Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

1976. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kedvezmények a termelőnek a másedvetésekk^z Egymásért, m egymás iielyett A rendkívüli szárazság ter­méskiesést okoz a zöldségek­nél. A SZÖVÉRT-nél. ismét fölbecsülték a várható áru­alapot, és megállapították, hogy a korábbihoz képest to­vább romlottak a felvásár­lási lehetőségek, példa1 / zöldbabból az előirány termésnek csali 40 száza' y,_a_ ra számíthatnak és u'xa-ká- ból sem többre 70 sz^jza nál. A málna termés mint felét vitte el az .Aszály, de az egyéb zölcV^g. és gyü­mölcsfélék is r Megsínylették a csapadékhiány ^ a talaj víztartalmai!' 4^ elapadását. Ez a helyiet a piaci kíná­latnál is lemérhető: lénye­gesen k- ^ebb a kínálat a ta­valyin;-^ és az árak eseten­ként magasak. Nemcsak a mer 4yiségi termelés. alakult ke; A'ezotlénüV gyakran a mi- n'jfeéggel is baj vaui. Például ffi. öntözéssel termesztett pap­rika sem olyan, mint normá­lis évjáratokban. A kereske­delem igyekszik, hogy a la­kossági fogyasztásra alkal- jmas. valamennyi árut átvegye lés késedelem nélkül a pia­cokra küldje. A rendkívüli helyzetben isokat várnak a másodveté- 1 Bektől, egyes növényfélék is- aaetelt termesztésétől. Abból indulnak ki, hogy például a zöldbabnál évek őtd beiga- : zolódi k: vagy a tavaszi vagy ■az őszi nrásodvetésből szár­mazó termés „beüt” és lehe­tővé teszi a kielégítő lakossá­gi ellátást, illetve az ipar igé- ínyeinek fedezését. Idén — ha «ez a törvény ismét érvénye­idül — nagy szerepük lesz a itnásodvet-eményeknek. Ter- i.mesztésüket a feldolgozó és felvásárló vállalatok saját erőforrásaikból is megkü-j A BUBIV jászberényi gyár­egységének korszerű műhely­csarnokaiban az év első felé­ben 72 millió forint értékű bútort gyártottak. Ez 12 millióval több a tervezettnél. Fontos helyen szerepeltek a gyártmányok között az elmúlt őszi BNV-n bemutatott és vá­sári díjjal jutalmazott új bútorfajták. Sürgős igényeket elégi tettek ki a 40 garnitúra „Pitypang” nevű óvodai berendezés gyár­Ma a fajtafenntartás érde­kében béta pannon és F si­mabükköny, lovászpatomai pirosmagvú köles és a me- zőhegyesi sárgamagvú mu­har növények kerültek elő­térbe. A fajtafenntartás cél­ja elsősorban a termeszitéses leromlás megakadályozása, a biológiai termőképesség szín­vonalának megtartása. Je­lenleg 26 hektáron folyik nö- yénymemesítésí kutatómunka. Á legnagyobb volumenű ku­tatás a szudáni fű, a silóci­rok és a szemes cirok hib­ridek előállítása. Ezekkel a növényekkel 1970 óta kísér­leteznek. Jelentőségük a zöldtakiarmány előállításában van, ugyanis nagy termés- eredményt lehet elérni ve­lük. Jelenleg a hibrid szu- dájni fű egy hektáron ezer mázsa fölötti zöldtakarmányt te ad. ehhez hasonló tneny­lonbozt módon támogat- 3^- 'SZŐ VERT utasította va 1 ^tatainak vezetőit, hogy Y’ fyék fel a kapcsolatot a termelőkkel és ösztönözzék ;vz őszi betakan'tású zöldség­félék termesztését. A másod- vetésekhez a vállalatok in­gyen adnak vetőmagot a termelőüzemeknek, ezzel is javítva a jövedelmezőséget. Egy másik kedvezmény: 16 zöldségnövénynél kilogra- monként 50 fillérrel meg­emelték a garantált árat. A kedvezmények nyomán nagy a termelők érdeklődése, kü­lönösen nagy mennyiségű ve­tőmagot vettek át zöldbabból