleményt cseréltek az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredmé­Leiiyetorszái Vörös és nemzeti színű zászlók és az újságok piros­betűs szalagcímei köszöntöt­ték tegnap Lengyelország nemzeti ünnepét. Harminckét esztendővel ezelőtt, 1944. jú­lius 22-én bocsátotta ki a Lengyel Nemzeti Felszaba- dítási Bizottság Lüblinban, a felszabadult országrész fővá­rosában híres kiáltványát, amely megnyitotta az utat az ország demokratikus át­alakulásához, a Lengyel Népköztársaság . megalaku­lásához. Azóta ez a nap az ország felszabadulásának nemzeti ünnepe Lengyelor­szágban. Az ünnepségsorozat már szerdán megkezdődött, ami­kor a Belwedere palotában Edward Gierek, a LEMP K3 első titkára Henryk Jablons- ki, az Államtanács elnöke és Piotr Jaroszevicz, a Mi­nisztertanács elnöke találko­zott a szocialista építés ki­emelkedő egyéniségeivel, munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel, akik kö­zül többet az ünnep alkal­mából magas állami kitün­tetésben részesítettek. A Minisztertanács palotájában nyelnek fényében az euró­pai biztonsági és együttmű­ködés néhány időszerű kér­déséről. A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben és a nézet­azonosság jegyében zajlott le. Bevezetőül Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere mondott beszédet. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke fo­gadta a külügyminiszter-he­lyettesek tanácskozásának résztvevőit és meleg baráti beszélgetést folytatott velük. nemzeti ünnepe este a lengyel vezetők a Varsóba akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői­vel találkoztak. MOSZKVA Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke tegnap a Kremlben fogadta Moham­mad Labri Tajebit, az Algé­riai Forradalmi Tanács tag­ját, földművelési és földre­formügyi minisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a Szovjetunióban. A mi­niszter átadta Huari Bume- diennek, a Forradalmi Ta­nács és a Minisztertanács el­nökének, üzenetét. LUANDA Agostinho Neto elnök ve­zetésével tegnap Luandából elindult Havannába az An­golai Népi Köztársaság kor­mányküldöttsége. NEW YORK Dinh Ba Thih. a Vietnami Szocialista Köztársaság ál­landó ENSZ-me'gfigyelője átnyújtotta megbízólevelét A leszerelési bizottság folytatja nulláját A leszerelési bizottságban folytatódik a vita a leszere­lés egyik alapvető kérdése — a vegyifegyverek betiltásá­nak kérdése felett. A bizottság tegnapi ülésén Viktor Lihacsov, a Szovjet­unió képviselője a többi kö­zött hangoztatta, hogy or­szága a múlthoz hasonlóan, most is sürgeti a vegyi fegy­verele kidolgozásának, gyár­tásának, felhalmozásának teljes és általános betiltását, valamint a felhalmozott kész­letek megsemmisítését. Az az egyezménytervezet — mondotta a szovjet küldött —, amelypt a Szovjetunió 1972-ben terjesztett a többi szocialista ^országgal együtt a leszerelési bizottság élé, ezen az elvi álLáspontos nyugszik. A Szovjetunió — folytatja Lihacsov — a kitűzött cél elérése érdekében beleegye­zett a kérdés megoldásának szakaszos megközelítésébe, vagyis abba. hogy első lé­pésként a legveszedelmesebb, a halált okozó vegyi hadvi­selési eszközökéit tiltsák be. Viktor Lihacsov megemlí­tette, hogy a leszerelési bi­zottság évek óta sokoldalú- an tanulmányozta a vegyi fegyverek problémáját, egye­bek között annak tudomá­nyos és technikai szempont­jait, és most a bizottságnak az a feladata, hogy konkré­tan. megkezdje egy megfe­lelő nemzetközi megállapo­dás kidolgozását. Hozzáfűz­te: a szovjet delegáció eb­ben a vonatkozásban megfe­lelő felhatalmazással rendel­kezik, amit egyébként az SZKP XXV. kongresszusá­nak határozatai rögzítenek, nevezetesen: hogy mindent meg kell tenni a vegyi fegy­verek eltiltásáról és meg­semmisítéséről szóló nemzet­közi szerződés megkötése ér­dekében. A leszerelési bi­zottságban helyet foglaló szovjet küldöttség ezt a fel­adatot tartja szem előtt, és a jövőben is építően hozzá­járul a probléma eredmé­nyes megoldásához. Békélteti tárgyalásik Damaszkusziul Jobboldali erek Imám a békeiennlortók ellen Bejrutban Miközben Libanon több pontján folytatódtak a har­cok, a főváros, Bejrút köze­pén az Arab Liga békefenn­tartó erőinek sikerült szét­választani a szembenálló muzulmán és keresztény egységeket, Damaszkuszban pedig új szakasz