Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. Július 21.' 1 A szerkesztőség postájából Három évtized után . ... izgalommal készültünk a 30. jubileumi érettségi találkozóra, még akkor is, ha ötévenként láttuk egymást. Július 18-án a déli órákban a szolnoki Tisza Szálló külön termében jöttünk össze, akik 1946-ban a szolnoki Kereskedelmi Középiskola „A” és „B” osztályában érettségiztünk. A 86 tanulóiból számosán megjelentek,1' Sajnos, soraink egyre ritkajInak. A „fegyelem” is kifogásolható 30 év távlatában még mindig akadt egy-két\„igazolatlan” hiányzó. Áfmeghitt, szerény, családias ’ találkozón Nagy Lajos, volt osztályfőnökünk képviselte a, tanári kart. Változatlan fiatalos lendülettel adta etnberi, atyai jótanácsait. Tisztelettel hallgattuk a már 81 éves Kemény László, volt igazgatónk jókívánságait, amelyet levélben juttatott el hozzánk. Szeretettel emlékeztünk a 85 éves Muray Li- pótra. másik osztályfőnökünkre. Szép, és emlékezetes marad számunkra e találkozó. Visszatekintettünk megtett életutunkra, az iskolaévekre, a háború nehéz időszakára. a három évtized dolgos napjaira. Azzal a reménnyel váltunk el, hogy még számos öszejövetelt tartunk az egyre inkább fejlődő, szépülő iskola-városunkban, Szolnokon. Erre bizonyára módunk lesz, ha volt osztálytársaink, dr. Horváth János és G. Kiss István olyan fáradhatatlanok lesznek a szervezésben, mint eddig. V. Nagy Ferenc Budapest Hat nap a soproni hegyekben A megyei Hetényi Géza kórház természetjáró szakosztálya évek óta rendszeresen szervez kirándulást az ,,Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében. Július 3-tól 8-ig harmincnégyen voltunk Sopronban és környékén. Megismerkedtünk a 2300 éves várossal, sok műemlékével, az, azokhoz fűződő történelmi eseményekkel. A környező táj szépségeivel nem tudtunk betelni... Külön élményt nyújtott a négy napon át tartó, mintegy 63 km-es gyalogtúra. Számtalan magaslatról. kilátóról gyönyörködhettünk a • tájban. Ezt a soproni Természetbarát Szakszövetség főtitkárának is köszönhetjük, aki nemcsak irányította csoportunkat, hanem négy napon át vezette ís, ügyelve arra, hogy el ne tévedjünk, s minél többet lássunk. Garami Éva túravezető Szolnok Jól tudják a tsz-ben i N. M.-né szelevényi olvasónk harmadik gyermekének adott életet április 21-én — írta. Sajnos, a csecsemő csak 29 órát élt. A szentesi kórházban úgy tájékoztatták: ettől függetlenül megilleti a 20 hét szülési szabadság. A tsz-ben viszont, ahol olvasónk tag, azt mondták, csak 42 nap szülési szabadság jár. Olvasónk szeretné tudni: esetében melyik tájékoztatás a helyes. A termelőszövetkezeti törvény szerint a tagként rendszeresen dolgozó nőt — szülés címén — húsz. heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghosz- szabbítható. Ez azonban csak általános szabály. A dolgozó nő szülési szabadságával kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában a munkaügyi miniszter a 101/1963. (1) MüM. számú utasításával rendelkezett. A jogszabály megtalálható a Hatályos munkaügyi jogszabályok gyűjteményében. a 355. oldalon. E rendelkezés szerint, ha a gyermek halva születik vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a szülési szabadság a halál napját követő nyolcadik nappal megszűnik. A szülés utáni szabadság azonban hat hétnél rövidebb ez esetben sem lehet. Ez az a levélben említett 42 nap. Háztáji, nyugdíjév L. J. tiszáinokai olvasónk tsz-ben dolgozott, először alkalmazottként, majd tagként. Nemrégen kilépett a termelőszövetkezetből. Háztáji földdel, nyugdíjévvel kapcsolatban kért jogi tájékoztatást levelében. Válaszunk: A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot megilleti a kijelölt háztáji földön a tagsági viszony megszűnésének évében végzett meg nem térült munka és befektetés ellenértéke. Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, a házastárs, a kilépett tag a vezetőség hozáj árulásával az említett ellenérték helyett jogosult a háztáji föld gazdasági év végéig használatára. E szabályból következik, hogy ha nem járul hozzá a vezetőség a használathoz, akkor csak a végzett munka ellenértékét kaphatja meg a kilépett tsz-tag. További' kérdéseire válaszunk már kedvezőbb. A társadalombiztosítási törvény szerint szolgálati idő (nyugdíjév) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként munkában töltött Idő is. A munkaviszonyban töltött idő számításánál — például a pótszabadság mértékének megállapításánál — figyelembe kell venni a termelőszövetkezeti tagként töltött időt is, ha azokat a társadalombiztosítási szabályok szerint szolgálati, időnek kell számítani. , * jogsaobaiy szeriéit A családi pisiéire!, az orvosi vizsgálatról, és a fakivágásról K. L. mezőtúri olvasónk kél hónapig fizetésnélküli szabadságon volt. Az első hónapra megkapta a családi pótlékot, a másodikra nem. Kérdése az, helyesen történt-e családi pótlékának számfejtése. Családi pótlékra az jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Feltétele a folyósításnak az is, hogy a dolgozó a kifizetés hónapjában legalább 21 napot ,.biztosításban” töltsön. Ebből á szempontból a fizetésnélküli szabadságnak csak az első 30 napját lehet biztosítási időnek számítani. A megszakítatlan fizetésnélküli szabadság 30 napot meghaladó részét a huszonegy napi biztosítási idő megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A fizetésnélküli szabadság második hónapjára tehát a családi pótlék már nem jár. Nem vonatkozik ez a szabály az olyan fizetésnélküli szabadságra, amelynek kiadását jogszabály kötelezővé teszi. Ilyen például a gyermek gondozására engedélyezett fizetésnélküli szabadság. Erre az időre tehát jár a családi pótlék. N. Miklősné szolnoki olvasónk vidékről jár be munkahelyére dolgozni. Terhességi orvosi vizsgálatra csak munkaideje alatt tud elmenni. Kérdése, hogy jár-e kiesett munkaidejére átlagkereset. Mentesül a dolgozó a munkavégzési kötelezettség alól, ha kötelező orvosi vizsgálat, vagy ha véradás miatt van távol. Erre az időre a dolgozónak átlagkereset jár. Kötelező orvosi vizsgálatnak azokat az orvosi vizsgálatokat kell tekinteni, amelyeken a dolgozó egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. A terhes nőnek orvosi vizsgálaton való négyszeri részvétele kötelező orvosi vizsgálat. Ha e vizsgálaton való megjelenés csak munkaidő alatt lehetséges, az így kiesett időre átlagkereset jár a dolgozó nőnek. Egyébként igazolt mulasztásnak számít az orvosi vizsgálaton való részvétel, de csak akkor, ha a rendelőintézet tanúsítja, hogy a munkából való távolmaradás egészségügyi 6zmepontból indokolt volt. Ellenkező esetben igazolatlan mulasztás a távoliét. Több olvasónk kért felvilágosítást az éíőfák kivágásáról. Fakivágási engedély ■nélkül lehet-e kivágni a fát? Kell-e engedély a kivágásra, ha a fa már kiszáradt? Aki a tulajdonában lévő élő fát, pl. a zártkerti ingatlanán lévő akácfát ki akarja vágni, szándékát a hatóságnak be kell jelentenie. A bejelentést, ha a fa a város külterületén áll, a városi tanács termelés -ellátásfelügyeleti osztályánál, ha a város belterületén $11, a városi tanács műszaki osztályán kell megtenni. Községekben a tanács szakiigazgatási szervénél kell a kivágást bejelenteni. A bejelentésben — amely írásban és' szóban egyaránt megtehető — meg kell jelölni a kivágás helyét, az élő fák darabszámát, faját, átmérőjét, a bejelentő nevét és lakcímét. A bejelentésben utalni kell arra is, hogy a bejelentő mit akar a fával tenni,: eladja vagy feldolgozza, stb. A hatóság a bejelentést követő 30 napon belül a fa kivágásét megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt. Megtiltható a kivágás, ha a rendelkezési jogot nem látja igazoltnak a hatóság. Bejelentő a kivágott fa pótlására is kötelezhető. Az élő fát tehát akkor