és uborkából, sokfelé már földben van a mag. A konzervipar által szer­ződött területeken szintén vegyes a kép: a palánták sokfelé kipusztultak, és még a szárazságtűrő zöldségfélék, a paprika és a paradicsom is sínylődik. Ezért nagy terüle­teken öntözik a növényi kul­túrákat. A konzerviparral kapcsolatban lévő gazdasá­gok, — részben az ipar ösz­tönzésére — másodvetásre tettek előkészületet. A kon­zerviparnak elsősorban zöld­babra és uborkára van szük­sége, de káposztaféléket is átvesz nagy mennyiségben. A* ipar 50 filléres, úgy­nevezett utószezoni fel­árat fizet szeptembertől a zöldbab minden kilójá­ért, ami összességében 11—12 szá­zalékos felvásárlási áreme­lést jelent. Az ipar minde­nekelőtt a nagyobb, 50—100 hektáros területre szóló szer­ződések megkötését szorgal­mazza, de természetesen ki­sebb területekről is szívesen fogad másod vetésből szárma­zó termést, árut. gos, kényelmes és korszerű „otthont” nyújtó garnitúrák, egyenként 51 darabból áll­nak. A félév mérlegéhez tar­tozik, hogjr elkészült a „Kom­fort” elnevezésű kárpitos ülő­garnitúra prototípusa. A két mintadarabot — különböző színekben — az idei őszi BNV-n mutatják be a szak­embereknek, a vásárlóiénak. Gyártását várhatóan az év második felében kezdik eL nyiséget egyetlen gazdasági növény sem produkál. Emlí­tésre méltó a szemes c troli százmázsás termése, ami jó­val meghaladja legfontosabb taikarmánynövényünk, a ku­korica terméshozamát is. Előnyük továbbá, hogy szá­razságtűrőik, így az ország csapadékban szegény terüle­tein — mint például Szolnak megye — eredményesen ter­meszthetők Igen magas, 12— 14 százalék a fehérje tartal­ma, ami jóval meghaladja a kukoricáét. A szudáni fű, a szemes ci­rok és a jól ismert hybar fajták elterjedését az aka­dályozza, hogy jelenleg a vetőmagnak termesztett faj­ták tenyészideje igen hosszú. Amiatt hűvösebb és csapa­dékosabb nyarakon a vető­magtermesztés nem mindig biztonságos. Ezért az intézet Megkezdték a len betakarítását Befejezték a búza aratását a rákóczifalvi Egyesült Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. A hét első napján már a szomszédos gazdaságok föld­jein segítettek a kombájnok, az aratógépek egy része pe­dig a szövetkezet lentábláján kezdte meg a betakarítást. Kedden délig egyébként több gazdaságból érkezett hír arról, hogy befejezték a ga­bona betakarítását. A cser- keszőlői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezet­ben mintegy 640, a Karcagi Állami Gazdaságban- 970, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban 1860 hektár bú­za aratásával végeztek. ABC áruház nyílik Öcsödön Korszerű áruház műszaki átadását tartották meg teg­nap Öcsödön. A modern lé­tesítményt a Kunszentmar- ton és Vidéke ÁFÉSZ épít- te'cíe több mint 4 millió fo­rintért az öcsödi Építő és Vegyesipari Szövetkezettel. A mintegy 350 négyzetméter alapterületű áruházat várha­tóan augusztus 20-án nyitják meg. Befejezőül a hansági tözegiöz elárasztása Július 5-e óta pusztítanak a Hanság déli felében a tő- zegtüzek. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság szakem­berei délről a Rábca folyóból, északról pedig a Hansági fő­csatornából azóta több mint 3 millió köbméter vizet en­gedtek a tűz álltai veszélyez­tetett területre így azt teg­nap már összefüggő víztaka­ró borította. Csupán a ma­gasabban fekvő részek, mint­egy' 10—15 hektár terület nem. kapott még elegendő vizet. Ott a tűzoltók dolgoz­nák. Ezzel a munka döntő ré­sze befejeződött: már biztos sikerült a Hanság térségé­ben lévő mintegy 40—50 .mil­liós tőaegvagyont megmente­ni. Tűz keletkezett kedden Veszprém megyében a Vár­palota környéki tőzegmezőn is. A helyszínre siető várpa­lotai tűzoltók a föld-felszín alatt lévő mintegy másfél méter vastag és csaknem két hektár területen égő tőzeg- tünet nagy erőfeszítéssel loka­lizálták. , munkatársai a nemesítési munka során arra töreked­nek, hogy’koraibb érésű„hib- rideket állítsanak elő azonos beltartalmi értékekkel. Az intézetben előállított hibri­dek, felveszik a versenyt a legjobb külföldi fajtákkal is. A nemzetközi együttműkö­déssel végzett kutatás jelen­tős eredménye a Cirok világ- génba-nk közös létrehozása. A genetikai tárolás azt je­lenti, hogy a termesztésben használatos valamennyi faj­tát és alapanyagot az együtt­működésben résztvevők köl­csönösen biztosítják egymás­nak, megőrzik, és a legfon­tosabb biológiai adatokat közreadják. A karcagi intézet a folyamatos vetőmagellátás biztosítása érdekében több évre való alapanyagot tarta­lékol, hogy a kedvezőtlen ég­hajlatú években se szakad­jon meg a vetőmagtermesz­tés folyamatossága. Jelentő­ségüknél fogva a magyar fajták iránt évről évre nő az érdeklődés, elsősorban a szo­cialista országokban, de az utóbbi években Svájc és Olaszország is jelentkezett vetőmagért. B- L Amikor Gombár Tivadar halász felesége bevonult a szülőotthonba, még petró- lgumlámpa pislákolt a ta­nyában. Mire hazaérkezett, mint a Nap, úgy ragyogott a villany. Nemcsak náluk: a kunhegyes! Kunság Népe Tsz mind a hat szolgálati laká­sában, tehenészeknek, állat- gondozóknak könnyítve éle­tét. Könnyítve, hiszen azóta mosógép, centrifuga segít az asszonyoknak, televízió szól. És ami a legfontosabb: a hat családban élő tizenkét gyer­mek közül kettőnek már szemüveg kell. A petróleum- lámpával talán ez a veszély is eltűnt. A villanyvezetéket társa­dalmi munkában a kunhe- gyesi Kunság Népe Tsz Pe­tőfi szocialista brigádja épí­tette. — Az elnök?... — Nincs. — Helyettese? — Nincs? — A KÍŐZ-titkár? — Szolnokon, továbbkép­zésen. — A párttltkár? — Talán még nem ment el vébére. Megnézem. Ilyenkor emlegetjük a munka dandárját. Vajda Ferenc párttitkár, a dologban jól helytálló fiata­lokról beszél. Eligazít a téesz dolgaiban, arányokat érzé­keltet. A csaknem 10 ezer 800 hek­táron gazdálkodó Kunság Népe Tsz tagjainak körülbe­lül 40 százaléka fiatal. Szak­munkások, gépekkel dolgoz­nak a szövetkezet kulcsfon­tosságú helyein. így azután számarányuknál jóval na­gyobb százalékban részesed­nek az idei 174 millió forin­tos tervezett termelési érték­ből. vagy a 155 milliós ter­vezett árbevételből. „A fia­talok valóban hajtóerői a termelésnek Kunhegyesen”, mondta Vajda Ferenc párt­titkár. „Van százhúsz KTSZ- tagunk (a fiatalok fele), a 33 szocialista brigádban három- százötvenhét ember dolgo­zik., Itt vannak például az aktuális munkák: aratás, ön­tözés. Meg kell nézni oda­kint a gyerekeket”. A Petőfi ifjúsági szocia­lista brigádot keressük. Üt­közően Rózsa Sándor, a téesz versenybizottságának elnöke ecseteli hogyan