Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

A mezőgazdaságra figyel az ország E llentmondásosan hangzik, de igaz: nem jő dolog, ha az egész ország a mezőgazdaságra figyel. Ez ugyan­is olyan esetekben következik be, amikor valamiből hiány van, vagy valami nagyobb veszély fenyeget. Most az egesz ország a mezőgazdaságra figyel. Mégpedig az előbb fel­sorolt mindkét okból. A munkaerőhiány és a rossz tavasz miatt nem kielégítő a zöldségellátás, egyes időszakokban az árak a csillagokig szöknek, de általában is lényegesen maga­sabb az árszínvonal, mint tavaly. Ugyanakkor pedig már több mint egy hónapja sanyargatja negyedszázada nem tapasztalt aszály földjeinket. Most már a mezőgazdaságra figyel a műm- íkás, az orvos és a tisztviselő is, ami — ilyen körülmények között — nem jó dolog. Pártunk is felfigyelt a kialakult különleges helyzetre, és szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága tekintette át a mezőgazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit Akit hivatása, munkája a mezőgazdasághoz köt, annak elégtétel, hogy a KB is megállapította: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek idejében, jól hajtották végre eddigi feladataikat. Átmeneti visszaesés után gyarapodik az állat­állomány fokozódik a hús- és tejtermelés. Ez persze nem csupán a mezőgazdaság dolgozóinak érdeme. Ha ma nem kell félnünk az 1952-ben bekövetkezett katasztrófa megismétlő­désétől, az nem csupán a mezőgazdasági dolgozók szorgal­mának és szakértelmének eredménye, de annak a temérdek erőfeszítésnek a beteljesülése is, amelyet munkásosztályunk, pártunk és államunk végzett a korszerű mezőgazdaság meg­teremtése érdekében. A nehézségeket lebecsülni persze nem szabad. A kettős — tavaszi és nyári csapás — mindenképpen nyomot hagy az 1976-os esztendő tervtelj esi tésében, történetében. A KB állásfoglalásában éppen az a nagyon figyelemre méltó, hogy rendkívül tömören összefoglalja a helyzetet és a tennivalókat, mégpedig nem csupán a mezőgazdaság vo­natkozásában. Hangsúlyozza, hogy „a nehézségek leküzdésé­hez széles körű társadalmi összefogás is szükséges”. Mi a teendő? Személyes helytállás és kollektív magatar­tás. Pillanatnyilag az aratás dandárjában tartunk és helyen­ként már volt némi csapadék. A mezőgazdasági üzemek leg­fontosabb feladata most az, hogy a feszített tempóban és a legkisebb veszteséggel fejezzék be a gabona aratását. Mert nem tudjuk még, mi lesz a kukoricával, nem tudjuk, milyen abraktakarmány-pótlásra lesz szükség. Kell tehát minden szem búza be kell takarítani és megbízhatóan tárolni. Nélkülözhetetlen azonban a kollektív magatartás is. Ma is van számos olyan mezőgazdasági üzemünk, amely az aszályt úgyszólván meg sem érzi. a mezsgyehatárokon belül nem fenyegetik takarmánygondok. Azonban ezekben a gaz­daságokban is múlhatatlanul fontos, hogy minden takarmá­nyozásra alkalmas terményt és mellékterméket megmentse­nek, biztonságosan tároljanak. Mert egyrészt nem tudni, mi­lyen lesz a következő esztendő — a tartalékra odahaza is szükség lehet. Azt viszont máris tudjuk, hogy bőven lesznek tömegtakarmány-hiányos gazdaságok, tehát a megmentett ér­ték, ha nem is odahaza, de a közelebbi vagy távolabbi szom­szédoknál súlyos veszteségek elhárítását szolgálhatja. Nagyjából hasonló a helyzet a másodvetésekkel. Az eső ma még nem országos. Nem tudjuk, mit hoz a holnap egy azonban kétségtelen: ha a másodvetés magja már a talajban várja az esőt, akkor azzal napokat, heteket nyerhetünk. Igaz, száraz talajba vetni kockázat, de a kollektív érdek kívánja meg a kockázat vállalását. Innen tovább tágíthatjuk a kört. A felvásárlás — min­den használható termék felvásárlása — már nem csupán me­zőgazdasági ügy, nem csupán a főhivatású mezőgazdasági ter­melők, ügye. Nagyon kell például a zöldség. Lehet, hogy a felvásárló és forgalmazó szervezetek egy-egy felkínált tételt fanra lógva fogadnak, mert a minőség nem legkiválóbb. Ak­ikor is kötelességük, hogy átvegyék, mert az ellátás nem za­vartalan. Ez azonban nem csupán vállalati kérdés. Az a kis­termelő, — vasutas, tisztviselő, vagy ipari dolgozó —, akinek kertjében egy-egy parcella több termést adott, mint ami oda­haza szükséges, esetleg arra gondolhat, hogy a többlettel nem érdemes elballagni az átvevőhelyre. Most érdemes! Mert amit egy mozdulattal ki lehet dobni a portán vagy a telken, az a nagy vérkeringésbe kerülve és összegeződve gondokat enyhíthet. A mezőgazdaság gondjai azonban a teljes kört tekintve is társadalmi gondok. Az ipar felelőssége, hogy le­gyen elegendő üzemanyag, vegyszer és alkatrész az erőltetett tempójú mezőgazdasági értékmentéshez és értékte­remtéshez. A pártszervek és hatóságok feladata, hogy fele­lősségükre ébresszék a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Ugyanakkor azonban rendszerünk minden őszinte hívének feladata, hogy agitációval, vagy csak egy ügyesen elejtett szó­val, de akadályozza meg, hogy tájékozatlan emberek az ob­jektív nehézségekért is a mezőgazdaság dolgozóit tegyék fe­lelőssé. Még a gondok közepén vagyunk, de már most le kell vonnunk a távolabbi tanulságokat. Nagyon jól kell bánni a földdel, előrelátóan kell kihasználni az öntözési lehetősége­ket, le kell küzdenünk krónikus elmaradásunkat a rét- és legelőgazdálkodásban, tömegtakarmányokból tartalékokat kell képeznünk ahhoz, hogy hasonló helyzetekben a jövőben zavartalanabból helytállhassunk. ProyrgíiiBiló álláspont (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Háztól—házig t Üdülés, pihenés a nagycsaládosoknak is A Tisza Cipőgyárban több száz nagycsaládos dolgozót tartanak számon. Az üzemben számos intézkedés született a három és ennél több gyermeket nevelő „tiszás” munkások élet- és munkakörülményeinek javítására. A kollektív gondoskodás legutóbbi példája a cserke- szőllői hétvégi üdülöpelet megnyitáisa, ahol a nagyüzem munkásai — köztük a nagy- családosok —, szabadságukat tölthetik. A jórészt társadal­mi munkából, kommunista műszakok béréből született üdülő faházikói, főzőkonyhái és egyéb helyiségei kellemes környezetben, a gyógyvíz kö­zelében várják a pihenni vágyókat Két naptól tizen­négy napig veheti igénybe egy — egy család az üdülőt, egyidőben összesen ötvenen. Az önellátó rendszerű üdülő első vendégei a nyitás napján — június elsején — a gyári munkások hét — nyolc éves gyerekei voltak, ők töltöttek ott kellemes napokat, mini­mális térítési díj ellenében. Okét azután a családok vál­Különösen nyáron gyakran olvasható lapunkban olyan közlemény, amely a követ­kező mondatokkal kezdődik: a „TITASZ Vállalat szolnoki üzemigazgatósága értesíti ügyfeleit, hogy karbantartás miatt áramszünetet tart az alábbi helyeken... Ez az egyik „találkozás” a TITÄSZ szakembereinek munkájával. A másik — amikor üzemza­var miatt sötétben ülünk — kellemetlenebb, de hamar véget ér, mert. a hibát elhá­rítják. Karbantartásra azért van szükség, hogy az ilyen ..találkozások” minél ritkáb­bak legyenek. A TITÁSZ szolnoki üzem­igazgatóságához mintegy 105 kilométer 120 kilovoltos, 1667 kilométer 20 kilovoltos ma­gasfeszültségű, s 1803 kilo­tották. Szeptember 15-ig — jó idő esetén tovább is — Cser- keszőllőn pihenhetnek a ki­kapcsolódni vágyók, elsősor­ban a gazdasági, a társadalmi munkában élen járók, az egészségre