kezdődött a békéltető erőfeszítésekben. Magas szintű palesztin kül­döttség érkezett a szíriai fő­városba Faruk Kaddumi-vel, a PFSZ politikai osztályának vezetőjével az élen és teg­nap megkezdte a tárgyalá­sokat a szíriai vezetőkkel. A találkozó egyik célja, hogy előkészítse a csúcsszintű megbeszélést Asszad szíriai elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke között, a szí­riai erők libanoni tevékeny­ségéről, illetve a libanoni polgárháború lezárásának lehetőségeiről. A tárgyaláso­kon részt vesz Dzsallud lí­biai miniszterelnök, aki he­tek óta folytatja közvetítő gyobb szabadságot, amnesz­tiát a politikai foglyoknak. Az asztúriai Gijon és Mieres városokban több mint 40 ezer ember vonult az utcáik­ra amnesztiát követelve. RABAT Rabatba érkezett Moktar Ould Dadidah, a Mauritániái Iszlám Köztársaság elnöke, hogy a kétoldalú kapcsola­tok szorosabbra fűzéséről tárgyaljon a marokkói veze­tőkkel. KAIRÓ Kairóban tegnap aláírták Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok gazdasági és műszaki együttműködési jegyzőköny­vi megállapodását, amelynek értelmében az Egyesült Ál­lamok 100 millió dollár köl­csönt folyósít Egyiptomnak a mezőgazdasági és ipari termelés fejlesztésére. Kurt Waldheimnek, a világ- szervezet főtitkárának. LISSZABON Nagyerejű bomba robba­nása tette tönkre szerda éj­jel a mozambiki légitársaság, a DETA lisszaboni irodáját. A merénylet súlyos anyagi kárral járt, de sérülést nem okozott. MADRID Több tízezer ember tün­tetett számos észak-spanyol­országi városban. A galíciai Vigo városában mintegy 30 ezer tüntető követelt ma­erőfeszítéseit a két főváros­ban. Az Arab Liga békefenn­tartó erőinek 200 tagú külö­nítménye 15 páncélozott jár­művel a keresztény ultrák­kal vívott rövid csetepaté után végülis sikeresen be­ékelődött a Bej rút keresz­tény és muzulmán részét el­választó senki földjére, (ké­pünkön), hogy szétválassza a szembenálló feleket. Liba­noni jobboldali erők azon­ban tüzet nyitottak a béke- fenntartó erőire és több szaúd-arábiai katonát meg­sebesítettek. Miközben Bejrút szívében pillanatnyilag elült a csata­zaj, Chamoun belügyminisz­ter ultra j óbból dali milicistái baloldali jelentések szerint körülvették a Nabaa muzul­mán negyedét és ágyúzni kezdték. A haladó hazafias erők attól tartanak, hogy ez a hadmozdulat a Teli Zaatar-ihoz hasonló ostrom előjátéka. Programadó álláspont ß Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának július 21-i ülése megkülön­böztetett figyelmet szentelt az európai kommunista és munkáspártok múlt havi ér­tekezletének. Kontinensün­kön a kommunisták mozgal­ma hatalmas szervezett poli­tikai erő, hatása egyre nö­vekszik. Ennek a mozgalom­nak döntő szerepe volt ab­ban, hogy Európa a nukleá­ris világháború kirobbantá­sának legnagyobb veszélyét rejtő tűzfészekből valameny- nyi ország békéjét és együtt­működését deklaráló föld­résszé változott. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindvégig cse­lekvő részese volt az euró­pai testvérpártok június 29— 30-i tanácskozása előkészí­tésének. Abból a mindig is vallott meggyőződésből in­dult ki. hogy a két- és sok­oldalú tanácskozások segítik a munka és a harc össze­hangolását, i az egység fejlesz­tését. Most az MSZMP Köz­ponti Bizottsága méltán ál­lapíthatta meg, hogy a ber­lini értekezlet teljes mér­tékben megfelelt az előze­tes várakozásoknak. A 29 testvérpárt találkozója jól szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, összeforrottságát. A berlini tanácskozás munkájában részt vett ma­gyar delegáció tevékenységé­nek értékelése alkalmat adott a párt Központi Bizott­ságának arra is. hogy átte­kintse Európa jelenlegi hely­zetét meghatározó legfőbb jelenségeket. A KB üléséről kiadott közleményből hadd idézzünk itt négyet ezekből a fontos európai sajátossá­gokból. Kontinensünkön kialakult új helyzet egyik alapvető té­nyezője, hogy rendeződtek a második világháború befeje­zésekor nyitva maradt álta­lános kérdések. A második: realitássá vált az enyhülés, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése. A harma­dik: az európai helyzet ala­kulásában mind nagyobb szerepük és súlyuk van a szocialista államoknak a tőkésországok munkásmoz­galmának, demokratikus, bé­keszerető erőinek. És végül a negyedik: Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más válasz­tása. mint az enyhülés és a békés egymás mellett élés továbbfejlesztése. Mindez — ahogy az MSZMP Központi Bizottsága megállapította — programot adott a békéért, a biztonság gért és a társadalmi hala­dásért vívott további harc­hoz. A berlini értekezleten elfogadott dokumentumban meghatározott célok és fel­adatok összhangban vannak pártunk politikájával, megfe­lelnek népünk érdekeinek, segítik a nemzetközi mun­kásosztály. a társadalmi ha­ladás erőinek harcát „A Magyar Szocialista Munkás­párt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy ezeket a cé­lokat elérjük” — szögezi le a többi között az MSZMP Központi Bizottságának köz­leménye. Sokirányú, erőfeszítés szük­ségességéről volt szó az MSZMP Központi Bizottsá­gának ülésén, amelyet a vázolt célok eléréséért kell kifejtenünk. Hiszen a béke és a haladás Európája csak az é célokért tenni kész po­litikai. társadalmi erők kö­zeledésének, kölcsönös meg­értésének és együttes cselek­vésének hatására jöhet létre. „Ennek érdekében pártunk konstruktív együttműködésre törekszik az európai szocia­lista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi de­mokratikus, békeszerető erő­vel”. A Központi Bizottság ál­tal közreadott elemzés nagy figyelmet szentel a kommu­nista pártok internacionalis­ta együttműködésének, szo­lidaritásának és annak, hogy őrizzük az együttműködés alapjait, a forradalmi elmé­let tisztaságát. Pártunk kö­vetkezetesen vallja, hogy „a mai körülmények között, amikor a kommunista pár­tok a marxizmus—leniniz- mus általános érvényű taní­tásait hazájuk konkrét tár­sadalmi viszonyainak, nem­zeti sajátosságainak, hagyo­mányainak figyelembe véte­lével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikáju­kat önállóan határozzák meg, különös ielentőségű forradal­mi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapaszta­latainak hasznosítása. A pro­letár internacionalizmus el­vének érvényesülése”. n z MSZMP küldöttsége ezeket az elveket képviselte a 29 test­vérpárt tanácskozásául Ber­linben és Központi Bizottsá­gunk — amikor jóváhagyta a magyar pártküldöttség te­vékenységét — ezeknek az elveknek a szellemében adott programot pártunk további gyümölcsöző nemzetközi te­vékenysége számára. IßSZSZ-hommantär a katonai enyhülésről Teltekre vasi szükség Egy évvel az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet befejezése után mind határozottabban merül fel az ott elért megállapo­dások teljes végrehajtásá­nak igénye. Mint ismeretes, a helsinki tanácskozáson megállapo­dás jött létre arról, hogy az európai politikai enyhülést a Éatonai enyhülés megfelelő intézkedéseivel egészítik ki és szilárdítják meg. Kétség­telen, hogy ebben a vonat­kozásban is történt már va­lami. Mindazonáltal le kell szögeznünk, hogy a katonai enyhülés színvonala egyelőre nem felel meg az euróoai értekezleten résztvett álla­mok közötti politikai kap­csolatok színvonalának, sem a világfejlődés objektív szükségleteinek. A katonai enyhülés bizto­sításához el kell érni a stratégiai támad ófegyverek korlátozását, a nukleáris fegyverkísérletek teljes be­szüntetését, a tömegpusztító fegyverek betiltását — táv­latokban pedig el kell jutni az általános leszereléshez, félő kell segíteni a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről Bécsben folyó tárgyalá­sok sikereit. A Szovjetunió és más szo­cialista országok mindezek­ben a kérdésekben építő ál­láspontra helyezkedtek, olyan konkrét javaslatokat terjesztettek tárgyalópart­nereik elé, amelyek elve­zethetnek a kölcsönösen el­fogadható döntések megho­zatalához. Az enyhülés tettekkel tör­ténő megvalósításának kér­dése jelentős helyet foglal el az európai kommunista és munkáspártok közelmúltban Berlinben megtartott érte­kezletének munkájában. A kommunisták meggyőződése szerint ahhoz, hogy szava­toljuk az enyhülés szilárd­ságát, további elmélyítését és kiszélesítését, arra van szükség, hogy a Helsinkiben elfogadott határozatokat tá­mogassa és megerősítse a néptomegek harca, amelyet e határozatok teljes végre­hajtásáért, az európai ta­nácskozás eredményeit el­utasító, az enyhülési irány­vonal meghiúsítására törő reakciós erők megfékezé­séért és kiszorításáért foly­tatnak. 4

Next

/
Thumbnails
Contents