dolgoznak a fiúk. „Szinte ma is hallom, aho­gyan tavaly az elnök elvtárs letolta a brigádot, mert ál­landóan 24 óráztak. Hazasza­ladtak, megmosdottak, ettek, indultak vissza. Az elnök pe­dig állandóan itt találta őket. — Maga mitt keres itt? — kérdezte. — Dolgozom — válaszolt. a brigádtag. — Jó. de meddig? Elalszik menetközben a motoron. Végűig csak kiegyeztek. Rettentő sokat dolgoztak a fiúk. úgyhogy a versenybi­zottságnak könnyű dolga volt, amikor el kellett dönte­ni ki volt 1975 legjobb bri­gádja”. Simái Jánossal, a Petőfi brigád vezetőjével beszélge­tünk: sok a munka, a töb­bieket ne zavarjuk, majd ő bemutatja a brigádot. Ebben maradunk. — 1971-ben alakultunk, akkor még elég vegyes volt a társaság, ma már főleg vil­lanyszerelők dolgoznak iái, Már három KISZ-titkár is van a brigádban: Nagy Jós­ka. az üzemi KISZ-bizottsá.g titkára. Ö is villanyszerelő volt, egyébként most végezte levelezőn a gimnázium má­sodik osztályát, de mögötte van már a marxista—leninis­ta középiskola, meg a KISZ központi iskolája is. Fiatal házas, hamarosan építkezik a brigád segítségével. A má­sik KISZ-titkár Török Feri, csakhogy ő a hadseregben: most léptették elő őrvezető­vé. Én vagyok a harmadik KISZ-titkár. itt az alapszer­vezetben. Gimnáziumban érettségiztem, elvégeztem a marxista—leninista középis­kolát, most Miskolcra járok a technikus minősítőre. I Bevés a haver A kettes központban mor­mog a Bábolna szárító, se­rénykednek a fiúk. Simái Já­nos közben kiegészíti a bri-i gádtablót. „Jó, hajtós srác Dubovszky Jancsi, de ezt talán mondani sem kell, mert itt mindenki hajtós. Jancsi autóvillamos­sági szerelő, de meg akarja tanulni a villanyszerelő szak­mát is. Érettségizett elvégez­te a marxista középiskolát és van két fia. Nagy Gyula a daruskocsi vezetője és keze­lője. Tanyán lakik. Most hoz­zájuk és még két családhoz vezetjük majd be a villanyt. Péter Pista tekercselő, új tag, tavaly vettük fel a bri­gádba, de már tavasszal me­gyünk hozzá melózni, mert építkezik. Nagy Mikivel dol­gozik együtt: ők szeptem­berre várják az utódot Ná­luk is voltunk villanyt sze­relni, . segítettünk a költözés­ben is.” „Paksi Miklós alapitótag, most éjszakai műszakban szárít. Sós Jóska az idén fe­jezte be a gimnázium har­madik osztályát, tavaly óta brigádtag, még csak. húsz­éves. Egy évvel idősebb a keményketésű Várnai Pista, fantasztikus mennyit bír me­lózni. Vincze Pali is ez a korosztály, most végzett gép. kocsivezetői tanfolyamot. Tudja, a katonaság miatt...” — És? Minden simán ment? Olyan könnyű volt az út a KISZ KB dicsérő okle­veléig és a téesz legjobb szo­cialista brigádja címig? — Dehogy. Két éve még közepes volt a brigádunk — mondja Simái János. — Dol­gozgattunk, csinálgattuk, de ahogy esett úgy puffant. 1975 előtt nem volt komoly ver­senykiírás, lagymatag volt a dolog, nem sarkallt bennün-, két. Amikor egyesült a há­rom kunhegyesi téesz, nagy- hangsúlyt kapott a brigád­mozgalom. Bennünk is fel­ébredt a versenyszellem: le­pipálni egy-két felkapott bri­gádot és elsőként nyerni a nagy téeszben!... Ez már va- larrti volt!... Persze problé­mák ezután is akadtak. — Például? — Az aranykoszorús jel­vénnyel ugye pénz is jár. s azt el kell osztani. Ezzel gondok voltak... Most már pontozzuk az egyes tagok munkáját