ártalmas munka­körben dolgozók, a nehéz fi­zikai munkát végzők, a törzs­gárda tagjai. A Tisza Cipőgyár másik családos üdülője a Balaton partján, Révfülöpön van. A Bőripari Dolgozók Szak- szervezetének üdülőtelepén, a Tisza Cipőgyár által bérelt épületben pihenhetnek a be­utaltak. A fiatalok a sátortá­borban. a felnőttek, a családo­sak a felújított üdülőben tölt­hetik szabadságukat. Természetesen emellett az ország minden részére szóló SZOT beutalók között is válo­gathatnak a nagyüzem dolgo­méter hosszúságú középfe­szültségű vezeték tartozik, hogy csak a leghosszabbakat említsük. Ezeknek a vezeté­keknek. s a hozzátartozó be­rendezéseknek a karbantar­tásáról az üzem 320 dolgo­zója, gondoskodik. Előzetes vizsgálatok —- az úgynevezett bejárások — alapján kar­bantartási ütemtervet készí­tenek. A helyszíni szerelés­nél azonban sokminden ki­derülhet, amit lentről a be­járások alkalmával nem lát­hattak. A nyári karbantartási ak­ciót azonban gyakran meg kell szakítani üzemzavar miatt. Nemrégiben például Martfűn, a nagyfeszültségű automata állomáson robbant fel egy szigetelő. Tiszaföld- várról siettek a szerelők zóá. Élnek is a lehetőséggel, gazdátlan beutaló aligha álcád. Az idén ötszázhar- mincan töltik szabadságukat a korszerűen felszerelt, ké­nyelmes szakszervezeti üdü­lőkben. A gyermekgondozási sza­badságon lévő édesanyák is kellemes napokat tölthetnek kisgyerekükkel az úgyneve­zett „gyes-es” üdülőikben, igaz, egyenlőre nagyon keve­sen. Háromszáz oipőgyári dol­gozó gyerekét üdültetik nya­ranként a szakszervezeti bi­zottság szervezésében és fel­ügyeletével hazánk különböző tájain, de rendszeres a csere- üdültetés is. A csehszlovákiai Gott’,valdov-i Cipőgyárral kötött megállapodás értel­mében a cseh munkások, mű­szakiak Révfülöpön és Mart­fűn, a 30—50 martfűi viszont Kudlovsika-Dolinán, a cseh gyár üdülőtelepén tölt éven­ként tíz—tíz napot. megjavítani. Siettek, mert sietni kell a fogyasztók miatt, de a vállalati rezsi- költség miatt is, mivel az üzemzavar idejével ez ará­nyosan nő. A karbantartók legnagyobb ellensége nyáron a zivatar, télen pedig a zúz­mara, az ónos eső. Karbantartásra a szolnoki üzemigazgatóságnál évente l-Ó millió forintot fordítanak. Érdemes megemlíteni, hogv ebből több mint 2 milliót utcai lámpák pótlása tesz ki. A karbantartók véleményét figyelembe veszik a hálózat- bővítések és a rekonstruk­ciók .tervezésénél. Erre a cél­ra évenként 8 millió forintot használnak fel. de a szerelők ( dolgoznak más ágazatokhoz tartozó beruházásokon is. H. J. MA: Harc az aszály ellen Öntözési határszemle a földön és a levegőben 3. oldal A cigányklub lelke Bemutatjuk a rákospalotai cigányklubot és vezetőjét Lányok a szőlőben Szolnak megyei lánypik között a tabdi építőtáborban 5. oldal Befejezték az aratást Szerdán, július 21-én Jász­berény két gazdaságában a Jászsági Állami Gazdaságban és a Lenin Termelőszövetke­zetben befej eziték az aratást. Az állami gazdaságban 20 kombájnnal július 5-én kezd­ték el a betakarítást Kora reggeltől késő estig, szomba­ton és vasárnap is dolgoztak. Nyújtott műszakkal, a búza érésének üteméhez igazodva 1850 hefctárról vágták, le a kenyérgabonát. Minimális veszteséggel, jó minőségű bú­zát takarítottak be. A hektá­ronkénti. átlagtermés megkö­zelítette a 42 és félmáasát. Legtöbbet; hektáronként 48 — a magyar, rövid tenyész­idejű GKF — 2 búzaiajta adott. A kései érés miatt a Lenin Tsz-ben csak július 10-én kezdhették el az aratást. En­nek ellenére július 21-én dél­ben már biztos helyen, a mag­tárakban volt a jövő évi kenyémekvalónk. Kilenc kombájnnal, 900 hektárról takarították be, az ugyancsak jó minőségű