Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

r f 1976. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tejszáfiífás konténerben / * Dr. Orbán László nyugállományba vénéit fozsjay Imre az új kulturális miniszter ’ A Népköztársaság Elnöki ’Tanácsa dr. Ortean László ’{'kulturális miniséért — sa­ját kérésére, érdemei elis­merése melledet, nyugállo- :mányba vonulása alkalmá­éból — mirűszteri tisztségé­iből felmentette. Az alkot- :mány 3fj.x paragrafusának (5) bekezdése alapján Pozsgay Imrei kulturális miniszterhe- lyeKest miniszterré válasz­totta. A Minisztertanács dr. Or- /l'bán Lászlót kinevezte az (Országos Közművelődési Ta­nács elnökévé. Pozsgay Imre kulturális «iminisztör tegnap az Or- iszágház Munkácsy termében ’Losonca Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hivatali esküt Áz eskütéte­len jelen, volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Óvári Miklós, az MSKMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Cseterki Lajos, Csaknem húsz milliós re­konstrukció első szakasza Jfejeződött be a szolnoki Tej­ipari Vállalat jászberényi tizemében. Elkészült, másfél nmillió forint költséggel, a szociális épület. ,Az új létesítményben van­nak az ’ élelmiszergyártó üzemekben előírt női és Jár­ati fekete-fehér öltözők, mos­dók, zuhanyzók. Az épület földszinti részén kapott he­lyet a korszerűen felszerelt «orvosi szoba, a szépen be- M rendezett ebédlő és a ki­szolgáló helyiség. A rekonstrukció második szakaszának programja a liűtővonal kiépítése. Meg­kezdődött — és a jövő év Tegnap Kéthelyen, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem kísérleti gazdaságá­ban az ország különböző vi­dékeiről érkezett mezőgaz­dasági üzemvezetőknek be­mutatták a gyepgazdálko­dásra alapozott takarmány­termesztési komplex mód­szert. Dr. Ecker István, a keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem docense elmondotta, hogy mezőgazdaságunk bel­terjes irányú fejlesztésében jelentős helyet foglal el az az Elnöki Tanács titkára és dr. Orbán László nyugalma­zott miniszter, az Országos Közművelődési Tanács el­nöke. * * * Pozsgay Imre 1933-ban született Konyhán. 1957-ben a Lenin-intézetben végzett történelem és marxizmus— leninizmus tanári szakon; a filozófiai tudományok Ican- didátusa. 1950 óta párttag. 1957-től 1965-ig a Bács megyei Pártbizottság marx­izmus—Izninzmus esti egye­temének vezetője. 1965-től a megyei pártbizottság agit­prop. osztályának vezetője, majd ideológiai titkára. 1970-ben a KB agitációs és propaganda osztályának al­osztályvezetője, majd a Tár­sadalmi Szemle főszerkesz­tőhelyettese. 1975 júliusa óta a Kultu­rális Minisztériumban mi­niszterhelyettesként tevé­kenykedett. elejére befejeződik — a két, NDK gyártmányú hűtő- kompresszor szerelése. Azután kerül majd sor a kazánház áthelyezésére. A régi hagyományos tüzelésű berendezést olajfűtésű ka- 2án váltja fel. Ezzel minimá­lisra csökkentik a levegő- szennyeződést. A rekonstruikció — vár­hatóan 1979 végén — á tej­kezelő üzem felújításával fejeződik be. A régi kazán­ház helyére hűtőtér és tmk- műhely épül. Ezzel egyidő- ben kerül sor azokra a bő­vítésekre, amelyek lehetővé teszik napi 80—100 ezer liter tej fogadását és feldolgozá­sát. állatállománynak szükséges takarmány megtermelése. A takarmányibázis biztosításá­nál a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a gyepek. Keszthelyen tegnap bemu­tatták a szakembereknek azt a mintegy 130 hektáros, intenzív fűfajokkal betelepí­tett szakaszos legeltetési rendszert, amely a másfél hónapos aszály ellenére is több mint 400 szarvasmarha 220 napi zöld takarmányát biztosítja. A tej és a tejtermékek re- keszes szállítását • lassan felváltja a szállítás korsze­rűbb eszköze: a konténer, a Tejipari Kísérleti Intézet olyan újfajta konténereket kísérletezett ki, amelyek hő- szigeteltek, s ezáltal megfe­lelő hőmérsékleten