lehet kivágni, ha a bejelentéstől számított 30 napon belül a hatóság nem nyilatkozik, vagy pedig pótlási kötelezettség előírásával, vagy anélkül a fa kivágására engedélyt ad. Más a helyzet a kiszáradt fa esetében. A kiszáradt fát a tulajdonosa köteles a fa kiszáradását követő év június 30-ig kivágni. A kivágás időpontját 30 nappal előbb ugyancsak be kell jelentenie. Ebben az esetben azonban nem kell megvárni a bejelentőnek, hogy a hatóság 30 napon belül nyilatkozzék, a bejelentést követően a fát akár nyomban kivághatja. Dr. Cs. L Két kiló meggy... parancsoljon a kedves vevő Kora reggeli emberáradat a szolnoki vásárcsarnokban Tessék választani, gyönyörűek a margaréták i , i Fotó: T. Katona László A piacon Régen volt ébresztő, soká lesz dél. Ízlik a reggeli a csarnok büféjében Az elmaradott területek kutatása Hazánk területének csaknem kétharmadán a gazdasági fejlettség színvonala alatta marad az országos átlagnak. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének egyik kutatási témája ezeknek a viszonylag elmaradt területnek a vizsgálata. A vizsgálatok során egyértelműen kirajzolódott egy összefüggő, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó zóna, amelyet körülbelül 220 település alkot, s ahol összesen 200 ezren élnek. A területek város- és forgalmi árnyékban fekszenek. A helyi központok többsége is a zónán kívül helyezkedik el. A település-szerkezet elaprózódott; a Csereháton például a falvak átlagos lé- lekszáma 500 alatt maradt. Az aprófalvas település-szerkezet minden következménye fellelhető a megye érintett északi sávjában: jellemző a helyi intézményhálózat kiépítetlen, sége, a tömegközlekedési eszközök alacsony járatsűrűsége, a műszaki jellegű infrastruktúra hiánya, a szűk munkaerő-piac. Ennek következtében ezekről a helyekről nagyobb az elvándorlás, kisebb a népszaporulat A születések száma az elmaradott területek belső magjában olyannyira alacsony, hogy az elnéptelenedés már megfordíthatatlan folyamatnak tűnik. Az elmaradottság okait vizsgáivá a kutatók egyebek közt megállapították, hogy a lakosság ellátásának, életkörülményeinek javítását elsősorban közlekedési gondok hátráltatják. A kedvezőtlen helyzetű területekről 1060 és 1369 között a lakosság csaknem egyötöde elvándorolt. A megyei vizsgálattal egy- időben faluvizsgálatokat is végeztek a kutatók, öt falu Felsővadász, Krasznokvajda, Pamlény, Jósvafő és Trizs — életének alaposabb megismeréséhez 60 kérdést tartalmazó kérdőívet szerkesztettek, ennek alapján mérték fel a körülményeket. A Felsővadászon dolgozó termelőszövetkezet gazdasági eredményei elérik a községi átlagot. Krasznokvajda az elmúlt években vált falukö.z- ponttá, így egyrészt megnövekedett jogköre és nagvobb gazdasági lehetőségei jelenthetik a kivezető utat a jelenlegi stagnáló helyzetéből. Másrészt termelőszövetkezetében az AGROBER féital kidolgozott modell alapján, olyan mezőgazdasági beruházást hajtanak végre, amely várhatóan átlendíti majd ezt a tsz-t az éveken át ismétlődő veszteséges gazdálkodás holtpontján. Pamlény a fokozatos elöregedés, a nagyarányú elvándorlás miatt valószínűleg a kihaló települések számát fogja szaporítani — állapították meg a kutatók. Jósvafő fokozatosan elveszti mezőgazdasági jellegét, itt a mezőgazdaság helyét az idegenforgalom veszi át. Trizs kifejezetten ingázó település. A keresők 80 százaléka ingázik a környék ipari településeire. A Borsod megyei vizsgálat tok tapasztalataira támaszkodva folytattak az elmaradott területek elhatárolását az ország egész területére kiterjesztve. összesen 3135 községet vizsgáltak meg. A vizsgálat eredményeit összefoglaló térkép közvetlenül segítheti mind a központi, mind a megyei tervezőket a területfejlesztési elképzelések kidolgozásában. A kutatások eredményei jól kamtoztathatók az elmaradott területekre fordítandó beruházások rangsorolásakor is. »