és mindenki an­nak arányában kapja a pénzt. Kint voltunk mi a tanyák villamosításánál, még havas időben is társadalmiz­tunk — csakhát néha keve­sen. A végén viszont min­denki odatartotta a markát. A brigádmozgalom ilyesmik miatt nem laposodhat el: meg kell tanulnunk, hogy egymá_sért melózunk és nem egymás helyett. — Az újonnan jelentke­zők?... — Próbaidőt kapnak, há­rom hónapot, utána titkosan szavaz a brigád: ha csak egyetlen ellenszavazat van, nem vesszük fel az illetőt. Nálunk nem elég, ha valaki haver, itt dolgozni kell. Ara­tás után dönt a brigád két új jelentkező tagságáról. Megyünk, száraz a |öld. Rózsa Sándor egy verseny- felhívásról beszél. A legjobb kom'oájnos. bálázó, szállító és szárítómunkások között 50 ezer forintot osztanak szét a legjobb öntözőmunkások­nak pedig 10 ezer forintot tűzött ki a vezetőség. A Kunság Népe Tsz szója- és kukoricatábláit öntözik. Itt is, ott is igen fiatal le­génykék hajlonganak. Gim­nazisták, szakmunkástanulók. — Jól, hasznosan dolgoz­nak a gyerekek a mi öntö­zéses szakmunkásaink irá­nyításával — mondja Hízó Fereiic Öntözéses ágazatve­zető. A szövetkezet fiataljainak erejét most leköti az aratás, pedig a földeken minden csepp víz kincset jelent ilyen aszályos időben. Fontos tehát a „kicsik” segítsége. Képzeljünk el egy 30 cen­timéter vastag 7—800 méter hosszú kolbászt, csak ennek a „bőre” fóliából van. s a töltelék nem hús, hanem víz. Kunhegyes határában most így öntöznek, többek között Erdei Miklós is, aki Buda­pesten szerkezet lakatosnak tanul és már elvégezte az első évet, Bícsit sáros, É jó — Pest után príma ez a jó levegő, a nap, a víz. Ki- kapcsolódásnak is, pénzkere­setnek is: 8 forintot kapunk óránként. Kicsit sáros meló, de jó. Igazgatjuk a- víz út­ját, mert ebből a fóliacsőből kijön a víz a barázdákba. Bezsella Sándor és Ács Jó­zsef most fejezték be a nyol­cadik osztályt, már nagy­fiúk. egyikük hegesztőnek, másikuk autószerelőnek ta­nul ősztől. Még most is ar­ról az öntözési bemutatóról beszélnek, amelyet július 15- én tartottak az ország min­den részéből összesereglett szakembereknek. Nemcsak ők, de a felnőttek irányítá­sával ők is. Négy éve van ilyen fólia­csöve a téesznek, de mi csak most láttunk először. Sze­retünk itt lenni. Ki tudja? Talán majd is­kola után is. Körmendi Lajos Az Oxigén és Pissousgázgyár győri gyárában az idén mintegy 4 millió köbméter oxigén előállítására vállalkoztak. A Dunántúl jelentős gyárainak igényét a fontos alapanyag- ból a győriek elégítik ki BUFJIV — Jászberény Bútorok 12 millióért fásával. A kicsiknek baráfcsá Szudáni fii, silócirok, szemes sirolt Hövénynemesítés 26 hektáron Karcagi vetőmag a szocialista országokba A karcagi Talajművelési Kutató Intézet tevékenysége három kutatási feladatra összpontosul: a talajművelésre és talajjavításra, a gyepgazdáikodásra és a növénynemesítésre. Az intézmény 1947-től foglalkozik növénynemesítéssel, új fajtaként itt ismertették el többek között a karcagi angol perjét és a keskenylevelű réti perjét, amelynek jelenleg is itt van a fájtafenntartása és a vetőmagtermesztése. Régeb­ben lucerna., szegletes lednek és búza nemesítésével és új fajták előállításával is foglalkoztak, de ezzel a tevékeny­séggel 1970-ben felhagytak.

Next

/
Thumbnails
Contents