tartják a tejet és a tejtermékeket. Egy-egy konténerben 200 li­ter tej, illetve ennek meg­felelő súlyú tejtermék szál­lítható. A vajat, sajtot a kerekeken guruló szállító­eszközzel együtt könnyedén begurftják az üzletekbe, s a vásárlók a konténerből vá­laszthatják ki a tejterméke­ket. így nemcsak a szállítás, hanem a tárolás időtartama alatt is biztosítani tudják az erjedést gátló alacsony hő­mérsékletet. A konténeres tejszállítási kísérletre Győrött az őszi hónapokban kerül sof. Há­rom nagy ABC áruházát je­löltek ki erre a célra, ame­lyek méreteiknél fogva el tudják helyezni a guruló konténereket. A konténer- parkot a Tejipari Kísérleti Intézet bocsátja a város ren­delkezésére. Üveg és kerámia tőkés exportra Az építőanyagiparban az Üvegipari Művek és a Fi­nomkerámiaipari Művek bo­nyolítja le a legnagyobb ex­portot. Fejlesztési lehetősé­geik bővültek azzal is, hogy sikeres pályázati javaslataik alapján részesülnek a tőkés exportcikkek termelésének növelésére ösztönző állami bankhitelből, preferenciák­ból. Ennek segítségével fej­leszti az Üvegipari Művek a tőkés exportra szállított konzervüvegek és palackok, a Finomkerámiaipari Művek pedig a kőanyag burkolólap és a herendi porceláncikkek termelését. Csaknem 280 millió forint hitelt kapnak e beruházások megvalósítá­sára. Az üvegiparban az oros­házi és a saj őszen tpéteri üveggyárat fejlesztik újabb nagy teljesítményű automa­ta gépek felszerelésével, több meglevő automata berende­zés korszerűsítésével és kü­lönböző kiegészítő felszere­lésekkel. Ennek a több mint 200 millió forint értékű be­ruházásnak a munkálatait már megkezdték és előrelát­hatóan 1978 elejére fejezik be. Isjonsínikin Jászberényben Naponta 100 ezer liter te] Takarmánytermesztési bemutató Segítség az építkezőknek Több Patyolat szalon nyílik Fejlődést ígérnek a belyiipari vállalatok tervei Szolnok megyében a szol­gáltatásokat 1980-ig 40—50 százalékkal kell bővíteni. A helyiipari vállalatok ennek figyelembe vételével készí­tették el ötödik ötéves ter­vüket. Az elképzelésekből ki- - derül, jól tudják, hogy a szolgáltatások mennyire meghatározzák egy-égy tele­pülés, legyen az város vagy község, lakóinak életszínvo­nalát. Vezetőik a napokban számoltak be szolgáltatás­fejlesztési terveikről a HVDSZ megyei vezetősége előtt. A Szolnok megyei Viz- és Csatornaművek Vállalat igaz­gatója, Mészáros Pál például elmondta: a tervek szerint 1980-ra a megye minden te­lepülése vezetékes vízművel rendelkezik majd. Befejezik a készülő vízművek és a hoz­zájuk tartozó kiegészítő be­rendezések építését. Ezek az építési munkálatok különö­sen Jászberényben és Török- szentmiklóson sürgősek, mert a vízellátás bővítése nem tar­tott lépést a lakásépítési programmal. Meggyorsítják a szolnoki vízmű építési mun­kálatait is. A 270 millió fo­rintos beruházásból egyéb­ként már 106 millió forint értékű elkészült. Különös figyelmet fordíta­nak a vállalatnál a fürdők fejlesztésére, mivel évente 4 —5 százalékkal nő a stran­dok látogatóinak száma. Kor­szerűbb, üzembiztosabb mű­szaki berendezéseket állíta­nak munkába. A tervekben szerepel a cserkeszőlői, a jászberényi fürdő, és a szol­noki Damjanich uszoda fel­újítása. A fejlesztés befejez­tével még több általános is­kolás vehet részt majd úszós­oktatásokon. A szolnoki Vasipari Vál­lalatnál az év végéig 10 szá­zalékkal nő a szolgáltatások mennyisébe. Az ötödik öt­éves terv végére ez a nö­vekedés — a tervek szerint — több mint 50 százalék lesz. A vállalat szolgáltatá­sai igen sokfélék: kórházak műtőgépeinek karbantartása, autószerviz, dolgozói javíta­nak akusztikai berendezése­ket és mindenféle háztartá­si készüléket is ,A „skála” a közeljövőben bővül, ugyan­is Kisújszálláson s a megye más községeiben családi há­zak építkezéseinél segítkez- nek. Jelenleg az üzem 522 munkásából kilencvenhatan dolgoznak a szolgáltatási részlegben, ahol a létszám