búzát Az átlag­termés 35 mázra hektáron­ként. Leggazdaságosabbnak — 40—42 mázsás átlagtermé­sével — a Ljubilejnaja búza­fajta bizonyult Ellenségük a zivatar Tízmillió formt karbantartásra Ausztrál Munkáspárt veze­Fogadás a lengyel nemzeti ünnep alkalmából Dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársasáig, budapesti nagykövete a lei- gyei nemzeti ünnep alkalmá­ból tegnap este fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Gyepes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Borbéndi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Inokai János és Raffai Sa­rolta. az országgyűlés alelnö- kei, dr. Polinszky Károly mi­niszter, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sole más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson a (budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. I At Ausztrál Munkáspárt vezetőjének látogatása hazánkban A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vendége­ként július 20—22 között Ma­gyarországom tartózkodott Edward Gugh WhiUarn, az tője. Az ausztrál politikus magyar országi tartózkodása során találkozott Sarlós Ist­vánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárával, valamint több neves közéleti személyiséggel. Wh ittam eRátögatott a szé­kesfehérvári Videoton-gyár- ba, továbbá megismerkedett országunk számos történelmi nevezetességével. Tiszafüredi diák a bronzérmes magyar csapatban Befejeződött az idei nem­zetközi kémia-diákolimpia, amelynek az idén az NDK — Halié városa — adott ott­hont. A magyar csapat — amelynek négy tagjß között ott volt az országos kémiai verseny győztese, a tiszafü­redi gimnazista, Hórvölgyi Zoltán is —. jól szerepelt és a 12 ország részvételével rendezett versenyben a győz­tes NDK és a második he­lyezett Szovjetunió mögött a harmadik helyen végzett. Szegedi ifjúsági napok Immáir tizedik alkalommal rendezik meg a szegedéi if­júsági napok népszerű ese­ménysorozatát. Ezúttal júli­us 30—augusztus 2. között várja a város gazdag prog­rammal fiatal látogatóit. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda budapesti és megyei kirendeltségein mint­egy 10 ezer fiatal jelentette be részvételét. Az ország kü­lönböző részeiből érkező kü- lönvonatokat és autóbuszo­kat a KISZ és az Express megbízottai, szegedi egyete­misták várják majd a vasút­állomáson. I Elő melléklet A szovjet irodalom múlt év áprilisi magyar nyelvű el­ső számának megjelenésével egyidő'ben indult útjára ..A szovjet irodalom élő mellék­lete” című egyórás irodalmi műsorösszeállítás. Az irodal­mi színpad művészei vállal­koztak arra, hogy a folyó­irat hónapról, hónapra meg­jelenő számait megjelenítik neves előadó bevonásával. A mai szovjet írók műveiből készített összeállítást „Érzé­keny lélekkel” címmel 73. alkalommal adta elő Kazinc­barcikán az építőtábor fiatal­jainak a művészgárda. Másfélmillió utas Naponta több mint 20 ez­ren veszik igénybe a bala­toni személyhajókat. Az ösz- szesítések szerint ebben az évben a balatoni vízijármű­veken (hajók, kompok) több mint egymillió 460 ezer utas közlekedett. Ezenkívül a kompok 170 ezer gépjármű­vet szállítottak a két part között, s ennek negyedrésze külföldi volt. Egy mondatban — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Anvar Al- Szadat egyiptomi elnöknek. — Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és Bahnam Ahanin kulturális főigazgató Teheránban aláírta az 1976— 77. évekre szóló magyar— iráni műszaki-tudományos együttműködési munkaprog­ramot. — A dr. Anton Fazarin vezette jugoszláv egészség- ügyi küldöttség tegmap el­utazott Budapestről. V

Next

/
Thumbnails
Contents