valószínűleg nőni fog. A Szolnok megyei Patyolat Vállalat terveit így lehetne summázni: mindenhova Pa­tyolat-szalon. Ezekben a sza­lonokban ugyanis korszerű körülmények között automa­ta gépekkel tisztítják a ru­hát, s ami lényegesebb: az ügyfél és a szalon dolgoz«!! között közvetlenebb a kap­csolat. A tisztítók saját ma­guk felelősek a munkáért — a vevő náluk reklamál. A vállalat tehát igyekszik bő­víteni a szalonrendszert... Sajnos, ahogy ezt a félévi termelési mutatókból láthat­juk, eddig nem sikerült úgy, ahogy tervezik. A szalonok építői — Karcagon, Jászbe­rényben — lemaradtak a munkákkal. A következmény: a gépek, raktár híján kihasz­nálatlanul hevernek az ud­varon. A Vasipari Vállalathoz ha­sonlóan a Patyolat is bővíti szolgáltatásait. A tervekben szerepel kárpit-, szőnyegpad­ló-, bőrtisztítás és a „háztól házig” tisztítási rendszer megszervezése is. Harc az aszály ellen öntözési határszéllé a főidőn és a levegőben A meteorológusok néhány napja enyhülést jósolnak, a Dunántúlon több helyütt is nagy eső volt. Szolnok me­gyében viszont egyelőre még tart a szárazság, s ezért a mezőgazdasági üzemeknek változatlanul ki kell használ­niuk minden öntözési lehető­séget. Milyen intenzitással dolgoznak a mesterséges csa­padékot szolgáltató berende­zések? -Erre kerestünk vá­laszt Kodé Kálmánnal, a Ti- szamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat öntöziési szaktanácsadójával, amikor felkerestük a megye néhány termelőszövetkezetét. Néhány nap mán ismét száraz a fid A kend érési November 7. Tsz-ben szépein haladnak az öntözéssel. A kunhegyes! Kunság Népe Termelőszövet­kezetben hatalmas lendületet adott a munkának az elmúlt időszakban megrendezett be­mutató. Az utóbbi két hét­ben mintegy 500 hektárral növekedett az újonnan víz­hez jutott terület. A kőtelki —«nagykörűi Ady Tsz-ben ta­lajnedvességet is vizsgáltak a szakemberek. Ahonnan két napja vonultak le a beren­dezések, ott 80, ahol pedig öt napja fejezték be az ön­tözést, ott 5 százalékos hasz­nos vízkészletet találtak a talajban. A tiszasüiyi Béke— Barátság Termelőszövetkezet­ben ugyancsak igyekeznek kihasználná a lehetőségeket, az elmúlt két hót alatt újabb 200 hektárt öntöztek meg. Sajnos, az újszászi Szabad­ság Termelőszövetkezetben pontosan a lehetőségekkel van baj. Se a Tápióból, sem a Zagyvából nem tudnak elegendő vizet nyerni. Csaknem egymillió köbméter víz A besenj'szögi Kbssulh Ter- melcszövetkezteben kevés a munkaerő. Az -idős, nyugdí­jas tsz-tagok is az öntözés­ben s3gítkeznek, de legjobb szándékúk ellenére sem tud­ják útóüémi a gazdaság ko­rábbi éveikben elért szép tel­jesítményét A j.ászladányi halárban „öntözőgép-erdő” cr.itja a vizet, s bár a zagy- varákasi Béke Tsz is a pa­takká apadt folyóval küstz- ködik, mégis alig van hátra olyan öntözhető területük, ahová nem jutott el a mes­terséges csapadék. A tisza- földvári Lenin Termelőszö­vetkezetben hetven ember irányításával 36 berendezés dolgozik éjjel-nappal. Az in­tenzitásra jellemző, hogy az üzem a műit hónapban csak­nem egymillió köbméter ön­tözővizet juttatott ki a föl­dekre. Akad viszont gond is a gazdaságban, mert a 14 Volzsanka típusú önjáró be­rendezéshez csak 5 működő­képes meghajtómotorjuk van. Javulás egyelőre nem vár­ható, mert a javításhoz szük­séges «alkatrészek és maga a motor sem kapható. Földi határazemlénk utolsó állo­másán, a kengyeli Dózsa Tsz- ben is napi 24 órán át ön­tözik a növényeket, körtek a másodvetésű silókukoricát és uborkát is. Tegnap Lukács László, a Tiszámén-ti Regionális Vízmű­és Vízgazdálkodási Vállalat vízhasznosítási osztályvezető­je társaságában repülőgépről is megszemléltük a határt. A levegőből jól látszott, hogy ahol öntözték a növényeket, ott sokkal üdébben zöldell­nek, sötét és világos foltok­kal tarkítva a határt. A Szol­nok, Szajol, Kisújszállás út­vonal mentén végig dolgoz­tak az öntözőberendezések. Kunhegyes határában ziva­tarba kerültünk, Tiszafüred körül is esett az eső«, de itt is láttunk öntözést. Kisköre után a Hortobágy kiégett le­gelői következtek, majd Nyíregyházán ismét aprósze­mű eső csapkodta a repülő­gép ablakát A Körös és a Berettyó környéki földeken kevesen öntöztek, s az öcsö- di—mezőtúri határban meg­szaporodó (berendezések je­lezték, hogy ismét visszaér­keztünk Szolnok megyébe. Öntözni, öntözni, öntözni... összegezve a tapasztalato­kat, megállapíthattuk, hogy a főcsatornákban mindenütt van víz, de ahhoz, hogy az ideihez hasonló szárazsággal mind több mezőigazdasági üzem vehesse fel eredmé­nyesen a harcot, még bővebb hálózatra van szükség. Me­gyénkben általában jól hasz­nálják ki az adottságokat. Legalább is ott, ahol jár­tunk, amerre a repülőgép útja vezetett. Viszont az is régi igazság, hogy nincs olyan rakott szekér,'amelyik­re még ne férne... B. A. Uj répaszeleirsJilár Szegeden Ha nyílik az ipari vásár A cukorrépa idei feldolgo­zási idényében már — a ta­valyinak a duplája — össze­sen két ezer négyzetméter fedett raktárépülete lesz a Szolnoki Cukorgyárnak a szá­raz répaszeletek tárolására. Tegnap volt ugyanis a gyár­ban az új, ezer négyziatméter alapterületű szárazszeletrak- tár műszaki átadása. A 150 vagon szelet tárolására alkal­mas raktár építésénél a Köz­lekedési Építő Vállalat szak­emberei a gazdaságos könnyű acélszerkezetes- építési módot alkalmazták: tűzi horganyzott és hullámosított acéllemezből készítették az oldalfalakat. A nem egészen egy év alatt, mint egy 5 millió forin­tos költséggel felépített rak­tár — a régivel együtt —- vár­hatóan csaknem teljesen megoldja a gyár szeletrak- tározásd gondjait. Feltéve, ha a szomszédos, alig egy hónap­ja átadott takarmánykeverő üzemben — ahol a cukor­gyártás melléktermékét, a répaszeletet is feldolgozzák és értékes fehérjepótló takarmá­nyokat készítenek belőle — folyamaitos lesz a termelés. Szegeden a Városi Tanács­házán tegnap sajtótájékozta­tót tartottak a ma megnyíló centenáriumi ipari vásárról. Dr. Csikós Ferenc, a városi tanács titkára, a vásár igaz­gatótanácsának elnöke is­mertette a nagy számban összegyűlt hazai és -külföldi újságírók előtt a szegedi vá­sárok százéves történetét, levéltári dokumentumok, s egy Békés megyében előke­rült díszes oklevél tanúsá­ga szerint 1876jban rendez­ték Szegeden «az első orszá­gos ipari-, termén)«- és állat- kiállítást. Ezt az árvíz után, 1880-ban követte hasonló- rendezvény, mintegy előké­születedként az 1885. évi buda­pesti nagy ipari vásárnak. Az 1930-as években főként kisipari jelleggel, szegedi papucsok, i halbicska-készí- tők, paprikaiparosak — ke­reskedők részvételével ren-' dezték meg a vásárt. A fel- szabadulás után, a szabad­téri játékok felújításával egy­idejűleg, az ünnepi hetek egyik legfontosabb rendez­vényévé, Dél-Magyarország iparának seregszemléjévé vált. A «mostani, centenáriumi vásár méreteiben, jelentősé­gében minden eddigit felül­múl: a résztvevő kétszázöt­ven hazai vállalat az ország egész területét, s a legtöbb iparágat képviseli. A mint­egy nyolcvan jugoszláv üzem és vállalat részvétele, vala­mint a finn testvérvárosból, Tunkuból érkezett kiállítási anyag már nemzetközi jel­leget ad a szegedi vásárnak, A háromszázhúsz hazai és külföldi kiállító a szegedi vásárok hagyományos terü­letén, a Marx téri új és régi csarnokokban mutatja be termékeit A vásáron számos díjat ítél oda a zsűri. A mellékelt oklevelek grafikája azonos a száz évvel ezelőtti vásárra kiadott oklevéllel. Ugyanezt ábrázolják a díszes belépő­jegyek is. A vásár a koráb­biaknál hosszabb ideig, augusztus 8-ig tart nyitva. Amelyik táblán befejezték az aratást, azon máris dolgoznak a talajművelő gépek. Kenderes határában a nagy teljesítményű Kába-Steiger traktor tarlóhántást végez. Fotó: N. Zsu I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents